Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-11 / 10. szám
A SZOVJET FÖLDGÁZT A NYUGATI ORSZÁGOKBAN IS MEGBECSÜLIK A Szovjetunióval folyó gyümölcsöző együttműködésünk gazdasági eredményeiről lépten-nyomon meggyőződhetünk. Köztudott, hogy hazánk legnagyobb vívmányai - a prágai metró, a Jaslovské Bohunicében már üzemelő, vagy a Duko- vanyban épülő atomerőmű - amelyeket továbbiak követnek, a fejlődés e csalhatatlan bizonyítékai, aligha lettek volna megvalósíthatók a Szovjetunió segítsége nélkül. SEMMIT SEM BÍZNAK A VÉLETLENRE A tranzit gázvezetéken áramló szovjet földgáz is már tíz esztendeje képezi fűtési és energetikai rendszerünk egyik fontos tartozékát. De nemcsak mi részesülünk ebben az előnyben, hiszen a hazánk területén áthaladó gázvezeték első vonalának felépültével, 1973 elejeóta Ausztriába, az NDK-ba, ugyanezen év őszétől kezdve pedig az NSZK-ba, majd az évek során fokozatosan felépülő további két vonalon Olaszországba, Franciaországba és Jugoszláviába is eljut ez az értékes nyersanyag.- Az évente igényelt mintegy 40 milliárd köbméter földgáz zavartalan szállítása a több mint 3200 km hosszúságú elágazó acélcsöveken komoly feladatokat jelent számukra - állapítja meg difi Suba, a Tranzit Gázvezeték konszemvál- lalat vezető munkatársa. A gázvezeték, a meglévő tíz kompresszorállomás, a 84 turbókompresszor és a többi berendezés üzemeltetése, példás tisztántartása, karbantartása és javítása állandó ellenőrzést is igényel. A munkák körültekintő irányítása azonban elképzelhetetlen lett volna a Nagykaposon (Vel'ké KapuSany), Nyitrán (Nitra) Brnóban és Kourímban létesített területi üzemek nélkül.- Semmit sem bízunk a véletlenre - mondja vendéglátóm, majd így folytatja: - A tervet az üzemekkel és a kollektívákkal is megvitattuk, hogy minden egyes dolgozó tisztában legyen felelősségével, azzal, hogy teljesítményeik értékelését nemcsak a mennyiségtől, hanem munkájuk minőségétől is függővé tesszük. TOVÁBBI FŐVONAL IS ÉPÜL Ilyen gondos előkészületek előzték meg az idei téli hónapokat. A tapasztalatok szerint nem is volt hiábavaló ez a fáradozás. A munkahelyek dolgozói pontosan teljesítették feladataikat. A karbantartók és a javítók kollektívái mintegy 70 millió korona értékű munkát adtak át. Néhány kompresszorállomás kibővítésével pedig a tavalyi beruházások értéke meghaladta a 2 milliárd koronát. A föld alatti tárolókban raktározott több mint 1 milliárd köbméter földgázkészlet előnye, hogy a gázvezeték három fővonalán az idei első negyedévben már annyi földgázzal elégíthetik ki hazánk és a külföld igényeit, hogy a vezetékekben a nyomás a megengedett határ alá süllyedne. Olyan mennyiség ez, amit a kívülálló el sem tud képzelni. A szakemberek azonban tisztában vannak azzal, hogy az ország keleti határától a nyugatiig párhuzamosan vonuló és több helyütt elágazó három fővonal teljesítménye - tekintettel a rendkívüli külföldi érdeklődésre - nem bizonyul elegendőnek. A Szovjetunió hatalmas földgázkészletei szerencsére lehetővé teszik, hogy az eddigi három fővonalat egy továbbival ■ egészítsék ki. Már meg is tették az előkészületeket a mintegy 860 km hosszúra tervezett 4. fővonal építésére. MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK- Ez a 4. vonal is Rozvadovon át vezet majd az NSZK-ba - mondja Jifí Suba. Építői a pardubicei Plynostav, a bratisla- vai Hydrostav, valamint a kassai (Kosice) Közműépítő Vállalat. Főtervezője a prágai Plynoprojekt, amely ezúttal először dolgozta ki a tervet számítástechnika alkalmazásával. A megtakarításokra törekedve, - és ez a tervrajzból is kitűnik - nem teljesen egyenes ez a vonal. A természetes akadályokat áthidalva, a közutak, vasúti sínek alatt kanyarodik, emelkedik, vagy süllyed. Először alkalmazzák majd itt az eddigiektől eltérően az 1420 mm-es átmérőjű, 17-18 méter hosszú csöveket, amelyeknek köszönhetően a dolgozók - meggyorsítva a munkaütemet havonta legalább 18 kilométert haladhatnak előre. Ez ugyanis egyik feltétele annak, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében lényegesen fokozzák a földgázszállításokat a nyugat-európai országokba. És annak is, hogy a 4. fővonal déli részét legkésőbb 1986 elején átadják, a továbbiakat pedig fokozatosan helyezzék üzembe. TAKARÉKOSAN ÉS JÓ MUNKÁVAL A gázvezeték építői természetesen nagy gondot fordítanak a hatékonyság növelésére, a munka minőségére, valamint az üzemanyaggal való takarékoskodásra. Nem utolsósorban pedig a mező- gazdasági földalap védelmére. Ezekről a követelményekről a tervezők sem feledkeztek meg. Arra törekedtek, hogy művük minden tekintetben túlszárnyalja az előző három fővonal színvonalát. Sokat várnak a ÖKD üzemeiben gyártott 25 MW teljesítményű, villanymotorral hajtott kompresszoroktól is. Jirí Suba szavai szerint egyetlen ilyen villamos kompresszor négy turbóegységet helyettesít, ami a megtakarítások szempontjából is jelentős eredménynek számít. A szádalmási (Jablonov nad Turnou) kompresszorállomás látképe (Archív felvételek) Szikradetektorral ellenőrzik a csővezeték szigetelését az árokba fektetés előtt A dolgozók természetesen tisztában vannak az építkezés jelentőségével, ezért a nem várt nehézségekre is felkészültek. Ezzel magyarázható, hogy a tervezők, a technológusok, a bányászok, a gépészek, az építőipari dolgozók, a hegesztők, a szerelők csoportjai példásan teljesítik szocialista kötelezettségvállalásaikat. Színvonalas munkájukat jutalmak és elismerések tükrözik. A KÖLTSÉGEK FÖLDGÁZBAN TÉRÜLNEK MEG A szakemberek a tranzit gázvezetéket Európa legnagyobb teljesítményű tranzitrendszerének tartják, amely a 4. fővonal teljes üzembe helyezésével évente mintegy 70 milliárd köbméter földgázt szolgáltat majd. A Szovjetunió ebből a meny- nyiségböl téríti meg a hazánk területén folyó építkezés költségeit és a földgáz továbbításáért járó illetéket is. Míg 1979- ben ez a mennyiség 1,6 milliárd köbmétert tett ki, 1980-tól - a vezeték teljesítménynek növelésével arányban - évente mintegy 2,8 milliárd köbméter földgázt kapunk. De ez még nem minden. A 4. fővonalnak és az épülő további három kompresszorállomásnak 1988-ra tervezett átadásával ugyanis a gázszolgáltatás évi 2,5 milliárd köbméterrel növekszik. Ez a mennyiség mintegy 7 millió tonna jó minőségű barnaszénnek felel meg. A szakemberek szerint az óriási beruházás alig 9 év alatt, tehát aránylag rövid időn belül megtérül. Olyan eredmények ezek, amelyek világosan bizonyítják a Szovjetunióval folyó együttműködésünk pótolhatatlan szerepét és jelentőmennyi típusban megmutatkozzanak az átértékelés nyomai. Az építőanyag-gyártásban elhajlás várható a könnyűbeton elemektől, az acélszerkezetektől, s helyükbe a ma és holnap új építőanyagai lépnek. Az építőipar várhatóan új irányzatai pedig a valamennyi tényezőt érintő intenzifi- kálásban és a minőség frontális javításában mutatkoznak meg. Végrehajtásuk üteme nagymértékben függ a háromezres létszámú ágazati tudományos-kutatási alap jól kidolgozott, gyakorlatban is alkalmazható megoldási javaslataitól. S részben besegít ebbe a robotizációs és automatizá- ciós program megvalósítása, mely az építőanyag-gyártásban kezdődik. Igaz, még több kérdés megoldásra vár, de a téglagyártásban és a kerámiaiparban már találkozhatunk a robotokkal és a manipulátorokkal. Ezeket csupán ott vezetik be, ahol megvannak rá a feltételek, s az elsődleges cél nem a munkatermelékenység fokozása, hanem a termékpontosság, a gépkihasználás és egyéb hasonló előnyök elérése. TENNIVALÓK Csupán ízelítőül említsünk meg néhányat a legidőszerűbbek közül. Fontos, hogy tovább folytatódjon a kutatási feladatok átértékelése, s így a 02-es állami célprogram követelményei szerint módosítani lehessen főként a legújabb feladatokon. Az sem mellékes, hogy mikorra kerülnek bele a változások az egyes típusok dokumentációjába. Gyorsabb ütemet kíván a kísérleti típusok kipróbálása, függetlenül attól, hogy németek tömeges alkalmazására egy ideig nem lesz módunk. További feladat a minőséghez kötődő anyagi érdekeltség bevezetése a lakásépítésben. Az építőanyag-gyártásban már két éve érvényben van, s ha az első minőségű osztályban termelnek, akkor nem értékesíthetik magasabb áron az építőanyagot, hanem kedvezményezett béralapképzésben részesülnek. Erre a célra a reszort évente mintegy 5,5 millió koronás összeget fordít. Hasonló elvekhez igazodik majd a létesítmények átadásához kötődő anyagi érdekeltség rendszere is. A gépipar évente 1 milliárd 100 millió korona értékben szállít gépeket és gépi berendezéseket építőiparunknak. A szükséglet fedezésére azonban ez sem elég. A fennmaradó 700 millió koronás tételt saját gépgyártásuk pótolja, mégpedig betonkészító-telepek, villamos kéziszerszámok, laboratóriumi műszerek előállításával. Kis szériákban, de nem kevésbé fontos munkaeszközök előteremtésével. TERVKÉSZÍTÉS Jó ideje már, hogy módosult az építkezések dokumentációjáról szóló rendelet, miszerint a kivitelezési tervek beszerzése a főkivitelező feladatai közé tartozik. Mi váltotta ki ezt a döntést? Több oka is van. Például a kivitelező ezután már nem háríthatja a tervek késését a beruházóra. Sokszor előfordult az is, hogy apróságokat, utólagos módosításokat követeltek a tervezőktől s mindez fékezte a kivitelezés folyamatosságát. De legfőképp azért fontos, hogy a kivitelező dönthet a kivitelezési tervek sorsáról, mert így menet közben alkalmazhatja a műszaki fejlesztés eredményeit és olyan megoldásokat vihet a tervrajzokba, melyek növelik az építés termelékenységét és hatékonyságát. S erre az intenzív fejlesztés időszakában nagy szükség van. Előfordul, hogy a tervdokumentáció megrendelésre a főtervezőnél készül, de a felelősség így is a kivitelezőre hárul. Talán az előbbinek tudható be, hogy tavaly a reszort vállalataiban a tervezők száma csökkent, s ma mintegy 500 hiányát tartják nyilván. A vállalati tervezőkapacitások feltöltésével, (mert ez most a cél) a mostani ötéves tervidőszak végére számolnak. xxx összegezésképpen leszögezhetjük: az egységes műszaki politika az intenzív fejlesztést helyezi előtérbe. Márpedig ennek kibontakoztatása az elkövetkező hónapok és évek kulcsfeladata, s akárhogy is vesszük, amilyen iramban halad majd előre, olyan fejlődési lehetőségeket teremt az építőiparnak. Erről pedig egy pillanatra sem feledkezhetünk meg! J. MÉSZÁROS KÁROLY 983. Ili. 11. TOVÁBB ÉPÜL A TRANZIT GÁZVEZETÉK « 2? ‘5 £• x oi.21 íí* «H ni S ra §aS «’■g-w ■c S i E I 5i « te • lő c -Q— 2* II o»E I |I I éí
