Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-05 / 287. szám, hétfő

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) galmazni kell a kijelölt feladatok végre­hajtásának következetes ellenőrzését, és idejében intézkedéseket kell hozni a fo­gyatékosságok felszámolására. Követke­zetesen ügyeljünk arra, hogy a szavakat tettek kövessék. Fontos, hogy a határo­zatok szellemében az irányításban dol­gozók a pártszervezetek, a szakszerve­zet, a SZISZ és a Tudományos-Műszaki Társaság aktív bekapcsolódásával bizto­sítsák a feladatok és teljesítésük megvi­tatását a dolgozókkal, hogy így mindenki megismerje üzemének feladatait, és tisz­tában legyen vele, mit várnak tőle. Ugyanakkor a terv alkotó lebontásával biztosítani kell, hogy az év végén ne torlódjanak össze a feladatok. A terv dekádonkénti ellenőrzésére is nagy figyel­met kell fordítani, és ugyanez vonatkozik a szerződéses kapcsolatok megtárgyalá­sára is, hogy a termelés a mennyiség, a választék és a határidő szempontjából is biztosított legyen. Nem kis figyelmet érdemel az exportfeladatok és a belke­reskedelem egyenletes ellátásával kap­csolatos feladatok teljesítése is. Ügyel­jünk a termékek jó színvonalára és a vá­lasztékban tapasztalható tartósabb jelle­gű fogyatékosságok kiküszöbölésére. A jól működő belkereskedelem a politikai stabilitás egyik alapvető feltétele, és nö­veli a jobb és teljesítőképes munka iránti érdeklődést. Ami az ágazati és termelési­gazdasági egységi tartalékok képzését illeti, ezeknek a stabilitás és a hatékony­ságnövelés eszközeiként kell szolgálni­uk, és nem leplezhetik az irányítás fogya­tékosságait. Arról van szó, hogy a tartalé­kok feltárásával - ahogy azt a múlt évi és az idei tapasztalatok mutatják - ne csök­kentsék a tervfeladatokat, s ne vesszen kárba az a politikai-szervező munka, amelyet a tartalékok feltárása során vé­geztek a terv teljesítéséért. Állandóan erőfeszítéseket kell tennünk a nemzetkö­zi kérdések megmagyarázására. Különö­sen a fiataloknak kell megmagyaráznunk, ahogy azt a CSKP KB 9. ülése is hangsú­lyozta, hogy a béke megőrzéséért, az USA és a NATO szövetségesei agresszív háborús törekvései meghiúsításáért fel­tétlenül növelni kell hazánk és az egész szocialista tábor védelmi képességét. Ennek érdekében teljes mértékben támo­gatjuk Andropov elvtárs legutóbbi nyilat­kozatát, amelyben kifejezésre jutott, hogy milyen szükséges intézkedéseket tesz­nek a Szovjetunió és hazánk védelmi képességének erősítésére. Az imperia­listák csak az erős és sokoldalúan felké­szült ellenfelet respektálják. E tényből kiindulva jobban, hatékonyabban és ter­melékenyebben kell dolgoznunk, hogy ne csak népünk magas életszínvonalát tud­juk megőrizni, és ne csak a szociális biztonság erősítésére tudjunk sort keríte­ni, hanem hazánk védelmét is biztosítani tudjuk. Különösen időszerű feladat ezért a tömegpolitikai és ideológiai munka tö­kéletesítése. Nemcsak feladataink meg­ismertetésére és dolgozóink megnyeré­sére kell összpontosítanunk, hanem an­nak hatékony megakadályozására is, hogy az Egyesült Államok - amellett, hogy katonai erőfölényre törekszik - ide­ológiailag a szocialista országok fölé ke­rekedjen. Az USA ilyen törekvéseit szol­gálják az uszító rádióadók, amelyeket a szavak háborújában legjobb fegyver­nek tekintenek. Az ilyen rádióadók tevé­kenységének célja: dezorientálni a szo­cialista országok állampolgárait, bizal­matlanságot kelteni és aláásni a szocia­lizmushoz való hűséget. Ezért kell ütőké­pessé és meggyőzőbbé tenni propagan­dánkat. Végül pedig engedjék meg, hogy kö­szönetét mondjak Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának azért, hogy teljes támogatásban részesítette Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága 9. ülésének határozatát, és általában a CSKP KB egész politiká­ját, hogy aktívan és felelősségtudattal váltja valóra e politikát. Engedjék meg, hogy sok jó eredményt kívánjak önöknek az idei feladatok teljesítése és az 1984- es évi állami terv kívánatos túlteljesítése során. EUGEN ÚJVÁRI elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a bratislavai I. városkerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Az 1984 elején megtartásra kerülő tag­sági gyűlések intenzív előkészítésének időszakában tudatosítjuk, hogy a jelen szakasz minden pártszervezettől magas minőségi színvonalú munkát kíván meg, amelynek alapja a fáradhatatlan marxis­ta-leninista előkészítés kell, hogy legyen. Ezért összpontosítjuk erőfeszítéseinket, hogy mindenekelőtt a kommunisták le­gyenek felkészülve, és képesek legyenek szervezni és megmagyarázni a párt idő­szerű feladatait, az itthon és külföldön lejátszódó folyamatokat. Bratislavában, konkrétan az első vá­roskerületben rengeteg a fiatal, akik kü­lönböző felsőoktatási intézményekben tanulnak. Az ideológiai diverzió intenzitá­sa arra késztet minket, hogy naponta magyarázzuk fiataljainknak forradalmi igazságunkat, és beléjük oltsuk, hogy büszkék legyenek szocialista hazájukra. A felsőoktatási intézmények pártszer­vezetei tudatában vannak annak, hogy az eszmei-nevelő munkában nagy figyel­met kell szentelni nemcsak a marxizmus -leninizmus intézeteinek, hanem vala­mennyi tanszéknek is, mint alapvető láncszemeknek, amelyeknek a világné­zeti ráhatással - egységben a szakmai felkészítéssel - meghatározó szerepet kell játszaniuk a szocialista tudat formálá­sában, gyorsan kell reagálniuk az idősze­rű bel- és külpolitikai problémákra, na­ponta a marxista-leninista osztálypozíci­ókból kell ezeket megmagyarázniuk. Itt is előtérbe kell kerülnie a kiváló minőségű munkával kapcsolatos követelmények­nek, mellőzni kell a problémák bármiféle leegyszerűsítését és a formalizmust. Ez természetesen más munkahelyek­re is érvényes, ahol a magas fokú mun­ka- és politikai aktivitással, valamint a bel- és külpolitikai helyzet alakulására való reagálással együtt a pártszerveze­tek ideológiai és tömegpolitikai munkájá­nak is fokozódnia kell. Amikor rugalma­san és operatív módon kell reagálni az eseményekre, mindenekelőtt a kommu­nistáknak kell fellépniük a dolgozókollek­tívákban és megmagyarázniuk a párt politikáját. A pártalapszervezetekben ma az olyan aktivitás kerül előtérbe, amikor a dolgozók a kommunistákat a munkahe­lyen elért eredményeik alapján ismerik, aszerint, hogy hogyan szervezik a mun­kát és a termelést, és milyen következe­tesen vezetik be a tudományt és a techni­kát a gyakorlatba. Érvényre jut az igé­nyes és kritikai légkör a pártszervezetek belső életében, s ez a gazdasági felada­tok tervének teljesítésére is pozitív kiha­tással van. Megteremtettük annak feltéte­leit, hogy a hetedik ötéves tervidőszak harmadik esztendejére előirányzott fel­adatokat a városkerületben teljesítjük, és kialakítjuk a hetedik ötéves tervidőszak fennmaradó éveire kijelölt feladatok telje­sítésének a feltételeit. A jó eredményeket annak következté­ben érjük el, hogy állandóan figyelmet fordítunk az irányító szférában dolgozók teljesítőképességére. Abból a lenini tétel­ből indulunk ki, hogy ha a társadalom új feladatok előtt áll, meg kell állapítani, milyen a káderek felkészültsége és az emberek tudatának színvonala. A mi ke­rületünkben ez a tevékenység annál is fontosabb, mert az irányítás szférájában mintegy 9000 kommunista dolgozik, ezért nem közömbösek számunkra mun­kájuk eredményei, hogy a pártszervek és a kommunisták miként oldják meg az igényes feladatokat. A kommunisták szá­mára nem lehet közömbös, ha az irányító szervnek vannak főcsoportjai és szak­osztályai, amelyek azonos feltételekkel rendelkeznek, de eltérő eredményeket érnek el. Ismeretes, hogy Bratislavában már néhány éve dolgozik egy új húsfel­dolgozó üzem, munkájának a minősége nagyon ingadozó, durván megsérti a technológiai fegyelmet, s ezzel értékét veszíti nagy mennyiségű, jó minőségű nyersanyag, amelyet a mezőgazdaság állattenyésztési ágazata termel meg. Az okokat túlnyomórészt az irányító gazdasági szervek szubjektív tényezőjé­ben kell keresni. Ezzel kapcsolatban a kereskedelmi szervezeteknél tevékeny­kedő kommunistákat az anyagi termelés­hez való aktívabb viszony irányába ve­zetjük. Határozottabban és hatékonyab­ban kell hatniuk a termelésre, ahol a ha­zai piacra kerülő termékek minőségéről és választékáról a döntés történik. Cé­lunk az, hogy az illetékesek rugalmasab­ban reagáljanak a termékek kínálatában és választékában mutatkozó szerkezeti fogyatékosságokra, s ezzel elejét vegyék nemcsak a kereslet terén előforduló fo­gyatékosságoknak, hanem az egyes ter­mékek eladásában mutatkozó stagnálás­nak is. Egész sor olyan példa és ered­mény van, amelyek azt bizonyítják, hogy ez sikerül. Ez természetesen tudomá­nyos hozzáállást, áldozatos munkát és a dolgozók szükségleteinek mélyreható ismeretét követeli meg. A városkerületi pártbizottság legutolsó ülésén elfogadott célprogramok kitűzik számos kulcsfontosságú probléma meg­oldását. A kommunisták erőfeszítését az elektrotechnikai ipar progresszív profilí- rozására, a szolgáltatások kiváló minősé­gére, valamint a környezet alakítására és védelmére összpontosítjuk. Ebben a munkában a pártszérvezetek magas fokú fegyelmezettségére és mun­kájára támaszkodunk, amely a pártépí­tés, a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia lenini elvei érvényesüléseinek eredménye. EMIL SEDLÁK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az ostrovi Haladás Efsz elnökének a felszólalása A mezőgazdasági termelés folyamatos fejlesztésének alapvető feltételei között fontos szerepe van a hazai és a külföldi tapasztalatok alapján kifejlesztett terme­lési rendszerek alkalmazásának, a dol­gozók irányításában Való közvetlen rész­vételének, valamint a munka végső ered­ményei szerinti javadalmazásnak, ami el­sősorban a brigádrendszerű munkaszer­vezés bevált módszerével valósítható meg. E tényezők érvényesítéséhez azon­ban fokozottabb mértékben kell gondos­kodni a termelés biologizálásáról, külö­nösen a mi szövetkezetünk feltételei kö­zött, ahol a szántóterület csaknem 80 százaléka öntözhető. Tapasztalataink szerint főleg a termő­talaj biológiai életét kell fokozni, ezért az illetékes kutatóintézetekkel együttműköd­ve új vetésforgót dolgoztunk ki külön az öntözött és külön a nem öntözött terüle­tekre, amelyben figyelembe vettünk min­den ide vonatkozó tudományos ismere­tet, arra törekedve, hogy a vetésforgó összhangban legyen a szarvasmarha­tenyésztés szükségleteivel, ami döntő té­nyező a talaj termőképességének a nö­velésében. A tömegtakarmányok, elsősorban a lu­cerna részarányának növelése és minő­ségének javítása az állatok takarmányo­zásában az istállótrágyáról való fokozot­tabb gondoskodással együtt lehetővé tet­te, hogy a szántóterület 30-35 százalé­kát évente megtrágyázzuk, ami nemcsak a növénytermesztés eredményességét stabilizálja, hanem a termelési ráfordítá­sok, különösen a műtrágyázás hatékony­ságát is növeli. A növénytermesztés biologizálására és a talaj termelékenységének növelésé­re az is kedvezően hat, hogy a nö­vénytermesztés melléktermékeit, például a kukoricakórót, a répafejet és az árpa­szalmát megfelelő biológiai kezelés után teljes mértékben hasznosítjuk a szarvas- marha takarmányozásában. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a sűrűn vetett gabona­féléknél több mint 6 tonnás, a lucerna­szénából pedig 10 tonnás hektárhozamot értünk el. A termelési folyamatok biologizálásá- val kedvező összhang alakítható ki a nö­vénytermesztés és az állattenyésztés kö­zött, aminek főleg a szarvasmarha-te- nyésztés fejlesztésében van jelentősége. A mi szövetkezetünkben például 100 hektár mezőgazdasági földterületre szá­mítva 107 szarvasmarhát tartunk. Az egy tehénre számított évi fejési átlag jelenleg 4700 liter, de a legközelebbi két év alatt szeretnénk elérni az 5000 literes szintet. Ez az optimizmusunk nem alaptalan, hiszen már eddig is gyorsan javuló ered­ményeket értünk el az állatok termelé­kenységének a növelésében, főleg a tej­hozam fokozásában, amit az 1980-as 3960 literes szintről a jelenlegi 4700 lite­res szintre sikerült emelni. Ez a növeke­dés elsősorban a tömegtakarmányok ter­melésében elért eredményekre épül Amíg például 1981-ben 4494 tonna szá- ritmányt készítettünk, az idén már 5773 tonnát állítottunk elő, s hasonló mérték­ben nőtt a nitrogéntartalmú anyagok mennyisége és a keményítőérték is a ta­karmányalapban. A széna mennyiségét 90 tonnáról 900 tonnára, vagyis tízszere­sére növeltük. Jelenleg a tömegtakarmányok terme­lési hatékonyságát tekintve a tejtermelés­ben napi 8,7 liter tejet, a szarvasmarha hizlalásában pedig 280-480 grammos súlygyarapodást érünk el. A javuló takar­mányellátás eredményeként az 1980-tól 1983-ig terjedő időszakban évente 120-130 borjút neveltünk fel 100 te­héntől. Sokan kérdezik tülünk, hogy miként tudtunk területet szerezni a lucerna, a ta­karmányhüvelyesek és a kapások, vala­mint az intenzív füfélék termesztésének a kiszélesítéséhez. Erre azt válaszolhat­juk, hogy elsősorban a betakarítási és a raktározási veszteségek csökkentésé­vel, a takarmányfélék tápértékjavító ke­zelésével, a kukorica nedves betakarítá­sának a bevezetésével, amiben nagy segítségünkre vannak a szovjet Herszo­nyec kukoricakombájnok, továbbá a má- sodvetemények termesztésének a kiszé­lesítésével és a zöldtakarmányozás ide­jének meghoszabbításával. Ezeket az eredményeket elsősorban a dolgozók céltudatos munkájával, a kez­deményező tervezés mozgósító erejével, valamint a szocialista érdemszerűség el­vének következetes érvényesítésével ér­tük el. A pártalapszervezetünk által kiala­kított aktív politikai légkörben eredmé­nyesen valósítjuk meg a termelési fel­adatok vállalaton belüli lebontását az egyes termelési egységekre és dolgo­zókra, ezek teljesítését havonta és ne­gyedévente rendszeresen ellenőrizzük, ami lehetővé tette, hogy már harmadik éve alkalmazzuk a brigádrendszerű mun­kaszervezést és javadalmazást. Ebben az irányban főleg a növénytermesztés­ben és az üzemanyagokkal való gazdál­kodásban értünk el jelentős haladást. A brigádrendszerű munkaszervezés bevezetése az állattenyésztésben még nehézségekbe ütközik. A jelenleg alkal­mazott munkaszervezési és javadalma­zási módszer ugyanis nem segíti elő a tudományos ismeretek hatékony alkal­mazását a szarvasmarha-tenyésztésben. Nagy segítség lenne a számunkra, ha az illetékes gazdasági intézetek felülvizsgál­nák az anyagi érdekeltség jelenlegi hiva^ talos rendszerét ezen a területen, s olyan új rendszerre tennének javaslatot, amely­ben a jövedelmezőséghez és a nyere­séghez viszonyítva növekedne a munka­díj változó részének a szerepe. A tervezés szervezésének és irányítá­sának mindig a konkrét feltételekből kell kiindulnia. Ez a szemlélet érvényesül já­rásunkban a piešťanyi 3. számú kooperá­ciós körzet tevékenységének a szervezé­sében is, ahol pártunk stratégiai feladatá­nak teljesítését jelentős mértékben segíti elő a mezőgazdasági vállalatok, a tudo­mányos-kutatási intézmények és a szol­gáltatási szervezetek dolgozóinak együtt­működése a gyengén gazdálkodó mező­gazdasági vállalatoknak nyújtott segít­ségben. Az ezzel kapcsolatos közös kö­telezettségvállalások teljesítésével az utóbbi három év alatt az egész kooperá­ciós körzetben a 6. ötéves tervidőszak évi átlagához viszonyítva 2310 tonnával nö­veltük a szemesek, ezen belül 837 tonná­val a kukorica, 2080 tonnával a lucerna termelését, az 1 hektár mezőgazdasági földterületre számított tejeladás 628 liter­ről 738 literre, a hústermelés 344 kg-ról 347 kg-ra nőtt, miközben a szarvasmar­ha 100 hektárra számított állománysürü- sége 76,2 darabról 85,3 darabra növeke­dett. Mindez azt eredményezte, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés értéke 27,6 százalékkal lett nagyobb, s 2 hektár­ra számítva 21 097 koronát ért el. Ezek a közös szocialista kötelezettségvállalá­sok nemcsak szakmai, hanem jelentős politikai támogatásban is részesültek a járási és a kerületi pártbizottság, vala­mint az SZLKP KB részéről. 1983. XII. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom