Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 1. szám

Vasárnap 1983. január 9. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 7.26, nyugszik 15.58 Közép-Szlovákia: 7.34, nyugszik 16.06 Nyugat-Szlovákia: 7.42, nyugszik 16.14 órakor A HOLD kel - 3.05, nyug­szik 12.54 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MARCELL és ALEXEJ nevű kedves olvasóinkat • 1813-ban született KUTHY Lajos regény- és drámairó (f1864) • 1903-ban született Szimon CSIKOVANI szovjet­grúz költö (f1966) • 1908- ban született Simone de BEAUVOIR francia regény- írónő, filozófus, az egzisz­tencialista irányzat képvise­lője. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA A PÁRT­MUNKÁBAN DOC. VASIL LENGYEL KANDIDÁTUS ÍRÁSA SZÍNES KÉPERNYŐ - R02N0VBÓL MILAN ADÁMEK INTERJÚJA Mi VAN A PANEL MÖGÖTT? KESZELI BÉLA RIPORTJA NEM VALLANAK SZÉGYENT NÉMETH JÁNOS RIPORTJA GYORSVONAT INDUL A NEGYEDIK VÁGÁNYRÓL... KARDOS MÁRTA ÍRÁSA JOBB KÖZÉRZET - JOBB MUNKA­EREDMÉNYEK DEÁK TERÉZ RIPORTJA MEGALKUVÁS KOPASZ CSILLA NOVELLÁJA EGY ÉREMBEN AZ EGÉSZ Gustáv Husák elvtárs 70 éves Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, a nemzetközi kommunista mozga­lom jelentős személyisége 1913. január 10-én munkáscsaládban született Dúbravkán (ma Bratisla­va városrésze). Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Bratislavá- ban végezte. A Komensky Egye­tem jogtudományi karán 1937-ben avatták doktorrá. Fiatalon bekapcsolódott a kom­munista mozgalomba. 1929-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetség, 1933-ban pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiba lépett. Később a párt szlovákiai vezető­sége tagjaként intenzív szervező és nevelő tevékenységet fejtett ki főleg a Szlovák Diákszövetségben és a Szocialista Akadémikusok Egyesületében. Egyidejűleg több kommunista és baloldali lap mun­katársa is volt. 1936-ban az ifjú­ság antifasiszta egyesítése céljá­ból aktívan részt vett a Szlovák Ifjúsági Szövetség megalakításá­ban. Amellett tevékeny tagja, 1937-töl pedig titkára volt a Szov­jetunióval Gazdasági és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Társaság­nak. Aztán a fenyegető német és hazai fasizmus ellen a CSKP so­raiban elszánt küzdelmet folytatott a köztársaság védelméért. Amikor Csehszlovákia hitlerista megszállása és a hazai fasiszták hatalomra jutása után a kommu­nista párt illegalitásba kényszerült, Gustáv Husák elvtárs 1939-töl jo­gászként vagy más alkalmazás­ban Bratislavában dolgozott. Köz­ben illegális pártmunkát végzett, amiért többször bebörtönözték. 1943 nyarán Karol Smidkével és Ladislav Novomeskyvel megalakí­tották az SZLKP V. illegális Köz­ponti Bizottságát, és a CSKP moszkvai vezetőségének irányvo­nalával összhangban megkezdték a szlovák antifasiszta fegyveres felkelés előkészítését. Az 1944. augusztus 29-én kitört Szlovák Nemzeti Felkelés leg-< főbb vezetői közé tartozott mind­végig. A felkelés területén legális­sá vált kommunista párt vezető funkcionáriusaként, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács alelnö- keként egyik fő szervezője volt az SZLKP 1944. szeptember 17-én Banská Bystrícában összeült kongresszusának, amelyen min­den antifasiszta erő mozgósítása céljából a szociáldemokrácia egyesült a kommunista párttal. A kongresszus az SZLKP KB El­nökségének tagjává, ill. alelnöké- vé választotta Gustáv Husák elv­társat. Hasonlóan oroszlánrésze volt a munkásosztály egységének megteremtése és szilárdítása cél­jából a szakszervezetek üzemi bi­zottságainak 1944. október 15-én Podbrezovában tartott szlovákiai konferenciája előkészítésében is. Miután a fasiszta német katonai erők összpontosított támadása és túlereje miatt a felkelők a hegyek­be szorultak, tovább szervezte a fegyveres harcot a szovjet Vörös Hadsereggel való egyesülésig. 1945 első hónapjaiban a köz­társaság felszabadított területein felújította a párt tevékenységét. Közben kétszer fontos tanácsko­zásokon vett részt Moszkvában. 1945 januárjában Klement Gott­wald hívására utazott oda, s a CSKP ottani vezetőit tájékoz­tatta a hazai nemzeti felszabadító mozgalom helyzetéről. Egyben ki­dolgozták a párt feladatait a fasiz­mus végleges leveréséért folyó harcok nemzeti-demokratikus for­radalommá szélesítésében. Má­sodszor 1945 márciusában az SZNT küldöttségével vett részt a csehszlovák ellenállási mozga­lom külföldi vezető képviselőivel a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontja első kormányának prog­ramjáról és összetételéről folyta­tott moszkvai tárgyaláson. Később a CSKP ideiglenes Központi Bizottságának Elnöksé­gébe választották. Amellett az SZLKP KB Elnökségének is tagja volt, s tovább dolgozott az SZNT alelnöki tisztségében, valamint belügyi megbízottá nevezték ki. 1946 tavaszán a Megbízottak Testületének élére állították. Az 1947-es súlyos gazdasági helyzet s a pártnak a hazai s a külföldi reakcióval vívott eredményes küz­delméből ő is derekasan kivette a részét. A Februári Győzelem után fontos párt- és állami funkció­kat töltött be. Azonkívül a IX. párt- kongresszuson a CSKP KB tagjá­vá és utána a CSSZBSZ országos elnökévé választották. Aztán a konstrukciós perek ide­jén fokozatosan megfosztották minden állami és pártfunkciójától, majd koholt vádak alapján bíróság elé állították s hosszú évekre bör­tönbüntetésre ítélték. 1960-ban szabadlábra helyezték s három évig egy bratislavai üzemben dol­gozott. Véglegesen csak a CSKP KB 1963 decemberi ülésén reha­bilitálták. Ezután 1968-ig tudomá­nyos munkát végzett a Szlovák Tudományos Akadémián. Az 1968-69-es párton belüli és társadalmi válság idején ékesen bizonyította mély marxista-leni­nista meggyőződését, határozott vezetőképességét. A szocialista országok internacionalista segít­ségnyújtásával, a párt egészsé­ges magva és a szocializmushoz hű dolgozó tömegek élén a CSKP KB 1969 áprilisi ülésén sikerült döntő csapást mérnie a revizionis­ta és opportunista törekvésekre. 1969. április 17-én a CSKP KB első titkárává, 1971-ben pedig fő­titkárává, valamint a CSSZSZK Nemzeti Frontja elnökévé válasz­tották. 1975 májusától a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. (1980-ban újraválasztották) Min­den vezető állami és párttisztsé­gében ma is fáradhatatlanul dol­gozik a CSKP XIV., XV. és XVI. kongresszusán célul tűzött prog­ramok megvalósításáért - végső soron a fejlett szocialista társada­lom felépítéséért. Kiemelkedő hazai és nemzet­közi politikai munkássága elisme­réséül kétszer adományozták neki a CSSZSZK Hőse címét (1969, 1973), kétszer a legna­gyobb szovjet kitüntetést, a Lenin- rendet. kétszer a Klement Gott- wald Érdemrendet (1968, 1973), a Köztársasági Érdemrendet, a Győzelmes Február Érdemren­det, a szovjet Októberi Forradalom Érdemrendet és még sok további hazai és külföldi kitüntetésben ré­szesült. Időszerű gondolatok Gustáv Husák elvtárs beszédeiből Gustáv Husák elvtárs a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműben tett látogatása alkalmából a vezérlómú emlékkönyvét is aláírta A népek és az országok törté­Mindnyájan tudatosítjuk, hogy a kongresszus által meg­határozott feladatok megvalósí­tása nagy felelősségérzetet, fe­gyelmet, alkotó hozzáállást, kezdeményezést, kitartást kö­vetel meg a pártban, a társadal­mi élet valamennyi szakaszán. Bízunk abban, hogy dolgozó né­pünk magáévá teszi a XVI. kongresszus által kitűzött prog­ramot, és a közelgő általános választásokban is teljes mérték­ben támogatni fogja a fejlett szocialista társadalom építésé­nek ezt a programját, és a kom­munistákkal szilárd egységben minden alkotó erejét s energiá­ját annak teljesítésére fordítja. A párt és a nép eszméinek és céljainak egységében rejlik a párt ereje, egész szocialista társadalmunk ereje. (A CSKP XVI. kongresszusán elhangzott zárszóból) A Szovjetunióval tartósan összefonódik a mi országunk sorsa is, a csehszlovák nép for­radalmi küzdelme a kapitaliz­mus, a fasizmus ellen, a nemzeti és a szociális felszabadításért. A Szovjetunió példájából merí­tettünk tapasztalatokat a nem­zetiségi kérdés megoldása so­rán. Népeink legöntudatosabb fiai és leányai számára, akik éle­tüket a társadalmi igazságossá­gért folytatott harcnak szentel­ték, a Szovjetunió nagy példa­képpé vált... Jelenleg, amikor a világ az imperializmus agresszív politi­kája következtében veszélyes válaszút előtt áll, nincs sürge­tőbb feladat, mint a béke megó­vása és a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása. Földünk népei mind jobban tudatosítják, hogy e nemes célokért folytatott küzdelemben valamennyi béke- szerető erő támasza és reménye a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. A csehszlovák nép nagyra ér­tékeli és aktívan támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, a béke és a nemzetközi enyhü­lés megőrzésére tett hatalmas erőfeszítéseit. A szovjet külpoli­tika következetes irányvonalát Jurij Andropov elvtárs, az SZKP KB főtitkára beszédében egyér­telműen megerősítette. Biztosí­tani szeretném önöket arról, hogy Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, az egész csehszlo­vák nép ebben a küzdelemben mindig az önök oldalán fog állni, mindig az önök hü szövetsége­se és barátja lesz. (A Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepi ülésen elmondott beszédből) neimében vannak döntő percek, pillanatok, amelyek hosszú idő­re meghatározzák a további fej­lődés irányát és azt, hogy mi­lyen körülmények között fognak áni az emberek milliói. Ilyen döntő fordulópont volt a mi tör­ténelmünkben 1948 februárja. Népünk, a munkásosztály, a kisparasztok, a haladó értel­miségiek a kommunista párt ve­zetésével harminc évvel ezelőtt egyértelműen döntöttek. Bizal­mukat és támogatásukat a kom­munista párt politikájába vetet­ték, bizalmat szavaztak és tá­mogatást adtak Klement Gott- waldnak. Bizalmukkal tüntették ki a népi demokráciát és a szo­cializmus távlatát, valamint a Szovjetunióval való szövet­séget... (A CSTK felvétele) 1948 februárja nemcsak tör­ténelem, nemcsak gyönyörű forradalmi hagyomány. Hagya­ték is - mondhatnám mai mun­kánkra, feladataink teljesítésére vonatkozó korparancs... Az ebmerek, főleg a fiatalok néha megkérdezik 1948 február­jával vagy a nemzeti felszabadí­tó harccal kapcsolatban, miben rejlik korunk forradalmisága. Napjaink forradalmisága a for­radalmi hagyományok fejleszté­sében, a Februári Győzelem ha­gyatékának valóra váltá­sában... (A Februári Győzelem 30. év­fordulója tiszteletére a prágai Óvárosi téren megtartott nagy­gyűlésen elhangzott be­szédből) ÚJ SZÚ 2 1983.1. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom