Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-05 / 209. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1983. IX. 5. SIKERES VOLT AZ ELMÚLT BÁNYÁSZÉV Jozef Lenárt elvtárs beszéde a bányászok és energetikai dolgozók napja országos ünnepségén Bevezetőben Jozef Lenárt elvtárs a CSKP Központi Bizottsága, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köz- társasági elnök, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a jelenlevő küldöttség nevében gratulált a bányászoknak, az energiaipari dolgo­zóknak, a gépipar dolgozóinak, a geoló­gusoknak ünnepük alkalmából, és köszö­netét mondott munkájukért. Szívélyesen üdvözölte azokat a kollektívákat és egyé­neket, amelyek, illetve akik a bányásznap előestéjén kitüntetéseket vettek át. örülünk annak - mondotta -, hogy a bányásžnap központi ünnepségei az idén ismét Szlovákiában, Prievidzában zajlanak le. Ez nemcsak gyümölcsöző tapasztalatcserére, a cseh és a szlovák bányászok elvtársi kapcsolatainak szilár­dítására ad alkalmat. Egyúttal kifejezi a munkásosztály osztály- és politikai egy­ségét az egész országban, azt a közös érdekét, hogy az intenzifikálás útján tovább növelje a csehszlovák népgazda­ság erejét. Ebben azt is látjuk, hogy megbecsülik a szlovákiai bányászok for­radalmi hagyományait, harcukat a szoci­ális és a nemzetiségi elnyomás ellen, a kenyérért, a munkáért, a szabadságért, az emberhez méltó életért. Ezekért az eszmékért küzdöttek a handlovái, a gö- möri és a szepességi bányászok a Szlo­vák Nemzeti Felkelés idején is. A forra­dalmi eszmék iránti hűségüket ma a bá­nyászok lelkiismeretes munkával és jó eredményekkel fejezik ki. Az első félév eredményei arról győznek meg bennün­ket, hogy képesek vagyunk továbbfej­leszteni a népgazdaságot és még követ­kezetesebben növelni a hatékonyságot. Éppen ezekből a szempontokból kiin­dulva a CSKP KB Elnöksége a napokban értékelte a népgazdaság-fejlesztés első félévi eredményeit. Joggal állapította meg, hogy a kisebb nyersanyag- és energiafogyasztás mellett is meggyorsult a gazdasági fejlődés dinamikája és meg­tartottuk a dolgozók magas életszínvona­lát és szociális biztonságát. Ez lelkesítő kezdet, de a CSKP KB Elnöksége egyút­tal felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad túlbecsülni, amit elértünk. Ezek­ből és további tényekből kiindulva a párt vezetősége konkrét feladatokat tűzött ki a párt gazdaságpolitikájának további megvalósítására és a hetedik ötéves terv céljainak elérése terén. Alapvető követel­ményként hangsúlyozta, hogy az elért eredmények, az erőforrások teljes ki­használása, az intenzifikálás elmélyítése és a hatékonyság növelése alapján a je­lenlegi ötéves tervidőszak hátralevő ré­szében meg kell tartani a gyorsabb gaz­dasági fejlődés ütemét. A nagyobb dinamika fő hordozójának a feldolgQZÓ iparnak, főként a gép­iparnak, az elektronikának, a vegy- és fafeldolgozó iparnak kell lennie. A CSKP KB Elnöksége hangsúlyozza, hogy a ter­melés növekedésének a nyersanyagok és az energiahordozók jobb hasznosítá­sán s az új kapacitások és létesítmények teljes üzemeltetésén kell alapulnia. Joggal értékeljük nagyra, hogy a pozi­tív eredményekhez jelentősen hozzájá­rulnak a fűtőanyag- és az energiaipar dolgozói. A tervfeladatok teljesítésével és túlteljesítésével biztosították a népgazda­ság és a lakosság folyamatos fűtőanyag-, energia- és hóellátását. Nagy érdeme­ket szereztek ebben a szénmedencék bá­nyászai, akik a rosszabb bányászati és geológiai feltételek között is teljesítik a szénfejtés és a tárnahajtás igényes feladatait. Az idei kedvező helyzetet, amelyre részben pozitívan hatottak az időjárási feltételek, fel kell használni arra, hogy minél jobban ellássuk szénnel nem­csak az erőműveket, hanem a többi fo­gyasztót, különösen a lakosságot. Ez megköveteli a szállítás rugalmas meg­szervezését és a szénraktárak dolgozói­nak kezdeményezését. Ugyancsak pozitív eredmények szület­tek a kőolaj, a gáz- és az energiaiparban. Becsülettel teljesítették a tervet az ércbá­nyászat és a magnezitipar dolgozói is. Az etmúlt bányászév tehát sikeres volt. A fő termelési feladatokat sikerült teljesí­teni és túlszárnyalni, tovább bővült az ágazat anyagi-műszaki alapja. Elmélyül a szociális gondoskodás a bányászokról; a bányászok, a gáz- és az energiaipari dolgozók fáradságos és felelős munkájá­ra pártunk és államunk vezetősége tartó­san nagy gondot fordít. Ez abban is megnyilvánul, hogy a XVI. pártkongresz- szus határozatai szellemében további in­tézkedéseket tesznek a bányaipari dol­gozók szociális és egészségügyi ellátá­sának elmélyítésére. Meggyőződésünk, hogy a bányászok továbbra is élen járnak a munkakezdeményezésben. Ágazatuk mozgósító feladatai meg­követelik, hogy megtartsák a jelenlegi ütemet az idei terv teljesítésében. Külö­nösen a szénbányászatra vonatkozik ez, amelynek még több erőforrást kell előte­remtenie a fűtőanyag- és az energiamér­leg egyensúlya érdekében. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megteremtsük a feltételeket a terv kiegyensúlyozott tel­jesítéséhez a gépek jobb kihasználása és a túlórák csökkentése útján. Ezen erőfeszítések oszthatatlan részeként fo­kozzuk a gondoskodást a munkafeltéte­lekről és a biztonságról. Aggaszt bennün­ket a balesetek viszonylag nagy száma és az, hogy számos vállalatnál az átla­gosnál rosszabb eredmények születtek a munkavédelem terén. Nagy előny számunkra, hogy a nyers­anyag- és az energiagondok megoldása során továbbra is támaszkodhatunk a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal való együttműködésre. A Szov­jetunióval kifejtett együttműködés kereté­ben a következő években is be tudjuk szerezni a kőolajat, a földgázt, a kellő mennyiségű szenet és villamos energiát, s e téren még intenzívebben elmélyítjük tudományos-műszaki együttműködé­sünket. Ennek jelentőségét és pótolhatatlan voltát különösen az atomenergetika fej­lesztésében látjuk. Országunk számára ez az energiatermelés további növelésé­nek egyedüli útja. Hasznosságát és haté­konyságát bizonyítja első atomerőmű­vünk, a Jaslovské Bohunice-i V-1 Atom­erőmű, amely az egész ország dolgo­zóinak közös erőfeszítéseiből és a Szov­jetunió jelentős segítségével született. Tekintetbe véve az atomerőművek meg­határozott szerepét, erőinket és eszköze­inket az atomerőműépítési-program vég­rehajtására összpontosítjuk. Mindent meg kell tennünk azért, hogy még az idén beindítsuk a V-2 atomerőmű első blokk­ját, jövőre pedig megkezdje próbaüze­melését a dukovanyi atomerőmű. A to­vábbi atomerőművek építésének igé­nyességére és jelentőségére való tekin­tettel lényegesen javítani kell az irányító munkát, a beruházók és a tervezők elő­készületeit, s a nehézgépipari és az elektrotechnikai vállalatok kötelesek megteremteni a feltételeket az ezzel kap­csolatos feladatok idejében való teljesíté­séhez. Szükséges, hogy még intenzívebben felhasználjuk vízerőműveink potenciálját. E téren fontos lépés a dunai vízlépcső- rendszer építése. Itt évente 4,5 milliárd kilowattóra energiát fognak előállítani; ehhez csaknem 5 millió tonna barna­szénre lenne szükség. Csehszlovákia és Magyarország azonos mértékben vesz részt az építésben, s a beruházásból is azonos mértékben lesz haszna. Részvé­telével a Szovjetunió is jelentősen segít. Ez a szocialista országok folytatódó in­tegrációjának gyakorlati megnyilvánulá­sa. örülünk annak, hogy az építési mun­kálatok üteme gyorsul. Nemcsak a széntermelési terv teljesí­tésének tulajdonítunk rendkívül nagy je­lentőséget, hanem a lehető legésszerűbb felhasználásnak is. A bányászok és az energiaipari dolgozók munkáját a legjob­ban úgy becsüljük meg, hogy valóban takarékosan és gazdaságosan bánunk erőfeszítéseik eredményeivel. Miért sors­döntő fontosságú, hogy takarékosan és ésszerűen hasznosítsuk a nyers- és az alapanyagokat, a fűtőanyagokat és az energiahordozókat? Elsősorban azért, mert ha ezzel a feladattal nem birkóz­nánk meg, nem tudnánk elérni a fejlett szocialista társadalom építése terén kitű­zött célokat. És éppen a fejlett szocializ­mus szakasza követeli meg törvénysze­rűen a népgazdaság intenzifikálását, a társadalom minden erőforrásának érté­kesítését. Ezen irányvonal megvalósítá­sa az egész társadalomnak, mindenki­nek, minden kollektívának és egyénnek létérdeke. Vajon módunkban áll lényeges hala­dást elérni a nyers- s a fűtőanyagok, valamint az energiahordozók felhaszná­lásában és értékesítésében? Meggyőző­désünk - és a tények is ezt támasztják alá hogy adottak ehhez a feltételek. Említsük meg példaként, hogy a koncent­rált erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt két évben csökkent a nemzeti jövedelem képzésére jutó energiaigé­nyesség. Ez hosszú távú pozitív irányzat, de tudatosítjuk, hogy mértéke és üteme mindeddig nem kielégítő, s nem felel meg lehetőségeinknek és szükségleteinknek. E téren sokkal határozottabb, következe­tesebb és konkrétabb erőfeszítéseket kell tenni. • Nem törődhetünk bele abba, hogy az elsődleges fűtőanyag- és energiaforrá­sok nagy fogyasztásának - egy lakosra 6 tonna fűtőanyag-fogyasztás jut - nem felel meg a nemzeti jövedelem képzésé­nek szintje. Tehát előre kell haladnunk az értékesítés folyamatában. Számos külföl­di tapasztalat azt igazolja, hogy a fűtő­anyagok és az energiahordozók jobb hasznosítása és megtakarítása lényege­sen kisebb gazdasági ráfordítást követel meg, mint az új erőforrások növelése. Az energiaigényesség csökkentése a népgazdasági hatékonyság, az egész újratermelési folyamat fokozását jelenti. Az a cél, hogy meggyorsítsuk a műszaki fejlesztést, növeljük az állóeszközök felú­jítását, emeljük a termékek műszaki szín­vonalát, javítsuk minőségüket és csök­kentsük az anyagigényességet. Ezzel kapcsolatban külön ki akarom emelni, hogy növelni kell a műszakilag progresszív és a kiváló minőségű termé­kek részarányát. Figyelmeztető jelen­ség, hogy e téren egy helyben topogunk. Ezért a reszortok, a konszernek, a trösz­tök és a vállalatok vezetőségeihez fordu­lunk, hogy következetesebben valósítsák meg a XVI. pártkongresszus irányvona­lát. A gyártmányfejlesztésre is kitartóbban kell törekedni. Talán beletörődhetünk ab­ba, hogy nem kielégítően értékesítjük a bányászok és az energiaipari dolgozók munkáját azzal, hogy sok éve elavult termékeket állítunk elő? Több ismerettel, nagyobb hozzáértéssel kell kidolgozni azokat a fejlesztési programokat, ame­lyek kisebb energia-, nyersanyag- és alapanyag-fogyasztáson alapulnak. A fűtőanyagok és az energiahordozók gazdaságos felhasználása terén kitűzött céljainkat a fűtőanyag- és az energiafo­gyasztás ésszerűbbé tételének állami célprogramja tartalmazza. Bár e program végrehajtása terén elértünk pozitív ered­ményeket, számos szervezetnél még mindig az elavult eljárások dominálnak, amelyek túlságosan sok fűtőanyagot és energiát követelnek. A CSKP KB Elnökségének és a szö­vetségi kormánynak a 02-es számú álla­mi célprogram kiegészítéséről és a társa­dalmi ellenőrzés első szakasza eredmé­nyeiről szóló májusi határozata megte­remti a feltételeket az ésszerűsítés folya­matának további intenzívebbé tételéhez. Jelentős fűtőanyag- és energiamegta­karításokhoz vezet a központi hóellátás fejlesztése. Ezért nagy gondot kell fordí­tani az erőművek hulladékhőjének fel- használására a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság számára. Hiszen csak a Jaslovská Bohunice-i V-1 Atomerőmű hulladékhőjének hasznosításával évente több százezer tonna szenet lehetne meg­takarítani. Tudatosítjuk, hogy a hőterme­lés korszerűsítése igényes, de rendkívül hasznos. Azt is tudjuk, hogy a fogyasztás további ésszerűsítéséhez elegendő korszerű energiafogyasztóra, mérő- és szabályo­zóberendezésre van szükség. Például nincs elég kazán a kevésbé értékes szén vagy a fahulladék elégetésére, hiányoz­nak a mérő- és szabályozóműszerek. A gépipari és az elektrotechnikai dolgo­zókhoz fordulunk, hogy minél előbb gon­doskodjanak e berendezések szállításá­ról és felszereléséről. Az építőipari dolgo­zókra az a sürgető feladat hárul, hogy határozottabban oldják meg a lakóházak, a járulékos létesítmények és az ipari objektumok hőszigetelésének problémá­it. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy különböző munka- és lakóhelyeken túl sok fűtőanyagot fogyasztanak fűtésre. E téren is valódi gazdának kell lenni. Hőellátásunk eléri a világszínvonalat, s amikor takarékosságról beszélünk, nem szükségállapotra gondolunk, hanem a fűtőanyagok és az energiahordozók ésszerű felhasználására. A továbbiakban hangsúlyozni kell, hogy az említett program megvalósítása szükségessé teszi az energiagazdálko­dás irányításának javítását. Természe­tes, hogy e téren csak úgy lehet a kívánt haladást elérni, ha gyorsabban felhasz­nálják a tudományos ismereteket, a kor­szerű gépeket, a tudományos-műszaki forradalom vívmányait. Ezért a tudomá­nyos és műszaki eredményeknek a fűtő­anyag- és az energiafogyasztás éssze­rűbbé tételének súlypontjaivá kell válni­uk. E téren élnünk kell azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket a Szovjetunióval ki­fejtett tudományos-műszaki együttműkö­dés nyújt. Hiszen a Szovjetunió nemcsak megbízható nyersanyagszállító partne­rünk, hanem a tudományos-műszaki fej­lesztésben nagyhatalom, a tudomány és a technika fejlesztésének úttörője szá­mos meghatározó területen. Elvárjuk, hogy a fűtőanyag- és az energiaipar reszortja, a tárca vállalatai élen járjanak a fűtőanyag- és az energia- fogyasztás átfogó ésszerűbbé tételében, Ágazatuknak ösztönöznie és szerveznie kell a megtakarításért, a jobb hasznosítá­sért folytatott küzdelmet. Ebben a moz­galomban, amelyet a párt vezetésével bontakoztatunk ki, érvényesülnie kell a munkásság szakmai rátermettségének, a technikusok, a konstruktőrök, a terve­zők, a technológusok találékonyságának, a tudósok és a kutatók hozzáértésének, az irányító dolgozók tehetségének. Ágazatukban a munkakezdeménye­zés és a szocialista verseny vonzerőt és pótolhatatlan szerepet képvisel. Áldozat*- készségük, hősiességük nélkül eredmé­nyeink nem lennének ennyire pozitívak. Ezért nagyra értékeljük a társadalomhoz való ilyen öntudatos viszonyt, számos kollektíva szakmai tudását és csúcstelje­sítményeit. Meggyőződésünk, hogy a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek, valamint a gazdasági dol­gozók hozzájárulásával ez az önkéntes mozgalom továbbfejlődik és még na­gyobb mértékben érezteti hatását a fejté­si és a termelési feladatok teljesítésében. Jozef Lenárt elvtárs a továbbiakban a jelenlegi nemzetközi helyzetről beszélt, amely a Reagan-kormányzat militarista politikája következtében háborús ve­széllyel fenyegeti a világot. Washington egyre nyíltabb világuralmi törekvései ar­ról tanúskodnak, hogy tovább akarják növelni a katonai kiadásokat és a katonai jelenlétet a világ különböző térségeiben. Ezért az Egyesült Államok konfliktusokat szít a Közel-Keleten, Közép-Ameri ká­ban, Dél- és Közép-Afrikában, ezek a konfliktusok nagy háborúkká fajulhat­nak. Az európai és a világbéke szem­pontjából a legveszélyesebb az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek az a törekvése, hogy amerikai rakétákat telepítsenek Európában és fokozzák a fegyverkezési versenyt. Csodálkozhatunk-e azon, hogy a Szovjetunió elutasítja ezeket a törekvé­seket? A nemzetközi imperializmus akti­vizálódik és összefog. De militarista irá­nya fokozódó tömeges ellenállásba ütkö­zik. A prágai béke-világtalálkozón is so­kat tettek azért, hogy a békemozgalom képviselői egyeztessék eljárásukat. A ha­ladó közvélemény nagyra értékeli a Szovjetunió álláspontját. Egyetértésre és támogatásra talált Andropov elvtárs­nak amerikai szenátorokkal való találko­zóján tett azon kijelentése, hogy a szovjet fél továbbra is tántoríthatatlanul pozitív eredményekre törekszik az európai atomfegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon. A Szovjetunió konstruktív és türelmes magatartást tanúsít, de ha az Egyesült Államok álláspontja továbbra is negatív marad és Európába új amerikai rakétákat telepítenek, a Szovjetunió kénytelen lesz - amint ezt Andropov elvtárs mondotta - saját biztonsága érde­kében megfelelő lépéseket tenni. Végezetül Lenárt elvtárs még egyszer köszönetét mondott az ágazat dolgozói­nak lelkiismeretes munkájukért, s újabb sikereket kívánt az igényes feladatok tel­jesítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom