Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám, szerda

A tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítéséért (Folytatás a 3. oldalról) SZT A tevékenységében céltudatosan fejlődtek azok az irányzatok, amelyek növelték munkájának hatékonyságát, s elmélyítették a munkahelyeik és a ter­melés közötti kapcsolatokat. Kezdtek ki­alakulni a feltételek saját realizációs alap­jának kiépítéséhez. Annak érdekében, hogy az SZTA munkahelyei hatékonyab­ban kapcsolódjanak be az állam műszaki politikájának megvalósításába, céltuda­tosan el kell mélyíteni ezeket a progresz- szív irányzatokat. Az alapkutatás terve­zésében és szervezésében érvényesíte­ni kell a célprogramos módszereket, amelyek fokozzák annak társadalmi ha­tékonyságát. A tudományos szakágaza­tok fejlesztését össze kell kapcsolni a ku­tatásnak az időszerű és perspektív gya­korlati feladatok megoldására irányuló szintetikus munkájával. Feltételeket kell teremteni a szakágazatok közötti együtt­működéshez, bátrabban kell kihasználni az SZTA, a főiskolák, az alkalmazott kutatás és a gyakorlati termelés dolgozói­ból szervezett interdiszciplináris kollektí­vákat. El kell mélyíteni az együttműkö­dést a Csehszlovák Tudományos Akadé­miával, valamint a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tudományos intézményeivel. A tudományos-műszaki fejlesztés ter­vében szereplő feladatok megoldásába jobban be kell kapcsolni a főiskolákat. Az utóbbi időszakban a kutatási tevékeny­ség itt is számos kedvező eredményhez vezetett, javultak a pedagógiai munka és kutatás közötti kapcsolatok, előtérbe ke­rült a társadalmi gyakorlat döntő problé­máinak a megoldása, a káderek hatéko­nyabb felkészítése stb. Ennek ellenére , az erők és az eszközök koncentrálása, az interdiszciplináris együttműködés, a tu­dományos-pedagógiai és a kutatási tevé­kenységben megnyilvánuló kooperáció még nem felel meg teljes mértékben a főiskolák ez irányú lehetőségeinek. Jobban és egyenletesebben kell kihasz­nálni az egyes iskolák és tanszékek tudo­mányos kapacitásait, s intenzívebben kell bekapcsolni a hallgatókat a tudományos munkába és a szakmai tevékenységbe. Ki kell keresni a tehetséges kádereket, s megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tani a nevelésükre. Elvárjuk, hogy a főis­kolák és a Szlovák Tudományos Akadé­mia még kezdeményezőbben segítsék elő a legújabb nemzetközi ismeretek elter­jesztését a társadalmi gyakorlatban. A tudomány fejlesztésében megnyilvá­nuló progresszív irányzatok elmélyítése, s eredményeinek gyorsabb érvényesíté­se a társadalom életében azt is megkö­veteli, hogy a társadalomtudományok na­gyobb figyelmet összpontosítsanak a tu- dományos-műszaki haladás területére, valamint a tudományos-technikai forra­dalom társadalmi hatásainak helyes megértésére. A társadalomtudományok­nak hatékonyabban kell hozzájárulniuk az olyan konkrét és reális problémák megoldásához, amelyeket az élet állít elénk. Rendkívül időszerű az olyan kér­déseknek a feldolgozása, amilyen példá­ul a tudományos-technikai forradalom vívmányainak és a szocializmus előnyei­nek az egybekapcsolása, annak lényege és jelentősége, a tudomány és a terme­lés integrációja, a tudomány internacio­nalizálása, a párt vezető szerepének az érvényesítése a tudományos-műszaki haladás irányításában. E témakörök ki­dolgozását össze kell kapcsolni a bur­zsoá koncepciók és a tudományos-tech­nikai forradalom revizionista deformációi­nak hozzáértő bírálatával. Sürgős követelmény a gazdasági ku­tatás hatékonyságának a növelése. Ezért a párt- és a kormányszervek nemrég intézkedést tettek az alkalmazott gazda­sági kutatás központi irányításának javí­tására, azzal a céllal, hogy a kapacitáso­kat a legfontosabb népgazdasági problé­mák megoldására összpontosítsák. Ha­sonlóan kell elrendezni a gazdasági kuta­tást a reszortokban és a gazdasági szfé­rában is. Arról van szó, hogy az általános elméleti kérdések megoldása mellett fo­kozottabb figyelmet kell szentelni a fejlett szocialista társadalom építésével össze­függő gazdasági gyakorlat kulcsfontos­ságú feladatainak is. Kiemelten kell fej­leszteni a szocializmus politikai gazda­ságtanát, mint a társadalmi folyamatok irányításához szükséges elméleti alap egyik legfontosabb tartozékát. A gazda­sági kutatás irányzatában előtérbe kell helyezni az olyan problémák megoldását, amelyek közvetlenül összefüggnek az új­ratermelési folyamat intenzifikálásával, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítésével, a tudomá- nyos-műszaki haladásnak a kihasználá­sával a népgazdaság hatékonyságának a növelésében, a tervszerű irányítási rendszer további tökéletesítésével, vala­mint a gazdasági és a társadalmi fejlődés objektív dialektikájával. Elvárjuk, hogy a gazdasági kutatás az említett kérdések mély elemzésével hozzájárul a döntési folyamatok minőségének javításához minden szinten. A tudomány és a technika jelenlegi gyors ütemű fejlesztésének biztosításá­hoz rugalmasabban ki kell használni a legújabb tudományos-műszaki és gaz­dasági információkat. Az elmúlt években sikerült kiépíteni az országos információs rendszer alapjait, amelyet egységesen működő komplexumként fejlesztünk tovább. A tudományos-műszaki és gaz­dasági információk rendszerének kihasz­nálásában azonban még mindig jelentős tartalékaink vannak. Nem állnak rendel­kezésre például a komplex összehasonlí­tó információk, valamint a tanulmányi­elemző jelentések a szükséges mennyi­ségben. El kell érni, hogy a tudományos­műszaki és a gazdasági információk min­den szinten az alkotó dolgozók rendelke­zésére álljanak. Célszerűbben kell ki­használni a nemzetközi kiállításokon, kongresszusokon és szimpoziónokon va­ló részvétel szervezésének a lehetősé­geit is. Fokozott hangsúlyt helyezünk a tudo­mányos-műszaki és gazdasági informá­ciók rendszerének számítástechnikai és mikrográfiai berendezésekkel való ellátá­sára. Nagy figyelmet kell fordítani arra is, hogy a rendszer egyes részei kapcsolat­ban legyenek a világviszonylatban, a Szovjetunióban, valamint a KGST-or­szágok közösségében működő informá­ciós rendszerekkel. Ezeket a kérdéseket következetesen kell biztosítani és koordi­nálni a tudomány és a technika új irányí­tási szerve által. Létfontosságú számunkra a csehszlovák-szovjet együttműködés Elvtársak! A CSKP XVI. kongresszusán ismétel­ten hangsúlyoztuk, hogy a tudományos- műszaki haladás meggyorsításához az összes döntő jelentőségű területen nem elegendők a saját erőink. Reális lehető­ségünk van azonban az együttműködés céltudatos elmélyítésére a baráti orszá­gokkal, elsősorban Szovjetunióval. A további fejlődés igényes feladatai megkövetelik, hogy még intenzívebben kapcsolódjunk be a sokoldalú integrációs intézkedések tervének, valamint az együttmüködés hosszú távú célprogram­jainak megvalósításába. A legfelsőbb szintű eddigi tárgyalásokon elért eredmé­nyekkel összhangban az erőket elsősor­ban a legfontosabb tudományos és mű­szaki problémák gyorsabb ütemű megol­dására kell összpontosítani, amelyek ki­emelt jelentőségűek a CSSZSZK és a többi szocialista ország gazdasági fej­lődésében. Az országos célok keretében kifejező mértékben kell növelni a gazda­sági szervek és szervezetek, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság kuta­tási-fejlesztési alapjának részvételét a tu­dományos-műszaki fejlesztés olyan perspektív irányzataiban kibontakozó együttműködésben, amilyen például a mikroelektronika, a robottechnika, az automatizálás, a biotechnológia, az atomenergetika, az új ipari alapanyagok, a mezőgazdasági növény- és állatfajták, valamint más kutatási eredmények beve­zetése. Szorosabb összhangot kell te­remteni a tudományos-műszaki együtt­működés, a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció, valamint a közös programok megvalósítása között. Ezért egyre nagyobb jelentősége van a tervek kölcsönös koordinálásának, amelynek a prognózisok, a hosszú távú előrejelzé­sek, valamint a 15-20 évre szóló tudo­mányos-műszaki komplex fejlesztési programok kidolgozásában megnyilvá­nuló szoros együttműködésből kell kiin­dulnia. Az előirányzott együttműködést szerződésileg is biztosítani kell a maxi­mális mértékben. Olyan egyezmények kötéséről van szó, amelyek garantálják a termékek nemzetközi viszonylatban is élenjáró műszaki-gazdasági színvonalát. A reszortoknak, a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy vállalt kötelezettségeiket idejében és a kívánt minőségben teljesítsék. Gyorsabb ütemben kell folytatni a tu­dományos-műszaki és termelési együtt­müködés kiszélesítésének elkezdett irányzatait, s még nagyobb súlyt kell helyezni a munkamegosztás elmélyítésé­re, elsősorban a Szovjetunióval. Ez lét­fontosságú kérdés a számunkra. Ezért elvárjuk, hogy az SZSZK kormánya, az illetékes minisztériumok, a termelési­gazdasági egységek, a vállalatok és a kutató intézetek bátrabban fogják érvé­nyesíteni az együttműködés olyan maga­sabb szintű formáit, amilyenek például a közvetlen termelési kapcsolatok, a kö­zös tudományos tanácskozó testületek, tudományos kutatási és fejlesztési kollek­tívák, konstrukciós és műszaki-tervezési alakulatok, kutatási laboratóriumok, a kö­zös vállalatok és egyéb intézmények. Az ilyen irányú együttműködés köve­tendő példáját nyújtja a Prešovi Fémipari Kutatóintézet ahol a pártszervek támoga­tásának köszönhetően kialakulnak a fel­tételek egy közös csehszlovák-szovjet munkahely építéséhez az ipari robotok és a manipulátorok fejlesztése területén. A fogyasztási elektronikai termékeket gyártó Tesla Bratislava vállalatban ideig­lenes konstrukciós irodát készítenek elő szovjet szakemberek részvételével az új színes tévékészülék gyártásának előké­szítésére, amely egységesítve lesz a szovjet szerkezeti koncepcióval. Egyút­tal a voronyezsi szovjet partnerrel folyta­tott kölcsönös kooperáció alapján a video- magnetofonok gyártását is előkészítik. A mezőgazdasági kutatás területén pél­daként emelhetjük ki a Nyitrai Állatte­nyésztési Kutatóintézet együttműködését a Szovjetunió hasonló jellegű intézmé­nyeivel. Arra van szükség, hogy a további progresszív irányzatokban is hasonlóan érvényesüljenek az együttmüködés ha­sonló formái. Ebben az irányban határo­zottabb döntéseket várunk az illetékes irányítási szervektől. Vállalataink és ter­melési-gazdasági egységeink előtt nagy lehetőségeket látunk a Szovjetunió egyes népgazdasági programjainak megvalósításában is, valamint a népgaz­daság számos ágazatának korszerűsíté­sében és felújításában. Hatékony licencpolitika érvényesítésé­re kell törekednünk, amely elősegíti a legfontosabb programokkal kapcsola­tos feladatok megoldását, hozzájárul a fejlett tőkés államokkal folytatott kölcsö­nös árucsere fennálló szerkezetének ja­vításához, valamint a belső piac szük­ségleteinek jobb ellátásához. A iicencek vásárlását a beruházási szempontból ke­vésbé igényes területekre kell összpon­tosítani, ahol rövidebb a megtérülés ide­je. Az iparilag fejlett nem szocialista álla­mokból való vásárlások során a prog­resszív licenceket kell előnyben részesí­teni, valamint az olyanokat, amelyek nem növelik a függőségünket, s nem lehet velük visszaélni a szocializmussal szem­ben. Ki kell szélesíteni a KGST-orszá- gokból származó Iicencek felhasználását is, jobb kölcsönös koordinálást kell elérni ezek vásárlásánál, s feltételeket kell te­remteni a Iicencek lényegesen nagyobb arányú eladásához is, amíg még mindig nem kielégítő mértékű. A célprogramos módszer következetes érvényesítésével Elvtársak! A népgazdaság intenzív fejlesztésé­ben kitűzött célok elérése megköveteli a tervezési és az irányítási folyamatok további tökéletesítését. Ezért a CSKP KB 8. ülése nagy figyelmet fordított a tudo­mányos-műszaki fejlesztés irányítására és szervezésére, amely az egész újrater­melési folyamat elválaszthatatlan részét képezi. Az elfogadott alapelveket teljes mértékben érvényesíteni kell a társadal­mi gyakorlatban. Nem egy teljesen új követelményről van szó, mert már a nyolcvanas évek kezdetén is több in­tézkedést fogadtunk el abban az irány­ban, hogy gazdaságunk fejlesztésének kiemelt kérdései megoldást nyerjenek, hogy javuljon a koordinációs munka, s növekedjen a tudományból és a kuta­tásból származó haszon. Ennek érdekében a célprogramos módszerek következetes érvényesítésé­vel kell növelni a tervezés hatékonysá­gát. Erre az alapra kell építeni az egyes ágazatok fejlesztési koncepcióit, amelyek a hatékonyság és a minőség javítására, s ezzel a társadalmi szükségletek színvo­nalasabb kielégítésére irányulnak. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert ezen az úton az erőket és az eszközöket a fejlesztés legfontosabb irányzataira összpontosít­hatjuk, s elérhetjük, hogy a tudomány és a technika döntő tényezővé váljon ebben a folyamatban. A komplex és programjel- legű hozzáállásnak a központi, az ágaza­ti és a funkcionális szervek, valamint a gazdasági gyakorlat konkrét munka- módszerévé kell válnia. Ez olyan új fela­dat, amely nagy igényeket támaszt a résztvevő szervek és szervezetek kon­cepciós munkájával szemben. A CSKP XVI. kongresszusán, az SZLKP kongresszusán, továbbá a CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatok ér­telmében ezt a célprogramos módszert már érvényesíteni kezdtük. Kialakult a 20-25 éves előrejelzést kidolgozó fo­lyamatos munkák rendszere, valamint a szociális és gazdasági fejlesztés alap­vető irányzatainak tízéves időszakra való kidolgozása, melynek keretében a 8. öt­éves tervidőszak részletesebben szerepel. A tudományos-műszaki fejlesztés előre­jelzése kiindulási alapul szolgál a gazda­sági és társadalmi fejlődés alapvető irányzatainak, az egyes ágazatok fejlesz­tési terveinek, valamint a kiemelt fejlesz­tési programok kidolgozásához. Nagy követelményeket támasztunk ezekkel a munkákkal szemben, arra törekedve, hogy hiánytalanul tartalmazzák a nem­zetközi tudományos ismereteket, s tény­legesen elősegítsék a gazdaság intenzifi- kációs folyamatainak a megvalósítását, s a szocialista gazdasági integráció fej­lesztését. A tudományos-műszaki fej­lesztés hosszú távú előrejelzései alapve­tően meghatározzák a gazdasági fejlesz­tés koncepcióit és programjait, amelyek a párt gazdasági és szociális politikájá­nak hosszú távú stratégiájaként érvénye­sülnek. Egyúttal a tudományos-kutatási poten­ciál számára is tájékoztatást jelentenek abban az irányban, hogy mire kell össz­pontosítani az erőket és az eszközöket. A tervezést előkészítő munkák tökélete­sítésével és rendszeres végrehajtásával megszilárdul az irányítás alapvető eszkö­zét képező ötéves állami terv Az ötéves és az éves tervek előkészítése így a tu­dományos-műszaki haladás ismereteiből fog kiindulni, s jobban biztosítja a nép­gazdaság fejlesztésének kiemeít irányza­tait, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítését. A munkák igényessége megköveteli, hogy a párt-, az állami és a gazdasági szervek és szervezetek a komplex, köl­csönösen összefüggő és gazdaságilag indokolt alapokra összpontosítsák a fi­gyelmüket az 1995-ig szóló gazdasági és szociális fejlesztés alapvető irányzatai­nak kidolgozása során, s érvényesítsék a munkaszervezés új formáit. A gazdasági fejlesztés színvonalasabb előkészítése érdekében munkacsoporto­kat hoztunk létre mind az előrejelző tevé­kenység, mind pedig az egyes gazdasági ágazatok fejlesztési irányzatainak kidol­gozása területén. A további gazdasági fejlődés haté­konyságának biztosítása szempontjából különösen nagy jelentőségű az egyes területek kiegyensúlyozott fejlesztése, s forrásaik bekapcsolása a népgazdaság részarányos fejlesztésének megvalósítá­sába. Ezért az ágazati szervek területi vonatkozásban is kidolgozzák a feladato­kat, s együttműködnek a kerületi nemzeti bizottságokkal a problémák megoldásá­ban. Az SZSZK egyes területeinek hosz- szú távú fejlesztésével egy különálló munkacsoport foglalkozik. A célprogramos módszerek fejleszté­se, valamint a tervezés minőségi színvo­nalának emelése megköveteli a gazda­sági mechanizmus minden részletének a fejlesztését, s a rendszerben kifejezőb­ben kell érvényesíteni a gazdasági haté­konyság hosszú távú mutatóit. A ki­egyensúlyozottság mellett a végrehajtás szabályozási rendszerét is a terv szerves részeként kell fejleszteni. Ezekben elő­térbe kell helyezni a gazdasági befekte­tések magasabb fokú hasznosítását, fi­gyelembe véve a termelési eredmények össztársadalmi hasznát. Ezért az egyes gazdasági ösztönzőknél arra kell töre­kedni, hogy azok hatása hosszú távon érvényesüljön. Amint azt a CSKP KB 8. ülése hangsú­lyozta, a termékek műszaki-gazdasági színvonalát kifejező fontos eszköz az ár. Számos intézkedés született már arra, hogy a termékek ára arányosan tükrözze azok műszaki és minőségi színvonalát. Tárgyilagosan meg kell azonban állapíta­ni, hogy e téren nem értük el a várt hatékonyságot. A gyakorlatban nagyobb mértékben szabnak magasabb árat a di­vatos és luxustermékeknek, mint a mű­szakilag magas színvonalú termékeknek, illetve nagyon gyakran az egyszerű inno­vációért is nyújtanak árkiegészítést. Amint a gyakorlat bizonyítja, a műszaki haladás érdekében az árképzés nagyobb skáláját kell alkalmazni; vagyis az új termékek nagyobb termelési költségeit tükröző, ideiglenesen érvényes árakon kívül további formákat is érvényesíteni (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ szil 4 "'V 1983. IX. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom