Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)
1983-12-05 / 287. szám, hétfő
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA ÉJ SZÚ 3 1983. XII. 5. MILOŠ JAKEŠ elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSKP KB titkárának felszólalása A CSKP Központi Bizottságának 9. ülése értékelte az 1983-ra és a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött gazdaság- és szociális fejlesztési feladataink teljesítését, és jóváhagyta az 1984-es esztendő állami tervének feladatait. Nem volt véletlen, hogy a népgazdaság-fejlesztési kérdéseket a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzettel szorosan összekapcsolva vitatták meg, hiszen ez nem csupán fokozza a XVI. pártkongresszuson és a 7. ötéves terv koncepciójában kitűzött feladatok igényességét, hanem sürgeti következetes teljesítésüket és túlteljesítésüket is. Ebből kell kiindulni a feladatok lebontásakor, és meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek progresszívebb tervfeladatokat hagyjanak jóvá. Ezzel összhangban a központi bizottság által elfogadott határozat az állami, a gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek pártszervein és -szervezetein, kommunistáin kívül az összes dolgozóhoz fordul azzal, hogy kezdeményezésükkel és a szocialista versenymozgalom fejlesztésével járuljon hozzá az 1984-re kitűzött feladatok következetes teljesítéséhez és a népgazdaság intenzív fejlesztéséhez. Arról van szó, hogy a CSKP KB 8. ülése határozatainak következetes megvalósításával, a tudományos-műszaki haladás kihasználásával meggyorsítsuk a munkatermelékenység növekedését, magasabb legyen az innováció részaránya, használjuk ki jobban a kapacitásokat, fejlesszük a sokoldalú gazdaságosságot és hatékonyabban hasznosítsuk a népgazdaságba fektetett eszközöket. Csak így növelhető a hatékonyság és a nemzeti jövedelem, ami az életszínvonal megőrzésének, a népgazdaság fejlesztésének és a honvédelmi szükségletek biztosításának egyetlen forrása. Az ötéves tervidőszak első három esztendejében elért népgazdaság-fejlesztési eredmények melyek létrehozásához a szlovákiai dolgozók jelentős mértékben hozzájárulnak, bizonyítják, hogy a nehezebb feltételek ellenére is lényegében sikerül teljesítenünk a XVI. pártkongresszus határozatát, megőrizni az életszínvonalat és szilárdítani a szociális biztonságot. Az ülés konkrétan rámutatott, mi az, amiben sikereket érünk el és miben maradunk le a szükségleteinkhez képest, mely szakaszokon nem használjuk ki lehetőségeinket. A tervek végrehajtásakor - ismételten hangsúlyozzuk, a központi bizottság 8. ülése határozatának kell a figyelem központjában állnia. Ez állandó feladat, melynek jelentősége különösen napjainkban kerül előtérbe - összefüggésben a gazdasági fejlesztés igényes belső és külgazdasági feltételeivel, melyeket az Egyesült Államok agresszív politikája következtében bonyolultabbakká teszik a külpolitikai viszonyok. A tudomány és technika gyors gyakorlati alkalmazása gyakran bizonyos kockázatot hoz magával, továbbá beavatkozásokat a gyártási technológiába és a szállítói-megrendelői kapcsolatokba. Néhány termelő a tervfeladatok teljesítésének még mindig a könnyebben járható útjait keresi, a termelési feladatok csökkentését igénylik és nem használják ki kellően a tudományos-műszaki haladásban rejlő lehetőségeket. Ezt a rövidlátó magatartást mindenütt fel kell számolni, és a tervvel, a gazdasági szabályzókkal, valamint közvetlen irányítással nagyobb nyomást kell gyakorolni a vállalatokra. Ezzel befolyásoljuk a tudomány és technika vívmányainak gyors gyakorlati alkalmazását, hozzájárulva a tervteljesítési feltételek megteremtéséhez, a munkatermelékenység növeléséhez, s így a dolgozók keresetének növeléséhez is. Az emberek jobban akarnak élni és jobb környezetben akarnak dolgozni, de sokszor elsiklunk afölött, hogy e célok eléréséhez előbb a termelésben kell megteremteni a szükséges anyagi feltételeket, a technológiában és a munka- szervezésben meg kell valósítani a szükséges módosításokat és meg kell gyorsítani az innovációs folyamatot. E változások nélkül lehetetlen a jobb eredmények elérése, tehát nem teremthetők meg a nemzeti jövedelem növekedéséhez, a bérnövekedéshez és az életszínvonal emelkedéséhez szükséges feltételek sem. A szükséges változtatásokhoz rendszeresen fokoznunk kell a dolgozók szakképzettségét, lényegesen javítani a munka minőségét, emelve ezzel a termékek színvonalát, hogy az öregbítse az adott vállalat hírét. Ebben az irányban kell kibontakoztatnunk elsősorban a szervezői tevékenységet, és ebbe az irányba kell terelni az anyagi érdekeltséget és az erkölcsi ösztönzést is. A tudomány és technika kihasználása nagymértékben lehetővé teszi gazdaságunkban az életfontosságú kérdések megoldását - vagyis a termelés export- képességének növelését és magasabb kiviteli árak elérését. Tudjuk, hogy a kiviteli feladatok bonyolultságát és igényességét sokszorosan növelik a fejlett kapitalista országok részéről velünk szemben támasztott diszkriminációs intézkedések, melyek a korszerű gépekre és berendezések, az egyes nyersanyagok importjára kivetett embargóval kezdődnek, s folytatódnak azzal, hogy gátolják a már hagyományos exporttermékeink kivitelét stb. Az egyetlen módja, hogy a kemény konkurrenciaharcban megálljuk helyünket, az, hogy azt gyártsuk, ami iránt a fogyasztó érdeklődést tanúsít, kiváló minőségű és nemzetközileg csúcsszínvonalú termékeket gyártsunk, biztosítsuk a szervizszolgáltatást és tartsuk meg a szállítási határidőket. Aki így jár el, az még a jelenlegi bonyolult helyzetben is képes helytállni a világpiacon. Az intenzifikáció végrehajtása a népgazdaság szerkezeti átépítésének megvalósításától is függ. Ez elsősorban a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével, a Szovjetunióval való együttműködés bővítésével valósítható meg. A Szovjetunió egyébként a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, exportunk 42 százaléka irányul ebbe az országba, s jelentős a kölcsönös gyártásszakosítás és a termelési kooperáció is. Tudjuk, hogy gazdaságunk szerkezete - amint azt a múltban létrehoztuk - nagyon tüzelőanyag- és energiaigényes, s nem felel meg a jelenlegi feltételeknek és helyzetnek. Ezért csökkentenünk kell anyagigényességét és fokoznunk kell a befektetett eszközök kihasználását. A szerkezeti változtatások végrehajtása során az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a Szovjetunióval való együttműködésünk elmélyítésére, főleg a 8. ötéves terv előkészítése és gazdaságunk 1995-ig történő távlati fejlesztése során. Jelentős tartalékaink vannak a beruházásban is, mely fontos eszköze a szerkezeti változtatások megvalósításának és a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének. A bruttó nemzeti jövedelmre kivetített beruházások részarányának csökkentése és az újonnan kezdett beruházások számának csökkentése csak lassan nyilvánul meg a befejezetlen beruházások számának csökkenésében, mivel nem tartják meg a meghatározott határidőket és az új kapacitások gyakran nem érik el a tervezett paramétereket. A beruházási eszközöket nem tudjuk következetesen a meglevő termelő alapok korszerűsítésére és rekonstrukciójára fordítani. Nem vagyunk elégedettek néhány állami célprogram beruházási feltételeinek biztosításával sem, főleg ami a tüzelőanyag-fogyasztás ésszerűsítését és az újonnan létesített kapacitások hatékonyságát illeti. Az is elgondolkoztató, hogy számos vonatkozásban még az erőforrások szerkezete, képzése és felhasználása között sincs összhang. Egyes termékek esetében, noha a helyzet javítására intézkedéseket hoztunk, nem elégítjük ki a keresletet, miközben más termékeknél tovább növekednek a már amúgy is magas készletek. Jelentős tartalékaink vannak még a komplex intézkedések érvényesítésében, a vállalati és vállalaton belüli irányításban és tervezésben, az önálló elszámolás meghonosításában és az anyagi érdekeltségben rejlő lehetőségek jobb kihasználásában, a munkatermelékenység és a bérek közötti összhang megteremtésében. Szlovákia gazdaságában is vannak tartalékok és fogyatékosságok, ahogy erre már Martinka elvtárs is rámutatott. Határozottabban kell törekedni a tartalékok kiaknázására, és meg kell gyorsítani a fogyatékosságok leküzdését az 1984- es igényesebb feladatok teljesítése érdekében. A népgazdaságfejlesztési terv és a jövő évi terv értelmében - a párt XVI. kongresszusa határozataival és a kongresszusi feladatokkal összhangban Szlovákiában az országos átlagnál 4,2 százalékkal gyorsabban növekszik a nemzeti jövedelem. A CSSZSZK viszonylatában 3 százalékos lesz a nemzeti jövedelem- növekedés. A CSSZSZK nemzeti jövedelmének növekményéből 41 százalékkal részesedik az SZSZK. Az SZSZK-nak az egész CSSZSZK létrehozott nemzeti jövedelméből való részesedése az 1983- ban elért 29,6 százalékról 30 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a Szlovákiában az ipar, az építőipar és a mező- gazdaság fejlesztésére fordított összegek azt szolgálják, hogy az egész országban meggyorsuljon a népgazdaság fejlődésének üteme. Még intenzivebbé kell tenni e folyamatot. Szlovákia gazdasági feltételei és a csehszlovák népgazdaság szükségletei szempontjából fontosnak tartjuk, hogy a gépiparban és az elektrotechnikai iparban megteremtsük a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztésének feltételeit. E két ágazatban a 7. ötéves tervidőszak utolsó két esztendejében egyötödével kell növelni a termelést. Helyes, hogy az erőforrásokat nagyobb mértékben a feldolgozó ipari ágazatok exportképességének növelésére és a kivitel devizahatékonyságának növelésére használják fel. Fontos a könnyüvegyipar fejlesztése, különösen a nagy vegyipari művekben, hogy jobb legyen így a nyersanyag és a kapacitás, az emberi munkaerő és az állóalapok hasznosítása. Többnyire olyan területekről van szó, amelyek az állami célprogramokat és a fokozatos szerkezeti átalakításokat is érintik. E szempontból különösen fontosnak tekintjük az atomerőmű- építést. Ez megköveteli, hogy az összes felelős szerv, különösen a központ, de valamennyi szlovák szerv is fokozott figyelmet fordítson e területen a pártellenőrzés megerősítésére. Mindenki, aki bármilyen módon érdekelt e fontos és népgazdasági szempontból létfontosságú művek létrehozásában, tudatosítsa, hogy nemcsak távlatilag, hanem jelenleg is ez az egyetlen módja az energiaszükséglet kielégítésének. Fontos, hogy a jövő évben tervszerűen üzembe helyezzék az olyan kapacitásokat, mint a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű, a gépipar, az elektrotechnikai ipar, a gumiipar, vagy a vegyipar számos kapacitása, és hogy a cellulóz-papíriparban és a faiparban gondoskodjanak a tervezett paraméterek eléréséről is. Nagy figyelmet kell fordítani, ahogy azt az SZLKP KB Elnökségének beszámolója is helyesen hangsúlyozta, Szlovákia mezőgazdaságára is, különösképpen a növénytermesztés fejlesztésére. Az élelmiszerekből való önellátás mértékének növelése egyre fontosabb mind nép- gazdasági, mind nemzetközi politikai szempontból. Annak ellenére; hogy a gabonafélékből rekordtermés volt, továbbra is a szükségesnél kevesebb takarmányunk van. E probléma teljes mértékben és sürgetően érinti Szlovákiát is, mivel az országos mezőgazdasági termelésből való részesedése csak 32,3 százalékos, alacsonyabb a 7. ötéves tervben feltételezettnél. A feiadat végrehajtása érdekében következetesen teljesíteni kell a CSKP KB 9. ülésén kijelölt feladatokat, amelyeknek az a lényege, hogy a növénytermesztésben el kell érni a tervezett fejlesztést. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában több mint 6 százalékkal kell növelni a növénytermesztést, és hatékonyabbá, ésszerűbbé kell tenni a takarmánygazdálkodást, feltétlenül úgy kell szabályozni a sertés- és baromfiállományt, hogy az összhangban legyen a rendelkezésre álló takarmánymennyiséggel, illetve a termelés és felvásárlás feladataival. Nem számolhatunk azzal, hogy e feladatot kapitalista országokból származó takarmánygabona - importtal biztosítjuk. Szeretném, elvtársak, nagyra értékelni, hogy az SZLKP KB Elnökségének beszámolója, amelyet Martinka elvtárs terjesztett elő, ezekre a problémákra, amelyekről szóltam reagál. Teljes mértékben összhangban van a központi bizottság 9. ülésének határozatával. Helyesen konkretizálja a szlovákiai állami terv 1984-re szóló feladatait, és megmutatja a végrehajtáshoz vezető utat. Annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk az 1984-es évi és a további évekre szóló feladatokat, minden vonatkozásban fokozottan élni kell a tökéletesített irányítási rendszer alapelveiben rejlő lehetőségekkel. El kell érni, hogy a komplex intézkedéseket különösen következetesen érvényesítsék a vállalati szférában és az önálló elszámolás keretében való gazdálkodásban. Az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kell helyezni a közvetlen irányítás színvonalának emelésére, a progresszív normák - műszaki, anyag-, nyersanyag-, teljesítmény- és minőség- normák - érvényesítésére. El kell érnünk, hogy a munkahelyi kollektívákat irányító felelős dolgozók eredményesen oldják meg a rendszer érvényesítésével kapcsolatos kérdéseket, hogy aktívan hozzájáruljanak a tartalékok feltárásához, és hogy intenzívebben, gyorsabban érvényesítsék a tudományos-műszaki vívmányokat. Nem mindenki tesz még így. Erről az állami tervjavaslatokat tanulmányozva is meggyőződhettünk (vállalati és központi irányítási szféra). Teljes felelősséggel ki akarom jelenteni, hogy e tervek elfogadása azt jelentené, hogy csökkentjük a nép életszínvonalát, és hogy tovább korlátozzuk a beruházások volumenét. A CSKP KB és a kormány nem fogadhatott el ilyen javaslatokat, így olyan tervet fogadott el, amelyet - ez a meggyőződésünk - lehetőségeink mozgósításával teljesíteni tudunk. A komplex intézkedések kibontakoztatása és érvényesítése mellett a bérpolitikában, következetesen meg kell tartani a munkatermelékenység és a bérek közötti megfelelő arányt, nem folytathatjuk a fedezetlen béremeléseket. A gazdasági szervek irányítási munkájának és a tömegpolitikai munkának fontos feladatai közé tartozik megértetni a dolgozókkal azt az egyszerű igazságot: az életszínvonal nem mérhető csak azzal, hogy miként emelkednek a bérek és a fizetések, hanem azzal is, hogy milyen a pénz reális értéke, és hogy van-e elegendő áru. Ez azt jelenti, hogy mi hívei vagyunk a bérek differenciált, érdem szerinti növelésének. Ennek azonban a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növelése alapján, az eddiginél több igényelt termék előállítása alapján kell történnie. Olyan termékeket kell előállítanunk, amelyek felhasználásra is kel- rülnek a hazai és külföldi piacon, és amelyek nem növelik tovább a már amúgyis nagy készleteket. Fokozott figyelmet kell fordítani az új munkaformák, például a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésére. E forma alkalmazásával nemcsak a dolgozók irányításba való bekapcsolódásának mértékét növeljük, hanem a munka minőségének javításához és az egyen- lősdi leküzdéséhez is hozzájárulunk. A szocialista társadalom építésével nincs olyan társadalmilag fontos feladat, amelynek végrehajtása során nem elsősorban az emberektől, ezek munkájától, a lakosságnak a párt és a szocializmus politikájához fűződő kapcsolatától függe- nének az eredmények. E megállapítás az 1984-es évi tervre is vonatkozik, annál is inkább, mert végrehajtására bonyolult nemzetközi körülmények között kerül sor. A terv teljesítése megköveteli, hogy jobban szervezzük és hasznosítsuk a dolgozók kezdeményezését, hogy céltudatosabban összpontosítsunk az újratermelési folyamat minőségi vonatkozásaira, tehát a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítésére, a minőség javítására, az innováció meggyorsítására, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére, a költségcsökkentésre és a gazdaságosság minden munkahelyen való javítására. Ennek érdekében tökéletesíteni kell a párt és a szakszervezet szervező és tömegpolitikai munkáját, tökéletesíteni minden szinten, tehát a központi szervektől egészen az egyes munkahelyekig, az irányítási dolgozók tevékenységét, birálóan és igényesen értékelni a párt januári taggyűlésein a munkában elért eddigi eredményeket, a pozitívumokat és a fogyatékosságokat, és egységesen állást foglalni az 1984-es állami terv feladatai teljesítésének megvitatása során. Annál is inkább, mert olyan tervről van szó, - ahogy arra már rámutattam -, amely különbözik a vállalatok által előterjesztett tervjavaslatoktól. Szor- (Folytatás a 4. oldalon)
