Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-17 / 245. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1983. X. 17. Az Egyesült Államok veszélyes európai tervei VIKTOR KULIKOV MARSALL VÁLASZAI AZ APN HÍRÜGYNÖKSÉGNEK (ČSTK) - Az APN hírügynökség felkérte Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főpa­rancsnokát, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre: • Az ön véleménye szerint milyen következményekkel jár­hat az Egyesült Államok vezeté­sének az a szándéka, hogy több nyugat-európai országban új tí­pusú amerikai nukleáris rekétá- kat telepít? Közismert, hogy a NATO euró­pai atomütóerejének magvát je­lenleg a közepes hatótávolságú eszközök alkotják, melyek elérik az Uralon túli területeken levő szovjet objektumokat is. Ez együttvéve 650 előretolt állomá- soztatású amerikai egységet je­lent, repülőgépeken, nyugat-euró­pai országokban és az európai partok mentén cirkáló amerikai re- pülőgép-anyahajókon elhelyezett nukleáris tölteteket. Ezekhez még hozzá kell adni 142 francia rakétát és bombázógépet, valamint 64 brit rakétát. A felsoroltak mind a Var­sói Szerződés tagállamai ellen irá­nyulnak. A Szovjetunió és szövetségesei természetesen nem védtelenek a NATO nukleáris erejével szem­ben. A Szovjetuniónak hozzávető­legesen ugyanennyi, nyugat-euró­pai célpontokat elérni képes köze­pes hatótávolságú nukleáris esz­köze van. Hangsúlyozni szeret­ném azonban, hogy az egyszerre kilőhető robbanófejek tekintetében 50 százalékos fölény mutatkozik a NATO-országok javára, s ez rendkívül fontos mutató. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között a közepes ható- távolságú nukleáris eszközök, il­letve a stratégiai és a hagyomá­nyos fegyverzetek tekintetében fennálló jelenlegi megközelítő egyensúly összhangban van a fe­lek egyenlősége és egyenlő biz­tonsága elvével és bizonyos mér­tékig szavatolja a nemzetközi helyzet stabilitását. A meglévő egyensúly felborítására irányuló törekvés összeegyeztethetetlen ezzel az elvvel, elmélyíti a felek közötti bizalmatlanságot és a nemzetközi helyzet kiéleződésé­hez vezet. Éppen ezért veszélyesek azok az amerikai törekvések, hogy csaknem hatszáz közepes hatótá­volságú nukleáris eszközt telepí­tenek több NATO-ország területé­re. A telepítés megvalósítása ese­tén a NATO több mint 50 százalé­kos fölényre tenne szert a Varsói Szerződés tagállamaival szemben a közepes hatótávolságú indító­eszközök, még nagyobb túlsúlyra a nukleáris robbanófejek tekinte­tében. E fegyverkategóriában ez­zel felborulna a mostani egyen­súly, ami azt vonná maga után, hogy az európai népekre nézve lényegesen megnövekedne az atomháborús veszély és tovább éleződne az egyébként is feszült nemzetközi helyzet. Az amerikai rakéták nyugat-eu­rópai telepítése tehát az Egyesült Államok stratégiai nukleáris po­tenciáljának a lényeges meg­erősödését eredményezné és fo­kozott veszélyt jelentene a Szov­jetunióra és szövetségeseire néz­ve, mivel öt-hat perc alatt célba jutnak, vagyis tévedés vagy hiba esetén gyakorlatilag lehetetlen megelőzni a konfliktust. Érthető, hogy a Szovjetunió nem engedheti meg és nem is engedi meg az Egyesült Államok és a NATO katonai fölényét, és ha megkezdik a „pótfegyverkezési“ Tervek megvalósítását a nyugat­európai rakétatelepítéssel, akkor szövetségeseivel együtt szüksé­ges válaszintézkedések foganato­sítására kényszerül a paritás meg­őrzése érdekében Európában és az Egyesült Államok viszonylatá­ban egyaránt. A szovjet kormány ezt teljesen egyértelműen kinyil­vánította. A mi válaszintézkedéseink után az Egyesült Államok és Nyugat- Európa katonai fenyegetettsége ugyanolyan lesz, mint amilyen fo­kú fenyegetettséget teremt a raké­tatelepítéssel az USA a Szovjet­unió és szövetségesei szempont­jából. Senki ne kételkedjen afelől, hogy ezt megtesszük. Mindenki­nek tudnia kell azonban azt is, hogy. nem erre törekszünk, ez nem az általunk választott út. Amint azt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke kije­lentette, mi a tömegpusztító fegy­verek gyártásának és felhalmozá­sának, a fegyverkezési verseny­nek a következetes ellenzői va­gyunk. A mi kikényszerített válaszin­tézkedéseink jogosak és igaz­ságosak lesznek. A szocialista or­szágok biztonsága érdekében nem engedhetjük meg, hogy az NSZK és néhány más NATO-or­szág területéről halálos veszély fenyegesse biztonságunkat. Tudatosítani kell még egy to­vábbi veszélyt is, amellyel az amerikai rakéták tervének kivitele­zése jár majd a világ népeire néz­ve - ez pedig a fegyverkezési hajsza új fordulójának az elindítá­sa. A tömegpusztító fegyverek mennyiségi és minőségi növeke­déséhez vezet egyrészt, másrészt viszont sok országra nézve mély­reható gazdasági és szociális kö­vetkezményekkel járhat, kimeríti az illető országok népgazdaságát és számos államban a megélheté­si körülmények rosszabbodását eredményezheti. • Mit lehet tenni ön szerint annak érdekében, hogy ne ke­rüljön sor az új rakéták európai telepítésére és elháruljon az eu­rópai nukleáris rakétafegyver­kezés veszélye? A Szovjetunió és szövetségesei a maguk részéről mindent meg­tesznek azért, hogy megakadá­lyozzák az európai politikai és ka­tonai helyzet romlását, és a nukle­áris katasztrófa irányába mutató fejlődést a visszájára fordítsák. A szovjet javaslatok skálája rend­kívül széles: felölelik az európai atomfegyverek befagyasztásától kezdve a taktikai és a közepes hatótávolságú eszközök teljes fel­számolását kontinensünkön. A Varsói Szerződés tagállamai azért szállnak síkra, hogy Európa teljesen mentesüljön mindenfajta atomfegyvertől. Minden javaslatuk az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvéből indul ki. Ezek az indítványok lehetővé teszik, hogy ne kerüljön sor az amerikai raké­ták európai telepítésére, valamint olyan megállapodás létrejöttét is lehetővé teszik, amely az európai közepes hatótávolságú eszközök igazságos korlátozását eredmé­nyezné. A szovjet kormány a közelmúlt­ban kinyilvánította, hogy kész az európai területén csökkentés alá eső rakétáinak a megsemmisíté­sére. Persze, csak akkor lenne ez így, ha kölcsönösen elfogadható megállapodás születne az európai atomfegyverekről, ha az USA le­mondana a Pershingek és a szár­nyas rakéták telepítési tervéről és ha megfelelő módon korlátoznák a nukleáris tölteteket hordozó re­pülőgépeket. A genfi tárgyalásokon előter­jesztett szovjet indítványok konk­rétak és konstruktívak. A béke és a biztonság érdekeit szem előtt tartva a Varsói Szerződés és a NATO között meglévő egyen­súly fenntartását szorgalmazzák egyre alacsonyabb szinten és a nukleáris rakétafegyverkezés újabb fordulójának a megakadá­lyozását célozzák. Sajnos, azon­ban az USA hibájából a genfi tárgyalások zsákutcába jutottak. A Szovjetuniót merevséggel vá­dolják, de ez hazugság. Ha az USA valóban a megállapodásra törekedne, akkor a Szovjetunió nem habozott volna elébe menni az amerikai fél indítványainak. Másról van szó, arról, hogy az USA mindenáron a fölény meg­szerzésére törekszik. Csak azért tárgyal, hogy ezzel leplezze ra­kétaterveit a világ közvéleménye előtt. Mit lehet még tenni a rakéta­fegyverkezés megakadályozása érdekében? Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a Nyugat fel­hagyjon az egyoldalú katonai elő­nyök megszerzésére irányuló illu­zórikus törekvéseivel és lépjen az egyenlőségen, az egyenlő bizton­ság elvén alapuló tisztességes megállapodás irányába. Az is na­gyon fontos, hogy egyre többen kapcsolódjanak be az emberiség sorsát veszélyeztető amerikai mili­tarista politika elleni küzdelembe. Ma kell tudatosítani a bolygónkat fenyegető veszélyt, mert holnap már késő lesz. • Mondhatna néhány részle­tet arról, hogy milyen válaszlé­pésekre kerül sor, ha mégis megjelennek Nyugat-Európá­ban az amerikai rakéták? Részben feleltem már erre az első kérdésre adott válaszban. Ezenkívül érvényét veszti az euró­pai területre vonatkozó egyoldalú szovjet rakétatelepítési moratóri­um. A szövetségeseinkkel való megállapodás után utólagosan nukleáris eszközök telepítésére kerül sor a NATO megnövekedett európai nukleáris erejének az el­lensúlyozására, továbbá megfele­lő válaszlépéseket teszünk, me­lyek közvetlenül az Egyesült Álla­mok területét érintik. A háborús kalandok híveinek tisztában kell lenniük azzal, hogy egyesített fegyveres erőink teljes határozottsággal, a Varisói Szer­ződés teljes védelmi potenciáljá­nak a bevezetésével fognak fel­lépni az agresszorral szemben. A béke - a szövetkezeti munka alapja PRÁGÁBAN TANÁCSKOZTAK A NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI MOZGALOM VEZETŐI A Szövetkezetek Központi Tanácsának IX. kongresszusán ez év májusában ismét kifejezésre jutott, hogy a csehszlovákiai szövet­kezeti mozgalom a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségét, a szö­vetkezeti szolidaritás kiszélesítése, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése, a tapasztalatok és szakmai ismeretek cseréje fontos bázisának tekinti, olyan szervezetnek, amely haladó hagyományai­hoz híven, korunkban is sokat tehet az egész emberiséget érintő legfontosabb kérdés - a béke megőrzésének ügyéért. Szeptember 26-a és október 2-a között Prágában üléseztek a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetségének irányító szervei, kö­zöttük a hetven ország szövetke­zeti szervezeteit képviselő köz­ponti bizottság, illetve a végrehajtó tanács 350 tagja. Fontos esemény színhelye volt tehát a Prágai Kul­túrpalota, hiszen a szövetség a vi­lág egyik legrégibb nem kormány szintű nemzetközi szervezete, amely megalakulása - 1895 - óta megőrizte egységét, s jelenleg a szocialista, a kapitalista és a fej­lődő országok szövetkezeti szer­vezeteinek mintegy 365 millió tag­ját tömöríti soraiban az egész vilá­gon. Azon kívül, hogy világméret­ben is képviseli a szövetkezeti alapelvek szerint dolgozó szerve­zeteket, célul tűzte ki a szövetke­zeti eszmék és módszerek támo­gatását az egész világon, a szö­vetkezeti mozgalom érdekeinek védelmét, a tagszervezetek közti jó kapcsolatok ápolását, az együttműködés fejlesztését. Alap­elve ennek a nemzetközi szerve­zetnek a tartós béke és biztonság érdekében végzett munka, a gaz­dasági és társadalmi haladás tá­mogatása. Szövetkezeti mozgalmunk csúcsszerve, a Szövetkezetek Központi Tanácsa cselekvően ki­veszi részét a szövetség tevé­kenységéből, Képviselői a köz­ponti szerveiben aktív és kezde­ményező szerepet töltenek be. A szovjet szövetkezeti mozgalom és a többi szocialista ország szö­vetkezeti mozgalmával együtt, s más országok haladó erőinek támogatásával munkálkodnak a demokratikus és haladó hagyo­mányok továbbfejlesztésén. A prágai tanácskozás résztve­vői megismerkedhettek a több mint 4,5 millió tagot tömörítő cseh­szlovákiai szövetkezeti mozgalom céljaival, a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és lakásszö­vetkezetek sokrétű tevékenységé­nek eredményeivel. A CSSZSZK kormányának képviselője állapí­totta meg ezen a fontos fórumon, hogy „országunk életében a szö­vetkezeteknek szilárd a helyzetük, s államunk a jövőben is számol a szövetkezetek szüntelen fejlesz­tésével“. Gazdasági rendszerünk­ben a kollektív szövetkezeti tulaj­don - hasonlóképpen, mint az ál­lami vállalatok által irányított össz­népi tulajdon - szocialista tulaj­donforma. Szövetkezeteinkben a tagság érdekei szorosan összefonódnak az egész társadalom érdekével, s ez az alapja annak, hogy társa­dalmunkban kedvező feltételek mellett fejlődhetnek a kollektív munkának e nagy múltú szerve­zetei. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének vezető szervei - a szervezet fennállása óta im­már ötödször - tartották Prágában ülésüket. Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt. Azóta fontos társadalmi és gazdasági változások mentek végbe az egész világon. A nem­zetközi feszültség enyhülését az utóbbi időben felváltotta a nemzet­közi helyzet kiéleződése: a kapita­lizmus általános válsága elmélyü­lésének következtében kialakult nyersanyag-, energia- és pénz­ügyi válság nagy arányú munka- nélküliséget váltott ki Nyugaton és káros hatást gyakorolt a nemzet­közi kereskedelemre is. Az egész világon egyre fenyegetőbb ará­nyokat öltenek a környezetvédel­mi gondok, továbbra is megoldat­lan az éhezők millióinak sorsa. Elmondható, hogy a szövetség tudatában van ezeknek a gondok­nak, s cselekvő módon törekszik azok megoldására. Igazolták ezt az 1980. évi moszkvai kongresz- szus eredményei is. Ez a szerve­zet részt vállalt a gazdasági és társadalmi haladásért, a harmadik világ problémáinak megoldásáért, a dolgozók gazdasági elnyomása ellen folytatott küzdelemből. Egész tevékenységével hozzájá­rul a különböző társadalmi rend­szerű országok közti békés együttműködés és megértés elvei­nek gyakorlati alkalmazásához, a nemzetek közti bizalom és meg­becsülés erősítéséhez. A tanácskozás résztvevői meg­hallgatták a prágai béke-világtalál­kozóról szóló beszámolót. A kül­döttek felszólalásaikban a nem­zetközi szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése mellett szálltak síkra. Megtették az előkészülete­ket az egy év múlva esedékes, Hamburgba összehívott szövetke­zeti világkongresszusra is. A ham­burgi kongresszuson megvitatják, miként vehetik ki részüket a szö­vetkezeti mozgalmak a világ égető gazdasági, politikai és szociális problémáinak megoldásából, s meghatározzák a szövetség cél­jait, amelyek megvalósítása el­képzelhetetlen a béke megőrzése nélkül SOMOGYI MÁTYÁS HASZNOS TAPASZTALATCSERE Nemzetközi tanácskozás a levéltári munkáról A Levéltárak Nemzetközi Tanácsa, az UNESCO szakosított szerve­zete minden évben megtartja a világ vezető levéltári szakembereinek nemzetközi konferenciáját. A szervezet idén elfogadta a Szlovák Szociá­lisa Köztársaság Belügyminisztériumának meghívását, és így mától kezdve négy napon át Bratislava látja vendégül a levéltárak XXII. nemzetközi konferenciájának résztvevőit. Az érdekes tanácskozásról beszélgettünk dr. Peter Kartousszal, a tudományok kandidátusával, az SZSZK Belügyminisztériuma Levéltári Igazgatóságának igazgatójával. • Tulajdonképpen milyen fó­rum ez a mostani tanácskozás?- A világ legnagyobb levéltárai­nak reprezantatív fóruma. A hazai szakembereken kívül negyven- nyolc ország és hét nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és az UNESCO is 128 személlyel képvi­selteti magát. Ezek az évről évre sorra kerülő találkozók egyedülál­ló lehetőséget nyújtanak a tapasz­talatcserére és -szerzésre, ezért rendszerint a legjobb szakem­berek gyűlnek össze, akárcsak most is. • Milyen kérdések szerepelnek a konferencia napirendjén?- Korunk jellemzője, hogy csil­lagászati méretekben elszaporod­tak a különféle információk. Ezek egyúttal írásos, képes vagy han­gos kordokumentumok, amelyek csekély kivétellel potenciális levél­tári anyagnak tekinthetők. Egész életünk egy nagy információözön. Túlzás nélkül mondhatom, hogy eljutottunk arra a pontra, amikor erkölcsileg és fizikailag már majd­nem képtelenek vagyunk feldol­gozni ezt a hatalmas információ- halmazt. Nem áll rendelkezésünk­re sem elegendő ember, sem megfelelő tárolóhely. Ott tartunk, hogy nem az a legnagyobb prob­léma, hogy mit vegyünk levéltári nyilvántartásba, hanem az, hogy mit iktassunk, mit selejtezzünk ki. A kérdés világprobléma, s többek között erről lesz szó, hogyan ren­dezzük el ezt az információözönt gazdaságosan és úgy, hogy a gyűjtemény könnyen használha­tó legyen. Több munkacsoportban megvitatjuk ezért többek között azt, hogy hogyan készítsük elő archiválásra az iratokat. Vajon a mikrofilmezés-e az a megoldás, amely megóv bennünket attól, hogy elsüllyedjünk az iratok hal­mazában. Melyik az a legcélsze­rűbb kiválasztási és rendszerezési mód, amellyel helyet, munkát és időt takaríthatunk meg? Szóval ezekre és a további kérdésekre keressük majd közösen a választ. Hiszen csupán Szlovákiában 39 ezer folyóméter irományt kell a he­lyére tenni évente. Ez harmincki­lenc kilométer ívpapír egymásra rakva. Ember legyen a talpán, aki ebben eligazodik, márpedig el kell igazodni. A világban éppúgy mint nálunk egész sor hatásos mód­szert dolgoztak már ki a dokumen­tumok kiválasztására, rendszere­zésére és tárolására, s mivelhogy köztünk, levéltárosok között nin­csenek szakmai titkok, a mostani­hoz hasonló tanácskozásokon igyekszünk kidolgozni a legjobb, legcélravezetőbb megoldást. • Azonkívül, hogy vendégül látjuk a világ levéltárainak képvi­selőit, mivel járulunk még hozzá a konferencia sikeréhez?- Hazánk élénken bekapcsoló­dik a Levéltárak Nemzetközi Ta­nácsának munkájába. Megköny- nyíti a helyzetünket, hogy a társa­dalom messzemenően támogatja nálunk a levéltári munkát. Csak a minap nyitottuk meg Bratislavá­ban az SZSZK Állami Központi Levéltárának impozáns új épüle­tét, amelyben már valóban a leg­újabb tudományos szempontok szerint folyik a munka. Ezt a pom­pás intézményt természetesen megmutatjuk külföldi vendégeink­nek, hogy közelebbről is megis­merjék a nálunk folyó magas szín­vonalú tudományos munkát. Nyil­ván ennek az elismerése az a puszta tény, hogy reánk bízták a konferencia megrendezését. Reméljük, hogy a konferencia hozzájárul a levéltárak legfonto­sabb kérdésének a megoldásá­hoz: hogyan tárolhatunk minél ki­sebb helyen minél több informáci­ót, és hogyan tehetjük azokat leg­egyszerűbben hozzáférhetővé a tudományos munka számára. Egész társadalmunk nagy jelentő­séget tulajdonít a tanácskozás­nak, a résztvevőket fogadják majd az SZSZK legmagasabb képvise­lői. Szeretnénk, ha külföldi vendé­geink jól éreznék magukat nálunk, és ezért egész sor társadalmi és kulturális rendezvényt szervezünk szamukra. palÁGYI LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom