Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1983. IX. 1. HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK JAVASLATOK Kedvezően alakult gazdálkodási mérlegünk Egységes földmüvesszövetke- zetünkben a múlt évi tapasztalatok figyelembe vételével minden lehetőséget felhasználunk a gazdasági termelés feltételeinek megteremtésére, a feladatok teljesítésére, nagyobb hozamok elérésére, és az állatok termelékenységének fokozására. Igyekezetünk kedvezően mutatkozott meg az idei év első felében a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a pénzügyi mérleg alakulásában egyaránt. Az eredmények eléréséért szövetkezetünk vezetősége számos Dolgozóink szorgalmas munkáját idén is siker koronázta. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás gabonatermesztésében a 23 efsz közül 8 hatodik helyre kerültünk. Gabonából átlagosan 6,32 tonnát takarítottunk be hektáronként. A búza hektárhozama 6,7 tonna volt, ilyen termést még szövetkezetünkben egy évben sem sikerült elérni. Mivel szomszédosak vagyunk a sósszigeti (Solary) növény nemesítő állomással, határunkban elsősorban az itt nemesített fajtákat termesztjük. Idén is az S-1586-os fajtajelölt termése volt A Pozsonyeperjesi (Jahodná) Efsz-ben gyors ütemben takarították be a silókukoricát. Fóliaponyvával jól szigetelték, hogy minél kevesebb legyen a tárolással járó veszteség (Balla József felv.) hatékony intézkedést tett az irányítás tökéletesítésére, és a szervezés rugalmasabbá tételére. A vezetőség határozata alapján a termelés különböző szakaszain rendszeresen havi termelési értekezleteket tartottunk, amelyeken a dolgozókkal megvitattuk az előző időszak feladatainak teljesítését, a problémák megoldásának lehetőségét, és a következő időszakra meghatároztuk a feladatokat. Ezeken az értekezleteken a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége alapszervezetének vezetősége az elhangzott felszólalásokat, javaslatokat jegyzőkönyvbe foglalja, az ülésein megtárgyalja és a következő termelési értekezleteken beszámol arról, hogy a javaslatokat hogyan sikerült megvalósítani, milyen problémák várnak még megoldásra. A múlt évi aratásban előfordult hiányosságokat például a termelési értekezleteken még egyszer megemlítettük és kerestük előfordulásuk okait. A tapasztalatokat leszűrve olyan aratási tervet dolgoztunk ki, amely a múlt évinél sokkal hatékonyabban segítette elő a munka gyors ütemű végzését. A tervszerű munkának köszönhető, hogy amíg 1982-ben a betakarító csoportok naponta 160 tonna szemet csépelhettek ki és szállíthattak a tárolóhelyre, 1983-ban már 250 tonnát, annak ellenére, hogy a gabona 80 százaléka a zivatar miatt megdőlt, és a gabona nagy részét a gépekkel egyirányúan kellett kaszálni. Tavaly viszont a gabona állt, és mégis kisebb volt a teljesítmény. A kombájnosok és a betakarítócsoportok tagjainak versenye hozzájárult ahhoz, hogy a betakarítással járó veszteség a legkisebbre csökkenjen. A dolgozók munkakezdeményezése a növénytermesztés más feladatainak teljesítésében is megmutatkozott. Mivel szövetkezetünkben a gabona legmegfelelőbb módszerei már évek ótaa kialakultak, és az átlagos hektárhozam járási méretben is a legnagyobb közé tartozott - többéves átlagban 6 tonnát takarítottunk be hektáronként - az idei évre is hasonló hozamokat terveztünk. Víztakarékos agrotechnikával és más módszerekkel teremtettük meg a nagy hozamok feltételeit. Ahol lehetett, öntöztük a gabonát. Gondosan elvégeztük a növényápolási, gyomirtási munkákat, és a növények fejlődéséhez elegendő tápanyagot adagoltunk. a legnagyobb. Hektáronként 8,6 tonnát takarítottunk be belőle. A nagy szárazság ellenére az árpa hektárhozamával is elégedettek vagyunk, mert a járási átlagnál jóval többet termeltünk, 5,21 tonnát hektáronként. A többi növény hozama is jó. A lucerna első kaszálása 20 tonna volt hektáronként (zöidanyagban). A nyár végéig 400 tonna lucernaszénát tároltunk az állatállomány részére. Gyors ütemben végezzük a silókukorica betakarítását is. A hektárhozam 40 tonna körül mozog. A nagyobb veszteségek elkerülése végett és a minőség megtartása céljából megfelelő szárazanyag-tartalommal szállítjuk a silógödörbe, amelyet egy rövid hét alatt betakarunk. A folyamatos zöldtakarmányozás érdekében takarmányrepcét is termelünk. A perkót már elvetettük, és arra számítunk, hogy a fagyok beállta előtt - amikor más zöldtakarmány nem lesz - kaszálhatjuk és etethetjük az állatokkal. A kukoricaszár nagy részét répaszelettel, cukorrépakaréjjal lesilózzuk. Szövetkezetünkben üzemeltetünk egy LGF típusú lucernaszárítót, amellyel granulátumot készítünk lucernából és silózásra alkalmas takarmányokból. Tervünk szerint 1200 tonna jó mkiőségű és nagy tápanyagtartalmú takarmányt készítünk. Évek óta nem szorulunk rá az állami takarmányalapra, mert teljesítjük a gabona termelési és eladási tervét. Úgy gazdálkodunk, hogy a szemestakarmány-terme- lés összhangban legyen az állat- tenyésztés szükségleteivel. Elegendő takarmánygabonát adunk el a felvásárlóüzemnek takarmánykeverék-cserére. Idén a tervezettnél 170 tonnával több gabonát termeltünk, és 15 százalékkal többet adtunk el takarmánykeverék-cserére, mint a múlt évben. Állatállományunk számára tehát lesz elegendő abraktakarmány. A megfelelő takarmányalap fel- használása kedvezően mutatkozik meg az állatok termelékenységének növekedésében. Amig tavaly a szarvasmarhák napi súlygyarapodása 78, a borjúké 67, a hízóállatoké 97, az üszőké 70 dekagramm volt, az idei év elsó felében a szarvasmarháké 87, a borjúké 75, az üszőké 71 dekagramm, a hízóbikáké pedig 1,15 kilogramm volt. 1983 elsó felében lényegesen több húst és tejet adtunk el, mint a múlt év első felében. A termelékenység kedvező alakulása megmutatkozik a tiszta nyereség növekedésében és a termelési költségek csökkentésében is. Amíg a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a termelési költségek csak 77 ezer koronával emelkedtek, a tiszta nyereség 2 millió 374 ezer korona volt a múlt évi 247 ezer koronával szemben. Egységes földművesszövetkezetünkben a dolgozók munkakezdeményezéseinek eredményeként tehát kedvezően alakult a gazdálkodás mérlege, és megvan rá minden lehetőség, hogy az évi feladatokat is sikeresen teljesítjük. Becslésünk szerint az év végéig a tiszta nyereség mintegy 7 millió koronára emelkedik. CZAJLIK GYÖRGY, a pozsonyeperjesi (Jahodná) Haladás Efsz üzemgazdásza és NAGY FERENC mérnök, az efsz főagronómusa A gottwaldovi Agropodnik hagyományosan minden évben jelentkezik termékeivel az Agrokomplex kiállításra. Az idén kiállított nyolc gép egyike az UNAG (a felvétel központjában látható) eszközhordozó és a kép jobboldalán látható DAG-100 M típusú kukoricazúzó. Számos mezőgazdasági üzem rendelte meg a vállalattól. (Mikuláš Gál felvétele) Baráti együttműködéssel Szükségtelen, nincs is szándékomban azt fejtegetni, milyen nagy jelentőségű népgazdaságunk vérkeringésében az ágcser- nyói (Čierna nad Tisou-i) átrakóállomás. Inkább azt szeretném érzékeltetni, milyen konkrét feladatokat teljesít az állomás és ennek kollektívája. Őszinte örömmel teszem hozzá, hogy a szomszédos szovjet és magyar vasutasokkal baráti együttműködésben, becsülettel, sikeresen teljesítjük a reánk háruló feladatokat. Állomásunk feladatának megfelelően az eltelt harminchat esztendő alatt több mint 274 millió tonna nyersanyagot, félkész- és készárut vett át a baráti Szovjetunióból. A szovjet teherkocsikba viszont több mint 49 millió tonna •árut raktunk át. Az üzemi pártbizottság vezetésével, a szakszervezeti és ifjúsági szervezetek segítségével minden előfeltételt megteremtünk ahhoz, hogy állomásunk kollektívája sikeresen teljesíthesse pártunk XVI. kongresszusának bennünket érintő határozatait. Naponta azon fáradozunk, hogy idejében, folyamatosan, jó minőségben és gazdaságosan megvalósíthassuk népgazdaságunk igényeinek és érdekeinek megfelelően mind az ország belsejébe, mind az annak A TAKARMÁNYTERMESZTÉSI PROGRAM FÉLIDEJE Az elmúlt évek párthatározatai, valamint az illetékes mezőgazda- sági szervek intézkedései értelmében a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a kiemelt gabonatermesztés mellett a legfontosabb feladat a szálastakarmány- termesztési program megvalósítása. Tavaly ez csak részben sikerült, mivel az évi össztermelés alig haladja meg a szénaegységre átszámított 201 500 tonnát, azaz a szükségletek 90,6 százalékát. Az össztermelést illetően különösen a Drienčany, a Kraskovói és a Rimaszombati Egységes Föld- müvesszövetkezetben voltak jelentős gondok, ezekben ugyanis még a tervezett mennyiség 70 százalékát sikerült begyűjteni. Akadtak persze gazdaságok, melyekben szép eredményeket értek el; mindenekelőtt Geszt étén (Hostice) és Királyban (Kráľ). A takarmánytermesztés eredményei természetesen az állattartás eredményeiben is visszatükröződtek. Ahol bőséges volt a takarmányel- iátás, nem jelentett különösebb gondot például a tejtermelési terv teljesítése, a kevés takarmányt termelő üzemekben viszont a teljesítés nehézségei mellett drága, sokszor gazdaságtalan is volt a termelés. A múlt esztendei tapasztalatokból kiindulva a járás mezőgazdasági üzemei az idén, sőt már tavaly ősszel sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a gyepgazdálkodásra, mint korábban. 1982-ben több mint 800 hektár rétet és legelőt trágyáztak meg, s a gépi kezelésű gyepterület nagysága is meghaladta a 4600 hektárt. Minderre korábban nem volt példa. A gondos rét- és gyepgazdálkodást az első kaszálás bőven meghálálta, hiszen ritkán tapasztalt jó termést gyűjtöttek be a gazdaságok. Szántóföldi takarmánynövényekből a járási átlaghozam hektáronként megközelítette a szénaegységre számított 5 tonnát, s a 12 285 hektáron kaszált rétről nem kevesebb mint 33 1 87 tonnát gyűjtöttek be, ami 2,74 tonnás átlaghozamnak felel meg. A szántóföldi takarmánynövényekből különösen jó termést értek el Kálosán, Hrachovban, Feleden (Jesenské) és Királyban, míg az állandó füfé- lék Jánosiban (Rimavské Janovce), Királyban, Drienčanyban, Kle- novecben és Tisovecben voltak a legjobbak. A várt folytatás sajnos elmaradt, mivel az elmúlt hónapokban nagyon kevés csapadék hullott. A rétek és legelők nagy része kiszáradt, s a szántóföldi másodvetések sem igazolják várakozásaikat. A jelenlegi helyzet szerint az évi termelési tervet 63 százalékra, az előírt évi készletet pedig 62,4 százalékra teljesítették. Persze, hátra van még néhány nagytömegű takarmányféle - így a silókukorica és a répa begyűjtése bár igaz, hogy éppen ezek sínylették meg legjobban a hosszan tartó szárazságot. Néhány takarmányfélét a tavasz folyamán kiszántottunk, helyébe silókukoricát vetettünk. így most -a tervezettnél nagyobb területről, közel 4 ezer hektárról kell begyűjteni a termést, mely gyengébb lesz a vártnál, biológiai értéke sem megfelelő. A járási mezőgazdasági igazgatóság - ismerve a gazdaságok gondjait - ezért a szemes kukorica úgynevezett nedves, csőzúzalékos betakarítását javasolja a gazdaságoknak. Sajnos, pillanatnyilag ehhez még jórészt hiányoznak a műszaki feltételek. A járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei ezekben a napokban felmérik az egyéb őszi érésű növényfajták hasznosításának lehetőségeit is, és intézkedéseket hoznak, hogy a téli időszakra biztosítva legyen egy számosállatra a 2,8 tonna szénaegységben kifejezett tömegtakarmány- mennyiség. FERENC GYULA, a Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Igazgatóság takarmánytermesztési agronómusa határain túlra irányuló tervezett szállításokat. Dolgozóink immár sok-sok éven át sikeres munkát végeznek, s eredményesen teljesítik a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat is. Két és fél év alatt a Szovjetunióból érkező több mint 19 millió tonna árut folyamatosan átvettük és továbbítottuk, s a Szovjetunióba több mint 5 millió tonna árut szállítottunk. 1981-hez viszonyítva tavaly 24,1 százalékkal volt nagyobb, az idén pedig várhatóan 28 százalékkal nagyobb a külföldre irányuló szállítási feladataink aránya. Felelősségteljes munkánk eredményessége dolgozóink, elsősorban a szocialista munkabrigádjaink, újítóink kezdeményezéséből, s nem utolsósorban a csopi és uzsgorodi szovjet, illetve a záhonyi magyar vasutasokkal kiépített csaknem másfél évtizeden át elmélyített, sokrétű baráti együttműködésből fakad. Feladataink teljesítésében hagyományosan együttműködünk, kölcsönösen segítjük egymást az áruátrakással, a szállítással járó munkálatok könnyebbé tételében, gyorsításában. Mi például - állomásunkon - igen sok árufajtát raktunk át a széles nyomtávú szovjet vasúti kocsikba, hogy tőlünk köz-, vetlenül és minél előbb rendeltetési helyére kerüljön az áru. Csupán a jelenlegi ötéves tervidőszak elejétől több mint 460 tonna árut adtunk át ilyen formában szovjet partnereinknek. Ugyanúgy a szovjet vasutasok is jelentős mennyiségű árut továbbítanak nekünk a nálunk használatos nyomtávú kocsikban. Csaknem másfél évtizede szocialista munkaversenyben állunk a csopi állomás dolgozóival. Ennek a nemzetközi versenynek is megvan a munkánk sikerességét elősegítő haszna gazdasági téren és baráti kapcsolatok vonatkozásában is. A szovjet és magyar vasutasokkal rendszeres találkozásokat, munkajellegü tapasztalatcseréket szervezünk. Különösen jelentősek hol nálunk, hol a csopi, illetve a záhonyi állomásokon megszervezett kommunista szombatok, amikor határállomásaink dolgozóinak népes csoportjai együtt dolgoznak az áru átrakásánál, környezetszépítésnél stb. Ez a jól bevált baráti együttmüködés, dolgozóink lelkes munkája, több évtizedes tapasztalataink hasznosítása képezi alapját közös munkánk eredményességének, s biztosítékul szolgál arra, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatait sikeresen teljesítjük. MICHAL ŠPAK mérnök, az Ágcsernyöi Átrakóállomás főnöke PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK
