Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-18 / 7. szám

M ielőtt még ellátogattam volna a Tesla Strasnice vállalatba, hogy megismerkedjek az új JPR 13-as mikro­számítógéppel, egy kis próbát készítet^ tem elő. Bizonyos követelményeket gyűj­töttem össze egy ilyen mikroszámítógép számára, vagyis meghatároztam, milyen feladatokat kell teljesítenie, hogyan kerül kapcsolatba a környezetével, s mindezt olyan feltételekhez kötöttem, hopgy az MH 3000-es sorozatú, nagy integráltságú csehszlovák alkatrészekből legyen ké­szítve. Szaknyelven kifejezve ez azt je­lenti, hogy meghatároztam a feladatok körét, a memóriaelem terjedelmét, a be­meneteli és a kimeneteli formákat, s a szükséges alkatrészek választékát. A javaslat kidolgozását Jirek Matrasra, egy 16 éves prágai gimnazistára bíztam, akinek a mikroelektronika a vesszőpari­pája. Hogy mire volt jó ez a próba, arra majd a riport végén derítünk fényt. XXX' ki tervezőjének több tucatnyi különböző alkatrésszel kellett dolgoznia, tökélete­sen ismernie kellett ezeket, hogy a meg­felelő kombináció kiválasztásával össze­állíthassa az adott funkció ellátására al­kalmas áramkört. Az elméleti javaslat kidolgozása után hozzá kellett látnia az egyes alkatrészek tervrajza szerinti összekapcsolásához, s állandóan ellen­őriznie kellett a kialakuló rendszer helyes működését. Az első próbálkozásra ezt ritkán sikerült elérni. Ez nem is csoda, hiszen egy ilyen miniszámítógépben csu­pán félvezető alkatrészekből mintegy 350 található, a többiről nem is beszélve, s ilyen mennyiségben mindig előfordul valamilyen kisebb hiba. Ez tehát nagyon megterhelő munka volt, s a konstruktőr­nek különböző apróságokra kellett össz­pontosítania a figyelmét. A mikroprocesz- szorok alapvetően megváltoztatták ezt a helyzetet, hiszen a konstruktőrnek egyetlen alkatrészt kell a kezébe vennie, amelyhez a szükséges programot kell kidolgoznia. Mindezt Smutny mérnök munkája szemléltetően is bizonyítja. Azt, amit több szakembernek nagyméretű rajztáblákon kellett kidolgoznia, ma egyetlen ember is elvégzi, s elég hozzá egy ceruza és néhány papírlap. A konstruktőr munkája így sokkal hatékonyabbá vált, arra össz­pontosíthatja a figyelmét, hogy a gyártan­dó terméknek mit kell „tudnia“, s olyan programmal látja el azt, amely a legjob­ban megfelel az előirányzott követelmé­nyeknek. Arra a kérdésre, hogy a felhasználó számára mit jelent a mikroprocesszor ban, a technológiai berendezésekben, nem is beszélve az időveszteségből ke­letkező gazdasági károkról. Emellett az új JPR 13-as számítógép előirányzott ára 96 000 korona, tehát 11 000 koronával olcsóbb az elődjénél. Ez ugyan nem nagy különbség, de az új mikroszámítógép az alacsonyabb ár mellett sokkal nagyobb használati értéket is képvisel. Működési sebessége például kétszer gyorsabb, ami főleg a technológiai folyamatok ve­zérlésénél jelent előnyt. A tárolóegység kapacitása is megnőtt, mégpedig 4000 byte-ról 64 000 byte-ra. Az emberekről is elmondható, hogy akinek több ismeret van a fejében, az műveltebb. A számító­gépeknél is hasonló a helyzet. Gyakran hangoztatjuk azt a követel­ményt, hogy a vállalatoknak hatékonyab­ban, kisebb anyag- és bérköltségekkel kell dolgozniuk, miközben emelniük kell a termékek használati értékét, műszaki színvonalát. A JPR 13-as mikroszámító­gép gyártása összhangban van ezekkel a követelményekkel. De vajon mint mond minderről Milan Bartoé mérnök, a Tesla Straánice vállalat számítástechnikai fej­lesztési osztályának a vezetője?- A gazdasági előkalkuláció minden­nél világosabban beszél. Az új termék gyártásának bevezetése összesen 2 566 000 koronába kerül, de ebben semmiféle beruházási költség nem sze­repel. Ez az összeg 9 hónap alatt térül meg. Ilyen gyors megtérülést az eddigiek folyamán még sohasem sikerült elér­nünk. De ez még nem minden. Van egy olyan mutató is, amely az új termelésből Jirí Matras prágai gimnazista mikroszámítógépet tervez A Tesla Strasnice vállalatban gyártott JPR 12-es miniszámítógépeket a techno­lógiai folyamatok vezérléséhez használ­ják. Különösen ott érvényesülnek jól, ahol több tucatnyi gyártási paramétert kell egyszerre ellenőriznie, s gondoskodni a megfelelő értékek megtartásáról. Ilyen esetek fordulnak elő például a fémek hőkezelésénél és felületi megmunkálá­sánál, a vegyi folyamatok irányításánál s más technológiai eljárásoknál. A JPR 12-es miniszámítógépet azonban a vilta- mosenergia-hálózat kerületi elosztóköz­Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a mini­számítógép mikroszámítógéppé alakul át, s JPR 13-as lesz az új elnevezése. A mikroszámítógép koncepcióját, az alkatrészek szükségletét, s az alapvető programellátást Eduard Smutny mérnök dolgozta ki. Ez alkalmat adott arra, hogy egy lényegbevágó kérdést intézzek hozzá.- Hogyan változtatták meg a mikropro­cesszorok a műszaki tervező munkáját a korábbi helyzethez viszonyítva?- Azelőtt egy ilyen berendezés müsza­bevezetése, Jirí Barek, a Tesla Strasnice fejlesztési osztályának dolgozója vála­szolt.- Az új számítógépek áramfogyasztá­sa lényeges mértékben csökken, s mére­teik is sokkal kisebbek. De nem ez a leg­fontosabb, hanem inkább az, hogy tovább fokozódik a megbízhatóságuk. Ez pedig nagyon lényeges dolog, hiszen számítógépeink többnyire technológiai folyamatokat irányítanak, s egy meghibá­sodás több tíz-, vagy százezer korona értékű kárt okozhat a feldolgozott anyag­Milan Bartoé mérnök, a Tesla Strasnice számitástechnikai fejlesztési osztályának vezetője pontjában is alkalmazták, ahol megbíz­hatóan őrködik a közép-csehországi ke­rület egyenletes áramellátása fölött. A JPR 12-es miniszámítógépeket. 1976 óta gyártják. Jól sikerült szerkezeti felépítése, megbízhatósága, s aránylag alacsony ára (107 000 korona) következ­tében nagy népszerűségre tett szert. Az elmúlt év közepéig összesen 713 darabot készítettek el és helyeztek üzembe ebből a típusból. Az ilyen jellegű gépeknél ez bizony tekintélyes mennyiség. A szóban forgó miniszámítógép ma­gas műszaki színvonala ellenére azon­ban szintén elavult. Az elektronikai fejlő­dés nagy léptekkel haladt előre, s a meg­rendelők követelményei is növekedtek. A JPR 12-es miniszámítógép műveleti sebessége lassúnak tűnt, memóriaegy­ségének tárolóképessége is csak 4000 szóra terjedt ki, s gyakran okozott problé­mát, hogy aránylag nagy méretei miatt nehezen tudták elhelyezni az üzemek szűk helyiségeiben. Egyre jobban fenye­getett az a veszély, hogy a számítógép elveszíti a „korszerű termék“ minősítést, s ennek következtében értékesítési ára 15 százalékkal csökken. Sürgősen gon­doskodni kellett tehát a gyártmányfejlesz­tésről. A helyzet azonban korántsem volt ilyen egyszerű. A felhasználók és a tech­nológiai gépsorok tervezői már megszok­ták a JPR 12-es miniszámítógépeket. Ismerik a képességeit, elegendő szak­képzett és tapasztalt személyzettel ren­delkeznek a kezelésükhöz és karbantar­tásukhoz, s nem szívesen fizetnének na­gyobb összeget egy újabb számítógé­pért, ahogy az a gyártmányfejlesztés kö­vetkeztében lenni szokott. Ezért továbbra is szorgalmazták a JPR 12-es számító­gépek gyártását. A megrendelések ezt egészen 1985-ig biztosították, s távlatilag 1990-ig lehetett számolni a gyártás foly­tatásával. így olyan helyzet adódott elő, amelyben mind a gyártó vállalat, mind pedig a felhasználók érdeke a gyártás folytatásához fűződött, de egyúttal a mű­szaki tökéletesítés követelméhye is fel­merült. A probléma megoldását az tette lehe­tővé, hogy a Tesla Roznov vállalatban ebben az időszakban már elkezdték az MH 3000-es első hazai mikroprocesszo­rok gyártását. Erre 1981 -ben került sor. így aztán a straánicei vállalat fejlesztési műhelyeiben, valamint Eduard Smutny mérnök munkahelyén a Tesla Elstroj elektronikai alkatrészeket gyártó vállalat­ban olyan elképzelés született, hogy meg kell hagyni a JPR 12-es miniszámítógép eddigi koncepcióját, de azt mikropro­cesszoros alapon kell továbbfejleszteni. származó haszon kifejezésére szolgál a bevezetési költségek terjedelméhez vi­szonyítva. A csehszlovák előírások e mu­tató minimális szintjét 1,05-ben határoz­zák meg, mi viszont 9,2-es szintet érünk el Ilyesmi szintén nem volt még az eddigi gyakorlatunkban. Az új termék gyártása emellett évente 1037 GJ energiamegta­karítással fog járni, s az évi vállalati nyereség 2 367 000 koronával növek­szik. A vásárolt alapanyagok értékének hányada a JPR 12-es gépnél 47,6 száza­lék volt, ezt az új JPR 13-as mikro­számítógépnél 45,8 százalékra sikerült csökkenteni. Ez ugyan nem jelent szem­betűnő javulást, de számításba kell ven­ni, hogy a mikroprocesszorok, a memória­elemek és további más alkatrészek ára egyelőre még aránylag magas. Ahogy ezek az árak csökkenni fognak, úgy az utóbbi mutató értéke is fokozatosan ja­vulni fog. A Tesla Strasnice vállalatban elhatá­rozták, hogy az említett gazdasági elő­nyök gyorsabb kihasználása érdekében a gyártás előkészítési idejét teljes 14 hónappal lerövidítik. Igaz ugyan, hogy ez körülbelül 58 ezer korona többletköltsé­get jelent, s bizonyos kockázatokkal is jár, de mindezt a további években kelet­kező gazdasági és társadalmi haszon bőségesen megtéríti. xxx És most térjünk vissza a bevezetésben említett próbához. Jirka befejezte a ja­vaslat kidolgozását, néhány papírlapra felvázolta az igényelt mikroszámítógép sémáját, a funkciókra és a programellá­tásra vonatkozó adatokkal együtt. Edu­ard Smutny mérnök, aki a Prágai Ifjúsági Házban az elektronikai szakkört vezeti, a feladat megoldását hibátlannak találta. Jirka Matras is itt sajátította el ezeket a különleges, s főleg fiatalokat vonzó szakismereteket. A fiatal gimnazistával, s húsz évvel idősebb szakoktatójával együtt mosolyogva vesszük tudomásul a feladat sikeres megoldását. Hiszen mindhárman tudjuk, hogy mi volt a célunk ezzel a próbával. Azt akartuk bizonyítani, hogy a mikroprocesszorokkal végzett munkában nincs semmiféle ördöngös­ség, hiszen még egy középiskolás diák is képes megbirkózni a mikroszámítógépek szerkesztési feladataival. Ehhez a szak­köri tevékenységben szerzett ismerete­ken kívül egy gyártmánykatalógusra, az integrált áramkörök funkcióit ismertető néhány táblázatra, egy ceruzára, néhány papírlapra, no meg egy adag lelkesedés­re van csupán szüksége. S mindaz, ami a diák számára játékos megoldásnak tűnik, hatalmas gazdasági előnyökhöz juttatja az ipari vállalatokat, de csak ak­kor, ha az ügyes dolgozók hatékony eszközökké formálják a műszaki haladás csodás vívmányait. MILAN ADÁMEK Jirí Barek a régi és az új számítógép alkatrészei között (A szerző felvételei) Eduard Smutny mérnök a JPR-1 -es gyakorló mikroszámító­gép működését ellenőrzi \ ürddngüiiEg

Next

/
Oldalképek
Tartalom