Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. IX. 6. Polgárháborús veszély Libanonban Súlyos harcok Bejrút környékén • A kormány befagyasztotta az Izraellel kötött megállapodást A libanoni hadsereg katonáinak járőre a bejrúti utcákon (Telefoto: ČSTK) Kétéves a Greenham Common-i béketábor (ČSTK) - A Libanon középső részén levő Sut-hegységben vál­tozatlanul folytatódnak a heves összecsapások a muzulmán drú- zok és a keresztény jobboldali erők között azt követően, hogy Izrael a korábban bejelentett „át­csoportosítás“ keretében kivonta a térségből alakulatait, és a Bej­ruttól 35 kilométerre délre, az Avali folyó mentén kialakított ún. bizton­sági vonalra helyezte át őket. A leg­utóbbi összecsapásoknak eddig már 51 halálos áldozata van, több mint százan megsebesültek. Bejrútban továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Főleg a keleti városrészre, valamint a Dzsunija kikötőbe vezető autósztrádára a rádió jelentése szerint minden percben legalább két tüzérségi lö­vedék csapódott be. A nemzetközi repülőtértől délre elterülő Khalda elővárosban is súlyos harcokra került sor a libanoni hadsereg és (ČSTK) - A brit Sunday Teleg­raph jelentése szerint megérkezett a Malvin-szigetekre a brit szakem­berek első csoportja, akik előké­szítik az ott tervezett nagy katonai repülőtér építését. Az eredeti ter­vek 215 millió font sterling költség­gel számoltak, jelenleg azonban már ennek csaknem kétszereséről van szó. A terv megvalósításában nagy szerepet játszik a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság, amely építőanyagot és több más beren­dezést szállít az építkezéshez. Nagy-Britanniában a közvéle­mény körében egyre nyilvánva­lóbb, hogy egy brit—dél-afrikai nem hivatalos katonai tömb kezdődő formálódásáról van szó. Miközben a brit kormány a saját tulajdonaként kezeli a Malvin-szí- geteket, Londonban nagy feltű­nést és izgalmat okozott egy fon­tos dokumentum utáni hajsza. Ar­ról van ugyanis szó, hogy egyelőre nem találják a Malvin-szigeteki ar­gentínai helyőrség kapitulációjá­nak jegyzőkönyvét, mellyel tavaly június 14-én hivatalosan véget éd a legújabbkori brit gyarmatosító háború. A hivatalnokok hiába ku­tatnak a fiókokban, szekrények­ELMARASZTALÓ HATÁROZAT (ČSTK) - Az ENSZ dekoloniali- zációs bizottsága döntő szavazat- többséggel határozatot fogadott el miszerint élesen elítélik a NATO- országok arra irányuló kísérleteit, hogy katonai erő alkalmazásával beavatkozzanak független orszá­gok belügyeibe, és elfojtsák az ott működő nemzeti felszabadító mozgalmakat. Az elfogadott dokumentum le­szögezi, hogy a NATO országok a Csendes-, az Atlanti- és az In­diai-óceán térségében levő kato­nai támaszpontjaik hálózatát használják ki erre a célra. A Guam szigetén, Diego' Gardán, Puerto Ricóban, Mikronéziában és a Ber- muda-szigeteken levő bázisok is nagy veszélyt jelentenek a függet­len országokra és a felszabadító mozgalmakra nézve. a drúzok között. Ugyancsak a bej­rúti rádió jelentette, hogy a túzpár- bajba tegnapra virradóan az ame­rikai tengerészgyalogosok is be­kapcsolódtak, és lövedékek érték a bejrúti repülőtér kifutópályáját. A változatlan hevességgel folyó véres harcok azt eredményezik, hogy libanoniak százával hagyják el az országot. Több nyugati intéz­mény személyzete - köztük hu­manitárius szervezeteké is - Liba­non elhagyása mellett döntött. Amin Gemajel elnök a rendkí­vül veszélyes helyzetben többször sürgős eszmecserét tartott minisz­tereivel, legmagasabb beosztású katonai szakértőkkel, valamint Robert McFarlane amerikai elnö­ki különmegbízottal és helyettesé­vel, Richard Fairbanksszal. A Reuter hírügynökség értesülése szerint Gemajel olyan tanácsko­zást ajánlott a szembenálló felek­nek, melyen Libanon jövőjéről len­ben, polcokon, sót még a szeme­tes kosarakban is: nem tudnak e fontos irat nyomára bukkanni. A kíváncsi kérdezősködóknek az egyik gondterhelt tisztségviselő mindössze ennyit tudott mondani: „Az éppenséggel nem állítható, hogy az iratot elvesztettük, de pil­lanatnyilag egyszerűen nem tud­juk előkeríteni“. Amíg tehát a brit kormány nem teremt rendet irattárában, és amíg nem bukkannak az elveszett do­kumentum nyomára, addig a mal- viní háború befejezetlen marad, legalább is hivatalosan... (ČSTK) - Szemjon Romanov vezérezredes, a szovjet légelhárí­tás vezérkari főnöke durva szán­dékos provokációnak minősítette Kamcsatka, az Ohotszki-tenger és a Szahalin-sziget térségében a szovjet légitér megsértését, me­lyet az Egyesült Államokból fel­szállt dél-koreai repülőgép köve­tett el. Újságírókkal folytatott meg­beszélésén kijelentette, hogy ez a különös repülőgép a Szovjetunió légiterébe behatolva durván meg­szegte a polgári légi közlekedésre vonatkozó nemzetközi előíráso­kat, tehát a nemzetközi polgári légi közlekedést szabályozó chicagói megállapodást is. Az idegen repülőgép navigáci­ós fényjelzések nélkül repült, és legénysége nem reagált a szovjet vadászgép egyetlen akciójára sem, melynek pilótája hosszú időn át többször is kísérletet tett arra, hogy a legközelebbi szovjet repü­lőtérre irányítsa az idegen gépet. A szovjet pilótának számos kí­sérlete ellenére sem sikerült rádió­összeköttetést teremtenie a légi- térsértő géppel, mivel az idegen gép személyzete nem válaszolt a rádiójelzésekre. A továbbiakban Romanov vezérezredes kijelentet­te: ,,A pilóta ezután a repülőgép szárnyának lengetésével próbált jelzéseket adni az idegen gépnek. A mi vadászgépünk bekapcsolva hagyta fényjelzéseit, melyekkel villogott, hogy ezzel magára vonja ne szó. Valid Dzsumblatt, a Hala­dó Szocialista Párt elnöke és más politikusok abban az esetben haj­landók erre, ha teljesítik a muzul­mán lakosság jogainak bővítésé­re, a keresztény jobboldali milíciák feloszlatására, valamint a libano­ni-izraeli megállapodás hatályta­lanítására vonatkozó követelése­iket. A libanoni kormány éppen ezt a megállapodást minősítette ,,be- fagyasztottnak“ azzal, hogy az iz­raeli csapatátcsoportosítás annak megszegését jelenti. Az izraeli egységek gyors visszavonására olyan időpontban került sor, ami­kor a libanoni társadalom mély válságot él át, és ez bármikor polgárháborúba torkollhat. Bejrúti vélemények szerint Izrael tervei­ben épp ezzel számolt, amikor a tervezettnél korábban folyamo­dott a katonai egységek áthelye­zéséhez. Erre csak azután kellett volna sort keríteni, hogy megálla­podás jön létre a szembenálló fe­lek között. Mose Arens izraeli had­ügyminiszter szavai is ezt tá­masztják alá, mert sajtóértekezle­tén kijelentette: nemcsak Amin Gemajel kormányának sorsa, ha­nem Libanon jövője is attól függ, hogy a bejrúti kormány hadserege képes lesz-e a harcok beszünteté­sére kényszeríteni a drúzokat és a keresztényeket. A New York Times értékelése szerint Reagan elnök ún. közel- keleti terve teljesen kudarcba fúlt. A lap szerint a terv korlátozott jellege miatt kezdettől fogva siker­telenségre volt kárhoztatva. A Fehér Ház elképzelései azzal számoltak, hogy az izraeli csapa­tok megsemmisítik a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Liba­nonban levő egységeit, ami nem következett be. Nem vált valóra a másik terv sem, hogy Tel Aviv érdekeinek megfelelő „békés ren­dezést“ kényszerítsenek az ara­bokra a palesztin érdekek mellő­zésével. A washingtoni tervek kudarca igazolta, hogy nincs jövője az Izra­el terjeszkedő terveinek támoga­tására épülő amerikai közel-keleti politikának. A lap szerint a Fehér Ház azonban nem szűrte le a ta­nulságot, és felteszi a kérdést, vajon várható-e a Reagan-kor- mányzattól olyan új kezdeménye­zés, amely a térség válságának tényleges rendezését eredmé­nyezné. a másik gép személyzetének fi­gyelmét. Azonban sem a szárny- lengetés, sem a fényjelzések nem jártak eredménnyel. A légitér meg­sértését elkövető gép folytatta éj­jeli repülését mintegy 8-10 ezer méteres magasságban a Szovjet­unió területe felett. Továbbra is a fényjelzések bekapcsolása nél­kül repült és körvonalai nagyon hasonlítottak az RS 135 típusú amerikai felderítő gépeihez. Pilótánk figyelmeztető lövése­ket adott le fényjelzésekkel az ide­gen repülőgép mozgásának az irányába, hogy ily módon figyel­meztesse személyzetét arra: dur­ván megsértették más ország légi­terét. Ez az eljárás teljesen össz­hangban van a megfelelő szabá­lyokkal“ - hangsúlyozta a szovjet vezérezredes. A továbbiakban kijelentette, hogy idén amerikai katonai repülő­gépek 9 alkalommal sértették meg a Szovjetunió határait a Kuril-szi- gétek térségében. Ezenkívül ame­rikai repülőgépek a Bering-szo- rosnál Ratmanov-sziget térségé­ben is megsértették az idén a szovjet légiteret. Mindezek a té­nyek arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok katonai légiereje és haditengerészete szándékosan teszi ezt. Az arról szóló legújabb értesü­lések, hogy a dél-koreai repülőgép incidensébe belebonyolódott egy (ČSTK) - A brit Greenham Common mellett levő amerikai ka­tonai támaszpontnál létesített női béketábort két évvel ezelőtt hoz­ták létre. Pontosan két évvel ez­előtt érkezett ide Walesből tíznapos menetelés után egy nőkből, férfi­akból és gyerekekből álló kis cso­port. Akkor általában nem figyeltek fel jövetelükre és követeléseikre, hogy Thatcher-kormány ne enge­délyezze 96 amerikai nukleáris ra­kéta telepítését a Greenham Common-i támaszponton. A nők ezért itt állandó béketábort létesí­tettek, és aktivitásukkal erőteljes ösztönzést adtak a Nagy-Britanniá­ban kibontakozó békemozga­lomnak. A brit hatóságok azóta mindenáron a béketábor felszá­molására törekesznek. A nőket (ČSTK) - A brit kikötővárosban, Blackpoolban tegnap megkezdő­dött a Brit Szakszervezeti Kong­resszus (TUC) 115. évi konferen­ciája. A tanácskozáson várhatóan újabb kísérletek történnek arra, hogy a TUC irányvonalát még in­kább jobbra tolják el. A konferenciát Frank Chapple, a TUC jobboldali beállítottságú el­nöke nyitotta meg éles kommunis­taellenes kirohanásokat tartalma­Visszatért a Challenger (ČSTK) - A Challenger ameri­kai űrrepülőgép tegnapra virradó éjszaka, miután hat napot töltött az űrben, sikeresen leszállt a kali­forniai Edwards légitámaszpon­ton. Az űrrepülőgép történetében ez volt az első éjszakai leszállás. A Challenger fedélzetén öt űrhajós dolgozott, köztük Guion Bluford, az első néger kozmonauta. Az amerikai szakemberek sze­rint a mostani út egészében véve sikeres volt. Az űrhajósok egye­bek között pályára bocsátottak egy indiai távközlési holdat. Teg­nap azonban közölték, hogy a mű­hold összeköttetésre szolgáló be­rendezése nem működik problé­mamentesen. Akárcsak a korábbi utak során, a Pentagon ezúttal is érdekelve volt a.Challenger programjában. Többek között a hadügyminisztéri­um szorgalmazta az éjszakai fel- és leszállást. további RC 135 típusú kémrepülő­gép, újabb találgatásokat szült az egyébként is zavaros eset kap­csán, írta tegnapi számában a New York Times. Az Egyesült Államok kormánya annak beisme­résére kényszerült, hogy az RC 135-ös felderítőgép valóban ke­resztezte a dél-koreai gép repülé­sének útját, és tőle mintegy 300 mérföldnyi távolságra volt, amikor ez a gép behatolt a Szovjetunió légiterébe - szögezte le az ABC tévétársaság kommentárja. sátraik és utánfutóik elhagyására kényszerítették, és jelenleg papír-, illetve igeiitfedéllel a fejük felett húzódtak meg az amerikai bázis mellett, hogy ne „ingereljék“ a londoni hatóságokat. A városi tanács azzal keseríti a brit női békeaktivisták életét, hogy a nőket állandóan bíróság elé állítja. He­tente átlag 9 nőt fognak perbe. A legnagyobb kérdés termé­szetesen az, hogy a nők milyen hosszú ideig tudják elviselni a ha­tóságok állandósuló fizikai és lé- lekteni nyomását és a burzsoá sajtóban ellenük kavart rágalmazó kampányt. A béketábor lakói tisz­tában vannak vele, miszerint tilta­kozó akciójuk annyira jelentős, hogy a brutális nyomás ellenére is ki kell tartaniuk. zó beszédével. Élesen támadta a szervezet baloldali szárnyát és azzal vádolta, hogy nem a realitá­sok talajából indul ki. Chapple szerint a szakszervezetek feladata továbbra is az marad, hogy alku­dozzon a konzervatív kormánnyal. A reakciós hírében álló szakszer­vezeti elnök beszédének hangne­méből arra lehet következtetni, hogy a tanácskozás további nap­jain viharos viták lesznek a 10,5 millió brit szakszervezeti tagot képviselő küldöttek ülésein. A delegátusok két táborra osz­lanak. Egy részük a TUC alterna­tív gazdasági stratégiájának meg­őrzése mellett és az új szakszer­vezetellenes törvények ellen foglal állást, másik részük kompromisz- §zumra törekszik és bízik a jobb- ratolódásban. Carstens Belgrádban (ČSTK) - A JSZSZK Államel­nökségének meghívására hétfőn jugoszláviai látogatásra érkezett Karl Carstens nyugatnémet szö­vetségi államfő. Kíséretében van Hans-Dietrich Genscher alkan- cellár, külügyminiszter. Az NSZK elnöke Belgrádban Mika Spi íjakkal, a JSZSZK Államelnökségének elnökével, Milka Planine kormányfővel és Mikola Ljubicsiccsal, a szerb Szocialista Köztársaság Államel­nökségének elnökével folytat tár­gyalásokat. Ellátogat Boszna-Her- cegovinába és Horvátországba. A New York Timesnak adott interjújukban több, felderítési kér­désekben jártas szakértő megcá­folta azt a hivatalos amerikai válto­zatot, hogy az Egyesült Államok­nak állítólag nincs köze az inci­denshez. Tom Wicker, a lap ismert kom­mentátora úgy véli, hogy éppen az Egyesült Államok szervezte meg ezt az incidenst saját provokatív céljainak megfelelően. Szerinte korábban több amerikai kémrepü­lőgép „eltévedt“ és felderítőha­jókat is feltartóztattak. E korábbi esetek alapján hihető, hogy az amerikai kémtevékenység kisebb vagy nagyobb mértékben oka a leg­utóbbi incidensnek is. A UPI amerikai hírügynökség képe a szóban forgó repülőgép útjáról. Az alsó szaggatott vonal a gép előírás szerinti útját jelzi, a folyamatos pedig azt az útvonalat, amelyen a gép a hírügynökség szerint haladt. Az Idegen gép e szerint kétszer is megsértette a Szovjetunió légiterét, előbb a Kamcsatka-félsziget, majd a Szaha­lin-sziget felett repült el. Mi van a szemetes kosárban? Nem véletlen akciók Szemjon Romanov vezérezredes a Szovjetunió elleni durva provokációról BLACKPOOL Megkezdődött a TUC 115. évi konferenciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom