Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-18 / 7. szám
iparosítás és a mezőgazdaság kemizálása a vegyi anyagok tömegét juttatja a talajba. A közvetlen toxikus hatást kifejtő anyagok zöme gyártástechnológiai melléktermék (pí. fluor), növényvédő szer és mátrágya. Ezek elsősorban a növényzetet és az állatokat sújtják majd közvetve az embert. Manapság jól követhető a fluormérgezés, amely ott lép fel, ahol az ivóvíz fluortartalma meghaladja a 2 mg/1 értéket. A fluor- szennyeződés párhuzamosan növekszik a fluortartalmú gázokat kibocsátó ipar fejlődésével. Gyakran megbetegedéseket okoz a műtrágyázás, ha a felszínhez közeli talajvizek salétromtartalma meghaladja a megengedett határértéket. Ez a helyi kutak nagyfokú szennyezettségéhez vezethet. A falusi kutak salétromtartalma általában amúgy is nagy. A növényi és állati kártevők ellen alkalmazott mérgező vegyi anyagok növelik ugyan a mezőgazdaság jövedelmezőségét, de szintén károsak lehetnek haszonállatra, emberre egyaránt. Az 1960-as években leginkább elterjedt DDT használatát káros hatásai miatt teljesen betiltották. A rákok és halak nagyfokú pusztulását, a madarak hullását okozta. A környezetvédelmi szakirodalom szerint a pusztulás mértékére jellemző volt, hogy pl. tíz földigiliszta egy vörösbegy elpusztításához elegendő DDT-t halmozott fel. Ez a madár viszont percenként képes tíz gilisztát elfogyasztani. A tápcsatornán, bőrön és légutakon keresztül a mérgező anyagok behatolhatnak az emberi szervezetbe is. Itt hosz- szú ideig, akár évekig is felhalmozódnak. Az orvosok szerint hatásuk nem közömbös az emberre. Váratlan kóros jelenségeket okozhatnak, sőt az sem lehetetlen, hogy több pemzedékben átöröklés folytán jelentkeznek. Nem kétséges tehát, hogy az ipari szennyezők korlátozása mellett a növényvédő szerek és műtrágyák alkalmazását is korlátozni kell a mezőgazdaságban. Nagyobb figyelmet kell szentelni más termelési módszerek pl. az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének. Több más országhoz hasonlóan a hazai környezetvédelem is ezt tűzte ki céljául. ZAJÁRTALOM A zajártalmak elleni védekezés éppen úgy beletartozik a kellemes környezetért folyó küzdelem célkitűzései közé, mint a harc a levegő, a víz és a talaj tisztaságáért. Ismeretes, hogy a különböző hullám- hosszú és rezgésszámú hangok keveredése kellemetlen, az egészségre káros zajt okozhat. A kutatók egereken mutatták ki, hogy a zaj ölni is képes. Az emberi fülnek fájdalmas hangerő hatására az egerek hamarosan elpusztultak. A zaj, vibráció káros hatásaival az emberi szervezetben is okozhat különböző elváltozásokat, előidézhet idegességet, kimerültséget, magas vérnyomást, gyomorbántalmakat és más betegségeket, amelyek minden szempontból a munkaképesség csökkenéséhez vezetnek. A hangjelenség hatása az emberre függ a hang időbeli lefolyásától (impul- zusszerü vagy megszakítás nélküli zaj), időpontjától (nappal vagy éjjel, pihenés vagy munka közben) és az ember személyes beállítottságától (pl. a pop-zene, az egyik ember számára elviselhetetlenül zajos, a másiknak pedig zenei élményt jelent). A zajszintet decibelekben mérik (dB). Az ember koncentrálóképességét már 30—40 dB is zavarhatja. 65-95 decibelű zajt már nem vagyunk képesek megszokni. A 95 dB feletti intenzitástartományba tartozó zaj az emberi fül hallóképességének csökkenéséhez, sőt teljes megsüke- tüléshez vezethet. Más az utca, a repülőtér, az építkezés és a különböző ipari üzemek zaja. Az utcai zaj legnagyobb forrása a közlekedés. Városok forgalmas helyein a zajszint gyakran eléri a 90 dB-t is. A legzajosabb városrészek helyzetén csak a közlekedés megfelelő átszervezésével lehet javítani. Ezen a téren, a külföldi tapasztalatokat kihasználva, már eredményeket értünk el (pl. gépkocsimentes sétáló zónák létrehozása több nagyobb városban). A munkahelyen bekövetkezett halláscsökkenést foglalkozási ártalomnak tekintik és ezért kártalanítás jár. A zajszint csökkentésére bevezetett rendeletek jelentősen hozzájárultak a zajos berendezéseket gyártók és üzemeltetők nemtörődömségének megszüntetéséhez. Ahol az üzemi zajt eddig nem sikerült kiküszöbölni, ott a dolgozóknak zajvédő eszközök használatát írják elő. Hazai viszonylatban már sokat tettünk és teszünk azért, hogy csökkentsük a veszélyes zajhatár felett dolgozók számát. A jövőben a tudomány nagy feladatai közé tartozik majd az olyan mérce megtartásának biztosítása, amely az emberi együttélést a különböző területeken a zaj szempontjából is elviselhetővé teszi, anélkül, hogy az ember kénytelen volna magát, otthonát hermetikusan elszigetelni a zajártalmaktól. VÁROSIASODÁS Érdekes jelenség, hogy éppen a XX. század utolsó harmadában, amikor az életszínvonal emelkedésének és az orvostudomány óriási fejlődésének köszönhetően nagymértékben növekedett az átlagos életkor, a városiasodással kapcsolatos körülmények az érzékenyebb emberek életkorát számottevően lerövidítik. A város egyre mesterségesebbé váló környezetében élő embert mind több egészségrontó hatás éri. A levegő és a víz szennyezettségén, közlekedési és zajártalmakon kívül főleg azok a pszichés ártalmak (stressz) okoznak problémát, melyek kiváltásában nagy szerepet játszik a városi lakók számának növekedése, az örökös rohanás, a felgyorsult élet. A város technikai szintjének növekedése nagyszámú munkaerőt igényel, ami aránytalanul felduzzasztja lakói számát az egész népességhez képest. Ez sok egymást követő, vagy egyidejűleg előforA korai autóbuszról alig száll le valaki, de annál több a felszálló utas. Az előbbiek közt van Krascsenics János pék is. Minden nap reggel négykor érkezik, bedagasztja a tésztát, majd befűt a kemencébe. Aztán keze alá készíti a szakajtókat, a mérleget.- Nádszegról járok a Vásárát) Helyi Nemzeti Bizottság üzemének pékségébe dolgozni - mondja, miközben hozzáfog a tészta szakításához. - Jól berendezett pékmüheiyünk van, s ha az ember igyekszik, megtalálja a számítását. Közben megérkezik a két kisegítő munkaerő s velük Földes Lajos, a hnb üzemének vezetője is, akitől megtudjuk:- A pékség már korábban épült, öt évig nem üzemeltettük, de tavaly augusztusban újra beindítottuk. Az első hetekben 5-6 mázsát sütöttünk, most már 8-10 mázsa kenyér is elkel. Igaz, van gondunk a pékséggel, annál is inkább, mivel a lisztet a Jednota helyi üzletén keresztül kapjuk, a kenyeret pedig csupán a pékségünkben értékesíthetjük. Ezért megszerveztük, hogy a néhány nappal előre kiadott jegyek alapján mindig tudjuk, mikor mennyi kenyeret kell sütnünk, de mindig van néhány tartalékban is. A vásárúti kenyérnek jó hírneve van és az átutazók is megállnak kenyeret venni. A kemencébe kerül az első sütés, mi pedig átmegyünk a szomszédba a lakatosokhoz. Kalmár Béla a vasajtóhoz szükséges idomokat szabja, Vajda Zoltán pedig ívhegesztővel dolgozik. A mü• Szombaton egész nap nyitva tartunk - újságolja Angyal Istvánné hely felszereltsége nem a legjobb, de ennek ellenére minden megrendelést elvállalnak, ha másképpen nem megy, kölcsön kérik a szükséges szerszámokat, berendezést. A középületekben a vízvezetéket is megjavítják.- Órabérben dolgozunk - kezdi el a beszélgetést Kalmár Béla, aki 1969-töl dolgozik itt. - A hónap végi elszámoláskor azonban senki sem vetheti a szemünkre, hogy lazsáltunk. A teljesítménybér talán jobban ösztönözne, de így is nyugodt lelkiismerettel állíthatom, mindent megteszünk azért, hogy se a meny- nyiséggel, se a minőséggel ne legyen baj. • A szolgáltatások fejlesztését napirenden tartjuk - mondja Földes Lajos dúló problémát okoz. Többek közt a város növekedésével ugyanazon a területen több lakóházat kell építeni, ami az élettér beszűküléséhez és a környezeti viszonyok rosszabbodásához vezet. A megnövekedett lélekszámmal a forgalom is növekedik. Ez nemcsak abból ered, hogy több ember megy ki az utcára, hanem abból is, hogy több emberi élet fenntartásához kell a megfelelő szükségleteket biztosítani. Ha a létszámnövekedés nem párosul a szolgáltatások (lakások, vásárlóhelyek és -központok, közlekedés és kommunikáció, kulturális lehetőségek és szabadidőtöltés) kiszélesítésével, akkor a városi embernek a mindennapi élet egyre több kellemetlenséget okoz. A gyorsulás korának pszichés ártalmai közé tartozik az ún. jövő-sokk is, amit az vált ki, hogy az ember nem képes a változásokat követni, és nem tud hozzájuk alkalmazkodni. A. Toffler közismert jövőkutató szerint: ,,A jövő-sokk az a szédítő dezorientáció, amit a jövő idő előtti bekövetkezése vált ki. Lehet, hogy ez lesz a holnap legnagyobb betegsége. Korunkban teljesen új társadalmi erőt engedünk szabadjára, az oly mértékben meggyorsult változások áradatát, amelyek befolyásolják idöérzetünket, forradalmasítják mindennapi életünk ütemét és minden tekintetben kihatnak arra, hogy érzékeljük a bennünket körülvevő világot. Megtanultuk ugyan, hogyan kell megteremteni és összefogni a legnagyobb arányú technológiákat, de nem tanultuk meg, milyen következményekkel járhatnak. Ezért tanulnunk kell, mégpedig gyorsan kell tanulnunk“. A városok szinte már embertelen léptékűre való felduzzasztása nem indokolható az iparfejlesztés igényével. Minden város fejlesztésének van optimális határa, amelyet az adott feltételek, az infrastruktúra kialakítására, javítására szolgáló egyes tényezők határoznak meg. A jövőben a várostervezőknek ezeket kell jobban szem előtt tartaniuk. Egyes forrásmüvek szerint pl. ma már egy 10 milliós nagyváros ellátása és fenntartása költségesebb, mint 10 egymilliós városé. Az előbbi állítás érvényes egy milliós és tíz százezres város viszonylatában is. Hazánkban is élesen felvetődnek a városiasodásból következő környezeti problémák. Elég, ha közülük csak nagyvárosaink sűrűn épített panelházainak egyhangú környezetét emeljük ki. Nem' csoda, hogy az itt élők legalább a hétvégeken környezetváltozásra, természetbe vágynak. A természet lehet hétvégi ház a hegyekben, lepedőnyi földterület a város szélén, szülői ház falun, ahol magunkba szívjuk a friss levegőt, kertészkedünk, nyulakat tenyésztünk stb. Nem falusi életformát kívánunk, hanem valamelyest, hacsak néhány órára is, el akarjuk felejteni annyira mesterséges városi környezetünket. KOVÁCS ZOLTÁN A hnb üzemének irodájában Földes Lajostól megtudom, hogy 27 dolgozójuk van, tavaly több mint ötszázezer korona nyereséggel zárták az évet, mintegy négyszázezer koronát utaltak át a hnb fejlesztési alapjába. Jól dolgoztak tehát, de nem rejtik véka alá, hogy vannak még tartalékaik. Az első helyen a munkaidő jobb kihasználása áll, amit a jobb szervező munkával akarnak elérni. Beszélgetésünket Házi Viktor, a kőművescsoport vezetője zavarja meg. Afelől érdeklődik, hogy holnap is Dunaszerda- helyre (Dunajská Streda) mennek-e dolgozni. • A teljesítménybér jobban ösztönözne - állítja Kalmár Béla ÚJ! 1983. II. 1í MM3, BÍZ.UÍM3 Gondolatok a környezetszennyezésről (III.)
