Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám
ÚJ IZÖ 3 1983. I. 7. llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllHI A CSKP XVI. kongresszusán, a párt tevékenységéről szóló beszámolóban, Gustáv Husák elvtárs megállapította: „Társadalmunk osztályai és szociális csoportjai közeledésében, nemzeteink és nemzetiségeink internacionalista közössége szilárdításában, népünk legszélesebb rétegeivel a párt kapcsolata elmélyítésében fontos szerepe van a Nemzeti Frontnak. Ügyelni fogunk arra, hogy a Nemzeti Front, amely politikailag megtestesíti a munkások, a földművesek és az értelmiség osztályszövetségét, nemzeteink és nemzetiségeink ^ciűssé- 3ít, S szocialista építésben továbbra is egyesítse a kommunisták, a pártonkivüli- ek és a más pártok tagjai törekvéseii. elmélyítse teljes egyenjogú részvételüket az irányításban és a közügyek igazgatásában és megteremtse az állampolgárok sokrétű érdekei, politikai jogai és szabadságjogai érvényesülésének kedvező előfeltételeit.“ A Nemzeti Front - a szocializmus építésének eszköze Pártunk a Nemzeti Frontot sohasem tekintette valamiféle taktikai szükségletnek, hanem a tömegek igyekezetét egyesítő tartós bázisnak, a szocializmus építése eszközének. A Nemzeti Front egysége szilárdítását sohasem értelmezte a társult szervezetek valamiféle „uniformizálása“ folyamataként. A párt ügyel arra, hogy minden szervezet adott eszközeivel is betöltse sajátos szerepét, előtérbe helyezze azt, ami kifejezi tagjai érdekeit és ezzel egyidejűleg növelje öntudatosságukat, helyi és országos viszonylatban cselekvő részvételre vezesse őket a CSKP és a Nemzeti Front politikája kimunkálásában és megvalósításában. A Nemzeti Front szervezeteinek feladata tevékenységükkel bizonyítani, hogy nálunk minden állampolgárnak joga és, reál is lehetősége - ahogy azt mondani szokás - mindenbe „beleszólni“ s hogy a szocialista demokrácia a szó szoros értelmében millióknak .szavatol széles körű lehetőségeket. Ezzel egyidejűleg valamennyi szervezet tagjait annak felismerésére kellene vezetnie, hogy az egyének élete sohasem vonatkoztatható el a társadalom iránti viszonyuktól, (ennek ellenkezőjével házal a nyugati politológia, illetve a reformizmus és a revizio- nizmus számos termékének az ún. tiszta szabadságról és demokráciáról szóló koncepciója) és hogy minden jog elválaszthatatlan a kötelességek teljesítésétől. „A szocialista demokráciát két vetüle- tének - az állampolgárok jogainak érvényesülése és társadalommal szembeni kötelességeik teljesítése - egységében fogjuk fejleszteni" - hangsúlyozták a párt XVI. kongresszusán. A XVI. kongresszus értékelte a párt tevékenységét, meghatározta a Nemzeti Front valamennyi szervezetének feladatait és szerepét a következő időszakban a fejlett szocializmus építése fö irányvonalának teljesítésében. Nyilvánvaló, hogy a fejlett szocializmus további építése a Nemzeti Front szervezeteitől megkívánja munkájuk tökéletesítését. Különösképpen fontos feladatok hárulnak a FSZM-re. „A dolgozók a forradalmi szakszervezetek közvetítésével részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek igazgatásában valamint az irányításban. A szakszervezetek cselekvőén részt vesznek az állam politikája kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, a népgazdasági tervek kidolgozásában és teljesítésében, az üzemek és a vállalatok tevékenysége irányításában. Nagy mértékben hozzájárulnak a társadalom gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez, az emberről való sokoldalú gondolkodáshoz, a dolgozók érdekei kielégítéséhez és jogaik védelméhez. Ebben a tekintetben a szakszervezetnek, mint a munkásosztály és a dolgozók legjelentősebb tömegszervezetének, he- lyettesíthetetlen a szerepe. Továbbra is tartós feladat szilárdítani és éberen őrizni forradalmi szakszervezeteink egységét..." - hangsúlyozták a CSKP XVI. kongresszusán. A nép törvényei A kongresszuson rendkívüli figyelmet szenteltek a képviselő-testületek tevékenységének is. Ezek a testületek a szocialista demokrácia szerves részét képezik. A nemzeti bizottságok és a törvényhozó szervek megtestesítik a munkás- osztály és a politikai pártja által vezetett népuralmat. A dolgozók a demokratikusan megválasztott képviselők útján, aktiv támogatásukkal és egyben igényes ellenőrző tevékenységükkel igazgatják az ország ügyeit. Nálunk megvalósul az a lenini alapelv, hogy a törvényeket a nép alkotja, valósítja meg és ellenőrzi megtartásukat. A XVI. kongresszus kitűzte - a Szövetségi Gyűléstől kezdve - egész képviseleti rendszerünk feladatait. Hangsúlyozta, feltétlenül jobban kell törekedni a nemzeti bizottságok munkájának tÖKŐlöiesiiésé- re, az 0(yST, bürokratikus beidegződések felszámolására, amelyek gyöngítik ezeknek a szerveknek kapcsolatát azokkal, akiknek akaratát képviselik. Céltudatosan fejleszteni kel! munkásságukat és valóban népi jellegüket- Érvényesíteniük kell a közismert elvet, amelyet Klement Gott- wald elvtárs találóan így fogalmazott meg: „A hivatal legyen az emberekért és nem megfordítva.