Új Szó, 1983. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-03 / 233. szám, hétfő
ÚJ szú ^3 1983. X. 3. A tömegpolitikai munka hatékonysága Tapasztalatok a losonci (Lučenec) járásban A kommunizmus nagy elöharcosa Emlékezés D. Z. Manuilszkijra, születésének 100. évfordulóján A HETEDIK ÖTÉVES TERV feladatainak teljesítésében jelentős szerepet tölt be a tömegpolitikai munka, amely tartalmával befolyásolja a dolgozók gondolkodását és aktivitását. Ennek tudatában pártbizottságunk az egyes osztályok és állandó bizottságok tevékeny közreműködésével célravezetőén irányítja a tömegpolitikai munkát, különböző formáit annak érdekében, hogy a CSKP Központi Bizottsága 7. és 8. ülésein elfogadott határozatokat következetesen teljesítsék és minél jobb eredményeket érjenek el a termelőüzemek, a munkatermelékenység, a hatékonyság, a gazdaságosság és a minőség fokozása területén, valamint az idei tervfeladatok teljesítésében. Állandó figyelmet fordít arra is, hogy az üzemi pártbizottságok és a pártalapszervezetek a saját lehetőségeik szerint konkrét tömegpolitikai munkát végezzenek az egyes munkahelyeken és munkakollektívákban. Megköveteli tőlük, hogy a tömegpolitikai munkába aktívan bekapcsolják a tömegszervezeteket, agitációs központokat, agitációs kollektívákat, szocialista munkabrigádokat. • A pártszervek és -szervezetek a tömegpolitikai munka tervét egyéves időszakra dolgozzák ki. Ezt év közben pontosítják és aktuális feladatokkal egészítik ki. így jártak el a járási és a kerületi konferencia, valamint a CSKP Központi Bizottsága 7. és 8. ülései után. Tervszerűen, és ha azt a helyzet megköveteli, külön is megnövekedett igényességgel elemzik és értékelik a tömegpolitikai munka színvonalát, hatásfokát a dolgozók nevelése és a tervfeladatok teljesítése szempontjából. Hasonlóképpen jár el a járási párt- bizottság elnöksége is, amely az év folyamán több alkalommal elemzi és értékeli a tömegpolitikai munka színvonalát és hatékonyságát. Ebben az évben a központilag irányított iparban, valamint a mezőgazdasági üzemekben és a nemzeti bizottságok tevékenységi területein értékelte a-tömegpolitikai munkát. AZ ÉRTÉKELÉS IGAZOLTA, hogy a pártszervek és -szervezetek tevékenységében fontos szerepe van a tömegpolitikai munkának, amely elősegíti a dolgozók nevelését, munkaaktivitásuk fokozását, a tervfeladatok megvalósítását. így volt ez a múlt évben is, ami kétségkívül hozzájárult, hogy a központilag irányított ipar az árutermelés tervét 101 százalékra, sőt 59 millió koronával túlteljesítette. Ebben legnagyobb érdemük a kalinovói és lovinobaňai magnezitüzemeknek, a losonci bútorgyárnak, valamint az élelmiszer- gyártó üzemeknek volt. A központilag irányított ipar teljesítette a bruttó termelési tervet is, az exportáruk termelési tervét pedig 47 millió korona értékben túlteljesítette. Az említett és további eredmények elérését nagyban elősegítette a dolgozók öntudatos munkaaktivitása, elsősorban a szocialista munkaverseny-moz- galom eredményessége, továbbá a szocialista kötelezettségvállalások teljesítése, nem utolsósorban pedig az újítómozgalom terjedése. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a központilag irányított ipar a közel 22 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást 10 millió koronával túlteljessítette. A központilag irányított ipar sikeresen eleget tesz idei tervfeladatainak is, annak ellenére, hogy egyes üzemek és vállalatok különböző objektív okokból tervfeladataikat nem tudják egyenletesen teljesíteni. A tervfeladatok sikeres teljesítésében és a dolgozók munkaaktivitásának fokozásában fontos szerepet tölt be az a szocialista munkaverseny, amely az üzemek és vállalatok között folyik a járási szakszervezeti tanács, de főleg a szovjetunióbeli bogorogyicki testvérjárás dolgozói vándorzászlajának elnyeréséért. A múlt év második felében a bogorogyicki járás dolgozóinak vándorzászlaját a losonci bútorgyár érdemelte ki. A központilag irányított iparban jó ütemben fejlődik a feltaláló- és újítómozgalom. Például a múlt évben 725 előterjesztett újítási javaslatból 647-et fogadtak el s valósítottak meg, ami összeségében 8 millió 223 ezer korona értékű népgazdasági hasznot eredményezett. A legjobb eredményeket a füleki (Fiľakovo) Kovosmaltban, az Ipolymenti Téglagyárakban, valamint a Nehézgépipari Vállalatok losonci üzemében érték el. Eredményesen dolgoznak a komplex racionalizációs brigádok is, amelyek a múlt évben 647 ésszerűsítő feladatot oldottak meg, 5 millió 116 ezer korona értékben. Az újítók, a feltalálók és a komplex racionalizációs brigádok idei első félévi munkájának értéke meghaladta a 8 millió koronát. A PÁRTSZERVEK ÉS -SZERVEZETEK a kedvező eredmények alapján, főleg pedig a CSKP Központi Bizottsága 8. ülésén elfogadott határozatok megvalósítása érdekében ösztönzik a tudományos-műszaki fejlődést az üzemekben és vállalatoknál - tulajdonképpen a termelés fokozottabb hatékonyságának és magasabb műszaki színvonalának elérését. A kommunisták közreműködésével aktívan támogatják és segítik a feltaláló- és újítómozgalmat és a komplex racionalizációs brigádok munkáját. A kommunisták konkrét feladatokat kapnak a tudományos-műszaki fejlesztés, főleg a termelés hatékonyságának fokozása és gazdaságosságának növelése terén. Ezek teljesítését ellenőrzik és átfogóan értékelik. A pártszervek és -szervezetek a dolgozók aktivitásának fokozása céljából egyre több figyelmet fordítanak a termelési értekezletekre, előkészítésükre, rendszeres megtakarításukra. Ezt azért teszik, mert a termelési értekezletek jelentősen elősegítik az egyes munkahelyeken felmerülő problémák rugalmasabb megoldását. Sok esetben ugyanis hasznos javaslatok hangzanak el a dolgozók részéről a munkatermelékenységet, a gazdaságosságot és a nyersanyaggal,a fűtőanyaggal és a villamosenergiával való takarékosságot illetően. Az illetékes pártszervek és -szervezetek aztán ellenőrzik, hogy a gazdasági vezetés hogyan hasznosítja a dolgozók megjegyzéseit és javaslatait a termelés irányításában. A pártszervek, a pártszervezetek és a pártcsoportok ügyelnek arra is, hogy a dolgozók tájékoztatva legyenek javaslataik realizálásáról. Erre rendszerint a nyilvános pártgyűléseken, a párt- és gazdasági aktívákon, a termelési értekezleteken, a műszaki-gazdasági konferenciákon kerül sor. Az említett akciók lehetővé teszik a dolgozók részvételét a termelés irányításában, amellett növelik a vezető gazdasági dolgozók felelősségérzetét és következetesebb munkát követelnek tőlük. Hogy a politikai agitáció még eredményesebb legyen, a járási pártbizottság járási és körzeti értekezleteket szervez az agitációs központok és az állandó agitációs kollektívák vezetői részére, amelyeken az időszerű feladatok megtárgyalásán kívül szervezési és módszertani utasításokat is kapnak. Ezt annak érdekében teszi, hogy agitációs központok és az állandó agitációs kollektívák munkájában elmélyüljön a céltudatosság, a rendszeresség, hogy tevékenységük rugalmasabb legyen és az üzem, a vállalat, az egyes munkaszakaszok életével, feladataival szervesen összekapcsolódjon. A tömegpolitikai munka rendszerében járási pártbizottságunk nagy figyelmet fordít a szemléltető agitációra. Megköveteli az üzemi pártbizottságoktól és pártszervezetektől is, hogy az üzemekben, a vállalatoknál, a munkahelyeken a szemléltető agitáció valamennyi formájalartalmas, időszerű és a lehetőségekhez képest színvonalas legyen. Több üzemben és vállalatnál, mint például a losonci csempegyárban, a Poľana textilüzemben, a füleki Kovosmaltban és bútorgyárban a szemléltető agitáció megfelel e követelményeknek. JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGUNK ismerve a tömegpolitikai munka eredményeit és hiányosságait, arra törekszik, hogy a pártmunka e fontos területe, egyes formái a CSKP XVI. kongresszusa határozatának szellemében tovább fejlődjön, céltudatosabban és rugalmasabban teljesítse feladatát a dolgozók nevelésében, mozgósításában, és elősegítse az idei igényes feladatok, valamint a hetedik ötéves terv sikeres teljesí{0S0t TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára A mai napon, október 3-án emlékezünk meg Dmitrij Zaharovics Manuilszkij, a Szovjetunió Kommunista Pártja jeles tisztségviselője, a szovjet államférfi, a kommunista és a munkás- mozgalom harcosa születésének századik évfordulójáról. Egész életét a kommunizmus győzelmének szentelte az oroszországi és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Már gimnazistaként, majd' a petrográdi egyetem hallgatójaként aktívan részt vett a forradalmi tevékenységben. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tagja 1903 végén lett. A diákok, a munkások és a katonák között a párt illegális munkáját irányította. A tengerészek és a katonák kronstadti felkelésében való részvételéért 1906-ban Szibériába száműzték. Onnét megszökött és külföldre emigrált. Párizsban élt és elvégezte a Sorbonne jogi karát. Ott ismerkedett meg V. I. Leninnel, s ez egész életére hatással volt. Forradalmi munkásságát aktívan folytatta a nemzetközi munkás- mozgalomban és illegális feltételek között Oroszországban is. Miután 1917-ben hazatért az emigrációból, részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében és magában a forradalomban is. Tagja volt a Petrográdi Forradalmi Katonai Bizottságnak és az OSZDMP Központi Bizottsága Vperjod című lapja szerkesztő bizottságának. D. Z. Manuilszkijt az októberi forradalom után párt-, állami és diplomáciai tisztségekkel bízták meg. Az 1920-1922-es években tagja volt az összukrajnai Forradalmi Bizottságnak, az Ukrán SZSZK Mezőgazdasági népbiztosa, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára és a Kommunyiszt c. folyóirat szerkesztője volt. Jelentős politikai tevékenységet fejtett ki Ukrajnában a szovjet hatalom szilárdításában. Az SZK/b/P XI. kongresszusán megválasztották a Központi Bizottság póttagjává és a XII. kongresszustól a XVIII-ig a Központi Bizottság tagja volt. Manuilszkij elvtárs 1922-től a Kommunista Internacionáléban dolgozott. Minden erejét a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomnak szentelte. 1924- ben megválasztották a KI Végrehajtó Bizottságának Elnökségébe és 1928-tól a Végrehajtó Bizottság titkára volt. Ezekben a szervekben jelentős teoretikusként és egyben pártmunkásként munkálkodott az egyes kommunista pártok számos kérdésének és problémájának a megoldásán. T öbb ízben látogatott Csehszlovákiába, cselekvően részt vett a CSKP tevékenységében és főleg bolsevizálásában. A Komintern egyik legtapasztaltabb képviselője volt azok körében, akik akkoriban segítséget nyújtottak Csehszlovákia Kommunista Pártjának. A Rudé právóban megjelent cikkében kiemelte a CSKP sorain belüli vita jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. Rámutatott arra, hogy a helyes politikai irányvonal nem lehet híján a világos elméleti megfogalmazásoknak. Ehhez hozzátette: ,,A párt elméletének bolsevizálásával lépést kell tartania gyakorlata harcos bolsevi- zálásának“. D. Z. Manuilszkij hangsúlyozta, a szociáldemokratizmus és az opportunizmus felszámolásához nem elég csupán a vezetőség leváltása, a szervezeti átépítés, a Kommunista Internacionálé határozatainak gépies regisztrálása, mivel ezt megköveteli a nemzetközi fegyelem, hanem „csak az a párt válhat bolsevikká, amely meggyőződésből támogatja a bol- sevizálás folyamatát“. A KI Végrehajtó Bizottságának megbízásából Manuilszkij részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának II. kongresszusán. Amellett, hogy méltatta a CSKP olyan pozitív vonásait, amilyen a tömegessége, a szociális összetétele és a párt egyes tisztségviselőinek magatartása volt, bírálta egyben a szociáldemokrata hagyományokat, a passzivitást stb. A kongresszuson kijelentette, hogy „Csehszlovákia Kommunista Pártjának az V. világkongresz- szus után joga van olyan központi bizottságra, amely záloga annak, hogy a Komintern kommunista irányvonalát, az V. kongresszus irányvonalát határozottan és meg nem alkuvóan megvalósítják“. A CSKP új vezétőségére hárult az a feladat, hogy Csehszlovákia feltételeire alkalmazza a Kommunista Internacionálénak a munkásparaszt kormány létrehozására vonatkozó irányvonalát. Manuilszkij szó szerint ezt mondotta: „A gyakorlatban olyan politikát kell folytatnunk, hogy létrejöjjenek a munkásosztály, a parasztság és az elnyomott nemzeti kisebbségek tömbje megalakulásának előfeltételei“. A CSKP sorain belüli válság megoldásának tapasztalatait elméletileg általánosította a Komintern munkájában és számos cikkében. Ezt írta például: „Csehszlovákia Kommunista Pártja bol- sevizálásának tapasztalatai megérdemlik, hogy mélyen elgondolkodjanak felettük az egész nemzetközi kommunista mozgalom haladó munkásai“. E zek a gondolatai segítették a CSKP bolsevizálását és új vezetőségének megalakulását, élén Klement Gottwalddal, a CSKP V. kongresszusán. D. Z. Manuilszkij további testvérpártok kongresszusi tanácskozásain is részt vett. így például Franciaország, Németország, Lengyelország és más országok kommunista pártjai problémáinak megoldásában. Segítette a testvérpártokat abban, hogy alkotó módon alkalmazzák a bolsevik párt tapasztalatait. Művei hozzájárultak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom stratégiai és taktikai kérdéseinek feldolgozásához. Részt vett a kommunista pártok káderei elméleti felkészítésében és nevelésében a marxizmus-leninizmus alapján, a proletár internacionalizmus szellemében. Sok erőt és energiát szentelt a nemzetközi antifasiszta mozgalom szervezésének. Már a KI Végrehajtó Bizottságának XI. plenáris ülésén leszögezte, hogy a fasizmus nemcsak a kapitalizmus bomlását és válságát jelzi, hanem egyik formája is a tőke támadásának, amely „magába foglalja e válság leküzdése törekvésének elemeit... A fasizmus a tőke támadása és védekezése is“. A Komintern VII. kongresszusán előadói beszédében beszámolt a szocializmus építésének eredményeiről a Szovjetunióban. Az SZK/b/P ebben a beszámolóban rámutatott arra, hogy mit tett és mit tesz annak érdekében, hogy ez a szocialista ország ipari nagyhatalommá, a szocialista világforradalom legyőzhetetlen támaszává, olyan szilárd bástyájává váljon, amely útját állja a fasizmus támadásának és a háborús erőknek. A második világháború idején a dolgozókat mozgósította a hitleri koalíció legyőzésére. A Nagy Honvédő Háború éveiben az SZKP Központi Bizottságában és a Honvédelmi Minisztérium Főcsoportfőnökségében dolgozott. Manuilszkijt 1944-ben kinevezték külügyminiszterré, majd 1946-ban az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa elnökhelyettesévé. Számos konferencián és ülésen vezette az Ukrán SZSZK küldöttségeit. A nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom kérdéseivel foglalkozó műveiért kinevezték egyetemi tanárrá, a történelem- tudományok doktorává s végül megválasztották az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája tagjává. D mitrij Zaharovics Manuilszkij egész gazdag életét, közírói és szónoki képességeit a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlesztésének és szilárdításának szolgálatába állította. Dr. MILAN HRBEK Az új bányai létesítmények építése szükségessé teszi a tárnahajtási eljárások megváltoztatását. Szükség van tehát a dúcolási eljárások meggyorsítására is. Ezt szolgálja a Prievidzai Bányaépítő Vállalat koši üzeme 622-es számú központjának innovált terméke. A dúcpanel magasságát 100 centiméterre emelték, s ennek segítségével a dúcolás építését 40 százalékkal meggyorsították. A képen: Stefan Báláz (jobboldalt) és Vladislav Grolmus a dúcpanel felületét simítja el. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK)
