Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám, szerda
ÚJ szú 5 1983. IX. 14. A tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítéséért (Folytatás a 4. oldalról) kell. Az ártámogatást a legprogresszívebb termékek esetében kell alkalmazni, az áraknak tükrözniük kell, hogy a terméket milyen hatékonysággal érvényesítjük a világpiacon stb. Az árakból olyan eszközt hozzunk létre, amely a szocialista gazdaság többi törvényszerűségének kifejezésre juttatása mellett többet ad azoknak a szervezeteknek, melyek a műszaki haladás élén vannak. Egyúttal szükséges, hogy az illetékes központi szervek haladéktalanul bontsák le a finanszírozás, az anyagi ösztönzés, a termelés és a külkereskedelem szorosabb összekapcsolása, a hitel- és a kamatpolitika tökéletesítésének alapelveit is, hogy szilárdítsák a fegyelmet és szigorítsák az alapelvek megtartásának ellenőrzését. Ez azokra az alapelvekre vonatkozik, melyeknek hatékonyabban elő kell segíteniük a műszaki haladást. E változások gyakorlati érvényesítése megköveteli, hogy az irányítás minden szintjén javítsuk a munka színvonalát. Ez különösen sürgető feladat az ágazati minisztériumokhoz fűződő kapcsolatokban. A tudományos-műszaki, a gazdasági és a szociális fejlesztés egységének értelmében olyan irányítási rendszernek kell túlsúlyban lennie, amely hatékonyan befolyásolja a kutatás és a fejlesztés eredményeinek termelésben történő alkalmazását. A tudományos-műszaki fejlesztés irányításának szükséges javulását alkotó hozzáállással kell elérni, továbbá nagy politikai és szakmai hozzáértéssel, az állami és gazdasági szervek és ezek apparátusa részéről nagyobb aktivitással, valamint azzal, hogy az ágazatok keretében és az ágazatok között javul az együttműködés és a munka koordinálása. Ennek érdekében - összhangban a CSKP KB 8. ülésének határozatával - létrehozzuk az SZSZK Tudományosműszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottságát. Szükséges, hogy az SZSZK kormánya és az SZNT fogadjon el olyan törvényerejű rendeleteket és előírásokat, hogy ez a szerv hatékonyan működhessen, megfeleljen szlovákiai viszonylatban az egységes állami tudományos-műszaki politika Előkészítéséért, járuljon hozzá a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyabb gyakorlati érvényesítéséhez és a beruházási feladatok teljesítéséhez. Egyúttal ellenőrzi a tudományos és műszaki tervfeladatok teljesítését. Ennél a változásnál ki kell használni az eddigi beruházási és műszaki-fejlesztési minisztérium apparátusát, káderszempontból úgy kell azt javítani, hogy még jobban eleget tehessen az egyre igényesebb feladatoknak. Ugyanígy a Szlovák Tervbizottságon, az illetékes ágazatokban és a Szlovák Tudományos Akadémián is megfelelő szervezési és káderfeltételeket kell teremteni ahhoz, hogy állandóan magas színvonalú prognosztikai tevékenységet fejthessenek ki az ,, 1995-ig szóló gazdasági és szociális fejlesztés alapvető irányai kidolgozásának alapjai“ dokumentum értelmében. E dokumentum alapján kell biztosítani az egyes ágazatok és területek fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kidolgozását. Úgy szervezzék e tevékenységet, hogy a távlati tervek készítésének eredményeit a maximális mértékben kihasználhassák a 8. ötéves terv előkészítésekor is. A tudományos-műszaki fejlesztés biztosítása során különösen fontos szerepet töltenek be a termelési-gazdasági egységek, hiszen fokozatosan itt teremtődnek meg a feltételek, vagyis a szükséges kutatási, fejlesztési, technológiai és gép- szerkesztői potenciál itt jön létre, ugyancsak itt jön létre az anyagi-műszaki alap, itt fejlődnek a képzett káderek, s az is lényeges szempont, hogy megerősödik a termelési-gazdasági egységek jogköre. Ezért az irányítás e láncszemeinek teljes felelősséget kell viselniük a tudományos- műszaki fejlesztés eredmények gyakorlati érvényesítéséért. A műszaki fejlesztés érvényesítésének súlypontja a vállalati szférában kell hogy legyen, hiszen ez a szféra közvetlenül hat az újratermelési folyamat hatékonyságának növelésére. Ez megköveteli, hogy a gyártmány- és gyártásfejlesztésnek tömegesebb jellege legyen, s hogy folyamatosan segítsék elő a termelés műszaki színvonalát és minőségének javulását. Az állami terv tételes feladatainak biztosításán kívül a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok teljes mértékben felelősek a műszaki politika végrehajtásáért is. Az alacsonyabb fokozatú innovációt főleg a saját erőforrásokból kell finanszírozni, kihasználva az eszközök évközi átutalásának lehetőségét. Ezzel összefüggésben kell tökéletesíteni a belső szervezést a tudományos-műszaki bázishoz fűződő kapcsolat, hogy valóban érvényesüljenek az érdemszerű elosztás alapelvei. A CSKP KB 8. ülése feladatainak értelmében jobban el kell mélyíteni a kutatásban és a fejlesztésben dolgozók, a tervezők, a konstruktőrök és a technológusok erkölcsi és anyagi érdekeltségét. Fokozatosan meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy egyre több kutatási és fejlesztési szervezet térjen át az önelszámolásra. A termékek műszaki és minőségi színvonalának javulását hatékonyabban elő kell segíteniük az állami és ágazati minőségvizsgáló intézeteknek, valamint a termékek műszaki-gazdasági paraméterei igényesebb megítélésének. Szükséges, hogy az illetékes kiállító szervek rendkívüli figyelmet fordítsanak mind az állami, mind pedig az ágazati metrológiának, valamint a metrológia tevékenységéhez szükséges összes feltétel gyors biztosításának. Úgy kell értelmezni a metro- lógiát, mint a színvonalas termelés elérésének egyik alapvető feltételét. A termelés hatékonysága növelésének alapvető feltétele, hogy rendszeresen törődünk a termékek magas műszaki-gazdasági színvonalával. Már a tervkészítés során olyan igényes feltételeket kell teremteni, melyek a vállalati szférát a műszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítésére irányítják, hozzájárulnak a feladatmegoldási idő lerövidítéséhez. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok terveiben jobban érvényesítsük az átfogó és minőségi jellegű specifikus mutatók rendszerét, melyek konkrét célokat határoznak meg a termelés műszaki színvonala és minősége javításában, valamint az anyagigényesség csökkentésében. Ennek kell megfelelnie a komplex minőségirányítási rendszer következetes érvényesítésének, és ennek megfelelően kell érvényesíteni az önálló elszámolás lehetőségeit. A termelés minősége kell hogy legyen az értékelés alapvető kritériuma nemcsak a szervezetek, hanem minden dolgozó és főleg minden vezető dolgozó vonatkozásában. A tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítása során jelentős tényező az állóeszközök újratermelése. El kell érnünk, hogy a beruházási tevékenységben az eddiginél sokkal jobban hasznosítsuk a tudomány és technika legújabb ismereteit, hogy a beruházások hozzájáruljanak gazdaságunk szükséges szerkezeti átalakításához, a korszerűsítés és a rekonstrukció részarányának növeléséhez, miközben a legprogresszívebb technológiákat érvényesítjük. Az építőművészek és a tervezők feladata, hogy a tudomány és technika progresszív eredményeit tükrözzék az építkezések előkészítésében, valamint megvalósításában, hogy megoldás-variánsaikkal optimálisan megfeleljenek fejlett szocialista társadalmunk szükségleteinek, hogy az építőművészet hozzájáruljon környezetünk harmonikus alakításához. A tervezési és irányítási folyamat tökéletesítése során nem téveszthetjük szem elől azt a követelményt, hogy csökkenteni kell az irányító tevékenység állandóan növekedő adminisztráció-igényességét. Ennek egyik útja, hogy jobban kihasználjuk és fejlesszük az automatizálást, idejében módosítjuk, illetve felszámoljuk a túlhaladott előírásokat és rendeleteket. A dolgozók alkotó aktivitásával Elvtársak! A tudományos-műszaki fejlesztésben és annak gyakorlati érvényesítésében kitűzött igényes feladatok megkövetelik, hogy ezeket a törekvéseket megértse a dolgozók legszélesebb tömege, hogy a szó szoros értelmében az ilyen jellegű tevékenység legyen a kezdeményezés fő mozgatóereje. Tapasztalataink teljes mértékben azt bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés mindenütt gyümölcsöző, ahol sokoldalúan hasznosítják a dolgozók alkotó erőit, ahol a tudósok, mérnökök és technikusok munkáját összekapcsolják a munkások mesterségbeli tudásával és tapasztalataival. Eredményesen fejlődik és gyümölcsözik mindenütt, ahol a vállalatok és üzemek vezetése rendszeres és elsőrendű figyelmet fordít rá. Megköveteljük, hogy a tudomány ne csak divathullám legyen, hanem váljék teljes mértékben életünk alkotó elemévé. Ha ez így van, kellőképpen kell e folyamathoz mindenütt, egész társadalmunkban viszonyulni. Csak e szükségszerűséget tudatosító emberek képesek a tudományt új értékek képzésének igazi erőforrásává és népgazdaságunk intenzív fejlesztésre való áttérésének döntő tényezőjévé változtatni. A hatékonyság és a minőség javításáért, a tudomány és technika színvonalának emeléséért, a termelésben az innovációs aktivitás széles körű kibontakoztatásáért vívott küzdelem eredménye elsősorban az emberek közvetlen irányításának a függvénye. Az irányítási dolgozóktól ezért megköveteljük, hogy e téren sokkal többet tegyenek az eddiginél. Munkájuk színvonala lényegesen befolyásolja az emberek gondolkodásának és aktivitásának formálását. A vezetőknek ugyanakkor törekedniük kell a szocialista ember, az összes dolgozó nevelésének sokoldalú elmélyítésére, hogy állampolgáraink így aktív alkotókká, a tudományos-műszaki haladás programjának megvalósítóivá váljanak, hogy felismerjék az új feladatok elsajátításának szükségszerűségét, és pozitív irányban módosítsák munkamódszereiket, szokásaikat. Ahogy Andropov elvtárs rámutatott, minden dolgozó öntudatának és kulturáltságának, szakmai ismereteinek és rátermettségének fejlesztésére kell törekednünk, hogy ésszerűen tudjuk kihasználni a szocializmus vívmányait. Ezen igényes feladatok végrehajtása elképzelhetetlen a lakosság széles rétegei műveltségének rendszeres gyarapítása nélkül. Ahogy azt a CSKP KB 8. ülése hangsúlyozta, arra kell törekednünk, hogy a közép- és főiskolákon tanulók nevelésében és oktatásában már ma vegyék figyelembe a tudományos-műszaki fejlesztés holnapi szükségleteit. A diákokat alkotó gondolkodásra kell ösztönözni, szervesen összekapcsolva a szakmai és az eszmei-politikai felkészítést. További céljainkból és eddigi tapasztalatainkból kiindulva a nevelő-oktató rendszert állandóan hozzá kell igazítani a társadalmi igényekhez, amivel kiküszöbölhetjük a képzett dolgozók színvonalában, összetételében és elosztásában meglévő aránytalanságokat. Különös figyelmet kell fordítani a szakmunkástanulók nevelésére. A nevelési-okta- tási folyamat tökéletesítésével gondoskodni kell a magas színtű szakmai rátermettség biztosításáról, figyelmet fordítva a műszaki haladáshoz való pozitív viszony formálására, hogy öntudatos, képzett munkásifjúságot neveljünk a holnap számára. Olyan új munkásnemzedékre van szükség, amely képes a legújabb technológiai eljárások, az új műszaki megoldások rugalmas elsajátítására, a korszerű gépek és berendezések hasznosítására. A népgazdaság intenzív fejlesztése terén kijelölt célok elérésének fontos előfeltétele a dolgozók alkotóképességének és kezdeményezésének kibontakoztatása. A szocialista versenyt, a rációnálizációs aktivitást és az ésszerűsítési tématervek kidolgozását a népgazdaság fejlesztésének fő irányaira, a technológiai folyamatok tökéletesítésére, a gépek és gyártmányok műszaki-gazdasági paramétereinek javítására, a termékek minőségére, a gazdaságosságra és erőforrásaink jobb hasznosítására kell orientálni. A végtermék minőségének javítására irányuló közös szocialista vállalásokat a szocialista verseny fő formájának kell tekinteni. A minőség előtérbe kerülése megköveteli, hogy a felfedezések, a találmányok, az újítási javaslatok, valamint az ipari mintadarabok színvonala alapján következetesebben értékeljük a tudományos-kutatási munkahelyek, a főiskolák és a vállalatok tevékenységét. A gazdasági vezetéstől és a társadalmi szervezetektől megköveteljük, hogy sokkal határozottabban cselekedjenek a fogyatékosságok felszámolásában, melyek gátolják a kezdeményezés kibontakoztatását és a kezdeményezés eredményeinek gyakorlati érvényesítését. Elsősorban a pártszervezeteknek, a kommunistáknak, a gazdaságirányítási dolgozóknak kell kialakítaniuk az alkotó keresés valamint a műszaki konzervativizmussal, az egy helyben topogással szembeni kibékíthetetlenség légkörét. A komplex racionalizációs brigádok fejlesztéséről, összetételük tökéletesítéséről való rendszeres gondoskodás is az elsőrendű feladatok közé tartozik. A munkások gyakorlati tapasztalatai a technika, a technológia és a munka- szervezés tökéletesítése során kimeríthetetlen ösztönző forrást jelentenek, hiszen ezek a dolgozók közvetlen kapcsolatban vannak a gépekkel, a tudományos és mérnöki gondolatok az ő munkájuk eredményeként válnak konkrét termékekké. Tapasztalataink azt mutatják, hogy munkájukban azok a konstruktőrök, tervezők és technológusok érnek el jobb eredményeket, akik tevékenységük során a munkások nézeteire és szemléletére tudnak támaszkodni, akik a munkásokkal megvitatják a kérdéseket és segítséget nyújtanak nekik javaslataik kidolgozásában, akik a munkásokkal közösen oldják meg a problémákat. Az ilyen együttműködés keretében az is fontos, hogy a feltalálók és az újítók segítsék a munkásokat, hogy azok a műhelyekben a mintapéldányokon meggyőződhessenek elképzeléseik realizálhatóságáról. Ugynakkor a műszaki-gazdasági elbírálás és a javaslatokkal kapcsolatos döntéshozatal időtartamát is le kell rövidíteni. Hatékonyan ösztönözni kell a javaslatok kidolgozását, kibontakoztatását, vizsgálatát és érvényesítését. Többet kell törődni a bevált műszaki megoldások, találmányok és újítások terjesztésével és teljes hasznosításával. A termelő, tudományos-kutatási és fejlesztési szervezetek közötti szocialista kapcsolatok jelentik azt az alapot, amelyre építve megsokszorozhatjuk az alkotó tevékenység gazdasági hasznát. Az ilyen erőfeszítés támogatására bontakoztassuk ki és érvényesítsük az egyes társadalmi szervezetek tevékenységét. E téren különösen fontos szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a SZISZ-nek, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak és a CSSZBSZ-nek. Nagy politikai követelményeket támasztunk a szakszervezeti munka iránt. A szakszervezeteknek a kommunizmus iskoláiként kell érvényesülniük a tudományos-műszaki haladást biztosító ismeretek elsajátítása terén is. Befolyásukat fokozottan kell érvényesíteni a dolgozók képzettségének növelésében. E társadalmi szervezet fontos feladata, hogy arra ösztönözze a dolgozókat: munkájukkal és az irányításba való bekapcsolódásukkal teremtsenek feltételeket az intenzív fejlesztés folyamatának meggyorsításához. Fokozott kezdeményezést és aktivitást várunk el az ifjúságtól. A fiatalokat bátrabban vonjuk be a tudományos-műszaki feladatok megoldásába, hogy így fokozatosan megismerjék a tudományos-műszaki fejlesztés problematikáját, növeljék részesedésüket e feladatok végrehajtásában és maguk is váljanak e téren kezdeményezőkké. Fontos szerepe van itt a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, amelynek az állami, gazdasági és társadalmi szervekkel, szervezetekkel együttműködve kellő feltételeket kell teremtenie az ifjúság kezdeményezésének támogatásához. Az új tudományos-műszaki ismeretek népszerűsítése során, a dolgozók szakmai ismereteinek gyarapításában, az alkotó kezdeményezés irányításában és fejlesztésében érdemdús tevékenységet fejt ki Szlovákiában a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság. Elvárjuk, hogy szervei, szakmai egyesületei, a technika házai, főleg pedig üzemi alapszervezetei - a kongresszusok határozataival összhangban - fokozott aktivitást fejtenek ki a kiemelt népgazdasági feladatokból teljesítése során. A KGST-országok együttműködése keretében nagy súlyt helyezünk a tudományos-műszaki fejlesztés során szerzett progresszív tapasztalatok és ismeretek kölcsönös cseréjére. Különösen ihlető és ösztönző számukra a Szovjetunióval való tapasztalatcsere. E téren komoly hozzájárulást jelent a Csehszlovák -Szovjet Barátsági ’Szövetség tevékenysége, amelyet még ötletgazdagabbá kell tenni. A többi társadalmi szervezettől is elvárjuk, hogy aktívan befolyásolják a népgazdaság intenzív fejlesztését. Elmélyíteni a párt vezető szerepét Elvtársak, a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása, e tényezőnek a népgazdaság intenzív fejlesztésében való következetes hasznosítása csak úgy lehetséges, ha e folyamatot elválaszthatatlanul összekapcsoljuk az irányító, politikaiszervező, eszmei-nevelő és ellenőrző pártmunka tökéletesítésével. Ez megköveteli, hogy minden szinten állandóan erősítsük a párt vezető szerepét, hogy erőinket a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítésére összpontosítsuk. A pártirányítás hatékonysága elsősorban abban rejlik, hogy képesek vagyunk harcolni az új, progresszív fejlesztési irányok érvényesüléséért, hogy idejében leleplezzük és kiküszöböljük a fogyatékosságokat, hogy hasznosítjuk a dolgozók tapasztalatait, és alkotó energiájukat az új feladatok megoldására összpontosítjuk. A bíráló elemzés követelménye ezért hassa át az egész pártmunkát és gyakorlati formában jusson kifejezésre minden pártszervezet, minden párttag munkájában. (Folytatás a 6. oldalon)
