Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-11 / 10. szám

a mmm. n szó IDEGENFORGALMUNK EREDMÉNYEI ÉS HIÁNYOSSÁGAI Manapság a világ számos országában az idegenforga­lom jelentős gazdasági tényező. Habár hazánkban az idegenforgalomból eredő bevétel nem döntő a nemzeti jövedelem szempontjából, gazdasági és politikai jelentő­sége ennek ellenére nem elhanyagolható. Az aktív idegenforgalommal (értjük ezalatt a külföldről hazánkba érkező turistákat) összefüggő feladatok teljesí­tését, több tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb például az, hány napot töltenek nálunk a turisták. Hosz- szabb tartózkodásra hazánkba a legtöbb turista a szocia­lista országokból - a Szovjetunióból, az NDK-ból, Magyar- országról - érkezik. A jugoszláv látogatók száma is egyre emelkedik. A nem szocialista országok közül az NSZK-ból, Ausztriából és a skandináv országokból látogat hozzánk a legtöbb érdeklődő. Tegyük azonban hozzá, távolról sem annyi, amennyit elvárnánk. Idegenforgalmi irodáink devi­zabevételi tervének teljesítése a jövőben s az idén is kezdeményező, toborzó munkájuktól, mindennemű ide­genforgalmi szolgáltatásunk színvonalától, minőségétől függ majd. SOMOGYI LÁSZLÓ mér­nök, az SZSZK kereskedelmi miniszterhelyettese: Aktív idegenforgalmunk fejlődési üteme az utóbbi idő­ben lelassult, mondhatnánk megállt, annak ellenére, hogy természeti szépségekben bővelkedünk, idegenforgalmi létesítményeink hálózata aránylag jól kiépített. Ennek miértjére s arra, hogyan, merre kell tovább lépnünk, turistaforgalmunk fejlesztése terén, hogy nemzetközi viszonylatban is visszanyerjük jó hírnevünket s a hazai turisták bizalmát is szilárdítsuk, az idegenforgalmi szaká­gazat néhány illetékesétől kértünk választ. Ezeknek a szakembereknek ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. / Az utóbbi években miért nem érünk el az aktív idegenforgalom terén kielégítő eredményeket? 2. / Vendéglátóipari és szállásadó létesítményeink szol­gáltatásainak színvonala miért marad el más országok hasonló szolgáltatásai mögött? 3. / Mit kell tennünk azért, hogy az említett szolgáltatá­sok kielégítsék a külföldi és a hazai turisták elvárásait, s a turisták igényt is tartsanak ezekre a szolgáltatásokra? reskedelem más szakaszain dolgo­zók átlagkeresetének pedig 87 szá­zaléka. A szubjektív okók - a dolgo­zók hanyagsága, a vendégekkel és a kötelességeikkel szembeni nemtö­rődöm hozzáállás, a személyi és a munkahelyi higiénia alacsony szín­vonala és ennek következtében a kultúrálatlan vendéglátás. 3./ Az 55/82 számú kormányren­delet, valamint a CSKP KB 6. ülésé­nek határozatai kimerítő választ ad­nak erre a kérdésre. E határozatok­nak és rendeleteknek a gyakorlati megvalósítása azonban ezidáig nem kielégítő. Ezért meg kell találnunk a módját, hogy a szóban forgó szol­gáltatásokat a lehető legrövidebb időn belül a kívánt színvonalra emel­jük. Példát vehetünk e téren az NDK- tól, Magyarországtól, s más orszá­goktól. 1. / Az aránylag magas árak miatt összehasonlítva a többi szocialista országgal. Hozzájárul továbbá a kül­földi turisták fogadása, ügyeik hosz- szadalmas, nem egyszer méltányta­lan intézése határátkelőhelyeinken. Továbbá a feszült világpolitikai hely­zet, amelynek egyik oka a nem szo­cialista országok gazdasági válsága. 2. / Ennek több oka is van, objektív és szubjektív jellegű egyaránt. Az objektív okok: az idegenforgalmi szolgáltató létesítmények gyenge és egyre rosszabbodó anyagi-műszaki alapja, a dolgozók nem kielégítő anyagi érdekeltsége. Konkrétan a Vendéglátóipari Vállalat dolgozói­nak keresete csupán 76 százaléka a népgazdaság más ágazataiban dolgozók átlagkeresetének, a belke­JOZEF GAŐPAR, a Cedok utazási iroda bratislavai válla­lati igazgatója: 1. / E jelenség lényeges oka a szomszédos , nem szocialista or­szágok gazdasági helyzete, a tőkés világ növekvő inflációja. Ezek a té­nyek mindig is befolyásolták az ide­genforgalmat s most ez tükröződik a mi tavalyi eredményeinken is. 2. / Annak oka, hogy az idegenfor­galmi szolgáltatások színvonala nem mindig üti meg a kívánt mércét, gyakran a dolgozók, főleg a vezetők munkához való felelőtlen hozzáállá­sában keresendő. Ez megmutatkozik például abban, hogy a hozzáférhető nyersanyagokból sem képesek vá­lasztékossá tenni az ételkínálatot. S ezt még tetézi a higiéniai előírások meg nem tartása. A hiányosságok pedig természetesen nem tesznek kedvező benyomást sem a hazai, sem a külöldi turistákra. 3./ Fontos tehát, hogy az említett létesítményekben minden szinten nagyobb igényeket támasszunk a vezető dolgozók irányító és ellen­őrző munkájával szemben. Ez reális megoldás lenne, hiszen nem igényel új beruházásokat. Ráadásul, minden vállalatnál azonnal kivitelezhető. S az igényesebb irányítással elérhe­tő, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjék. KVETOSLAV SPIŐÁK, a bratislavai Vendéglátóipari Vállalat igazgatója: 1./ Vállalatunk fő feladata a közét­keztetésről való gondoskodás, bele­értve természetesen a turisták étkez­tetését is, Szlovákia fővárosában A tavalyi év az aktív idegenforgalom tekintetében a leggyengébb évek kö­zé tartozik. Erre utal a kihasználatlan szálláshelyek száma, s elsősorban a magasabb árosztályba sorolt ide­genforgalmi létesítmények kihaszná­latlansága. Hogy nem teljesítjük az aktív idegenforgalom célkitűzéseit, én ennek egyik okát a túl magas szállodaárakban is látom. 2./ A szolgáltatások kérdése ben­nünket a legközvetlenebbül érint. Vállalatunk tevékenységének ez je­lentős, sőt a főváros viszonylatában döntő része. Hangsúlyoznom kell, hogy Bratislavában vannak olyan lé­tesítményeink, amelyek szolgáltatá­saikkal a legmagasabb igényeket is kielégítik. Például az SZNF téren lévő Pólóm Étterem, a várbeli Vár Étterem, a Magyar Étterem, a Pizza Étterem stb. - összesen kb. üzem­egységeink 30 százaléka. Ez pedig kevés. Sok még tehát a tennivalónk, hogy az anyagi-műszaki alap tökéle­tesítésével minden üzemegységün­ket a kívánt színvonalra emeljük. Az mindenesetre tény, hogy ahol igé­nyes, hozzáértő, megalkuvást nem tűrő a vezető, ott nincsenek problé­mák a szolgáltatások minőségével, a tisztasággal. 3./ Konyhaművészetünk hagyo­mányait nem kell bizonygatni. Azt azonban igen, milyen sokat árt e ha­gyományunk hírnevének, hogy éte­leinket nem tudjuk kultúráltan tálalni. Vendéglátóipari szolgáltatásaink mi­nőségét és színvonalát nagymérték­ben meghatározza ugyanis a létesít­mények személyzetének képzettsé­ge. Ezért, a szakmunkásutánpótlás képzését a lehető legrövidebb időn belül minden tekintetben - beleértve a nyelvismereteket is - hatékonyab­bá kell tennünk. Ez is egyik módja, hogyan elégíthetjük ki a külföldi és hazai turisták idegenforgalmi szol­gáltatásainkkal szemben támasztott egyre növekvő igényeit. JOZEF SLUKA (A szerző felvételei) yT^uzsika nem kívánt mást, csu- A.b pán annyit, hogy valaki sze­resse és valakihez tartozhasson. Ha­sonló a többi vele egysorsú gyerek kívánsága is, akik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) vagy esetleg más gyermekotthon lakói. Ahol hideg van, ott a jóra törö cselekedetek is megdermednek és eltorzulnak, a melegben a hántások is könnyebben gyógyulnak. Zsuzsi az anyjáról álmodozott, aki számára ő szinte már nem is létezett. Elképzel­te öt, amint simogatja, és csakis vele játszik, senki mással. Szinte remény­telennek tűntek ezek az álmok, azt hitte már sohasem válnak valóra. Az­tán mégis történt valami. Találkozott Szamaránszky Blanka nénivel, s a kislány számára megoldódott sok probléma. Zsuzsika Blanka nénijét a munka­helyén, egy varrodában kerestem fel, s megkértem, beszéljen Zsuzsikáról és kapcsolatukról.- Nekem két fiam van, éppen ezért a kislányt már nem fogadhattam örök­be. Mindig szerettem volna, ha nekem is lenne egy kislányom, de sajnos ez nem sikerült. Már le is mondtam arról, hogy álmom valóra váljon. Tíz évvel ezelőtt találkoztam először Zsuzsiká­val, aki azóta már felnőtt lett. Úgy döntöttem, hogy pártfogásom alá ve­szem a kislányt. Az üzemünkben ak­koriban alakult egy szocialista mun­HOGY KEVESEBBEN LEGYENEK kabrigád, s többek között elhatároz­tuk, hogy meglátogatjuk a gyermek­otthont. Ma is élénken emlékszem találkozásunkra. Éppen akkor jött meg az iskolából. Kint zuhogott az eső, teljesen átázott, a haja az arcába tapadt. Félénken, riadtan toporgott a folyosón, egy darabig ott állt előt­tem, aztán eltűnt valamerre. Azonnal szóltam az igazgatónőnek, hogy a kislányt el szeretném vinni a kará­csonyi szünidőre. Zsuzsit a szobájá­ban találtuk. Ott ült a félhomályos helyiségben és hangtalanul sírt. Arcá­nak minden izma megfeszült, hogy még véletlenül se törjön fel a sírás bezárt ajkai közül.- Karácsony este nagy volt a sür­gés-forgás. Serdülő fiaim talán izga- tottabbak voltak, mint jómagam. „Mi­kor jön már a csöppség?" - egyre csak kérdezgették. Sajnos valami köz­bejött, nem ünnepelhettünk együtt. Valamennyien nagyon csalódottak voltunk. Szilveszterkor azonban már velünk volt. Azóta minden ünnepet és a szünidőt nálunk töltött. Úgy érez­tem, hogy amióta hozzánk járt, azóta igen sokat javult az iskolában. Telje­sen megváltozott, sokkal vidámabb lett. Nagyon szeretjük, s azt hiszem ö is szeret bennünket. Felnőttként is ugyanúgy jár hozzánk, mint eddig, mi pedig családtagként fogadjuk. A gyerekekkel való együttélés a fel­nőttet is gazdagítja. Szeretetet kap maga is, és nem utolsó sorban ra­gaszkodást. Ezek a gyerekek a neve­lőktől kaphatnak ugyan törődést, ellá­tást, s gyengédséget is, csak éppen nem élhetnek egy-két ember vará­zsában, vonzó vagy éppenséggel ta­szító tulajdonságaik légkörében.- Nagyon örülök, hogy Zsuzsin ilyen módon segíteni tudtam. Minden vágyam az, hogy még többet tudjak adni neki, hiszen nagyon sok szere- tetre és támogatásra lesz még szük­sége. Elítélem azokat a szülőket, akik felelőtlenül megszülik és elhagyják a gyermekeiket. Hiszen a legmeg­nyugtatóbb érzés az, amikor a család melegsége veszi körül a gyermeket. Csak így lehet boldogan élni és dol­gozni. Nem tudom él-e olyan ember a földön, aki később, más körülmé­nyek közé kerülve, el tudná felejteni azokat az embereket, akiktől az élet­ben a legtöbb kedvességet és szere­tetet kapta? Számomra kedveskedő szavai és simogatásai pótolhatatla­nok, pedig bár ritkábban, de azért mostanában is találkozunk - fejezte be a beszélgetést. Blanka néni féltő szeretete, becéz- getései még sokáig elkísérik a már * felnőtté vált Zsuzsát. Sok Blanka né­nire lenne szükség ahhoz, hogy mind kevesebb sérült lelkű ember éljen tár­sadalmunkban. VARGA GABRIELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom