Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 83. IX. 15. AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSKP KB titkárának felszólalása Tisztelt Elvtársak! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése rendkívül fontos lé­pés a CSKP KB 8. ülése határozatainak a Szlovák Szocialista Köztársaság felté­teleire történő lebontásában és megvaló­sításában. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója és a központi bizottsági ülés anyagának részét képező intézkedési tervezet alapvető céljai arról tanúskod­nak, hogy nagy felelősségtudattal, elv­szerű, pártos hozzáállással látnak hozzá a kitűzött feladatok konkretizálásához. Enélkül az igényes feladatokat nem le­hetne teljesíteni. Tudjuk, hogy túlnyomó részben ilyen megközelítés tapasztalható a kerületi és a járási pártbizottságok ülé­seinek előkészítésében is. Ez arról ta­núskodik, hogy megértették a tudomá- nyos-műszaki fejlődés teljes mérvű érvé­nyesítésének sürgető voltát. Ez a CSKP XVI. kongresszusa határozatai teljesíté­sének kulcsa a termelés intenzifikálásá- ban, minősége és hatékonysága javítá­sában, valamint a munkatermelékenység növelésében, ami az életszínvonal töké­letesítésének, a nép szociális biztonság- tudata szilárdításának, a világbékéért fo­lyó harc problémái megoldásának alap­vető tényezője. Ez a párt politikájának fő célja. Ezért szükséges, hogy a szavakat tettek kövessék. Külön és nyomatékosan ki kell emelnünk azt a fontos követel­ményt, hogy a tudományos-műszaki ha­ladás eredményeit gyorsan kell alkal­mazni a gyakorlatban. Ez alapvető fon­tosságú és kívánatos a belső szükség­letek és a nemzetközi összefüggések szempontjából egyaránt. Ennek kell hogy megfeleljen a párt-, az állami, a gazdasá­gi szervek és szervezetek irányító és szervező tevékenysége is. Teljes nyílt­sággal kimondom, ezen a területen a las­sú előrehaladás egyet jelentene a meg­torpanással a fejlett szocialista társada­lom építésében és a XVI. pártkongresz- szuson kitűzött feladatok nem teljesíté­sével. Olyan feladatok ezek, amelyek nem­csak a tudományos-műszaki frontra há­rulnak, hanem - amint azt hangsúlyozták ezen az ülésen - az egész párt és társadalom, minden dolgozó ügyének te­kintendők. Ez megkívánja, hogy minden munkahelyen határozzák meg a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésnek azokat a konkrét feladatait és céljait, amelyeket el kell érni már ebben az ötéves tervidő­szakban, valamint a 8. ötéves tervidő­szak előkészítése során. Ezzel összefüg­gésben hangsúlyozni szeretném a CSKP KB 8. ülése határozatai megvalósításával kapcsolatos hozzáállás néhány vonatko­zását. Elsősorban a gyakorlatban gyor­san mozgósítani és hasznosítani kell mindazt, amivel tudományos-kutatási alapunk rendelkezik, ami felhasználható és meghozza a várt eredményt. E cél elérésére meg kell teremtenünk a szük­séges feltételeket, gondoskodva a tudo- mány-kutatás-fejlesztés-termelés-fel- használás ciklusának felgyorsításáról és azoknak a gátló körülményeknek az el­hárításáról, amelyekről tárgyalt a párt központi bizottságának 8. ülése, s meg­határozta leküzdésük módját. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója és a vita joggal hangsúlyozta ezt a követelményt. Ezeknek a kérdéseknek megoldásában helyettesíthetetlen szerepük van a köz­ponti szerveknek. Ez egyaránt vonatkozik a tervezés, a pénzellátás, a bér-, az ár-, valamint a beruházási politika kérdéseire, az anyagi-műszaki ellátás szavatolásá­nak kérdésére stb., valamint a mindebből következő irányelvekre és rendeletekre, érthetőségükre, egyszerűségükre és csekély ügykezelési igényességükre. Szeretném megállapítani, hogy a 8. KB- ülés határozatai megvalósításával az ille­tékes tárcák felelősségteljesen foglalkoz­nak. Ezeknek a feladatoknak teljesítését egyezteti a Tudományos-Műszaki és Be­ruházásfejlesztési Szövetségi Mi­nisztérium. Ügyelünk arra, hogy a felada­tok túlnyomó többségét még ebben az esztendőben teljesítsék, hogy ezáltal be­folyást gyakoroljunk a 7. ötéves tervidő­szak hátralevő két évében előttünk álló feladatok megvalósítására, valamint kedvezően hassunk a 8. ötéves tervidő­szak előkészítésére. Ennek során fontos, hogy a központi szervek, valamint az irányító gazdasági szervek kebelén belül a tudományos-műszaki és a beruházás­fejlesztés céljaira létesített új állami bi­zottságok a munka olyan formáit és mód­szereit alkalmazzák, amelyek szavatolják az átfogó, egyeztetett megközelítés, a tárcák közti gátló körülmények eltávolí­tását, támogatni fogják a kezdeményezés fejlesztését és összpontosított nyomást gyakorolnak a tudomány és a kutatás eredményeinek gyors gyakorlati haszno­sítására. Ezeket a követelményeket nem­rég hangsúlyozta az SZKP KB-nak a tu­dományos-műszaki kérdésekről szóló határozata is, amely ezen a területen bennünket is ösztönöz a kitűzött felada­tok teljesítésére. A CSKP KB 8. ülésén hangsúlyozták a gazdasági fejlődés tervezésének és irányításában a célprogramok követke­zetes megvalósításának követelményét. A párt központi bizottságának beszámo­lója tíz pontban fogalmazta meg a nép­gazdaság hatékonysága és műszaki színvonala javításának fő irányait. Ezek­nek megvalósítása váljon a 8. ötéves terv, valamint a népgazdaságfejlesztési távlati terv előkészítő munkálatainak alapvető tartalmává. Teljesítésükre kell orientálni a tudományos-kutatási bázis kapacitásának döntő hányadát, valamint a szükséges beruházási erőforrásokat is, főleg a korszerűsítés és a rekonstrukció érdekében, amely feleannyi költséggel azonos eredmények elérését teszi lehe­tővé. Súlyos hiba lenne, ha nem követ­nék elsősorban ezt az utat, s ehelyett újra és újra további beruházásokat igé­nyelnének, akkor is, amikora régi termelé­si kapacitást korszerűsíthetik és jóval hatékonyabban kihasználhatnák. A fő cé­lok elérése érdekében biztosítani kell a szocialista gazdasági integrációban, elsősorban a Szovjetunióval való együtt­működésben részvételünk további fej­lesztését. Ezen az alapon kell fokozato­san megvalósítanunk az elkerülhetetlen szerkezeti változásokat, amelyeknek cél­ja az értékesítési folyamatok színvonalá­nak emelése és a gazdaságfejlesztés energia- és anyagigényességének csök­kentése. Az adott fejlődési szakaszban ez egyben a tudományos-műszaki fejlő­dés alapvető feladata is. Ez a legfonto­sabb módja a népgazdaság hatékonysá­ga növelésének. A világhoz képest ép­pen itt vannak a legnagyobb tartalékaink. Ebbe az irányba kell orientálnunk a dol­gozók kezdeményezését is, főként a komplex racionalizációs brigádok, az újítók és a feltalálók tevékenységét. Ezek a feladatok csak a központi szer­vek, a kutatási és a termelési szféra cselekvő és egységes hozzáállásával teljesíthetőek. Ki más biztosíthatja az ilyen megközelítést, mint a párt, a párt szervei és a kommunisták. Nem ideigle­nes feladatokról van itt szó, hanem tartós, elkerülhetetlen irányvételről, a hatékony, gazdaságos termelés szükségéről. E tekintetben senki sem várhat és nem szabad várnia csak a központi utasítá­sokra és intézkedésekre. Az egyik döntő fontosságú mérce, amely nem alkalmaz­ható a tudomány és a technika nélkül, a minőség, a szó legszélesebb értelmé­ben. Elsősorban a gyártmányok magas műszaki színvonaláról, használati jellem­zőikről, a világszintet elérő megbízható­ságukról, s arról van szó, hogy jól legye­nek értékesíthetőek külföldön, s egyben idehaza is rendelkezhessünk velük. A ki­váló minőségért, az átlagosság ellen fo­lyó harcban csak akkor lehetünk sikere­sek, ha a tudomány, a kutatás és a ter­melés nagyon szorosan együttműködik. Ezért szentelt a párt központi bizottsága olyan nagy figyelmet a tudomány és a termelés kapcsolatának, az új formák alkalmazásának, ezért szólt nagyrabe­csüléssel az ilyen hozzáállás jó példáiról. Közülük a beszámolóban Hruškovič elv­társ sokat megemlített. Szükséges azon­ban, hogy mindezek a követelmények kifejezésre jussanak a tudományos-kuta- tási bázis orientációjában, az erők és az eszközök nagyobb koncentráltságában, hatékony felhasználásukban, a tudomá­nyos akadémiák, a főiskolák, a termelés előtti szakaszok alkalmazott kutatása jobb együttműködésében és egymást ki­egészítő tevékenységükben. A tudományos-kutatási bázist egyez­tetetten kell fejleszteni, nahogy ésszerűt­len átfedésekre, az erők és az eszközök szétforgácsolására kerüljön sor. Ezért je­lenleg a központi szervek fontos felada­tainak egyike felmérni, hogy vajon tudo­mányos-kutatási bázisunk munkájának színvonala, felépítése és orientációja megfelel-e a szükségleteknek, s e tekin­tetben hatékonyságának sokoldalú növe­lésére intézkedéseket kell foganatosíta­niuk. Döntő fontosságúnak tekintjük azt a sürgető követelményt, hogy a tudomá­nyos-kutatási bázis erejét meghatvá­nyozzuk azáltal, hogy széles körű, helyes irányú tudományos-műszaki együttmű­ködést fog folytatni a Szovjetuniónak, va­lamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi országának hatalmas tu­dományos-kutatási bázisával. Ezzel egyidejűleg cselekvöbben kell felhasz­nálnunk a világ tudományának minden elérhető eredményét, beleértve a szaba­dalmak vásárlását. E tekintetben, amint azt helyesen hangsúlyozták, lényegesen tökéletesítenünk kell tájékoztatási rend­szerünket is, nehogy oly&smit kutassa­nak és találjanak fel, amit már régen feltaláltak. Fontos magában a tudomá- nyos-kutatási bázisban szüntelenül nö­velni a munka hatékonyságát. Ez a tudo­mányos-kutatási bázisban az önálló gaz­dasági elszámolás alapelveinek széle­sebb körű érvényesítése és e bázis töké­letesebb káderellátása mellett megkíván­ja a szükséges műszerekkel, fejlesztési és kísérleti eszközökkel történő ellátását, aminek híján maradéktalanul nem bizto­sítható a kutatástól a termelésig terjedő ciklus igényelt felgyorsítása. Ez megköveteli, hogy az egyes tárcák és a termelési-gazdasági egységek a gazdasági tervekben biztosítsák'ezek­nek a kérdéseknek a megoldását. Ez vonatkozik a konstrukciós és a tervező­irodák ellátottságára is, hiszen itt úgyszin­tén nagy az adósságunk, annak ellenére, hogy ismeretesek a szükséges technikai eszközök, s azokat részben nálunk, Csehszlovákiában is gyártjuk. A tudományos-műszaki fejlődés meg­gyorsításában a termelée előtti szaka­szok jelentősége megkívánja, hogy lé­nyegesen növeljük a tervezők, a konst­ruktőrök és a technológusok szerepét, és javítsuk helyzetüket. Ezek a dolgozók döntő hatással vannak a gyártmányok, az alkalmazott technológia műszaki szín­vonalára, s ezáltal a termelés hatékony­ságára és minőségére is. A párt központi bizottsága ezért intézkedéseket javasolt szerepük növelésére, beleértve társadal­mi helyzetük Javítását is. További fontos intézkedés különféle műhelyek létesíté­se, amelyek elősegítik egyrészt a gyárt­mányok, másrészt a technológia gyor­sabb innovációját. Minden esetben nem várható el az, hogy valamely egycélú gépet vagy kisebb gépi eszközt valaki más fog számunkra gyorsan leszállítani. Éppen az ilyen műhelyekben kell szünte­lenül tökéletesíteni a technológiát, amelytől végső soron a termelés minősé­ge, anyag-, energia- és munkaigényes­sége is függ. A párt központi bizottsága nagy figyel­met fordított a tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsítása érdekében a dolgo­zók, a tudósok és a technikusok erkölcsi és anyagi ösztönzésére. Velősen kifejez­ve, célunk az, hogy egyrészt a termelés­ben, másrészt a termelés előtti szakaszo­kon és a tudományos-kutatási bázisban leküzdjük az egyenlősdi még tapasztal­ható tendenciáit, s a jutalmazás igazod­jék a társadalmi hozamhoz, a tényleges eredményekhez. Ez nem konfliktusmen­tes folyamat és nem is lesz az, de nekünk vállalnunk kell. A tudomány és a technika eredménye­inek alkalmazása magas fokú követelmé­nyeket támaszt az emberek képesítésé­vel szemben, aminek a vitában nagy figyelmet szenteltek. Szükség van azon­ban a nagy felelősségtudatra, a technoló­giai és a munkafegyelemre is. Ezért egyetlen munkahelyen sem szabad bele­törődni a fegyelmezetlenségbe, a felüle­tességbe, nem szabad elnézni a selejtes munkát. Ez elsősorban igényességet kö­vetel az irányító dolgozóktól, valamint a párt- és a szakszervezet szervezeteitől. Döntő fontosságúnak tekintjük, hogy a CSKP KB 8. ülésének határozataival nap nap után foglalkozzanak a gazdasági dolgozók, a szakszervezet, a párt szervei és szervezetei, az ifjúsági szervezetek, a tudományos-műszaki társaság, s hogy mindenki tisztában legyen a határozatok­kal és teljesítésükben konkrét feladatai­val. Elsősorban ennek érdekében kell a vezető dolgozóknak intézkedéseket fo­ganatosítaniuk, a párt szerveinek és szervezeteinek következetesen gyako­rolniuk az ellenőrzés jogát, felelősségre vonva mindazokat, akik feladataikat nem teljesítik. Ebben az irányban kell fejlesz­teni a párt szervező és tömegpolitikai munkáját, összehangolni a szakszerve­zet, aa ifjúsági szervezet, a tudományos- műszaki társaság és a gazdasági veze­tés tevékenységét. A tudomány s a tech­nika fejlődése és eredményeinek alkal- , mazása általában nagyobb figyelmet kö­vetel és azt, hogy a tudományos és ^ kutatóintézetekben, a konstrukciós és a tervezőirodákban, a technológiai mun­kahelyeken tökéletesítsék a pártszerve­zetek tevékenységét, erősítsék tagállo- mányukat; gondoskodjanak a kommunis­ták megfelelő széthelyezéséről és azáltal növeljék a párt befolyását ezen a rendkí­vül fontos területen. Ez megkívánja, hogy a párt szervei és szervezetei konkrétan értékeljék a tudományos-kutatási bázis­nak, az egyes kutatóintézeteknek eddigi munkáját,«. 'munkaterveiket, felmérjék anyagi éllátottsátjukat, a kitűzött felada­tok teljesítésének káderfeltételeit és gon­doskodjanak arról, hogy a tudomány és a technika eredményei hasznosításának mindenütt szabad útja legyen, s ezeknek az alakulatoknak dolgozóit valóban érde­meik szerint díjazzák. A termelésben a pártszervezetek figyelmének homlokte­rében álljon a gyártmányok innovációs programjának teljesítése, beleértve a technológia innovációját, továbbá a ter­melésnek és a normabázisnak tökélete­sítése, az újítók, a feltalálók munkaered­ményeinek és tapasztalatainak gyors fel- használása. A cél az, hogy a kezdemé­nyezést és annak támogatását a terme­lés minőségi vonatkozásaira orientáljuk. Ebben nem minden esetben vagyunk eredményesek. 1 • A szocialista társadalomban objektíve nincsenek olyan gátló körülmények, amelyek akadályoznák a tudomány és a technika fejlődését és érvényesülését, viszont munkánkban vannak fogyatékos­ságok és ezeket a leghatározottabban meg kell szüntetnünk. Ezért sok függ attól, hogy milyen következetesen és igé­nyesen biztosítjuk a feladatok teljesíté­sét, beleértve a gyönge láncszemek ká­derellátását. Ez nem halogatható. Az év első felének tervteljesítése, amellyel fog­lalkozott a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége, arról tanúskodik, hogy a tu­domány és a technika eredményei fel- használásának kedvező tendenciái elle­nére ebben a vonatkozásban még lema­radunk a szükségletek és a kitűzött célok mögött. Ez megnyilvánul az alacsony fokú innovációban, a meg nem felelő minőségben, a kiváló minőségű gyártmá­nyok csekély hányadában és az alacsony műszaki színvonalban. Ennek következ­tében nem kevés a nehézség a termelés­ben csakúgy, mint belső szükségleteink kielégítésében. Hangsúlyozni szeretném - elvtársak -, hogy a CSKP KB 8. ülése határozatainak teljesítése se nem egy­szeri feladat, se nem kampány. A tudo­mány vívmányai csak úgy kapcsolhatók egybe a szocializmus előnyeivel, ha szüntelenül nap nap után harcot vívunk a gazdasági feladatok teljesítéséért. A CSKP XVI. kongresszusán a párt központi bizottságának beszámolója rá­mutatott arra, amit már nemegyszer hangsúlyoztunk, hogy ez az egész párt és az egész társadalom forradalmi fel­adata, mégpedig ugyanolyan, amilyen népgazdaságunk iparosítása és a mező- gazdaság szocializálása volt. Mindannyi­an jól emlékezünk arra, hogy milyen göröngyös utat jártunk be, mit kellett tennünk a sikerek érdekében, milyen óri­ási tömegpolitikai és szervező munkát fejtettünk ki, hány kádert kellett áthelyez­nünk, a nehezebb szakaszokra irányíta­nunk e célok elérésére. A tudomány és a technika teljes fel- használása nem gépies folyamat. Ez szüntelen harcot követel a kényelemsze­retet, a maradiság, hibáink és fogyaté­kosságaink ellen. Ez megkívánja az egész párt és az egész társadalom moz­gósítását azoknak a feladatoknak egysé­ges teljesítésére, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusán és a CSKP KB 8. ülésén tűztünk ki magunk elé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom