Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-14 / 217. szám, szerda
A tudományos-műszaki haladás hatékonyabb érvényesítéséért iJSZÚ 3 3. IX. M. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolóját Miloslav Hruškovič elvtárs terjesztette elő A műszaki színvonal az emberektől függ Elvtársak! (A beszámoló első részét lapunk tegnapi számában közöltük) A mezőgazdaságban, az élelmiszer- iparban és a takarmányiparban az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a biotechnológiákat, és a tudományos ismeretek alapján nagyobb mértékben kell feldolgozni a felhasználható hulladékanyagokat. Az élelmiszeripari kutatási-fejlesztési alap feladata, hogy az erőket a technológiák és a termékek hatékony innoválásá- ra összpontosítsák, hogy fokozzák az elsődleges nyersanyagok felhasználásának mértékét, racionalizálják s javítsák a készélelmezést, s kielégítsék a lakosság egyes szociális csoportjai és korosztályai differenciált szükségleteit. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum keretében a tudományt úgy kell irányítani, hogy elmélyüljön a szakosítás és a koncentráció, fejlődjön a kooperáció és az integráció. Jobban ki kell használni a hozzáférhető tartalékokat, amihez jobb népgazdasági kapcsolatrendszert kell teremteni. A lakosság élelmezésében és a mezőgazdaság intenzifikálása hatékonyságának növelésében az igényes programok megvalósítása megköveteli az egész kutatásifejlesztési alap, az ipar és más ellátó ágazatok hozzáállásának megváltozását. El kell érni, hogy távlatilag korszerű progresszív gépeket, berendezéseket és alapanyagokat fejlesszenek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szükségleteinek kielégítésére. Géprendszerekről van szó a takarmányok betakarítására és raktározására, főleg az állandó gyepterületekről, amelyekkel kapcsolatban még mindig sok a problémánk, továbbá a speciális növények, a zöldség- és a gyümölcsfélék termesztéséhez szükséges gépekről. Meg kell oldani a kisgépek gyártását, ami lehetővé tenné az egész termelési folyamat gazdaságosságának és a nyersanyagok hasznosításának a fokozását. A vegyiparban aktívabban kell megoldani az egész agrokémiai fejlesztés problémáit, a műtrágyák, a növényvédőszerek, a tartósító anyagok, az enzimek, és a festékanyagok gyártásában magasabb kategóriájú innovációt kell végrehajtani. A gyógyszeriparnak és a tudománynak hatékonyabban kell bekapcsolódnia a mezőgazdaság intenzifi- kálásába, főleg a hatékony gyógyszerek, biofaktorok és a megfelelő mennyiségű vitaminok gyártásával. A tudományos kutatóalapnak az eddiginél koordináltabban és integráltabban kell bekapcsolódnia az élelmiszerprogram kidolgozásába és megvalósításába, ennek a programnak tükröznie kell a népélelmezés minősége javításának legprogresszívebb módszereit. Az erdőknek a társadalom életében betöltött jelentős szerepe a tudósokat is arra ösztönzi, hogy több ismeretet szerezzenek az erdők komplex gondozásáról és kihasználásáról. Ennek a döntő biológiai forrásnak az öntisztító és felújító képessége az erdőnek az ökológiai problémák megoldásában betöltött szerepe népgazdasági szempontból rendkívül fontos kérdés, és ezért a tudományt ezen a területen is legidőszerűbb problémák megoldására kell irányítani. Megfelelő figyelmet kell fordítani a cellulóz- és papíriparra, főleg a kitermelt lomblevelű fák feldolgozására, a hulladékpapír feldolgozására, valamint a grafikai, nyomda- és festett papírok választékának bővítésére s a műszálak készítéséhez alkalmas cellulóz előállítására. Hasznosítani kell a faanyag nem cellulóztartalmú alkotóelemeit is. A fa- és bútoripar fejlesztését a faanyag elsődleges feldolgozására, a termelés minőségi szempontból jobb struktúrájának elérésére kell irányítani a hazai és a külföldi piac szükségleteinek optimális kielégítése érdekében. Növelni kell a bútor esztétikai és használati értékeit, bővíteni a luxusbútor gyártását a progresszív alapanyagok és különféle faanyagok fel- használásával. A könnyűipar fejlesztését azokra az ágazatokra kell irányítani, amelyek elsősorban hazai nyersanyagokat dolgoznak fel, továbbá a választék gazdagítására és minőségének javítására, beleértve a divatújdonságokat és luxustermékeket is. A textil-, cipő- és üvegipar dolgozóinak alkotóképességeit rövid időn belül a lehető legjobban kell kihasználni. Minőségi szempontból új hozzáállást kell elérnünk a termelési fogyasztásra gyártott termékek esetében. Elsősorban az optoelektronikai fényvezető szálakról, a villamos szigetelő üvegszövetekről, az öblös üvegekről, a tévéképernyők tartozékairól, a merevített műanyagokról, csekély bórtartalmú üvegekről stb. van szó. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumának termelési és kutató szervezeteivel együtt rövid időn belül ki kell egészítenie korszerűsítési programjait, s az eddiginél határozottabban kell küzdenie megvalósításukért. Elegendő vegyipari félterméket kell biztosítani, amelyekkel pótolni tudják a pamutot, be kell vezetni az olyan terjedelmesített vágott szálak és a kombinált műszálak gyártását, amelyek szín- tartóak, antisztatikusak és hidroszkopi- kusak. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködése eredményeként jobban fel kell becsülnünk a fogyasztók szükségleteinek alakulását, és ennek eredményeként a szükségleteket jobban kell kielégíteni. Népgazdasági szempontból megfelelő feltételeket kell kialakítani az árucikkekben rejlő értékek megőrzéséhez. Szélesebb mértékben kell alkalmazni az ismert technológiai eljárásokat és berendezéseket. Fejleszteni és korszerűsíteni kell a raktárakat, s bátrabban kell érvényesíteni a korszerű technikát a raktározás progresszív formáinak fejlesztésében, a számítástechnikát is beleértve. A számítógépeknek a nagykereskedelmiből a kiskereskedelmi hálózatba való átkapcsolásával ki kell alakítani az áruforgalom irányításának hatékony rendszerét, mégpedig úgy, hogy ez megfelelő össztársadalmi haszonnal járjon.- Az építőipar fejlesztésében olyan szerkezeti változásokat kell végrehajtani, hogy növekedjen a rekonstrukciók és a korszerűsítések részaránya. A kutatást elsősorban az építkezési és a szigetelő anyagok fejlesztésére, a progresszív szerkezetek kialakítására, valamint a hazai nyers- és hulladékanyagok kihasználására kell összpontosítani, s fejleszteni kell főleg a befejező és a nehéz fizikai munkák komplex gépesítését. Tökéletesíteni kell az épületek és a termékek tipizálását és szabványosítását, javítani kell ezek minőségét és használati tulajdonságait.- A közlekedésben folytatni kell az irányítás automatizálását és az üzemelési folyamatok ésszerűsítését, hogy maximális legyen a közlekedési hálózatok áteresztő képessége, valamint az üzemelés biztonsága és megbízhatósága. Rendkívüli figyelmet kell fordítani a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztésére, főleg ' a Dunán. További haladást kell elérni az aránytalanul nagy szállítási igények csökkentésében.- A távközlési ágazatban figyelmet kell fordítani a híradástechnika további fejlesztésére, folytatni kell a telefonkapcsolások automatizált rendszerének az építését egész Szlovákiában, valamint a nemzetközi telefonhívások területén. Továbbra is gondoskodni kell a belföldi és a nemzetközi rádió- és televízióadások közvetítéséhez szükséges anyagiműszaki feltételekről.- Tekintettel a társadalmunk fejlődésében elért szintre, nálunk is előtérbe kerül az ökológiai problémák megoldása. Az egészséges környezet megőrzését a következő nemzedékek számára a fejlett szocializmustól elválaszthatatlan jelentős követelménynek kell tekinteni. Ennek a kérdésnek magasabb minőségi szintként kell megnyilvánulnia pártunk politikájában és államunk törekvéseiben. Az ökológiának, az urbanisztikának, az épí- töművészetnek, a szociológiának, valamint a további új tudományos szakágazatoknak hatékonyabb javaslatokat kell kidolgozniuk a gyakorlati problémák megoldására. A nép egészségvédelmére vonatkozó pártprogram biztosításában a tudományt és a technikát elsősorban a megelőzés, a diagnosztika, valamint az állampolgárok gyógyítása területén kell kihasználni. A párt központi bizottsága abból indul ki, hogy a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek, a tudományos-kutatási, a műszaki-tervezési intézmények, az ágazati és a tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkozó funkcionális szervek ezeket az irányzatokat a párt direktívájaként sajátítják el. Elvárjuk, hogy a kommunisták, a vezető, gazdasági dolgozók tétovázás és utasításokra való várakozás nélkül az előirányzott feladatok megoldására összpontosítják erőiket és értelmüket, s hogy koncepciós jellegű céltudatos munkát és gyakorlati szervező tevékenységet fejtenek ki a műszaki haladás teljesebb gyakorlati érvényesítése érdekében. Erre kell irányítani politikai munkánkat, a párt és az egész társadalom munkáját. A kutatás színvonalában és a kutatási eredmények hasznosításában elért helyzet nem felel meg teljes mértékben sem aránylag terjedelmes alkotó potenciálunk lehetőségeinek, sem az intenzív gazdaságfejlesztés szükségleteinek. A kutatási és fejlesztési szervezetek munkájának nagyobb hatékonyságát számos komoly akadály korlátozza. A tudományos-kuta- tási és fejlesztési munkahelyek nem kívánatos témaköri felaprózottságának egyik komoly oka a termelés állandóan széles skálájában rejlik. Ez lehetetlenné teszi, hogy saját erőinkre támaszkodva a termelés egész terjedelmében magas szinten tartsuk az innovációs fejlesztést és a termékek minőségét. Ez a gépiparban nyilvánul meg a legkifejezőbben, amelynek a termékek aránytalanul széles skálájáról kell gondoskodnia. Ebből a helyzetből csak az jelentheti a kiutat, ha a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal folytatott együttműködés elmélyítésével meghatványozzuk kutatási-fejlesztési potenciálunk erőit. Ezzel összhangban át kell alakítanunk kutatási-fej- lesztési kapacitásunk szerkezeti összetételét, s azt a fejlesztés legfontosabb irányzataira kell összpontosítanunk, főleg azokra, amelyekben élenjáró színvonalat értünk el, illetve megfelelő feltételeink vannak az eléréséhez, s a gyartásszako- sítás és a termelési kooperáció fokozatos fejlesztésével csökkentenünk kell a gyártott termékek széles skáláját is. Kutatási-fejlesztési potenciálunk minőségi színvonalának emelése megköveteli a munkahelyek céltudatosabb szakosítását, valamint a nagy teljesítményre képes alkotó kollektívák formálását, amelyek magas szakmai szinten tudják megoldani az időszerű problémákat. Fokozni kell az igényeket a kollektívák és az egyének munkaeredményeinek tudományos és műszaki-gazdasági színvonalával szemben, s értékelésüknél figyelembe kell venni az összehasonlítást a világviszonylatban elért eredményekkel. Főleg az olyan munkahelyek fejlesztését kell támogatni, amelyek országos viszonylatban is fontos feladatokat töltenek be, vagy ilyen feladatok átvételére készülnek. A tudományos-kutatási alap hatékonyságát a káderek szakterületi összetételének a hiányosságai is csökkentik. Nincsenek elégséges mértékben ellátva a további gazdasági fejlesztés szükségleteinek megfelelő kiemelt kutatási irányzatok. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy nagyon eltérő a tudományos minősítésű dolgozók részaránya az egyes reszortok kutatási-fejlesztési munkahelyein. Amíg például a Szlovák Tudományos Akadémia főiskolai végzettségű dolgozói közül 52 százaléknak van tudományos minősítése, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának kutatási intézményeiben ez az arány csupán nyolc százalékos, az SZSZK Építésügyi Minisztériumánál kilenc százalékos és így tovább. E helyzet okait elemezni kell, s az eredményekből kiindulva meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a javítására. A felelős szervektől és reszortoktól meg kell követelni, hogy kidolgozzák a tudományos dolgozók szükségletének távlati előrejelzését, s intézkedéseket fogadjanak el a tudományos dolgozók létszámának növelésére a gazdasági szférának azokon a kutatási és fejlesztési munkahelyein, ahol alacsony a részarányuk, s nincs összhangban a szükségletekkel. Hatékonyabb módszert kell érvényesíteni a tudományos előképzésben részesített fiatal tudományos dolgozók és a főiskolát végzett tehetséges fiatalok elhelyezésénél, akik feltételekkel rendelkeznek a tudomá- nyos-kutatási alapban végzett alkotó munkához. A tudományos és a tudományos-müA tudomány és a termelés kapcsolatának elmélyítése, valamint a hazai kutatási tevékenység intenzitásának növelése érdekében jobban és célszerűbben kell ellátni az alap- és az alkalmazott kutatást, továbbá a fejlesztést mintapéldányokat gyártó műhelyekkel, laboratóriumokkal, kísérleti és próbagyártásra, valamint a saját kutatáshoz szükséges célberendezések és műszerek készítésére szolgáló kapacitásokkal. Sürgősen meg kell oldani ezek ellátását a legkorszerűbb technikával, s biztosítani kell a szükséges alapanyagokat is ezek tevékenységéhez megfelelő mennyiségben. Közös központi laboratóriumokat is kell létesíteni, szaki dolgozók nevelésének és szakmai továbbképzésének szervezésénél fokozni kell az igényességet, nagyobb súlyt kell helyezni a népgazdasági gondolkozás elmélyítésére, rugalmasabban kell reagálni a gyakorlat és a tudományfejlesztés megkülönböztetett szükségleteire, megfelelő időelőnnyel kell gondoskodni a káderek előkészítéséről a tudomány, a technika és a korszerű technológiai eljárások legfontosabb ép perspektív területei számára. A nevelés meggyorsítása és javítása érdekében jobban ki kell használni a gyakorlati tapasztalatszerzés lehetőségeit az élenjáró hazai és külföldi munkahelyeken. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának a minősége döntő mértékben függ a termelés előkészítésétől. Elsősorban a műszaki tervezők, a konstruktőrök, a technológusok munkájának a minősége dönti el, hogy milyenek lesznek az új gépek, berendezések és termékek paraméterei, milyen lesz azok műszaki színvonala és üzemelési megbízhatósága. Meghatározó mértékben hatnak a gépesítés és az automatizálás érvényesítésére, s az egész folyamat korszerűsítésére. A kutatással kezdődő, a műszaki tervezéssel és a termelés előkészítésével folytatódó, s a termelésben végződő egész ciklus alacsony színvonala és kölcsönös kapcsolatrendszerének elégtelensége gyengíti az egész láncolatot, fékezi a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati érvényesítésének a gyorsaságát, s csökkenti a tudományos-kutatási tevékenységből származó haszon mértékét. Különösen alacsony a műszaki-szerkezeti alakulatok dolgozóinak a termelésigazdasági egységek és a vállalatok teljes személyi létszámához viszonyított részaránya. Számos fejlődőképes fiatal konstruktőr különböző okok miatt kevésbé igényes munkahelyekre megy dolgozni. Es éppen itt kellene gondoskodnunk arról, hogy a konstruktőrök a legjobb műszaki dolgozók soraiból kerüljenek ki, akik alkotó lelkesedéssel és ambíciótól fűtve akarják összekapcsolni a nevüket a gépek és a termékek tökéletes szerkezeti felépítésével. Nem kielégítő az érdeklődés a technológiai és a műszaki- tervezési munkák iránt sem. A reszortoknak és az általuk irányított gazdasági ágazatoknak gondoskodniuk kell a műszaki-tervezési és a konstrukciós kapacitások megerősítéséről, s ezek minél hatékonyabb kihasználásáról. Különösen az újonnan épített és az épülő kapacitások számára kell biztosítani a káderek idejében való előkészítését, beleértve a termelést előkészítő részlegeket és a szerszámkészítő munkahelyeket. Az a tény, hogy az alapkutatás jelentős hányada a műszaki politika feladatainak megoldásán dolgozik, valamint az, hogy az SZSZK ipari reszortjaihoz tartozó kutatási és fejlesztési kapacitások több mint 90 százaléka a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok keretein belül működik, lehetővé teszi a tudomány és a termelés sokoldalú egybekapcsolási formáinak az érvényesítését. Ebben az irányban bátrabban kell kihasználni a tudomá- nyos-termelési komplexumok létesítésében szerzett gazdag szovjet tapasztalatokat. Az eddig kialakított tudományostermelési egyesülések és a különböző típusú egyéb integrációs társulások nálunk is bebizonyították az életképességüket, amely egyaránt megnyilvánult az innovációs ciklusok lerövidítésében és meggyorsításában, valamint a tudományos kutatási eredmények hatékonyabb gyakorlati érvényesítésében. Az egyes reszortokban és termelési-gazdasági egységekben ezért még nagyobb felelősséggel és kezdeményezőbben kell elősegíteni az ilyen új, progresszív formák kihasználását. s gondoskodni kell ezek hatékony kihasználásáról. Az említett problémák megoldásához kifejezőbben kell elmélyíteni a KGST-országok együttműködését, s meg kell gyorsítani a különleges műszerek gyártására vonatkozó intézkedések végrehajtását. A műszaki feljesztés színvonala döntő mértékben függ az alapkutatás fejlődésétől és eredményeinek kihasználásától. Az alapkutatás fejlesztésében központi helyet foglal el a Szlovák Tudományos Akadémia, mint az SZSZK tudományos csúcsintézménye. Az utóbbi években az (Folytatás a 4. oldalon) Sürgető feladat az alapkutatás fejlesztése
