Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-24 / 304. szám, szombat

í KIS V NYELVŐR^ Egv) hét a nagyvilágban December 17-töl 23-ig Szombat: Halálos áldozatokat követelő bombamerényletet követett el az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) a lon­doni Harrods áruházban Vasárnap: Japánban előrehozott parlamenti választásokat tartottak, s a kormányzó Liberális Demokrata Párt erősen visszaesett, de megtartotta többségét - Be­fejeződött a Portugál KP X. és a Spanyol KP XI. kongresszusa Hétfő: Az algériai fővárosban megnyílt a Nemzeti Felsza­baditási Front V. kongresszusa - A szovjet-ameri­kai állandó konzultatív bizottság Genfben befejezte 25. ülésszakát Kedd: Az ENSZ lobogója alatt - 5 görög hajó fedélzetén, francia hadihajók kíséretében - az észak-libanoni Tripoliból eltávozott a Jasszer Arafathoz hű 4 ezer palesztin harcos Szerda: Befejeződött az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka - Buenos Airesben vádat emeltek Reynaldo Bigno- ne volt argentin államfő és több magas rangú katonatiszt ellen Csütörtök: A Contadora-csoport külügyminiszterei a panamai fővárosban befejezték kétnapos tanácskozásukat a közép-amerikai válság békés rendezéséről Péntek: Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő Athénban Andre- asz Papandreu görög kormányfővel tárgyalt Az El-Fatah palesztin szervezet Arafathoz hű harcosai a héten hagyták el az észak-libanoni Tripolit, s görög hajókon indultak útnak Algéria, illetve Észak-Jemen felé. Képünkön egy palesztin család a behajózásra várakozik. (Telefoto - ČSTK) ENSZ-közgyűlés „Erőszakkal és tragédiákkal teli forrongó év volt, s a kiéleződő nemzetközi kapcsolatok a béke, a stabilitás és a fejlődés kilátásai­nak romlásához vezettek“ - így jellemezte Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az elmúlt esztendőt szerdai New York-i sajtókonferen­ciáján. Valóban: olyan évet zár a világ néhány nap múlva, amely feszültségektől volt terhes. Elég, ha csak az USA grenadai agresz- szióját és Izraellel együtt végre­hajtott libanoni akcióit, a dél-ko­reai gép ürügyén elindított szovjet­ellenes propagandakampányt vagy a csádi és az iraki -iráni konf­liktust, a közép-amerikai fejlemé­nyeket említjük. Nyugat-Európá- ban megkezdődött az új amerikai rakéták telepítése, s ennek követ­kezményeképp megszakadtak a leszerelési tárgyalások, és gyengült a párbeszéd a nagyha­talmak között. Mindez kihatással volt az ENSZ-közgyülés XXXVIII. ülésszakának munkájára is, amely a héten fejeződött be. Az idei ülésszak 146 napirendi pontja felölelte mindazokat az égető problémákat, amelyek fog­lalkoztatják a világot. A figyelem központjában egyértelműen az atomháborús veszély elhárításá­nak, a béke megóvásának kérdé­sei álltak. S épp ez az a terület, ahol megmutatkozott, kik is tulaj­donképpen a leszerelés, az eny­hülés kerékkötői, és mely államok törekednek a békés kapcsolatok elmélyítésére. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, a közgyűlésen is bebizonyították, hogy kitartanak eddigi békepolitikájuk mellett. Ezt számtalan határozati javaslatuk tanúsítja. Példaként említhetjük a Szovjetunió kezdeményezésére elfogadott nyilatkozatot, amely elí­téli az atomháborút, csakúgy pro­pagálását s az előkészítésére irá­nyuló erőfeszítéseket. Ugyancsak a Szovjetunió terjesztette elő a vi­lágűr militarizálásának megakadá­lyozására, az atomfegyverfek be­fagyasztására irányuló javaslatot. Több más indítvány kidolgozásá­ban aktívan vett részt a csehszlo­vák küldöttség is, s emellett saját javaslatokat is tett (pl. a leszerelés terén folytatott nemzetközi együtt­működés elmélyítésére, az ifjúság jogainak biztosítására). Míg az el nem kötelezett orszá­gok, s így az ENSZ-tagállamok többsége pozitívan fogadta a szo­cialista országok kezdeményezé­seit, s gyakran velük együttmű­ködve lépett fel, az Egyesült Álla­mok és néhány szövetségese igyekezett akadályozni az ülés­szak munkáját, a közgyűlést saját agresszív politikája hirdetésének fórumává akarta változtatni. Az USA azonban álláspontjával elszi­getelődött, s ennek legjobb példá­ja a világűr militarizálását tiltó ha­tározatról rendezett szavazás: Washington volt az egyedüli, amely nemmel szavazott. A nemzetközi helyzet idei ala­kulása nyilván kihatással lesz a jö­vő évre is. Pérez de Cuellar már említett nyilatkozatában ezzel kapcsolatban kijelentette: „1984 vagy a növekvő kockázat, vagy a megújulás és a reménység éve lesz. Bármennyire is kedvezőtlen a jelenlegi helyzet, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a világ népeinek békevágya semmivel sem kisebb azoknál a törekvések­nél, amelyek a pusztulásához és a konfliktusokhoz vezetnek...“ Közép-Amerika A közép-amerikai feszültség - mint a világ egyik legveszélye­sebb válsággóca - az elmúlt héten jottányit sem csökkent, bár történ­tek erőfeszítések a békés rende­zésre. A Contadora-államok (Me­xikó, Venezuela, Panama és Ko­lumbia) külügyminiszterei a pana­mai fővárosban újabb kétnapos tanácskozást tartottak, amelyen egy sokoldalú közép-amerikai bé­keszerződés aláírását készítették elő. Ennek alapjául az a 21 pontos rendezési terv szolgál, amely júli­us közepén dolgoztak ki a Conta- dora-csoporthoz tartozó országok államfői. A válságban érintett or­szágok közül eddig csak Nicara­gua válaszolt kedvezően mind a 21 pontra. Épp január 9-én lesz egy éve annak, hogy a Contadora-csoport képviselői először ültek tárgyaló- asztalhoz, hogy közvetítsenek a közép-amerikai konfliktusban. Erőfeszítéseiket azonban mindvé­gig veszélyeztette az Egyesült Ál­lamok, amely a nicaraguai ellen­forradalmároknak nyújtott pénzü­gyi támogatását közvetlen katonai támogatással egészítette ki, s mindent megtesz azért is, hogy a salvadori kormánycsapatok visszaszorítsák a hazafias erőket. Az elmúlt héten nagy létszámú nicaraguai ellenforradalmi egység tört be az országba, s újabb gyil­kosságokat hajtott végre a polgári lakosság körében. Az ellenforra­dalmárok egy csoportja kedden elrabolta a nicaraguai püspöki konferencia egyik tagját, Salvador Schlaefer római katolikus püspö­köt, valamint három papot és an­nak a falunak számos lakosát, amelyben a támadás ideje alatt a püspök tartózkodott. Csütörtö­kön röppent világgá a hír, hogy Schlaefer püspököt meggyilkolták. Az ügy hatalmas felháborodást keltett világszerte, s a managuai kormány éles hangú jegyzékben tiltakozott a hondurasi kormány­nál, hangsúlyozva, hogy a gyilkos­ságért Honduras és az amerikai kormány egyaránt felelős. Ugyancsak a héten jelentették be, hogy újabb amerikai csapato­kat vezényelnek Hondurasba a jö­vő év márciusában kezdődő had­gyakorlat-sorozatra. A jelenleg tartó Big Pine 2 fedőnevű ameri- kai-hondurasi hadgyakorlatot Ma- naguában a Nicaragua elleni nyílt háború előkészítésének tekintik, s a hadgyakorlat tulajdonképpeni meghosszabbítása is azt tanúsít­ja: az Egyesült Államok továbbra sem mond le a konfliktus katonai megoldásáról. összeállította: PAPUCSEK GERGELY Nem elég a gyomlálás... Állítólag a madártan tudósainak nemzetközi tanácskozásán történt meg a következő eset. Az egyik külföldi tudós vetített képes előadást tartott hazája madarairól. Amikor a vetítővásznon megjelentek a szárnyas jószágok, az előadó közölte a nevüket: fenyőrigó, pacsirta, ökörszem, őszapó, vörösbegy, fakusz, meggyvágó, süvöltő... A tolmács azonban mindegyik nevet így fordította magyarra: madár. Ironikus vagy fölényes mosolyunkkal nézzünk hirtelen tükörbe! Ismerjük-e vajon kellőképpen a környezetünkben föl-fölbukkanó madarak, növények nevét? Ha mezei virágokat szedünk cso­korba, meg tudjuk-e nevezni a csokor összetevőit: a cickafarkot, a veronikát, a kéksalátát, a csobbókát, az ökörfarkkórót? A mai ember szókincse szüntelenül bővül a technika új fogalmainak nevével. Ugyanakkor azonban csökken is: kiesnek belőle bizonyos szavak, amelyeket elődeink gyakorta használtak. Elmondhatjuk, hogy technikai, ipari szókincsünk a természet növény- és állatneveinek rovására bővült. Valahogy ilyesformán is tükröződik a nyelvben az a jelenség, amelyet úgy szoktak megfogalmazni, hogy „a városi vagy városiasodó ember elidege­nedik a természettől“. Aki kertet művel, az nem elégedhet meg a gyomlálással, a kártevők irtásával, a fölösleges vagy elszáradt hajtások lemet- szésével. A nyelvművelés egyik fő feladata a szókincs bővítése, a népnyelv értékeinek megóvása. A módszerek változatosak lehetnek. Olvasni, lexikonokat, enciklopédiákat böngészni épp­úgy hasznos és érdekes, mint növényhatározóval a kézben menni irándulni. # S talán nem lenne hiábavaló, ha az illetékes intézetek vagy szervek pályázatot hirdetnének olyan újszerű társasjátékokra, fejtörőkre, vetélkedőkre, amelyek a szókincs gyarapítását, az azonos vagy rokon értelmű szavak tágabb körű és gyakoribb használatát segítik elő. GYÁRFÁS ENDRE Ádámról és Éváról Ritka Éva Ádám nélkül - mondja a régi példabeszéd. Ezt bizonyítja a mai nap is, december huszonnegyedike, amikor Ádám és Éva - mint Péter és Pál június végén - békésen összeférnek a naptárban, megárulnak egy gyékényen. Ezt a két nevet igen sok nép tartja magáének - egyforma joggal. A magyar nevek történetében is jelentős szerepük volt, a névdivat hullám­zásai szerint hói nagyobb, hol kisebb számban, de mindig voltak viselői e neveknek. Régi voltukat, népszerűségüket az bizonyítja különösen, hogy köznévi jelentésben, illetőleg szólásba, köz­mondásba ágyazva is belegyökereztek szókincsünkbe. Ez igen jó bizonysága a név régiségének és közkedveltségének. Gondol­junk például arra, hogy a régóta ismert Katalin névnek milyen gazdag a rokonsága: helyrekati az ügyes menyecske, katuska a konyhában kotnyeleskedő férfi, a katibogár, katicabogár, katóka is tőle kapta a nevét, a könnyű Katit (vagy Katát, Katót) táncba vinni szólásról nem is beszélve. Ezzel szemben a múlt században elterjedt Etelka, Jolán és más nevek eléggé szerényen meghú­zódnak szókincsünkben. De most Ádámról és Éváról beszélünk, nem a Katákról és másokról. Őket ma is szoktuk hébe-hóba így emlegetni: Ádám apánk, Éva anyánk. Az Ádám - Éva emlegetése általában a régmúltat, az ősidőket szokta jelenteni. Ha valami igen régen történt, azt élcelődve úgy szokták kifejezni: Még akkor Éva is menyasszony volt - vagy: Ádám látott ilyet nőtlen korában. Aki sokat köntörfalaz, körülményeskedik, messziről indul mondókájának célja felé, arra azt mondjuk: Ádám - Évánál kezdi. A nagyon távoli rokonságra, amelynek valóságá­ban magunk sem nagyon hiszünk, azt szoktuk mondani: rokonok vagyunk Ádám-Éváról. Ennek a szólásnak ilyenféle változatai is vannak: Ádámról-Éváról s a görbe fűzfáról; Ádámról-Éváról s a nagy diófáról; sőt ilyen is: Ádámról-Éváról s a szürke szamárról. A paradicsomi ,,öltözködésire utal a ma már kevésbé ismert ,,Éva-köntös“ kifejezés. ... „a közelebb lévő házhoz Éva ártatlan köntössében szaladott bé“ - olvassuk egy múlt századi írónknál. Az ádámkosztüm kifejezése azonban ismeretes, a most megje­lent Értelmező Szótárban is megtalálható. Szoktuk emlegetni Éva almáját is. - ,,Melyik alma veszélye­sebb az Éva almájánál?“ olvassuk Vas Gerebennél. Erre utal a férfiak kiálló gégefőjének ádámalma, ádámcsutka, ádám- csupka, ádámtorzsa, ádámcsomó, ádámgomb és sok más hasonló, inkább csak a nyelvjárásokban ismert elnevezése is. Ádám neve jelenti beszédünkben néha magát az embert is. ,,Kivetkőzik a régi Ádám-ból“ - jobban érzi magát, ha a benső Ádám el van látva“ - olvashatjuk régebbi íróinknál is. Az Éva nevet pedig nőies tulajdonságok kifejezésére szokták alkal­mazni. Be Éva természet! - olvassa rá Csokonai egy kíváncsi kislányra. De ugyanígy Éva lányá-nak nevezik a régebbi írók a hamist, a hiút, a pörlekedőt, a kevélyet, a szeszélyest és még sok mindenfélét. Igazuk van-e vagy nincs, ezt már nem mi döntjük el. LÓRINCZE LAJOS Párizsban az elmúlt napokban nicaraguai és latin-amerikai szolida­ritási konferenciát tartottak. Az európai politikai és társadalmi szervezetek mintegy ezer képviselője határozottan elítélte az Egye­sült Államok agresszív közép-amerikai politikáját. (Telefoto - ČSTK) Kulturális hírek Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző ötvenéves. A művész a PAP lengyel hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a következő időszakban szimfonikus zenéve! és opera­komponálással foglalkozik. Jelen­leg Fekete álarc című operáján dolgozik. A szovjet fizika eredményeit bemutató tárlat nyílott Budapes­ten a Szovjet Kultúrá és Tudomány Házában. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának gyűjte­ményéből összeállított kiállításon a lézertechnikában és a holográ­fiában elért kutatási eredményeket tárják a látogatók elé. A kiállítás idején tudományos tanácskozáso­kat és találkozókat is rendeztek Budapesten neves szovjet tudó­sok részvételével. A lézertechni­káról Alekszandr Prohorov, Nobel- dijas fizikus tartott előadást. ÚJ SZQL 4 1983. XII. 24. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom