Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-11 / 240. szám, kedd

DJ SZÓ 3 1983. X. 11. Bonn szálljon síkra a genfi megállapodás mellett Erich Honecker levele Kohl kancellárhoz • Rakétaellenes tüntetések Olaszországban (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke levelet in­tézett Helmut Kohl nyugatnémet kancellárhoz, melyben felszólítja öt arra, hogy vizsgálja felül az új típusú amerikai rakéták NSZK-beli telepítésével kapcsolatos állás­pontját és szálljon síkra a genfi megállapodás létrejötte mellett. A levél többek között leszögezi: ,,Az egyre kevesebb fegyverre épülő béke nehezen egyeztethető össze az automatikus rakétatele­pítéssel, mellyel az NSZK területe a Szovjetunió ellen irányuló elsö- csapás-méró amerikai nukleáris fegyverek kilövőállásává válik. Ezek a rakéták mindannyiunkat veszélyeztetik“. Az NDK legfel­sőbb párt- és állami vezetőjének levele a továbbiakban megállapít­ja, hogy „sem önök, sem mi nem vagyunk érdekeltek a helyzet to­vábbi élezésében, amely magá­ban rejti a további fegyverkezés katasztrofális következményeinek veszélyét és egy újkori jégkorszak létrejöttét az NDK és az NSZK közötti kapcsolatokban“. Erich Honecker ezzel összefüggésben rámutatott a szocialista országok elkerülhetetlen válaszintézkedé­seire, melyeket az amerikai raké­ták európai elhelyezése esetén a katonai egyensúly megőrzése érdekében hoznának. Azt a remé­nyét fejezte ki, hogy mindkét né­met állam mindent elkövet a fegy­verkezés leállítása érdekében. „A két világháború tapasztalatai arra kötelezik a két országot, hogy mindent elkövessenek annak ér­dekében, hogy német területről ne induljon ki többé háború“. Hans Jochen Vogel, a nyugat­német szociáldemokraták parla­menti csoportjának elnöke arra Az egyesült államokbeli Philadelphiában a hét végén 15 ezren tiltakoztak az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen. A tüntetés résztvevői között brit békeharcosok is voltak. (Telefoto - ČSTK) szólította fel Kohl kancellárt, hogy személyesen járjon közbe egy mi­előbbi leszerelési megállapodás létrejötte érdekében a genfi szov- jet-amerikai tárgyalásokon. Az el­lenzéki politikus szerint a szovjet -amerikai megbeszélések célja olyan megállapodás létrejötte kell, hogy legyen, amely feleslegessé tenné az amerikai rakéták NSZK- beli telepítését. Vogel a kancellár­hoz címzett felhívásában arra is figyelmeztetett, hogy az ország közvéleményének többsége eluta­sítja a rakétatelepítést. A nyugatnémet „zöldek“ pártjá­nak országos bizottsága felszólí­totta az NSZK közvéleményét, hogy feltétlen szánjanak síkra a nyugatnémet területre szánt amerikai rakéták telepítése ellen és vegyenek részt az október 15-22 között megvalósuló hábo­rúellenes felvonulásokban. A szovjet és a nyugatnémet közvélemény képviselőinek találkozója Hamburgban Az olaszországi Umbria tarto­mány több mint 20 ezer lakosa vett részt az Assisiben megtartott békefelvonuláson, amelyet az' Olasz Kommunista Párt és ifjúsági szövetsége szervezett az orszá­gos békeakciók támogatására, melyek október 22-én Rómában sorra kerülő országos békemani- fesztációval érik el tetőpontjukat. Enrico Berünguer, az OKP főtit­kára a békeakción mondott beszé­dében figyelmeztetett azokra a ve­szélyekre, melyeket az amerikai nukleáris eszközök nyugat-euró­pai telepítése rejt magában. Bírál­ta a római kormányt azért, mert nem fogadta el a rakétatelepítés fél évvel történő elhalasztását sür­gető görög javaslatot. események margójára? Az Anglia északnyugati partvi­dékén fekvő Blackpoolban megle­hetősen ideges légkörben kezdő­dik ma a kormányzó Konzervatív Párt jubileumi 100. évzáró konfe­renciája. A konferenciának tulaj­donképpen „ünnepelnie“ kellene Margaret Thatcher kormányának a júniusi parlamenti választáso­kon aratott győzelmét, ehelyett azonban egy sor kellemetlen Konzervatívok kongresszusa problémát kell azonnal össze­geznie. Miközben az ellenzéki Munkás­párt a közelmúltban lezajlott párt­vezérváltásnak köszönhetően sokkal népszerűbb, mint korábban - hiszen Neil Kinnock új vezér megválasztása után tartott közvé­lemény-kutatási adatok szerint a választók 39 százaléka a júniusi 28 százalékkal ellentétben a mun­káspártiakra adná szavazatát a konzervatívok soraiban ugyan­akkor fokozódnak a miniszterel­nök további stratégiai irányvonalá­val összefüggő aggodalmak. Francis Pym konzervatív képvi­selő, akit a választások után levál­tottak a külügyminisztérium éléről, vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a kormány gazdaság politiká­ja még a gazaság megélénkülése mellett is tartósan magas munka- nélküliséget eredményez. Hivata­los adatok szerint Nagy-Britanniá- ban jelenleg 3,2 millió az állástala­nok száma. John Biffen, a kor­mány tagja televíziós nyilatkoza­tában viszont arra hívta fel a figyel­met, hogy a szociális célú közkia­dások további korlátozása már el­viselhetetlen lenne. Hozzáfűzte, hogy a kormány ugyan adócsök­kentést ígért, de szerinte aligha van olyan terület, ahol ezt a szán­dékát végrehajthatná. A Financial Times a Thatcher- kormány külpolitikáját bírálta, el­sősorban azért, hogy csatlakozott a Washington által kezdeménye­zett — szovjetellenes „keresztes hadjárathoz“. A lap szerint a mos­tani atomkorban ehelyett inkább a diplomáciai kapcsolatok bővíté­sére kellene törekedni. Komoly aggodalmat váltott ki az úgynevezett ifjúkonzervatívok je­lentése arról, hogy a párt soraiba egyre inkább bekerülnek fajüldöző és fasiszta elemek is. Az említett jelentés megnevez számos olyan képviselőt, akik kapcsolatot tar­tanak fenn fasiszta csoportokkal. Ezek hosszú távú célja egy fasisz­ta elvekhez hú szélsőjobboldali kormány létrehozása, de rövid tá­von olyan kérdésekben próbálják befolyásolni a jelenlegi kabinet po­litikáját, mint a faji kapcsolatok. Többek között azt akarják elérni, hogy a színes bőrű bevándorlók tömegesen hagyják el Nagy-Bri­tanniát. A Konzervatív Párton belüli ag­godalmakat fokozta Cecil Parkin­son kereskedelmi és ipari minisz­ter napvilágra került szerelmi bot­ránya, aki a nyáron a szervezési apparátus ólén nagy szerepet ját­szott Margaret Thatcher választási győzelmében. A brit lapok már napok óta arról szellőztetnek érte­süléseket, hogy a botrány miatt a miniszter megválik hivatalától. A brit konzervatívok évzáró konferenciája hagyományosan gondosan előkészített esemény, ahol nagy hangsúlyt kap a pártve- zetóség „egységének“ és elhiva­tottságának kiemelése. Jelenleg Margaret Thatcher helyzete van annyira szilárd, hogy nem várha­tók alapvető változások politikájá­ban, viszont kétségek vannak afe­lől, vajon képes-e minden bírálat visszaverésére, melyek politikáját várhatóan több irányból is érik majd. (č) (ČSTK) - Hamburgban hétfőn találkoztak a Szovjetunió és az NSZK közvéleményének képvise­lői, s az európai biztonság kérdé­seiről, valamint a szovjet-nyu­gatnémet kapcsolatokról folytattak eszmecserét. A szovjet küldöttség vasárnap érkezett Hamburgba. A delegációt Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának képviselője vezeti, s tagjai között van Jevgenyij Pitovranov, a szovjet kereskedelmi és ipari kamara elnöke, Nyikolaj Cservov tábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselője és más személyiségek. A hamburgi találkozó három napig tart, s napirendjén olyan fontos kérdések szerepelnek, amelyek a nyugatnémet lakossá­got is élénken foglalkoztatják. Is­meretes, hogy a nyugatnémetek 72 százaléka nem ért egyet az új amerikai rakéták telepítésével, s tiltakozásul a NATO-tervek ellen nagyszabású békeakciókra ké­szülnek. Leonyid Zamjatyin a találkozón mondott beszédében részletezte a Szovjetunió elvi álláspontját biz­tonsági kérdésekben, és rámuta­tott, hogy a nemzetközi helyzet az amerikai kormány agresszív politi­kája következtében egyre bonyo­lultabb. Közép-amerikai körúton a Kissinger-bizottság Az USA fokozza katonai beavatkozását (ČSTK) - Több közép-amerikai országot érintő kőrútjának első ál­lomására, Panamavárosba érke­zett az a washingtoni úgynevezett kétpárti bizottság, amelyet Henry Kissinger volt külügyminiszter ve­zet. A közép-amerikai ügyekben illetékes bizottság Panama után Costa Ricába, Salvadorba, Guate­malába, Hondurasba és Nicaragu­ába látogat el, ahol a kormánykép­viselőkkel a térség jelenlegi prob­lémáinak rendezéséről folytat megbeszéléseket. Hivatalos értesülések szerint a bizottság tagjai nem érkeztek semmilyen konkrét javaslatokkal, Frankfurter Rundschau Belpolitikai válság Uruguay bari A nyugatnémet napilap, a Frankfurter Rundschau cikke arról ír, hogy Uruguay- ban egyre növekszik a kato­nai vezetéssel elégedetlen erők tábora. Szeptember 25-én, az ország függetlenségének 158. évforduló­ján az uruguayiak egyértelműen kifejezést adtak a katonai rezsim­mel szembeni elégedetlenségük­nek. A nemzeti tiltakozási nap ke­retében este nyolc órakor Monte­video házaiban eloltották a vil­lanyt, az utcákon a három legális polgári párt és egy sor betiltott mozgalom röpiratait osztogatták. A város központjában tüntetésre került sor, amelynek fő jelszava: „Le a diktatúrával!“ volt. A ható­ságok szétverték a megmozdu­lást, s mintegy 200 embert letar­tóztattak. Az ellenzék határozott fellépése válasz volt a katonai kormánynak arra a lépésére, hogy megszakí­totta a tárgyalásokat a három le­gális párttal az új alkotmányról. Ezt követően a rezsim újabb korlá­tozó intézkedéseket vezetett be, a többi között betiltotta valamennyi párt működését, és szigorította a cenzúrát. A tárgyalások egyoldalú meg­szakításának fő oka az volt, hogy nem tudtak megegyezni az új alapokmánynak a hadsereg jövő­beni jogait rögzítő cikkelyéről. A fegyveres erők vezetői arra töre­kedtek, hogy valamilyen formában rögzítsék a hadsereg beleszólási jogát valamennyi fontos kérdés­ben. A politikai pártok ez ellen a leghatározottabban felléptek, utalva arra, hogy Uruguay az el­múlt tíz év katonai irányítása alatt még annyira sem tudott megbir­kózni az ország súlyos gondjaival, mint a korábbi időszakban. 1981-től például a katonai kor­mányzat a gazdasági modernizá­lását tűzve ki célul, s a chilei junta nyomdokain járva új pénzügyi po­litikát kezdeményezett, amely nemcsak hogy a várt eredménye­ket nem hozta meg, de a gazdasá­gi válság elmélyüléséhez vezetett. A növekvő belső elégedetlen­ség hatására a kormány 1981 no­vemberében új alkotmány kidolgo­zásával próbálta megszilárdítani hatalmát. A tervezet azonban a la­kosság ellenkezését váltotta ki; Montevideóban például a szava­zók kétharmada elvetette azt. A kudarc után a rezsim engedmé­nyekre kényszerült. Ez év tava­szán tárgyalások kezdődtek a há­rom legális polgári párt és a kato­nai vezetők között, a vitás kérdé­sekben azonban nem tudtak dűlő­re jutni. A kormány erre azzal válaszolt, hogy kihirdette: ameny- nyiben a tárgyaló felek nem tud­nak megegyezni az alkotmány szövegében, akkor azt a korábbi tervezet alapján a jelenlegi veze­tés egyoldalúan életbe lépteti. A felzúdulás óriási volt. Az amúgy is egyenlőtlen dialógus megszakadt,-és a legális pártok chilei mintára tiltakozási napot hir­dettek. A hatóságok a tiltakozási nap megtartását hiába próbálták megakadályozni. Mindenesetre a sajtószerveknek megtiltották, hogy bármiféle híranyagot közöl­jenek a megmozdulásról. amelyek a térség robbanásve­szélyes helyzetének megoldását céloznák. Áz AFP hírügynökség úgy véli, a bizottság úti célja tulaj­donképpen az, hogy értesüléseket szerezzen ahhoz a jelentéshez, amelyet Reagan elnöknek kell elő­terjeszteniük jövő év januárjában az Egyesült Államok Közép-Ame- rikával kapcsolatos kül-, gazdasá­gi és szociális politikájának leg­főbb irányairól. A bizottságot Ronald Reagan a nyár folyamán azzal a céllal hozta létre a republikánus és a de­mokrata párt képviselőiből egy­aránt, hogy azt a látszatot keltse: a térséggel szembeni agresszív politikáját mindkét párt támogatja. A bizottság legfőbb küldetése az, hogy megfelelő „indokokat“ ke­ressen az egyre veszélyesebb méreteket öltő washingtoni be­avatkozáshoz Közép-Ameri­kában. xxx Caracasban tegnap venezuelai -kolumbiai csúcstalálkozóra került sor, melyen Luis Herrera Cam- pins és Belisario Beta ne ur az úgynevezett Contadora-csoport - Kolumbia, Venezuela, Mexikó és Panama tartozik ide - közép-ame- rikai békés rendezési javaslatáról tárgyalt. Betancur egy nappal ko­rábban Madridban Felipe Gonzá- lez spanyol kormányfővel a kö- zép-amerikai térség helyzetéről tárgyalt. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a kolumbiai ál­lamfő a Contadora-csoport javas­latainak támogatásához szerette volna megnyerni a spanyol mi­niszterelnököt. Jaime Wheelock, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front ve­zetőségének tagja Managuában kijelentette, hogy a Reagan-kor­mányzat egyre fokozottabb mér­tékben beavatkozik Közép-Ameri­kában, és akciói lépésről lépésre a Nicaragua elleni közvetlen fegy­veres agresszió irányába mu­tatnak. Az amerikai katonák gyakorlati­lag már most megszállva tartják a Panama-csatorna-övezetet, va­lamint Honduras egész területét fokozódik jelenlétük Salvadorban Tájékoztatási politika amerikai módra: - A válasz: még több fegyver! És mi a kérdés? (International Herald Tribune) is, és útépítés ürügyén Costa Ri­cában is próbálják megvetni a lá­bukat. A Fehér Ház ezzel párhu­zamosan egyre nagyobb katonai támogatást nyújt a somozista ban­dáknak, amelyek terrorizálják és gyilkolják a határ mentén élő pol­gári lakosokat. A nicaraguai politi­kus úgy véli, hogy a térség orszá­gaival szembeni agresszív és mili­tarista vashingtoni politika kudarc­ra van ítélve, mert az ország népe utolsó csepp véréig kész harcolni a forradalmi vívmányok megvédé­séért. A hondurasi Catacamas város közelében, az Aguacate katonai támaszponton levő amerikai kato­nák az AP hírügynökség jelentése szerint részt vesznek az ország hazafias erői elleni hadműveletek­ben. Egy meg nem nevezett ame­rikai tiszt a hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy az amerikai hadsereg harci helikopterei szállítják a hondurasi alakulatokat olyan nehezen meg­közelíthető térségekbe, ahol aztán akciókat hajtanak végre a baloldali partizánok és az indiánok ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom