Új Szó, 1983. december (36. évfolyam, 284-309. szám)

1983-12-16 / 297. szám, péntek

Ó J szú 5 1983. XII. 16. A nehéz munka is könnyebb lehet Találkozás a bratislavai Slovnaft egyes számú komplex racionalizációs brigádjával A hetvenes évek elején vállalatainknál, üzemeinkben új, az addigi gazdasági gyakorlatot továbbfejlesztő mozgalom vette kezdetét, melynek megtestesítői a komplex racionalizációs brigádok. Az új „hullám“ célja elsősorban az ötlet megszületése és annak megva­lósítása közti idő lerövidítése, amely szinte kiaknázhatatlan tartalé­kokat rejt magában. A különféle szakembereket tömörítő kollektí­vák némelyike szinte csak ideig-óráig működik, csupán egy felada­tot hivatott megoldani. Ezzel ellentétben jó néhány brigád hosszú távon fejt ki ésszerűsítési tevékenységet. NEM CSAK A FIATALOK (JGYE A középiskolások és ipari tanulók tudományos-szakmai versenyéről A bratislavai Slovnaft egyike azoknak a vállalatoknak, amelyek már a kezdeti időszakban felis­merték a komplex racionalizációs brigádok nyújtotta lehetőségeket. A vállalat vezetőségének támoga­tásával körülbelül hetven ilyen kol­lektíva jött létre, közülük mintegy harminc ma is aktívan dolgozik. Az első brigádok megalakulása után az eredmények nem sokat várat­tak magukra. Csökkent a munka­balesetek száma, javult a termé­kek minősége, sok helyütt a talál­mányok és az újítási javaslatok könnyítették meg a munkát. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy lerövidült az újítási javasla­tok benyújtása és a gyakorlati al­kalmazásuk közti idő. A sok hasz­nos ötlet számokban szinte kife- jezhetetlen megtakarításokat eredményezett. De tulajdonkép­pen minden ott kezdődött, hogy...- Mi tagadás, a Slovnaftban is sokat kellett várni, míg dolgozóink hasznos ötleteit, újítási javaslatait a gyakorlatban is alkalmazhattuk. Itt, a gépgyártási részlegen sokat törtük a fejünket, miként lehetne ezen változtatni - mondja Vende­lín író mérnök, részlegvezető.- A főtechnológussal, Vladimír Kalvoda mérnökkel támadt az öt­letünk, hogy komplex racionalizá­ciós brigádot hozunk létre. Konst­ruktőröket, technológusokat, ve­zető dolgozókat, munkásokat- összesen 11 embert - kértünk fel az együttműködésre, s így 1976-ban elsőként a vállalatnál- a gépgyártási részlegen mega­lakult az egyes számú komplex racionalizációs brigád. Hangsú­lyozom, hogy elsőként a gépgyár­tási részlegen, mivel vegyi üzem vagyunk.- Azóta bizony a vegyészek ka­lapot emelnek nekünk, hiszen öt­leteinkkel már sokszor kihúztuk őket a bajból - kapcsolódik a be­szélgetésbe Vladimír Kalvoda mérnök. »- Az eltelt hét év alatt a vegyipari üzemrészleg műszaki gondjaival foglalkoztunk, hiányzó, importból származó alkatrészeket pótoltunk saját gyártmányokkal, A Gombai (Hubice) Állami Gaz­daság jó eredményeket ér el a tej­termelésben, s ez sok mindennek köszönhető. Erről volt szó a közel­múltban azon az ünnepélyes összejövetelen, melyen az állami gazdaság állattenyésztési ágaza­tának dolgozói és vezetői értékel­ték az idei munkájuk eredményeit. Örömmel hallottuk az egyes üzemegységek vezetőinek azt az ünnepélyes bejelentését is, hogy november 25-ével teljesítették az ez évre szóló tervfeladatokat, s ez járási méretben is elismerést ér­demel. Száraz László mérnök, az állat- tenyésztési főágazat vezetője el­mondotta, hogy az állami gazda­ság szintjén tejből és húsból egy­aránt teljesítették tervüket. Ez nagyrészt a Lovász Mihály irányí­totta új vásári (Nový Trh) üzem­egység dolgozóinak köszönhető; itt a 850 darabos állatállományból 410 nagyhozamú fejőstehén. A 43 szocialista munkabrigád tagjai az intenzív legeltetés mellett tudomá­nyos módszerekkel állítják össze a tömeg- és erótakarmány-adago- kat, s ennek köszönhetően a tele­pen az egy tehénre eső évi átla­gos tejhozam 5200 liter fölött mo­zog. Ugyanakkor éves viszonylat­ban az egy liter tejre eső erótakar- mány-fogyasztás csak 27 deka­ésszerűsítettük a termelést a gép­gyári részlegen. Talán nem is le­het felsorolni azt a sok-sok felada­tot, amit 1976 óta a tizenegy, illet­ve most már 13-tagú brigádunk megoldott. Hogy csak az utolsó év gazdag terméséből említsek né­hányat: automatizáltuk a csőmeg­munkálást; például a menetvá­gást. Nagy kiterjedésű szűrőbe­rendezéseket terveztünk, ami több millió korona megtakarítást hozott és környezetvédelmi szempontból is rendkívül nagy jelentőségű. Bri­gádunknak köszönhető az is, hogy a hegesztési műveletek 75 száza­lékát automata gépek végzik. Né­hány találmányunkat - például a bordázott lamellás hűtőt, az ön­működő szorítófejet - szabadal­mazták. Erről a munkáról viszont itt, az íróasztal mellett nehezen kap képet - mondja Vladimír Kal­voda, és egy kisebb üzemlátoga­tásra hív. Természetesen a gép­gyártási részlegre, ahol a brigád­társak dolgoznak. A műhelybe lépve Juraj Schier mérnökkel talál­koztunk, aki a gyártási rajzok elké­szítéséért felelős. 1977 óta tagja az egyes számú brigádnak.- Mit jelent brigádtagnak lenni?- Többletmunkát - válaszolja a mérnök. - Meg kell mondjam, a komplex racionalizációs brigád nem az anyagias, pénzhajhászó embereknek való. öntudatos, munkájukat szerető dolgozók le­hetnek brigádtagok, akiket a kol­gramm körül alakul. A legjobbfejési eredményt elért dolgozók között említik Paluk Károlyt és feleségét Irenát, akik 44 tehenet gondoznak és az egy tehénre eső napi fejési átlaguk eléri a 17,61 litert. Őket követi Takács Tibor 15,39 literrel, majd a harmadik helyen Stercel Károlyt és feleségét Katalint talál­juk, akik a gondjaikra bízott 44 tehéntől tehenenként napi 15,34 literes fejési átlagot érnek el. Ugyancsak jó eredményekről adott számot a Jalkóczi János ve­zetése alatt álló 400-as tehénfarm kollektívája is. Ezekhez az Ondrej Trajčík vezette állatgondozó kol­lektíva is hozzájárult. Kiemelkedő eredmények születtek a sertéste­nyésztésben is. Leginkább a Sza­bó Lajos irányította sertéstelep kollektívája tett ki magáért, szinte minden termelési mutatót jelentő­sen túlteljesített. A 34 éve itt dol­gozó telepvezető a gondos gazda szemével figyeli és irányítja a 16 fős kollektíva munkáját. A súly- gyarapodás a tervezett napi 0,54 kilogramm helyett 0,63 kg, míg az állami gazdaság szintjén a napi felhízás 0,60 kg körül mozog. Az első 10 hónap eredményei alapján az első helyre Bittera Béla került, aki a gondjaira bízott serté­seknél egy kocától átlagban 19,2 malacot választott el, majd Ber­lektíva vezetője foglalkozásuk szerint választ ki. Tehát arra senki se számítson, hogy több lesz a fi­zetési zacskóban csupán azért, mert brigádtag. Mindent, amit te­szünk, a kollektíváért, s így tulaj­donképpen önmagunkért is tesz- szük. Nem a pénzről van szó. Azt azért nem állítom, hogy teljesen észrevétlenül, minden elismerés nélkül dolgozunk. A vállalat veze­tősége odafigyel munkánkra, és rendszeresen értékeli eredménye­inket. A legjobbak erkölcsi elisme­résben részesülnek. Ha újítási ja­vaslatról van szó, természetesen a pénzbeli jutalom sem marad el.- Nézze, a gépgyártási részle­gen nagyon nehéz a munka - ve­szi át a szót Vladimír Kalvoda.- Óriási a zaj, nagy a por, szóval nem valami vonzóak a munkakö­rülmények. Ezért már a brigád megalakulásakor azt tűztük ki cé­lul, hogy megpróbálunk az itt dol­gozók munkáján könnyíteni, és, persze, a többi üzemrészleget is segítjük alkatrészekkel, kisebb, ál­talunk tervezett és gyártott gépek­kel, meg amivel tudjuk. Az ilyen munka csak áldozatkész embe­rekkel végezhető, ezért Vendelín író mérnökkel, a brigádvezetővel jól meg kellett fontolnunk, kit ké­rünk fel együttműködésre. S hogy jól választottunk, az is bizonyítja, hogy mindjárt a megalakuláskor kiírt első, hosszabb távra szóló- pontosan négy évig tartó - fela­datot több mint 15 millió korona megtakarítással oldottuk meg. A már említett eredmények mögött sok-sok olyan kritikus pillanat van, amikor gyorsan kellett dönteni és cselekedni. Ezek során kovácso- lódott egységes egésszé az az 5-6 ember, aki a kollektíva állandó magvát képezi. A többiek a feladat sajátosságaitól függően cserélőd­nek. Az elért eredmények azt bi­zonyítják, hogy rájuk sem panasz­kodhatunk. náth István és társa, Gondás Imre, valamint Horváth János és Desz­kás József páros következik: ök egy kocától átlagban 17,98, illetve 17,77 malacot választottak el. Az állami gazdaság szintjén is jól ala­kult a malacelválasztás, hiszen a tervezett 17,47 helyett 17,95 a jelenlegi eredmény.- A jó eredmények eléréséhez elsősorban az emberek becsüle­tes munkájára, a szocialista mun­kabrigádokban rejlő lehetőségek jobb összehangolására volt szük­ség, hiszen hiába a legjobb mű­szaki felszerelés, a genetikailag megfelelő állatállomány és ele­gendő takarmány, ha maga a cse­lekvő ember nem képes azt ész­szerűen, gazdaságosan alkalmaz­ni - mondotta Emil Šipoš, az álla­mi gazdaság igazgatója. Horváth József, az állami gaz­daság szakszervezeti üzemi bi­zottságának az elnöke pedig azt fejtegette, hgy az elért gazdasági eredményekben milyen szerepe van a munkahelyi légkörnek, a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének, a szocialista munkaversenynek, az egyes kol­lektívák szocialista kötelezettség­vállalásának, mely jelen esetben hajtóerőként hatott a termelési fel­adatok teljesítésére. MÉRI ISTVÁN Jellemzője, jó tulajdonsága az ifjúságnak, hogy merész, bátor, tettre és versengésre kész. Ezért szorgalmazza a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség e jó tulajdonságnak az érvényesítését a tudományos­szakmai versenyeken. És mivel a versenyeket pártunk kongresz- szusi határozatának teljesítése ér­dekében, a tudományos és mű­szaki ismeretek gyors, hatékony alkalmazása céljából szervezik, rendszeresen ellenőrzi, értékeli az elért eredményt. A középiskolások és ipari tanu­lók tudományos-szakmai verse­nyének az előző tanévben elért eredményét is gondosan mérle­gelték, értékelték a SZISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén. Sokatmondó, érde­kes és sokakat érdeklő tényeket állapítottak meg. A középiskolások ilyen irányú tevékenységét a szakkörökben szervezik. Sajnos, a nyugat-szlo­vákiai kerületben csökkent (184- gyel) a szakkörök száma, örven­detes tény viszont, hogy a közép­szlovákiai kerületben növekedett, s ma már 1266 szakkör működik. A kelet-szlovákiai kerületben mér­sékelten növekedett a körök szá­ma, de még mindig kevés, csak 34,5 százalékos a tevékenység­ben résztvevő fiatalok aránya. Bratislavában sikeres a tizenöt éve működő MARS-klub, a fiatal újítók és feltalálók klubjának tevé­kenysége, melynek a legtehetsé­gesebb középiskolás diákok és ipari tanulók is tagjai. Nem működ­nek szakkörök a Duna utcai ma­gyar tanítási nyelvű gimnázium­ban, s további, három középisko­lában, ami az értékelés szerint a SZISZ tanácsadó szervének, a középiskolások bizottságának gyenge, hatástalan szervező munkájával magyarázható. Sajnálattal állapították meg, hogy a szakkörök vezetői a leg­több esetben pedagógusok, pedig kívánatos a más foglalkozású szakemberek, mesterek és mér­nökök részvétele ebben a munká­ban. Csak a kelet-szlovákiai kerü­letben tapasztalható ezen a téren változás, mert ott 172 mester és mérnök vállalt ilyen feladatot. Ami azért jelentős, mert Szlovákiában eddig csak 481 szakkörnek a ve­zetője mester vagy mérnök. Példás patronálással gondos­kodnak a középiskolások szakkö­reinek anyagi ellátásáról az üze­mek a martini járásban, és bár célul tűzték ki a többi járásban is, hogy legalább 10 százalékos arányban, patronálással gondos­kodjanak az üzemek az anyagi ellátásról, a čadcai, a nagykürtösi (Veľký Krtíš) és rimaszombati (Ri­mavská Sobota) járásban nem ér­ték el ezt a célt. Gondosan, részletezve elemez­ték a szakköri tevékenység bizo­nyítható eredményét, ami kimutat­ható a középiskolások verseny­dolgozatainak, tudományos igé­nyű tanulmányainak számával. A múlt tanévben ezek közül 1094 került be a kerületi döntőkbe, leg­több, 324, á közép-szlovákiai ke­rületből. Az országos, Kroméŕíž- ben megrendezett döntőben 11 szlovákiai dolgozat, tanulmány nyert helyezést az élmezőnyben (1. 2. 3. helyezés) és 12 szlovákiai dolgozat szerzője kapott elismerő kitüntetést. Legsikeresebbek, 8 helyezéssel, 5 elismerő kitünte­téssel a bratislavai versenyzők voltak. Említésre érdemes, hogy az or­szágos döntőben sikerrel szere­pelt a vágsellyei (Šaľa) Kecskés Attila és a lévai (Levice) közgaz­dasági szakközépiskola több di­ákja. Az ipari tanulók hasonló irányú tevékenységét (SOU) a ZENIT mozgalom akciói során szervezik. Ügyességi versenyt, szakmai ve­télkedőt 18 szakmában, évente legalább egyszer kellene rendez­ni. Az előző tanévben főleg ezek­ben a szakmákban szerveztek ve­télkedőt: esztergályos, lakatos, marós, kőműves, szakács, pincér, cukrász, elárusító. Csak a Stará Lubovňa-i járásban „feledkeztek el“ a szakmai vetélkedők megren­dezéséről. A ZENIT mozgalom akciói iránt jelentősen megnövekedett az ipari tanulók érdeklődése a galántai (Galanta), az érsekújvári (Nové Zámky), a Topoľčany-i járásban. Bratislavában mind a 8 szaktanin­tézet benevezett a szakmai vetél­kedőkbe. A HYDROSTAV nemzeti vállalat szaktanintézetének ma­gyar tanítási nyelvű évfolyamaiból is hatan. Közülük Bóka Sándor, Vas István, az ács szakma másod­éves ipari tanulói sikerrel szere­peltek, jutalmul külföldi tanulmányi kiránduláson vettek részt. Hatásosan, jól érvényesült a SZISZ tanácsadó szolgálatának működése, s az értékelő jelentés nem ok nélkül hangsúlyozta: „a pártszervek hatékony támogatása és segítése főleg a kerületi vetél­kedők szervezésekor mutatkozott meg.“ Egyébként a ZENIT moz­galom kiállításain az előző tanév­ben 4173 ipari tanuló alkotását mutatták be, s a tematikus felada­tok megoldásával 7550 ipari tanu­ló nevezett be a versenyekbe. Az érdeklődés növekedése leginkább a kelet-szlovákiai kerületben volt tapasztalható, míg az előző tanév­ben (1981-82) csak 2 szaktanin­tézet vett részt az akcióban, tavaly már 18, s a tematikus feladatok megoldásának 80 százaléka gya­korlati, termelési tapasztalaton alapuló volt. Az eredmények értékelését, mérlegelését vita követte, majd meghatározták a tennivalókat, mert nyilvánvaló, hogy korunk kö­vetelményének, pártunk kong­resszusi határozata teljesítésének csak akkor képes eleget tenni az ifjúság, ha jobban, szervezetteb­ben hasznosítja az adott lehetősé­geket. A tennivalók felsorolásába nem véletlenül került be a tanács­ként megfogalmazott szövég: „Út­mutatást, támogatást kérni a kom­munistáktól, a pártszervektől.“ Nem véletlenül, mert a szervezett fiatalok képviselője, a Szocialista Ifjúsági Szövetség tudja jól, hogy kikre, kire számíthatnak, ha irányí­tásra, segítségre van szükség. HAJDÚ ANDRÁS A Rakovníki Kerámiaipari Vállalat Rakó III üzemének dolgozói az idén 36 féle csempéből összesen két és fél millió négyzetmétert szállíta­nak a piacra. Az új üzem átadása óta jelentősen javult a termékek minősége. Az előállított mennyiség mintegy 55 százalékát a világ 30 országába exportálják. A képen: Lucie Remyšková a csempéket az égetőkemencébe rakja. (Libor Zavoral felvétele - ČSTK) Jóllehet az első, akkor még úttörőknek számító komplex raciona­lizációs brigádok megalakulása óta már jó néhány év eltelt, az ötlettől a megvalósításig általában még mindig hosszú az út. S kihasználatlan tartalékunk is van épp elég. Joggal mondhatná bárki, hogy mindezek orvoslására nem mindenütt megfelelőek a komplex racionalizációs brigádok. Ez igaz, de ne vonjunk le korai következtetéseket, ha esetleg meg sem próbáltunk ilyen kollektívát szervezni. A bratislavai Slovnaftban - bár csak egy brigádról volt szó - szép eredményeket érnek el. Gondok, nehézségek természe­tesen ott is vannak, de azt állítják, a nehéz munka is könnyebb, ha azt együtt, ötletekkel gazdagítva végzik. És véleményünk szerint itt fokozottan érvényesül a mondás: aki mer az nyer. KOVÁCS EDIT A feltételek kihasználása az emberen múlik

Next

/
Oldalképek
Tartalom