Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám, csütörtök
Fejlett technikával az exportbővítésért KOMMENTÁLJUK Az NDK-ban a nyolcvanas években sikerrel tértek rá az intenzív növekedés útjára. Az importlehetőségek csökkenése és drágulása miatt a gazdaságpolitika középpontjába állították az energiával és az anyagokkal való takarékosságot, a fokozottan anyag- és energiaigényes termelési struktúra módosítását a hazai anyagok és energiahordozók (mindenekelőtt a barnaszén), valamint a másodlagos nyersanyagok (a használt- és hulladékanyagok) hasznosítását, az anyag- és energia- megtakarító technológiák átvételét, az anyagok magasabb fokú feldolgozását. Ilyen módon 1983 első félévében is 8 százalékkal sikerült csökkenteni az alapanyagok és energiahordozók felhasználását. így a termelő felhasználás 3 százalékos csökkenése mellett az állami iparban 4,5 százalékos termelésnövekedést értek el. A kedvezőtlenné vált világgazdasági helyzetben fokozódó terhek miatt az NDK-ban is leszűkült beruházási kereteket döntően a termelés korszerűsítésére és racionalizálásra fordították. Az iparban kialakított kombinátrendszer, az egész ágazatot átfogó újratermelési egységek révén igyekeznek elérni a kutatás és fejlesztés összekapcsolását az innováció és az exportképesség növelése feladataival. A racionalizálási eszközök kombináton belüli saját gyártása révén mozdítják elő a gyártmány- és gyártásfejlesztést. A korábbi évek tempójához hasonlóan 1983 első felében is további 17 százalékkal bővült a racionalizálási eszközök kombinátokon belüli előállítása. A kombinátok vezetőit teszik felelőssé az export és a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásáért. Az 1984-es népgazdasági tervek kidolgozásához kiadott párt, állami és szakszervezeti közös irányelvek a szocialista munkaverseny középpontjába a következő jelszót állították: „A teljesítmények nagyfokú növelésével, növekvő termelékenységgel, hatékonysággal és minőséggel - mindent a nép és a béke javára!“ Az irányelvek hangsúlyozzák a kutatás és a fejlesztés iránt megnövekedett elvárásokat „csúcstermékek“ elérésére. Azt követelik, hogy a kutatás és fejlesztés saját költségeit meghaladó exportnövekményt hozzon létre. Változatlanul előtérbe állítják a termelő felhasználás, az önköltség csökkentését, a munkaerőgazdálkodás és munkafegyelem javítását. Nagyobb figyelmet fordítanak a teljesítmények mérésére. Az önálló elszámolás keretében a kombinátokon belül a nettó termelés, a nyereség, a lakosság és az export számára való termelés mutatói szerint állapítják meg a teljesítményeket. Ezen túlmenően a teljesítmények tapasztalat- csere útján való egybevetését tekintik fő módszernek, ettől várják az indokolatlan különbségek kiküszöbölését, a tartalékok feltárását, a legjobbak módszereinek átvételét. Az NDK külgazdasági kapcsolatainak túlnyomó része a KGST- hez, mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződik. 1982-ben az NDK külkereskedelmi forgalmának 63 százalékát a KGST-országokkal, ezen belül 38 százalékát a Szovjetunióval bonyolította le. Az NDK- ban több iparág főként szovjet exportra dolgozik, pl. a hajógyártás, a vasútikocsi-gyártás, a nehézgépgyártás, a szerszámgépgyártás, az elektronika stb. Az NDK távlati fejlesztését is döntően a Szovjetunióval való munkamegosztás egyezményei határozzák meg. Az NDK részt vállal Szibéria feltárásában, az energiavezetékek építésében, a vegyipar közös fejlesztésében, a könnyűipar rekonstrukciójában. Mindenekelőtt a Szovjetunióval való kutatási-fejlesztési együttműködésre törekednek. Arra számítanak, hogy az anyagok és energiahordozók megnövekedett árát magasabb feldolgozottságú és műszaki igényű termékekkel fizetik meg. Ezért a hetvenes évek vége óta kiemelt feladatként kezelik a mikroelektronika fejlesztését. A mikroelektronikai építőelemek önálló gyártása terén elért eredményekre támaszkodva a nyolcvanas években rátértek a mikroelektronika széles körű alkalmazására. Mindenekelőtt az ipari robotok gyártását tették széles körű programmá 1983 első félévében is a mikroelektronikai építőelem-gyártás 37 százalékkal, a robottechnikai termelés 16 százalékkal növekedett; az ipari robotok nyilvántartott száma már 26 ezer. Jelentős lépéseket tesznek továbbá a szénvegyészet és a fehérjék vegyipari előállítása terén. Ugyanakkor erőfeszítéseket tesznek arra, hogy kielégítsék a lakosság igényeit a korszerű fogyasztási iparcikkekből (pl. színes televízió, mélyhűtő stb.), tekintettel a lakosság vásárlóerejének lekötésére is. Korszerű, a lakosság által, valamint az exportban is keresett fogyasztási cikkek gyártására kötelezik - szabad kapacitásaikat felhasználva - a termelési eszközöket gyártó kombinátokat is. Az NDK viszonylag fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, s a legtöbb termékből kielégíti a lakosság igényeit. A mezőgazdaság legfontosabb problémája a fejlett állattenyésztés takarmányellátá- sának biztosítása, hogy vissza lehessen szorítani a tőkés takarmányimportot. Ennek érdekében a hozamok növelésére és különösen a legelők, a zöldtakarmány jobb hasznosítására törekednek. A takarmányimport terén a kedvezőbb fizetési feltételű forrásokat részesítik előnyben. (Idén Kanadával kötöttek 3 éves megállapodást). Most dolgoznak a mezőgazdaságban a termelői árrendszer módosításán egyrészt a tényleges költségek viselésére, másrészt a termelés jobb ösztönzésére, (f) A hitelnyújtás bővítésével számolnak A Nemzetközi Beruházási Bank 12 éves tevékenysége alatt 3,5 milliárd transzferábilis rubel értékű hitelt nyújtott a tagországoknak. A hitelt 83 ipari objektum létesítésének finanszírozására használták fel. A bank hitelnyújtása jelentős mértékben hozzájárult a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez, a gyártásszakosítás és kooperáció kiszélesítéséhez. Jóllehet az egyik legfontosabb ágazat - melynek fejlődéséhez a bank hitelt nyújt - a gépipar, tevékenységére mégsem jellemző az ágazati szakosodás. A Nemzetközi Beruházási Bank hitelei segítségével például Bulgáriában autópálya. Kubában cukorgyár, Mongóliában, Lengyelországban és Magyarországon pedig textilgyár épül. A bank működése alatt csaknem 15 milliárd transzferábilis rubel értékű árut szállítottak a KGST-tagországokba azokból az üzemekből, melyek építésére, illetve rekonstrukciójára az hitelt INNEN-ONNAN nyújtott. A jövőben a Nemzetközi Beruházási Bank a hitelnyújtás további kiszélesítésével számol. (ČSTK) A szovjet gazdaság eredményei A Szovjetunióban az utolsó nyolc hónapban elért gazdasági eredmények arról tanúskodnak, hogy az igényes tervfeladatokat egészében véve sikerül teljesíteni. Az ipari termelés a múlt évhez viszonyítva 4 százalékkal növekedett, míg a terv csak 3,2 százalékos növekedést írt elő. A munkatermelékenység 3,4 százalékkal növekedett, ami az ipari termelés növekedésének 85 százalékát biztosította. A tervfeladatokat nagymértékben túlteljesítették a kőolaj-, a földgáz- és szénkitermelésben, a személyautó-, a televízió- és papírgyártásban, valamint a hústermelésben. Az ipari termelés leggyorsabban az örmény, a Moldavai, a Grúz, az Azerbajdzsán és a Litván SZSZK-ban növekedett. A fogyasztási cikkek termelése a múlt évhez viszonyítva 4 százalékkal növekedett. Alul- és túltáp- láltság a világon. A napi élelmiszerfogyasztás értéke, kilokalóriában (1 kilokalória = 4,18 kilojoule) (HVG) £ A francia költségvetés 1984-re A francia kormány által elfogadott állami költségvetés 1984-re a kiadások 6,2 százalékos növekedését tételezi fel. A szakemberek becslései szerint a gazdasági fejlődés üteme 1 százalékos lesz. A költségvetési törvénytervezet kidolgozásánál a fő mutató a megengedhető deficit volt, ami 3 százalékot tesz ki a jövő évben. A tudományos fejlesztésre fordított kiadások 15 százalékkal növekednek majd. A kiadások csökkenése a katonai kiadásokra nem vonatkozik, érzékenyen érinti viszont a mezőgazdaságot, az adminisztrációt és más ágazatokat. A jövő gazdasági évre szóló állami költségvetés előkészítése a francia kormány hosszú vitáinak tárgyát képezte. A kormánytagok ugyanis nem tudtak megegyezni abban, hogy milyen módon finanszírozzák a szociális biztosítás és az állami tervezés kiadásait, melyek költségvetésében 20 milliárd frankos a deficit. Bulgária külkereskedelme Bulgáriában 1981- és 1982-ben — a 8. ötéves terv első két évében- a külkereskedelmi forgalom 1980- hoz viszonyítva 21 százalékkal növekedett és több mint 22 milliárd levát ért el. Ebben az időszakban jelentősen megváltozott a kivitel szerkezete, ugyanis növekedett a gépek és berendezések kivitele, a reexport és a turistaforgalom. Bulgária külkereskedelmi partnerei továbbra is a KGST-tagálla- mok, melyekkel áruforgalmának közel 80 százalékát bonyolítja le. A külkereskedelmi forgalom másik részét a kapitalista és a fejlődő országokkal való árucsere teszi ki. A 8. ötéves terv utolsó éveiben a bolgár külkereskedelem a KGST-tagországokkal való további együttműködésre és gyártásszakosításra törekszik. A külkereskedelmi forgalom a tervidőszak végére körülbelül 45 százalékkal növekszik majd. (HÍZ) Jobban szolgáljanak A lakossági szolgáltatások színvonalának emeléséről az utóbbi időben gyakran beszélünk. Az emberek egymás között sokszor elpanaszolják, bosszankodnak, ha nem sikerül valamelyik háztartási gépüket, vagy egyéb használati cikküket megjavíttatni, valamilyen munka elvégzésére vállalkozót találniuk. A szolgáltató vállalatok a CSKP KB 6. ülése határozatai alapján konkrét lépéseket tesznek, hogy az igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, de még mindig bőven akad megoldandó probléma ezen a téren. A fővárosban az ipari szövetkezetek több új, sokak által keresett szolgáltatást vezettek be. Többek között a gépkocsik karburátorainak tesztelését, a fékbetétek felújítását, a családi házakban az elektromos riasztóberendezések szerelését, a villany- és a kézi szivattyúk, a kézi kötőgépek, a villanyfűrészek és -kaszák, a kötött felsőruházati cikkek javítását, fototapéták készítését. Ezeken kívül rövidesen további szolgáltatásokkal próbálnak eleget tenni a lakosság kéréseinek. A fotokeramia iránt Csehországban nagy az érdeklődés, csak hosszú határidővel készítik el ezeket. A Služba ipari szövetkezet ezért vezeti be rövidesen ezt a szolgáltatást. Megoldásra vár a kuktafazekak javításának kérdése, az utóbbi időben ez iránt is érdeklődés mutatkozik. A fővárosi nemzeti bizottság helyi gazdálkodási osztálya és az ipari szövetkezetek városi bizottsága koordinációs csoportja bizonyosan talál erre is megoldást. A fővárosi szolgáltatásokat nemcsak az itt élők veszik igénybe, hanem az ország más részeiből is kihasználják a bratislavai utánvételes szolgáltatásokat. Örvendetes, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a szolgáltató vállalatok hálózatukat bővítik, több helyen nyitnak új részlegeket. Az igyekezet ellenére sokszor kell szólnunk a bírálat hangján a szolgáltató vállalatokról. Nem vagyunk elégedettek a minőséggel, a vállalási idők tartama miatt is felháborodunk. Gyakran viszont az ott dolgozókra, a javításokat végzőkre ártatlanul szórjuk az átkot. Az Ava ipari szövetkezetben a kötött ruházati cikkeket javító szakképzett nőknek például csak idényszerúen van munkájuk. Márciustól szeptemberig pótfoglalkozást kell a vezetőségnek biztosítani számukra, viszont, amikor összegyűlik a javítanivaló, a határidők megtartása már gondot okoz. A szolgáltató vállalatok védelmében elmondhatjuk azt is, hogy a legtöbbjük nem rendelkezik korszerű anyagi-műszaki alappal. Sokféle szerszám, kisgép hiányzik ahhoz, hogy munkájukat jól, kifogásolhatatlan minőségben végezzék. Megtörténik, hogy az alkatrészek hiánya miatt csak hosszú vállalási idővel, vagy egyáltalán nem tudják a kért javítást elvállalni. A Služba ipari szövetkezet dolgozói, akik többek között játékok és horgászfelszerelések javításával is foglalkoznak, gyakran a saját készítményú alkatrésszel pótolják a meghibásodottat. A megrendelők a Tuzexban vagy külföldről behozott cikkeiket is meg szeretnék javíttatni, nem is gondolva arra, hogy ez néha lehetetlen. Felvetődik viszont a kérdés, miért hozunk be bizonyos árufajtákat megfelelő mennyiségű pótalkatrész nélkül? Bratislavában szeptemberben a helyi gazdálkodási vállalatok, októberben az ipari szövetkezetek rendezték meg a példás szolgáltatások hónapját. Ebben az időszakban fokozottabb figyelmet szenteltek a megrendelők iránti jó viszonyra, munkájuk minőségének javítására. Remélhetőleg, e két hónap után sem csökken tenniakarásuk, mindannyiunk elé- gedettsegere. DEÁKTERÉZ Évente 800 darab üvegszál erősítésű műanyagból készült fürdőmedencét szállít a hazai piacra a sereďi Novoplast szövetkezet, amely hazánkban egyedül gyártja ezt a terméket. A szövetkezet dolgozói ötletes újítással csökkentették a selejt mennyiségét. Az újítás lényege, hogy amikor a kész medencét leválasztják a formáról, sűrített levegőt alkalmaznak. Az üvegszál erősítésű műanyagból készült medencéknek számos előnyük van a klasszikus típusokkal szemben: jobb a hőszigetelésük, gyártásuk lényegesen egyszerűbb, könnyebben kezelhetők, tartósabbak és esztéti- kusabb kivitelűek. Mivel széleiket legömbölyítik, főleg a gyermekek szempontjából biztonságosabbak. Különösen az LB 01 típusúak keresettek, ezeket az óvodákban, bölcsődékben használják. A felvételen Štefan Korec (balról) és Ján Dáni a formáról leválasztott medencével. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1983. X. 20. VILÁGGAZDASÁG
