Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-11 / 10. szám
Amikor féltem a verset Mások bizonyára számbavet- ték, kitől melyik verset mondták már el a televízióban... Balassi, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, József Attila, Nagy László, vagy Sapphó, Ovidius, Villon, Dzsajadéva, Byron, Poe, Whitman, Wolker, Aragon, Jevtusenko? Pontosan feljegyezték, hogy a magyar és a világlíra remekei közül melyeket mondták el kiváló színészek. Kiváló színészek - ez külön hangsúlyt kíván. De egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen kiváló előadóművészek is. A versmondásnak szerencsére kialakultak a hagyományai, iskolái, de sajnos egy-egy divatja is fel-felüti a fejét. Most éppen a merev arcú szigorúan a kamerába (a néző szemébe?) meredő, legtöbbször szenvtelen versmondás dívik. Tény, hogy ezzel esetenként együtt jár a rossz versértelmezés, de még a vers meghamisítása is: a szövegtévesztés. Pedig néhányan paródiába illően fürkészik a súgógépet, mert szemüveggel mégis csak kínos lenne verset mondani (felolvasni?). Hiányoznak a hivatásos előadóművészként ismert egyéniségek. Azt sem tartaná a néző főbenjáró bűnnek, ha a jók nem csak egyszer mondanának verset. Az egyenlösdi a versmondásban sem „gazdaságos“. S nem utolsósorban a műsor címére is oda kellene figyelni: Vers - mindenkinek. Vagyis annak is, aki még mindig csak kávéfözés közben sandít a képernyőre, de annak is, aki naponta kezébe veszi József -Attila verseskötetét. Szombat este van. Újra féltem a verset. (d-n) Kameraközeiben A Prix Danube-öt, a gyermek- és ifjúsági televíziós műsorok nemzetközi fesztiválját az idén szeptember 21 -29 között immár hetedik alkalommal rendezi meg Bratislavában a Csehszlovák Televízió. A kétévenkénti fesztivál ezúttal is négy kategóriában zajlik majd, külön-külön a publicisztikai és tájékoztató, a zenés és szórakoztató műsorok, a tévéjátékok, valamint az animációs filmek. x Amikor a Magyar Televízió 1974 tavaszán megrendezte a nemzetközi karmesterversenyt, még senki sem gondolta, hogy az egyszerire tervezett műsornak folytatása lesz. A maga nemében páratlan televíziós kezdeményezés sikere szinte kényszerítette a ren- dezöket-szervezöket az újabb találkozó létrehozására. így került sor 1977-ben a második, 1980-ban a harmadik nemzetközi karmesterversenyre. Az idén pedig már a negyediket rendezik meg, április 25 és május 15 között, Szombathelyen és Budapesten. x George Simenon könyvei a Szovjetunióban is népszerűek; Maigret-történeteiből már többet televízióra alkalmazott és bemutatott a szovjet televízió. Ezek a változatok a moszkvai, leningrádi és a ka- linyingrádi stúdiókban készültek. A moszkvai központi stúdióban most egy újabbMaig- ret-történet született, Borisz Toninnal a főszerepben, -bor Készül az Aranykapu (Kládek Gábor felvételei) körében. Ezt a hivatalos közvéleménykutatás állítja. Ha figyelembe vesszük azokat az eredményeket, amelyeket a hazai, valamint a nemzetközi televíziós műsorok seregszemléjén a kassaiak elértek, akkor nem igen kételkedhetünk a közvéleménykutatás által kiállított „bizonyítványban“. Az arany Aranykapu A legifjabb tv-nézők országszerte igen közkedvelt szórakoztató zenés műsora a kassai stúdió talán legsikeresebb adásának számít. Hogy miként készül az évente hatszor jelentkező zenés játék ötven-ötven perces része, azt a stúdió legrégibb dramaturgjától, a műsor „védnökétől“, Alica Taká- covától kérdeztük:- Először is tisztázzuk, egy-egy összeállításunk milyen célt kövessen, mire hívjuk fel vele a gyerekek figyelmét. Hol a becsületesség, a szorgalom, hol az embertisztelet, hazaszeretet, vagy más pozitív emberi-erkölcsi érték kiemelésére törekszünk. Előfordult, hogy amikor a régi, kihalóban levő mesterségeket elevenítettük fel, az életkörnyezet kérdéseivel foglalkoztunk vagy a gyógynövényekkel. immimsiH EGY KIS TÖRTÉNELEM A mikor Jaroslav Safránek prágai egyetemi tanár, a televíziózás egyik hazai úttörője 1930 nyarán néhány szlovákiai városban, köztük kassán (Kosice) is, gyakorlati bemutatóval tarkított előadást tartott a mechanikus úton történő képátvitelről, alighanem kevesen hittek abban, hogy a televízió néhány évtized leforgása alatt meghódítja a világot, hiszen abban az időben minálunk még a rádiózás is gyermekcipőben járt - Szlovákiában mindössze csak 40 ezer készülék volt, (ma több mint egy millió). A Hernád parti város a későbbiekben fontos szerepet játszott a hazai televíziózás megalapozásában. A kassai szakemberek baratislavai kollégáikkal együtt szorgalmasan kísérleteztek, dolgoztak, és hogy nem eredménytelenül, azt számos tény igazolja. Az első szlovákiai nyilvános kísérleti vétel ugyan Bratislavában volt,>1955-ben, ám a televíziózásunk történetében ennek talán nincs olyan jelentősége, mint annak, ami 1956. május 11 -én Kassán történt. Amíg ugyanis az említett bratislavai vétel során a nézők a bécsi televízió adását láthatták, a Kassán közvetített műsort helyből sugározták. Aztán 1962-ben, azaz kilenc évvel a prágai és hat évvel a bratislavai televízió indulása után megkezdte rendszeres működését a kassai tv-stúdió is. Kell az új fedél Ha ma valaki Kassán a televízió épületét keresi, nem biztos, hogy egy-két útbaigazítás célba segíti, ugyanis a háromszáznyolcvan embert foglalkoztató stúdió négy - egymástól eléggé távol eső - épületben székel. Az igazgatóság és néhány műsorszerkesztőség a „Dzsungelnak“ nevezett egyik külvárosi részben kapott ideiglenes otthont, az archívum a Gottwald utcában van, további müsorszerkesztőségek és a műszaki osztály a Rastislav utcában szorong. Maga a 120 négyzetméter területű közvetítő stúdió a Ma- linovszki utcában bújik meg. Az épület valamikor mozihelyiség volt, majd gyógyszerraktár. Kívülről nézve alig hiszi el az ember, hogy ott készül a sok-sok gyermeket szerepeltető Aranykapu műsor és a kassai tv- játékok zöme, s onnan mosolyog a tv-nézök millióira Alzbeta étrkulová-Sebová bemondónő. Ez az áldatlan állapot előreláthatólag még két-három évig nehezíti a helyi televíziósok munkáját. A Rastislav utcába tervezett 400 négyzetméter területű közvetítőcsarnok felépítésével lényegesen megváltoznak a stúdiómunka feltételei. Persze, egyelőre mindez csak papírra vetett és az illetékesek által jóváhagyott terv. Ha elkészül az épület, a kassai tv-stúdió száz órával növeli jelenlegi évi 310 órás műsoridejét. Tizenhét teljes nap Ennyi időre lenne szükségünk, ha a stúdió tavaly sugárzott műsorát egyfolytában akarnánk végignézni - számítottuk ki a minap Jozef Gondával, a stúdió igazgatóhelyettesével, beszélgetés közben.- Illetve még többre, hiszen tavaly a tervezett 310 óra helyett 416 óráig „béreltük“ a képernyőt - pontosította a tényt vendéglátóm.- S ha részleteznénk az évi műsoranyagot?- Akkor többek között kiderülne, hogy riportjaink, filmjeink, sport és további műsoraink negyven százalékát a szövetségi adásban sugározta a Csehszlovák Televízió; és az általunk készített filmek és az élő adások hatvanhét százalékát színesben láthatták a nézők. A stúdió öt müsorszerkesztöségének munkáját röviden így jellemezte az igazgató- helyettes: — A külföldi műsorokkal foglalkozó és az azokat sugárzó szerkesztőség teljesítménye a legnagyobb, időben kifejezve: évente több mint száz óra. Ez az osztályunk készíti többek között a különböző müfaiokban született filmek szövegátültetését, valamint a Találkozás szovjet művészekkel című sorozatot. A publicisztikai és dokumentumműsorok szerkesztősége elsősorban az időszerű gazdasági és társadalmi kérdéseket boncolgatja. Legismertebbek a Mezőgazdasági év és Gazdasági magazin című negyvenperces magazinszerű adásai. Ugyanakkor igyekszik rögzíteni és bemutatni a kerület fejlődését, kelet-Szlovákia nevezetességeit, sporteseményeket közvetít. Tavaly minderre 56 óra volt a műsoridőnk. A gyermek és ifjúsági műsorok szerkesztősége szintén eléggé változatos és tartalmas adásokat készít, melyek közül az Aranykapu, a pionírok műsora és a Fiatalok Tévéklubja a legnépszerűbb. Az irodalmi és drámai müsorszer- kesztöség munkája különböző tv-játékok, komoly- és könnyűzenei felvételek, népművészeti bemutatók, verses összeállítások előkészítéséből és rögzítéséből áll. Az ő feladatuk egyebek között a vychodnái, a gombaszögi és a svidníki folklórrendezvények televíziós közvetítése, ötödik szerkesztőségünknek, a Tv-híradó helyi csoportjának riporterei pedig igyekeznek állandóan tájékoztatni az országot a keleti részek időszerű eseményeiről. A számok és műsorcímek tükrében így fest tehát a kassai tv-stúdió. Ami a munka minőségét illeti, azt minden televízió néző saját maga megállapíthatja. Nem akarom a véleményt befolyásolni, ám érdemes megjegyezni: az utóbbi években egyetlen innen közvetített tv-film sem bukott meg a nézők- Ki írja a darabok zenéjét, dalait?- Hivatásos zeneszerzőket avatunk be a munkába, méghozzá versenyszerűen. Megadjuk a témát, majd a beérkező dalocskák közül kiválasztjuk a legjobb tizenkettőt. Ennyi dalra van szükségünk egy-egy műsorban.- S a szereplők?- Évente tagfelvételt hirdetünk s a harminc legügyesebb gyermeknek adunk aztán szerepet.- Akad elég jelentkező?- Bőven. Előfordult már, hogy hatszáz közül kellett választanunk.- Mennyi ideig készül egy-egy rész?- Általában két hét kell a próbákra, majd egy hét a forgatásra és szintén egy hét a műsor filmanyagának tisztázására, végleges megformálására. Ez aránylag sok idő, de másképpen nem megy, hiszen a gyermekek többnyire csak délután, tanítás után jöhetnek a stúdióba. A zenei felvételek Ost- ravában készülnek. Ugyanakkor nehezíti munkánkat a szűk és levegőtlen stúdióterem. A színfalak és a padló találkozási vonalait legtöbbször különböző trükkös lekerekí- tésekkel oldjuk meg, azaz optikai csalással szélesítjük a rendelkezésünkre álló teret.- Mi a központi témája az Aranykapu idei sorozatának?- A béke, a békés egymásmellettélés. Ezeket próbáljuk meg képernyőre vinni, a gyermekek világának megfelelően. GAZDAG JÓZSEF ÚJ SZÚ 14 1983.111.11. 5 8 1 I s 1 'S '<Ü ! £ (0 I I