“ A szocialista demokratizmus Lenin mindig hangsúlyozta, hogy a szocializmus önmagában nem teremt SöiTimiféle demokratizmust, mert az az életben önmagában nem létezik, hanem csak egyéb jelenségekkel egyetemben hat a gazdaságra is, ösztönzi annak átalakulását, befolyásolva a gazdasági fejlődést stb. Ezt a lenini gondolatot fejlesztette tovább a CSKP XVI. kongresz- szusa is azzal, hogy szerves egységben foglalkozott a gazdaságfejlesztés valamint szocialista demokráciánk valameny- nyi fejlődési formája alapvető kérdéseinek megoldásával - kezdve a dolgozók részvételétől az irányvonal kimunkálásában, teljesítésében alkotó kezdeményezésük fejlesztésén át egészen az ellenőrzésig. Ez a CSKP XVI. kongresszusa programjának szembetűnő jellemvonása. Pártunk a fejlett szocializmus további építését törvényszerűen egybekapcsolja a politika szerepének és jelentőségének növekedésével, a politikai rendszer tökéletesítésével, a szocialista demokrácia kiterjesztésével és elmélyítésével. A másik oldalon nyilvánvaló, hogy ezek az objektív tendenciák és megvalósításuk megkívánja állampolgáraink megfelelő arcélének és politikai öntudatának kialakítását. Ez a nemkevésbé bonyolult folyamat egyet jelent azzal, hogy az állampolgárok mélyrehatóan elsajátítják a tudományos világnézetet, ami kifejezésre jut meggyőződésükben, az egyéni és a társadalmi érdekek egysége öntudatos értelmezésében, az igényes társadalmi feladatok és követelmények teljesítésében, a személyes felelősség vállalásában hazánkban a szocializmus építéséért, fejlesztéséért és internacionalista hozzájárulásunkért a világszocializmus erősítéséhez. Nem kell hangsúlyozni, hogy szocialista társadalmunk tagjai arcélének formálása rendkívül fontos és időszerű. Mindenki tisztában van az előttünk álló feladatok igényességével. Emeljük a társadalmi folyamatok irányításának tudományos színvonalát A szocialista demokrácia és a tudományos irányítás szerves kötődése a mi viszonyaink^ között is jellem?; ~ létező szocializmus társadalmi életének dialektikáját. Ez kifejezésre jut az irányító csúcsszervek tevékenységében, elsősorban a kommunista párt politikájában. A szocialista demokrácia és a tudományos irányítás kapcsolata objektív tényezőktől függ. Pártunk e tekintetben az objektív és a szubjektív dialektikus kapcsolatából indul ki. Objektív tényező elsősorban a fejlett szocializmus építése feladatainak nagysága és bonyolultsága. Ezeket a feladatokat komplex módon kell megoldani, kölcsönös összefüggésükben, az adott, objektív arányokban, nehogy megbomoljék az egységes rendszert képező társadalmi szervezet harmóniája. A CSKP XVI. kongresszusa ezért helyezett olyan nagy hangsúlyt a gazdasági fejlődés egybehangolására a szociális feladatok széles körének megoldásával, a dolgozók életszínvonala megőrzésével és javításával; a társadalmi fejlődés szabályozásával, hogy az osztálydifferenciációt felváltsa a homogenitás, a politikai rendszer további fejlesztésével, az egész ideológiai terület fejlődésével és a szocialista életmód formálásával. A fejlett szocializmus építése tartalmát képező ilyen történelmi változások pedig törvényszerüek kiemelik a szubjektív tényező növekvő szerepét. Erre a tényre már a CSKP XV. kongresszusa is felhívta a figyelmet: „A fejlett szocialista társadalmat, amelynek építése az adott fejlődési szakasz tartalma, elsősorban a tudományos-technikai forradalom eredményeinek egybekapcsolása jellemzi az új társadalmi viszonyokkal, a politikai, szo- ciálgazdasági, a kulturális és az eszmeinevelési kérdésekkel, ami lehetővé teszi az emberek szüntelenül növekvő szükségleteinek a kielégítését. Ezért törvényszerű, hogy ebben a fejlődési szakaszban tovább növekszik a marxista-leninista párt szerepe, nagyobb követelményeket támasztanak minden kommunista munkájával, fejlettségével valamint a párt szervei és szervezetei képességével szemben, érvényesíteni a párt vezető szerepét. Növekszik a szubjektív tényezőnek, az emberek aktivitásának és öntudatosságának jelentősége.“ A CSKP XVI. kongresszusa ezt a körülményt még inkább kiemelte. A CSKP XVI. kongresszusa anyagainak ilyen átfogó értelmezése szempontjából kézenfekvő utalni az ismert lenini gondolatra, miszerint a marxizmus abban különbözik minden más szociológiai elmélettől, hogy az objektív helyzet és az objektív fejlődés elemzése során a szigorú tudományos józanságot nagyszerűen egybekapcsolja a tömegek forradalmi lendülete és forradalmi kezdeményezése jelentőségének határozott elismerésével. S ugyanez vonatkozik az olyan egyénekre, csoportokra, szervezetekre, pártokra is, akik, illetve amelyek rátalálnak az ilyen vagy olyan osztállyal való kapcsolatra s azt képesek megvalósítani. A tudományos józanság ~s ä tömegej< 'OffSdaimi kezdeményezésének elismerése közti kapcsolatról szóló e tézis érvényesítésének különösképpen nagy a jelentősége gazdasági területen, az időszerű gazdaságpolitikában. A CSKP XVI. kongresszusán csakúgy, mint az SZKP XXVI. kongresszusán és további testvérpártok kongresszusain hangsúlyozták azi a tézist, hogy a népgazdaság irányítása a párt és az állam egész tevékenységének magva. Ez a tézis hangsúlyozza, hogy éppen a gazdaságban jönnek létre a szociális célok és a fejlett társadalom építése fő irányvonala megvalósításával összefüggő egyéb célok elérésének alapvető előfeltételei. Ezért nem véletlen, hogy a CSKP XVI. kongresszusán, a CSKP vezetői és az SZKP küldöttsége találkozóján, Leonytu lljics Brezsnyev hangsúlyozta: „Mindany- nyiunk számára a legfontosabb a gazdasági arcvonal. Itt minden összpontosul arra a szükségszerűségre, hogy növeljük a termelés hatékonyságát, emeljük az irányító munka színvonalát és megtanuljunk jobban gazdálkodni. Megállapíthatjuk, hogy ez kongresszusaink közös következtetése!“ Az irányítás konkrét helyzetismeretet követel A CSKP XVi. kongresszusán nyílt bíráló szavak hangzottak el az irányításról, főleg a gazdaságirányításról: ..... A komplex intézkedések megvalósítása mélyreható változásokat követel az irányító munka módszereiben és az emberek gondolkodásmódjában is. A népgazdaság alapvető irányítási láncszemeként elsőrendű szerepe van a tervezés tökéletesítésének, minden szinten a terv szerepe megszilárdításának annak alapján, hogy következetesen érvényesítjük a demokratikus centralizmust a terv kimunkálása és megvalósítása folyamatában. A népgazdaság fejlődésének velejárója, a jóval tagoltabb és bonyolultabb viszonyok és a tudományos-műszaki fejlődés minőségileg eltérő, új követelményeket támaszt a gazdaságirányítással szemben. Nyíltan meg kell mondani, hogy a tervező tevékenység nem tartott lépést ezekkel a változásokkal. Szigorítani kell a tervfegyelmet, javítani kell a terv minőségét és el kell érni a gazdasági tevékenység összehangoltságának magasabb fokát“. A XVI. kongresszus hangsúlyozta, hogy a tervezéssel szemben támasztott új, jóval igényesebb követelményeknek alá kell rendelni a kormányzó és a tervező szervek, a minisztériumok és a többi központi szerv, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok valamint a nemzeti bizottságok irányító és szervező munkáját. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy a terv nem jelenti és nem is jelentheti csupán a „fent“ megszabott feladatok lebontását. Ez a párt szociális és gazdasági programja. Törvény, de egyben a dolgozók mozgósításának jelentős eszköze. Szükséges, hogy teljesítése a széles munkakollektívák legsajátabb ügyévé váljon. A tudományos irányítás a társadalmi fejlődés törvényeinek ismerete mellett, megkívánja a konkrét helyzet tárgyilagos ismeretét is. Ezzeí kapcsolatban hadd hivatkozzam Gustáv Husák elvtársra, aki a CSKP XVI. kongresszusán megállapította: „Minden szinten tökéletesíteni kell a tájékoztató rendszert. Tárgyilagos információkra van szükségünk, amelyek nem kendőzik el a fogyatékosságokat és nem torzítják el a valóságot. Csak kárt okoznak a tárgyilagosságot nélkülöző, a hézagos, az annak adózó információk, hogy jó fényben tüntessék fel az üzemet, a járást vagy a kerületet. Ezek nem teszik lehetővé a helyes döntéseket és a hatásos intézkedéseket sem. A párt szervei és szervezetei sokoldalúan sajátítsák el a bíráló szemléletű elemzés módszerét, következtetéseik támaszkodjanak pontos, ellenőrzött tényekre, a társadalmi realitás mély ismeretére.“ A konkrét helyzet ismerete feltételezi az irányítás tárgyát képező valamennyi folyamat felmérését. Vagyis az anyagi, a szociálpolitikai és az ideológiai tényezők és kapcsolatok komplex megítélését. Csak így születhet valóban tudományos elemzés, s ennek alapján helyes döntések és hatásos intézkedések. ZDENÉK SNÍTIL akadémikus A SZOCIALIZMUS POLITIKAI RENDSZERÉNEK TÖKÉLETESÍTÉSE lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
