Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám, kedd
t J szú 5 1983. X. 18. A nevelő munka hatékonysága Az életben nemegyszer találkozunk azzal, hogy egyes emberek, köztük főiskolai képesítésűek is, képtelenek meggyőző tudományos érvekkel perbe szállni a különféle előítéletekkel, babonákkal, megcsontosodott vallási sémákkal. Az avíttal, a maradival, a haladásellenessel szemtől szemben nem tudják a kérdéseket marxista' módon megfogalmazni, a tudományos ateizmus álláspontjára helyezkedni. Ez arról tanúskodik, hogy az emberek egy része - főiskolai végzettségűek is -, lényegében nem jutott el a marxista-leninista világnézetig, megrekedt az élettől, a társadalmi gyakorlattól elszigetelt, tudálékos szóbeli „elsajátítása“ szintjén. A szocialista tudatért, a szocialista módon gondolkodó és cselekvő új emberért vívott küzdelem a fő láncszeme az emberi történelem leghaladóbb műve, a kommunizmus építésének. Mi sem bonyolultabb és igényesebb az ember nevelésénél. Minden formalizmus, minden leegyszerűsítés, közömbösség és felületesség itt kétszeresen megbosszulja magát. ,,A szocialista társadalom fejlesztésében magunk elé tűzött nagy és. nehéz feladatokat akkor teljesítjük - állapítja meg a CSKP XVI. kongresszusának határozata -, ha a párt az új szükségletekkel összhangban fejleszteni fogja a politikai-nevelő és az ideológiai munkát, ha továbbra is növeli a dolgozók szocialista öntudatosságát, emeli műveltségük és kulturáltságuk szintjét. A forradalomnak és a szocializmus építésének történetében elegendő példát találunk arra, hogy a marxizmus-leniniz- mussal felvértezett, mélyen meggyőződött, a szocializmus igazáért lelkesedő ember nem hátrál meg az akadályok előtt, nem veszíti el biztonságérzetét még az élet legnehezebb helyzeteiben sem, és nem riad vissza harcot folytatni a szocialista eszmények megvalósításáért.“ Az ember szocialista tudatáért folytatott küzdelem elsősorban tudományos világnézete formálásának folyamata. S ennek során nem kerülhető el a különféle előítéletek, tudati csökevények elleni harc. A világnézeti, * az erkölcsi és a munkára való nevelés egysége A nevelés egyes fogyatékosságait feltárva, természetesen nem tévesztjük szem elöl azt, amit az iskola és a további intézmények értek el a szocialista ember formálásának folyamatában. Ez nem egyszerű, hanem hosszú távú és bonyolult folyamat. A szocialista öntudat formálása magába foglalja a világnézeti, az erkölcsi és a munkára való nevelést és a szocialista építés sokoldalú folyamatában valósul meg. Ezért a mar- xista-leninista világnézet tényleges megismerése, ténylegestelsa- játítása is megkívánja nem az egyes tételek magolását, hanem megfontolt, tudatos értelmezésüket. Ez az egész eszmei-nevelő munkára vonatkozik. Az ügynek csak árt a régi, elavult formulák ismétlése, a felkészületlenség az új problémák helyes megközelítésére. A világnézeti, az erkölcsi és a munkára való nevelés egységében átfogóan értelmezett eszmeinevelő munka a társadalmi gyakorlattal, a fejlett szocialista társadalom építése szükségleteivel és céljaival élénk, alkotó kapcsolatban bontakozódik ki. Csak ez az egység válhat az ember szocialistává érésének szilárd alapjává, az élet megbízható iránytűjévé, amely igazodik a marxista-leninista elmélet mély megismeréséhez és elsajátításához. Ezzel kapcsolatban nem feledkezhetünk meg a lenini megállapításról, hogy ha követjük Marx elméletének útját, akkor mind közelebb kerülünk az objektív igazsághoz (noha azt teljesen sohasem tárhatjuk fel) s ha bármilyen más utat követünk, akkor csak a zűrzavarig, a hazugságig juthatunk el. Társadalmi felelősségérzet A tanulás folyamatában a világnézeti nevelés nemcsak kifejezetten a nevelő-oktató munkára hárul, amelyben számos tanító alkotó lelkesedése elismerést érdemlő társadalmi hozammal járt. Ez egyben a tankönyvek, általában az iskolai irodalom feladata is. Mégpedig főleg abból a szemszögből, hogy a világnézeti kérdésekre orientálódjék. Tehát arról van szó, hogy mennyiben teremti meg a világnézeti és a szakmai nevelés egysége szilárdításának, a fiatalok világnézeti arcéle formálásának feltételeit és mennyiben ösztönöz erre. A nevelő munkát gyakran csak az egyes tantárgyakban elért eredmények alapján értékelik és azt már nem mindig veszik figyelembe, hogy a matematikai, a történelmi, a biológiai stb. ismeretek mellett hogyan alakul, miképp érik a diák, a tanuló világnézete. A szocialista szakember, például a képesített mérnök felkészüléséhez nem elegendő elsajátítani csak a fizika vagy a vegytan és alkalmazásuk tudnivalóit. Nem kevésbé fontos az a képesség, hogy mélyrehatóan tisztában legyünk ezeknek az ismereteknek az elméleti és a társadalmi összefüggéseivel is, helyével a politikai életben, a munkában, a társadalmi életben. így tehát nemcsak a színvonalas hivatásbeli felkészülés és a magas szintű általános műveltség szükséges, hanem fejlett társadalmi felelősségérzet, valamint erkölcsi tartás is. „Nagyon fontos - hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresszusa -, hogy a közép- és a főiskolákról olyan végzett tanulók kerüljenek ki, akik szakmailag és politikailag is jól felkészültek a gyakorlati életre, akik képesek a termelésbe bevezetni a tudomány és a technika vívmányait, hordozójává válni minden haladónak, amitől országunk további fejlődése függ.“ A kommunista társadalmat nem építhetik fel olyan emberek, akik nincsenek tudatában a munkában és a polgári életben tanúsított magatartásuk társadalmi és világnézeti összefüggéseinek. Ennek nélkülözhetetlen előfeltétele elsajátítani a munkásosztály társadalmi szerepéről szóló tudományos elméletet, a marxista-leninista ideológiát és a tudományos világnézetet. A tudományos világnézetre való nevelés a kommunista nevelés folyamatának magva. S ez nemcsak az iskolák munkásságára vonatkozik. A jó politikai munkát mindig szorosan össze kell hangolni a színvonalas szakmai tevékenységgel. A politikum és a szaktudás egysége a legfontosabb követelménye általában az emberek és kiváltképp a fiatal nemzedék kommunista nevelésének. Ennek az egységnek a lényege, hogy az ismereteknek és mindannak világnézeti megközelítését, ami a társadalmi fejlődés törvényszerű velejárója, egybekapcsoljuk a fejlett szocialista társadalom építésének élő gyakorlatával. Gyakorlati magatartás A nevelés leghatékonyabb tényezője és legnagyobb hozama a gyakorlati magatartás, a konkrét tett. Éppen ezért olyan fontos, amint azt Josef Havlín elvtárs, a CSKP KB titkára is hangsúlyozta a CSKP KB 15. ülése határozataival foglalkozó országos aktívaértekezleten, hogy eszmei-nevelő munkánk fejlesztésének fő iránya az életre, a munkakollektíva tevékenységére orientálódjon. Itt ugyanis a politika és a gazdaság nagy fogalmait átültetik a legérthe- több nyelvbe, a munka nyelvébe s főleg itt formálódik a fiatalok viszonya az élet, a párt, a munkás- osztály, az egész szocialista társadalom iránt. Sohasem volt könnyű változtatni az emberek gondolkodásmódján, szokásaikon, a régi kerékvágáson, leküzdeni a munka elavult formáit és módszereit. A tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, még a legmegfontoltabb propagandista rendezvény, szemléltető agitációs anyag, előadás vagy szemináriumi sorozat sem helyettesítheti az élő szót közvetlenül a munkakollektívákban, a mindennapos szervező, irányító és eszmei-nevelő munkában. Ezekben a kollektívákban a munka jobb minőségéért, hatékonyságáért és a nagyobb termelékenységéért, valamint az új közgazdasági gondolkodásmódért folytatott harc új, haladó munkakezdeményezésben és abban jut kifejezésre, hogy fokozott felelősséget vállalok cselekedeteimért. Minden munkakollektíva és minden tagja színvonalának alapvető mércéje a gyakorlati magatartás, a cselekvő részvétel a feladatok teljesítésében. A kommunista nevelés egész folyamatában, a családban, az iskolában, a társadalmi szervezetekben és társadalmi rendszerünk egyéb láncszemeiben még sok a formalizmus. A nevelő munka hatékonysága jelentősen csökken ott, ahol űr van a szavak és a tettek között. A nevelés feladatainak egységes, elvszerű megközelítése szempontjából nem szabad szem elől téveszteni a CSKP KB 1973 júliusi ülése beszámolójának gondolatait. Ezen az ülésen tüzetesen elemezték a fiatal nemzedék szocialista nevelésének problémáit, felkészítését az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban: „Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az iskola tevékenységét ne ítéljék meg elszigetelten, hanem a szocialista állam valamennyi intézményének, a hírközlő eszközöknek, a társadalmi szervezeteknek és a családnak nevelő hatásával összefüggésben. Célunk, s kell hogy ez így legyen, feltárni a további módozatokat, amelyekkel növelhető egész pártunk és társadalmunk felelősségvállalása a fiatal nemzedék neveléséért és a jövőre való felkészítéséért.“ Az ifjúság a jövő A kötelességek iránti öntudatos viszony, a munka megbecsülése nem alakul ki gépiesen, ösztönösen. Amint azt a CSKP XVI. kongresszusa megállapította, e tulajdonságok formálása folyamatában előtérbe kerül a türelmes, rendszeres nevelés tényezője. Ebben igen fontos szerepe van nemcsak annak, hogy a fiataloknak mit mondunk, hanem elsősorban annak, hogy mi magunk mit teszünk, hogyan lépünk fel a családban, az iskolában, a munkahelyen, a polgári életben. Szüntelenül arra kell törekednünk, hogy az ifjúság tisztában legyen a jövővel szembeni felelősségével. Az ideológiai fronton szüntelen harc folyik. Bonyolult és nehéz. Hiszen a legérzékenyebbért, az ember tudatáért vívják. Számunkra is időszerű az, amit J. Andropov elvtárs mondott az SZKP KB közelmúltban megtartott ülésén, amelyen az ideológiai és a tömegpolitikai munka időszerű kérdéseivel foglalkoztak: „Még a legkifejezőbb és a legérdekesebb propaganda, még a legjobb és a legát- gondoltabb nevelés és a legtehetségesebb művészet sem éri el a célját, ha nem hatják át mély eszmék, amelyek szorosan összefüggnek életünk realitásával és kijelölik az előre vezető utat.“ MIKULÁŠ SOTÁK A skalicai (senicai járás) Služba ipari szövetkezet elektronikai tansegédeszközöket állít elő s ezzel jelentős mértékben hozzájárul az alap- és a középfokú oktatás modernizálásához. A képen: Ľudovít Barát mérnök (baloldalt) és Karol Sláčik az új elektronikai segédeszközök kifejlesztésére használt elemeket állítja be. (Drahotin Sulla felv. - ČSTK) Jobb minőségű szövetkezeti lakásokat (Tudósítónktól) - A Lakásépítő Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága legutóbbi ülésén a kerületnek a szövetkezeti lakásépítés terén a 7. ötéves tervidőszak első felében elért eredményeivel foglalkozott, amelyekről Jozef Skone mérnök, a kerületi bizottság elnöke számolt be. Az értékelt időszakban 10 483 szövetkezeti lakás építését fejezték be a kerületben. Ebből 399 önsegéllyel épült fel. A lakáskarbantartás tervét 103,4 százalékra sikerült teljesíteni. Ez csaknem 142 ezer korona ráfordítást igényelt. Néhány körzetben, például Kassa (Košice) 2. és 4. körzetében, valamint a michalovcei, Spišská Nová Ves-i és trebišovi járási lakásépítő szövetkezeteiben nem teljesítették a feladatokat. A szövetkezeti lakások karbantartására létesített karbantartó központok Humennében és Pre- šovban már elkezdték tevékenységüket. Hasonló központok létesítése folyamatban van Kassa 2. és 4. körzetében és Rozsnyón (Rožňava). Még ebben az évben elkezdik egy karbantartó központ létesítését a bardejovi, jövőre pedig a trebišovi és a michalovcei járásban is. A kerületi bizottság megállapította, hogy az idén nem indult kedvezően a szövetkezeti lakások építése. Az egész évre tervezett 5657 lakásból szeptemberig 2214-et adtak át. Igy a feladatok jelentős része a téli hónapokra marad, ami valószínűleg kedvezőtlenül hat a lakások minőségére is. Ami a minőséget illeti, itt sem rózsás a helyzet - állapította meg a kerületi bizottság plenáris ülése. Az év első hat hónapjában átvett lakások csaknem 31 százaléka minősült másodosztályúnak. A lakásszövetkezetek különösen a Prešovi és Michalovcei Magasépítő Vállalatok kollektíváitól várják a munka minőségének javítását. A kerületi bizottság határozatai alapján a szövetkezeti szervek a jövőben fokozzák ellenőrző munkájuk hatékonyságát minden építkezésen. (ik) Tartalmas rendezvények A barátsági hónapra készülnek (Tudósítónktól) - A csehszlovák és a szovjet nép kölcsönös megismerésének és barátságának elmélyítésében a kassai (Košice) Barátság Ház évek óta igen jelentős szerepet tölt be, s elmondható, hogy sokrétű, tartalmas rendezvényeit a kétszáztízezer lakosú város polgárai közül sokan szívesen látogatják. Amint azt Michal Spišiaknak, a Barátság Ház igazgatójának tájékoztatásából megtudtuk, a hagyományokhoz híven az idei csehszlovák-szovjet barátsági hónapra is sok érdekes rendezvényt készítettek elő. Munkájuk során továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak arra, hogy az orosz és szovjet irodalom és művészet jelentős egyéniségeinek munkásságát megismertessék a fiataloKkal. A barátsági hónap alatt Turgenyevről születésének 165. évfordulója alkalmából emlékeznek meg, s életművéről elemző előadást tartanak. Hasonló módon foglalkoznak majd Dosztojevszkij és Puskin irodalmi munkásságával is. Dokumentumfilmet vetítenek Lenin gyermekkoráról és a Nagy Októberi Forradalomban betöltött szerepéről, a nagy tudós és pedagógus, Lomonoszov életéről és tevékenységéről valamint Nyikolaj Rerich festőművészről. Dokumentumfilmen mutatják be a szovjet tanulóifjúság életét, mindennapi gondjait. Több előadást és vitaestet is terveznek. Ezek közül minden bizonnyal nagy érdeklődést vált majd ki a szovjet hadsereg légvédelmi és rakétaegységeinek napja alkalmából megrendezésre kerülő kérdezz -felelek est. Előadás hangzik el továbbá a békeharcról, a szocialista demokrácia fejlődéséről a Szovjetunióban és még számos más közérdekű kérdésről. Irodalmi estek, hangversenyek és kiállítások is gazdagítják az idei barátsági hónap rendezvénysorozatát, melynek ünnepélyes megnyitására 1983. november 11 -én 17 órakor kerül sor a Barátság Házban, Kassán. (-szák) Jelentős társadalmi haszon (Tudósítónktól) - A főleg ipari létesítményeket építő Armabeton nemzeti vállalatnál hagyományosan nagy figyelmet szentelnek az újítómozgalomnak. A műszaki politika és az újítómozgalom vállalaton belüli realizálásáról tartott Prágában sajtóértekezletet Stanislav Burian mérnök, a vállalat igazgatója és több munkatársa. Ismertették az újítómozgalom helyzetét és eredményeit. 1981- ben a benyújtott 279 újítási javaslatból 117-et realizáltak, s ezzel a társadalomnak 9,3 millió koronát takarítottak meg. Az 1982-ben megvalósított 171 újítási javaslat értéke 27.9 millió korona volt. A hetedik ötéves terv utolsó három évére tervezett társadalmi haszon megközelítőleg 60 millió korona. Hangsúlyozták, hogy a jövőben a CSKP KB 8. ülése határozatainak megfelelően az újítómozgalmat a legidőszerűbb, a hatékonyság emelését szolgáló feladatokra irányítják. (jen)
