Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-08 / 14. szám
—————— ................1. 111-1 ■Ml—— SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. április 8. XVI. évfolyam 14. szám Ára 1 korona Jól telelt a búza. A képen (balról jobbra) Füssy Dávid agronómus, Sebő Ferenc és Füssy Ottó gépesítő Az üvegházban palántákat nevelnek GYÖKERES GYÖRGY felvételei A hagyományokhoz híven, de a kor követelményeinek megfelelő, új módszerekkel kiterjedt mezőgazdasági termelés folyik a Csilizközben. A Csilizpatak és a Duna ölelésében elterülő hét község alkotta tájegység lakói sík rónának mondott vidékük adottságait évről évre egyre erőteljesebben használják ki. Az év bármely időszakában járunk a Csilizköz Egységes Földművesszövetkezetben, mindig a változás, a felemelkedés, az újat akarás tárul elénk. Ez egyébként sikereik titka, ezért tartozik a közös gazdaság a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé. A minap, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák menetéről érdeklődtünk, szintén több új eljárás meghonosítására tett kísérletnek voltunk tanúi. Főleg a zöldségtermesztés és a búza-fajtakoncepció területén. Az idén is szervezetten készültek fel a tavaszi munkák végzésére, ami nem újdonság. Idejében megjavított gépekkel, megalapozott ütemterv alapján dolgoznak. így Nagy László föagronómus idejében és jól elvégzett munkákról számolhatott be. Elmondotta, hogy amint a föld fagya kiengedett és a gépek rámehettek a földekre, rövid idő alatt elvetették a tavaszi árpát, a takarmány- és étkezési borsót, a lucernát, és a tavaszi mezőgazdasági munkák második szakaszában földbe kerülő kukorica, cukorrépa alá a legalapvetőbb talajmunkákat is elvégezték. A határ aznap néptelen, csendes volt. Nem mintha kifogytak volna a munkából, de az előző napokban sok csapadék hullott, ezért még nem lehetett rámenni a földekre. Azóta már bizonyára sort kerítettek a búza gyomirtószerekkel való permetezésére és a cukorrépa vetésére. Kísérőink - Füssy Dávid agronómus, Sebé Ferenc és Füssy Ottó gépesítők - elmondották, hogy szeretnének minél több cukortartalmú répafajtát vetni. Népgazdasági érdek is minél több cukrot nyerni egy hektár répa terméséből, de ez az ö érdekük is, mert a magasabb cukortartalmú répáért azóta több pénz jár, hogy a cukorgyárak rátértek a minőség szerinti átvételre. Az igyekezet azonban egymagában kevés, szerencse is kell hozzá, hogy valóban olyan magot vethessenek, amilyet szeretnének. A búza esetében nincsenek ennyire kiszolgáltatva a szerencsének. A jó fajtakoncepciónak nincs akadálya. Ezt tapasztaltuk Patas (Pastuchy) határába érve, ahol az egyik táblán kisparcellás fajtakísérleteket végeznek. Minden parcella szélén leolvasható egy tábláról, hogy például Jubilej- naja 50-nel, Solarisszal, GK Szegeddel, Baranjkával vagy más fajtával vetették be. Aratáskor minden fajta termését külön-külön takarítják be, s aszerint vonják be, vagy sem a termesztésbe, hogy hogyan váltotta be a hozzáfűzött reményeket. ^ Elégedetten nézegettük az út másik oldalán elterülő búzatáblát is. A növényzet szépen bokrosodik, bujazöld. Megtudtuk, hogy mind az 1200 hektár jól telelt, szinte egy szál sem fagyott ki, a sűrű növényzet egyelőre jó termést ígér. A terméseredményeket sok egyéb tényezőn kívül a termőhely megválasztása is alakítja. Míg búzát elsősorban Patas, Csilizradvány (Őilizská Radvan), Balony, határában termesztenek, addig a kukoricának az idén is a Duna menti falvak - Nyárad (Topol'ovec), Szap (Palkovicovo), Medve (Medved'ov), Kulcsod (Kluőovec) határában - készítettek magágyat. Tavaly közel tíz tonna kukoricát takarítottak be egy hektárról, ami nemzetközi mércével mérve is kimagasló eredménynek számít. Reménykedni azonban lehet, hogy ez az idén is megismétlődik, s hogy a remény valóra váljon, felkészültek a vetés és minden egyéb tennivaló idejében, szakértelemmel való elvégzésére. Bokrosodó búzával borított és magra váró üres földek között kanyargó úton jutottunk el a szövetkezet csiiizradvá- nyi kertészetébe. A közel 50 hektáros kert közepén mintegy két hektárt fóliasátrak borítanak. Alattuk saláta, s ha majd piacra kerül, helyét paprika váltja fel. Rasztgyörgy István kertész irányításával aznap a szabadban dolgozott a csilizradványi és balonyi asszonyok egy csoportja. Káposzta-, saláta- és karalábépalántát ültettek, jk férfiak a palántanevelő sátrak fölé húztak még egy fólialepédőt. A megduplázott sátortető alatt a hőmérséklet emelkedik, kevesebbet kell fűteni. Vagyis itt is, mint a termelés minden szakaszán, energiamegtakarításra törekszenek. Gazdaságossági szempontoknak megfelelően épül a többhajós fóliasátor, Hrnek László kertészmérnöktől megtudtuk, hogy nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva fednek be mintegy 3500 négyzetméteres területet. A nagyobb terület alatti légtér kedvezőbb körülményeket teremt a növények fejlődéséhez és a munkavégzéshez egyaránt. Az is előny, hogy ennek a módszernek az alkalmazásával ugyanakkora terület befedéséhez kevesebb fóliára van szükség. Elismerésre méltó, hogy új eljárások bevezetésében más mezőgazdasági üzemeknek is segítségére vannak. Egyelőre a paradicsomtermesztésben. Mégpedig úgy, hogy a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet által kifejlesztett Iparszerú Paradicsomtprmesztési Rendszert meghonosították és vállalták a rendszergazda szerepét. Ez azt jelenti, hogy a járás több paradicsomtermesztő gazdasága részére is beszerzik az ehhez szükséges vetőmagot, vegyszert és gépeket bocsátanak rendelkezésükre. Ilyen érdekességekre bukkantunk csilizközi utunk során. Ezek adnak alapot a reménykedéshez, hogy most a nehezebb gazdasági körülmények közepette is előbbre lépnek a fejlődés útján. KOVÁCS ELVIRA A fóliasátor alól lassan elfogy a karalábépalánta
