Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám, csütörtök
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA FERDINAND BULLA elvtársnak, a námestovói Számítástechnikai Művek dolgozójának felszólalása A tudomány és a technika fejlesztése különösen fontos szerepet tölt be abban az időszakban, amikor a gazdasági és a politikai szervek figyelme a népgazdaság intenzifikálására, mindennemű munka hatékonyságának növelésére és minőségének javítására irányul. Ennek a feladatnak a megvalósítása mindenekelőtt a kutatási és fejlesztési munkahelyek feladata. A feladat igényességét fokozza az a tény, hogy teljesítésének idejét szigorúan meghatározza a tudomány és technika fejlődésének nemzetközi üteme, és a késés azt eredményezheti, hogy részben vagy teljesen érdektelenné válik a feladat teljesítése. Ezek a tények szükségessé teszik, hogy fokozott figyelmet szenteljünk a tudományos-műszaki alapnak, szervezésének és irányításának keretében végbemenő folyamatoknak, s keressük a javítás és meggyorsítás útját. A CSKP KB és az SZLKP KB 1974 májusi ülése óta eltelt időszak értékelése azt mutatja, hogy a tudományban és a technikában számos olyan sikert értünk el, amely döntő mértékben hozzájárul a népgazdaság fejlődéséhez. A jó eredmények mellett azonban fogyatékosságok is előfordulnak, amelyek gátolják a gyorsabb tudományos-műszaki fejlődést. Ilyen fogyatékosság például a fejlesztési munkahelyek alapanyagokkal való ellátása. A nehézség abban rejlik, hogy az érvényes rendeletek megtartásával nem tudjuk elég gyorsan beszerezni külföldről az olyan elemeket, amelyek szükségesek feladatunk megoldásához. Bizonyára sok mód van ennek megoldására, a legalkalmasabb pedig az, amelyik a legalacsonyabb költségeket igényli. A határidők megtartása és a nagyfokú rugalmasság javítaná a feladatok tervezését, és a kutatási és fejlesztési munkahelyeken lehetővé válna a megoldások idejének lerövidítése. Ugyancsak gondot okoz a fejlesztési munkahelyek ellátása mérőműszerekkel. Ezen a téren azonban már ismerjük a megoldást, amely a központi laboratóriumok építésében rejlik. Ahhoz, hogy a kutatási-fejlesztési munkahely és a kutatási eredményt a gyakorlatban érvényesítő munkahely közötti fázis lerövidüljön, a megoldások megfelelő standardizálásának lehetőségével is élni kell. így csinálják ezt a Szovjetunióban és egyes más szocialista országokban. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is a tudomány és technika fejlesztési feladatai megoldásának következeA CSKP KB 8. ülése és az SZLKP KB ülése, amely a tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkozott, közvetlenü befolyásolja a főiskolák életét és munkáját. Ezért arra törekszünk, hogy a főiskolákon végzett kutatómunka eredményeinek gyakorlati érvényesítésében alapvető fordulatot érjünk el, aktívabban hozzájáruljunk a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához, és elmélyítsük kapcsolatunkat a társadalmi termeléssel. A fejlett szocializmus építésének időszakában a tudományos-technikai forradalom viszonyai között nő a főiskolák társadalmi szerepe. Ezt a tényt emeli ki az is, hogy az utóbbi tíz év alatt a főiskolák tudományos alapja gyors ütemben növekedettt, Szlovákiában ma évente több mint 8 millió órát foglalkoznak pedagógusaink és tanítványaik tudományos munkával. A szlovák főiskolákon 7500 tudós-pedagógus és több mint 1800 tudományos-műszaki dolgozó tevékenykedik. A főiskolákon működik a tudományok doktorainak és kandidátusainak 58 százaléka. Ha ehhez még hozzáadjuk a hallgatók tudományos munkáját, a főiskolai szakdolgozatokat, a tudományos dolgozók nevelését, az említett kutatási kapacitás csaknem megkétszereződik. Törvényszerűen felmerül a kérdés, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban kihasználni ezt az erőt a társadalom mai és távlati szükségleteinek megfelelően. Az SZLKP KB oktatásügyi osztályának és az SZSZK Oktatási Minisztériumának kezdeményezésére pontosan meghatározzák a főiskolák tudományos profilját. Véleményem szerint ennek kell alárendelnünk a hallgatók nevelését úgy, hogy egybehangoljuk a tudományos irányzatot tes egybehangolása az állami feladatoktól egészen a vállalati feladatokig. A legintenzívebben fejlesztett ágazatok közé tartozik ma az elektronika, a mikroelektronika és ennek keretében a számítástechnika. Ez a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Müvek námestovói üzemének legfontosabb termelési programja, ahol kis elektronikus számító- géprendszereket gyártunk. Ezeket a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet fejleszti a Szovjetunió és más KGST-orszá- gok kutatóival együttműködve. Námestovóban 1973-ban kezdtük meg a számítógépek gyártását. Először az RPP-16 rendszereket gyártottuk, ezeket 1980-ban a SMEP-rendszerek követték, konkrétan az SM-3-20 és az SM-4- 20. Az idén kezdjük meg az SM-52-11, valamint az SM-50-50 mikroszámítógép gyártását. Ugyanakkor befejezzük az SM-3-20 gyártását. Az SMEP számítógépek műszaki színvonala magas és a miniszámítógépek kategóriájában összehasonlítható a világ hasonló termékeivel. A termelést előkészítő szakasz és a termelés dolgozóinak jó munkáját bizonyítja a termékek műszaki színvonala és az a tény, hogy a vásárlók nagy érdeklődést tanúsítanak irántuk nemcsak nálunk, hanem az NDK-ban, Magyarországon és Lengyelországban is. Kiviteli mutatóik nagyon kedvezőek. A számítógépek bizonyos alkatrészeit azonban a tőkés országokból hozzuk be. A behozataltól való függőség előnytelen számunkra, mivel jelenleg is ez veszélyezteti termelési tervünk teljesítését. Ezért foglalkozunk annak lehetőségével, hogy teljesen megszüntessük a behozott alkatrészek fel- használását főleg azoknál a termékeknél, amelyeknek gyártását most készítjük elő. A számítógéprendszereken kívül 1980-tól hibrid integrált áramköröket is gyártunk. A mai napig fokozatosan gyártósort építettünk ki, amelynek évi kapacitása mintegy 200 ezer darab áramkör. A népgazdaságnak évről évre több mini- és mikroszámítógépre van szüksége. Egyre több szervezet és intézmény kívánja javítani munkáját a korszerű számítástechnika kihasználásával. Ezt figyelembe vettük az üzem távlati fejlesztési tervének kidolgozásakor. E terv szerint 1990-ig háromszorosára növeljük termelésünket. Termékszerkezetünk felújításának üteme rendkívül gyors, de a munkások, technikusok, a szocialista munkabrigádok áldozatos munkája eredményeként sikerül teljesítenünk feladatainkat. A pártalapszervezet és az üzemi pártbizottság következetes ellenőrző munkája is hatékony segítséget nyújt tevékenységünkben. az egyes tudományos tanulmányi ágazatokkal. A tudományos központok kiépítése lehetővé teszi a komplex megoldásokat, a kapacitások és eszközök koncentrációját, a kutatás minőségének, valamint a tudományos dolgozók nevelésének javítását. A főiskolák kutatómunkájának jó színvonalát tanúsítja a beadott találmányok aránylag nagy száma - évente 200-250, és ezek közül 100-120-at fogadnak el. Ha azonban figyelembe vesszük a találmányok gyakorlati kihasználását, sajnos, meg kell állapítanunk, hogy ennek szintje 8-10 százalék. Ez lényegesen kevesebb, mint az egyes szakágazatok kutatási alapjában, ahol ez az arány 30-60 százalék. Egyes találmányaink olyan területre vonatkoznak, amelyek a csehszlovák ipar szempontjából érdektelenek. Ez azt jelenti, hogy a megoldott kérdés távol áll a társadalmi gyakorlat szükségleteitől. Más esetekben a megoldások megelőzik a népgazdaság fejlesztésének mai szükségleteit, illetve műszaki és gazdasági okokból megvalósíthatatlanok. A találmányok egy része műszaki és technológiai szempontból nincs megfelelően kidolgozva. A kihasználatlan találmányok legnagyobb csoportját azok képezik, amelyek üzemi ellenőrzés, illetve a prototípusok elkészítését igénylik. A főiskoláknak gyakorlatilag nincs saját kísérleti termelési alapjuk. Ebben látom a főiskolák alkotó kezdeményezése alacsony kihasználtságának fő okát. Külföldön nemcsak elismerik a csehszlovák kutatók eredményeit, hanem érdeklődnek is irántuk. Sok nyugati vállalat kihasználja ezeket az eredményeket, mivel védettségük nem megfelelő. A folyóiratokba többet írunk, mint olvasunk, a konferenciákon többet beszélünk, mint hallgatunk, a kiállításokon többet mutatunk be, mint amennyit látunk. A kutatás eredményeinek értékelésekor főleg azt vesszük figyelembe, mennyit írtak róla, hány szabadalmat fogadtak el és nem azt, milyen eredménnyel valósítják meg a társadalmi gyakorlatban. A szabadalmak védelmének rendszere nálunk kevésbé véd, inkább tájékoztat. A csehszlovák találmányok révén egyedi műszaki információk terjednek, ráadásul ingyen, mivel a találmányok elfogadásához olyan részletes példákat, utasításokat, tervrajzokat igényelnek, mint kevés országban. Ennek következménye, hogy relatíve nagy időelőnnyel felhívjuk a figyelmet arra, milyen területeken dolgozunk, sőt milyen problémákat oldunk meg. Az aktív licencek területén nem vagyunk elég jártasak, a licencpolitiká- ban pedig egyáltalán nem. A főiskoláknak fordulatot kell elérniük a megvalósítások területén. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a társadalmi gyakorlattal való közvetlen szoros kapcsolat. Ezért a Szlovák Műszaki Főiskolán új kapcsolatokat alakítunk ki a Szlovák Tudományos Akadémiával, az egyes tárcák kutatási-fejlesztési alapjával és közvetlenül a vállalatokkal. Megemlítek néhány példát. Laboratóriumot létesítünk az iparral és az illetékes kutatóintézetekkel együttműködve konkrét problémák megoldására így például lehetőség nyílik arra, hogy a belsőégésű motorokban 30-50 százalékkal csökkentsük az üzemanyag-fo- gyasztást. Eredeti megoldásról van szó, amely jelentős gazdasági eredményt hozna. Reméljük, hogy a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium, valamint az SZSZK Műszaki-Fejlesztési és Beruházási Minisztériuma részvételével rövid időn belül megoldjuk a kérdést. A főiskola közös munkahelyeket létesít közvetlenül a tárcák intézeteiben, például a Hegesztési Kutatóintézettel együttműködve társulást alakítunk nem hagyományos anyagok fejlesztésére, kutatására a porkohászat és kerámiai alapanyagok bázisán. Munkahelyeket létesítünk közvetlenül a vállalatokban, például a Dimitrov Vegyiművekben bizonyos vegyszerek gyártására. Több tárca részvételével társulásokat alapítunk komplex tervek megoldására, így például tervezzük a szennyvíztisztítás ökológiai szempontból zárt technológiájának bevezetését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium aktív részvételével és a Szlovák Tervbizottság támogatásával. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a társadalmi gyakorlat nem használja ki kellőképpen a főiskolák tudományos potenciálját. Ugyanakkor látjuk, hogy a gazdasági gyakorlat konkrét feladatainak megoldásában gyakran nem vesznek részt tudományos dolgozók. Felajánljuk kapacitásainkat, keressük a gyakorlattal való kapcsolat formáit, de ez nem lehet egyoldalú törekvés. Természetesen kerüljük a leszűkített gyakorlatiasságot, optimális arányokat akarunk a kutatás, a műszaki fejlesztés és az anyagi termelés időszerű feladatainak megoldása között. Megszüntetjük az akadályokat az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között, mivel a tudományos-műszaki fejlődés mai szakaszában ez a munka- megosztás már nem megfelelő. A 8. ötéves terv előkészítésével kapcsolatban szükségesnek tartjuk a kutatási feladatok kiválasztási módszerének tökéletesítését. Sajnos, még mindig gyakori az idealizmus és szubjektivizmus a kutatási feladatok kiválasztása során. A csoportmunkát akadályozza a tudományos és pedagógiai címek megszerzésének mai rendszere, amely az egyéni Egyetértek az elnökség jelentésével, amely kiemeli, hogy a szakszervezetek olyan fontos területen is jelentős szerepet töltenek be, mint a tudományos-műszaki fejlesztés. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták előtt ma az a feladat áll, hogy ezen a területen is nagyobb mértékben és következetesebben érvényesítsék a szakszervezetek befolyását. El kell gondolkodnunk afölött, miért nem sikerül ez, mit mulasztottunk el. A szakszervezetekben végzett sokéves munkám után azt kell mondanom, hogy a szakszervezeteknek a tudományos-műszaki fejlesztésre megoldásokat támogatja. Ezért a komplex feladatok megoldása során olyan kollektívákat próbálunk szervezni, amelyek csoportmunkát képesek végezni úgy, hogy egyúttal megteremtsék a feltételeket a személyiségek fejlődéséhez is. A kollektívákban meg kell szüntetnünk azokat a hamis elképzeléseket, amelyek szerint a főiskolákon végzett kutatás fö célja a tudományos címek megszerzése. Előnyben kell részesíteni a társadalmi szempontból jelentős és fontos feladatok megoldását olyan színvonalon, hogy az eredmények tudományos cím megszerzését is lehetővé tennék. Elérkezett annak ideje, hogy a főiskolák komplex tervek és programok megoldását is vállalják. A főiskoláknak reális lehtőségeik nyílnak az élelmiszerprogram, a nem hagyományos alapanyagok, a környezetvédelem stb. területén a népgazdaság számára fontos problémák komplex megoldására. Az Oktatási Minisztérium és a főiskolák keretében felül kell bírálni a tudomány tervezésének és irányításának eddigi rendszerét, amely nem felel meg a tudományos-műszaki fejlesztés szükségleteinek, sem pedig a főiskolák új funkciójának. A főiskolák feladata a tehetségek felkutatása és nevelése. A Szlovák Műszaki Főiskolán kidolgoztuk a tehetséges hallgatók nevelésének alapelveit, azt, hogyan kapcsoljuk össze az oktatási-nevelési folyamatot a konkrét tudományos kutatómunkával, hogyan ösztönözhetjük a hallgatókat az alkotó tudományos gondolkodásmód elsajátítására, az alkotó mérnöki munkára. Á tapasztalatok szerint a hallgatók 3-5 százalékánál adottak a feltételek, hogy intenzívebb tanulmányokat folytasson. A tehetséges fiatalok nevelése rendkívül fontos feladat, ez a forrása a tudós személyiségek nevelésének, ami viszont feltétele az egyéni megoldásoknak, a tudományos-műszaki fejlesztés innoválásának. A tehetséges hallgatók jelentik a forrást a tudósok neveléséhez az ašpirantúra keretében. Elégedetlenek vagyunk azzal az intézkedéssel, hogy csupán végzett hallgatóink 1-1,5 százaléka jelentkezhet aspirantúrára az iskola keretében. Az intern aspiránsok száma jelentősen csökken, évente számuk 30-35. Pedig évente mintegy 50-60 végzett hallgatónk kapja meg a miniszter, illetve a rektor különdíját. Ez azt jelenti, hogy a legjobb képességűek jelentkezését nem fogadhatjuk el. Igy vesznek el a tehetséges fiatalok. A hallgatók mintegy 10 százaléka kitüntetéssel végez. A fiatalok érdeklődnek a tudományos címek megszerzése iránt. Elegendő oktatónk van. Ezt az erőt azonban nem használjuk ki attól félve, hogy túl sok lesz a tudományos dolgozó. Ugyanakkor az egyes ágazatok tudományos-kutatási alapjának szakképzettségi struktúrája nem megfelelő. A Szovjetunióban a hallgatók 5-10 százaléka végez aspirantúrát az iskola keretében. A tudomány és technika dinamikus fejlődésével kapcsolatban egyre nagyobb problémát okoz a főiskolák műszerekkel való felszereltsége. A kutatáshoz egyedi berendezésekre van szükségünk. A korszerű kiváló műszerek és berendezések hiánya korlátozza a főiskolák alkotó erejének kihasználását. Egyes munkahelyeinknek az alapkutatáshoz és oktatáshoz szükséges felszereltsége sem kielégítő. Nem kedvező, hogy műszereink jelentős részét nem szocialista országokból kell behozni. Be kell bizonyítanunk, hogy a KGST-országok főiskoláinak, akadémiáinak és tárcáinak kutatása, fejlesztése és termelése is képes a műszerezettség kérdésének megoldására. Egy szocialista ország sem oldhatja meg maga ezt a problémát. Ezért a kooperáció, a munkamegosztás, az egyes műszerek ipari gyártásának bevezetése jelenti a legprogresszívebb megoldást nemcsak a főiskolákon, de az egész kutatási alap anyagi ellátottságának megoldásában. gyakorolt hatásának az elmélyítése nagyon bonyolult feladat volt és lesz a jövőben is. Természetesen most, amikor a pártvezetőség, a szövetségi és az egyes köztársasági kormányok, a minisztériumok, valamint a többi állami és gazdasági szerv tisztázták a tudomány és technika további fejlesztésének céljait és útjait, számunkra is könnyebb lesz a munka. Bizonyára egyetértenek velem: most nem egymás szemére kell vetnünk azt, ki tett kevesebbet a CSKP KB ülésein kitűzött feladatok teljesítésében. EllenkezőANTON BLAŽEJ elvtársnak, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola rektorának felszólalása LADISLAV ABRAHÁM elvtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének felszólalása új szú 4 1983. IX. 1í
