Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-05 / 209. szám, hétfő
V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1983. szeptember 5. XXXVI. évfolyam 209. szám Ára 50 fillér SORSDÖNTO FORDULÓ GENFBEN A nyári szünet után Genfben holnap folytatódnak a szovjet -amerikai eurohadászati tárgyalások. A mostani ötödik forduló egybehangzó vélemények szerint sorsdöntő szakasznak számít, hiszen kudarc esetén három hónap múlva megkezdődik az amerikai nukleáris rakéták elhelyezése öt európai NATO-ország területén a hírhedt 1979-es brüsszeli ún. kettős határozat értelmében. A NATO akkor a két nagyhatalom közötti leszerelési megállapodás létrejöttétől tette függővé a rakétatelepítést Nyugat- Európában. A döntés meghozatala után világos volt, milyen céllal kötötték ehhez a feltételhez a telepítésről való esetleges lemondást. Az Egyesült Államok már akkor eldöntötte tulajdonképpen: a telepítés nem lehet vita tárgya és csak a párbeszédre való hajlandóság látszatának a keltése végett ült le a tárgyaló- asztalhoz azzal a feltett szándékkal, hogy végnélküli időhúzó taktikát alkalmazzon, hogy hátráltassa a megállapodást, s ennek hiányában megvalósíthassa többmilliárdos üzletet jelentő rakétatelepítési tervét. Az európai nukleáris eszközök csökkentéséről 1981 őszétől folyó genfi tárgyalások eddigi négy fordulójában az USA makacsul kitartott az előrehaladást tudatosan gátló álláspontja mellett. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok nehezen ült tárgyalóasztalhoz Genfben, hiszen Reagan elnök hónapokon át habozott, míg végül is nem önszántából, hanem kétségtelenül a nukleáris leszerelést sürgető hazai és nyugat-európat közvélemény hatására igent mondott a párbeszédet szorgalmazó többszöri moszkvai indítványra. A tárgyalások beindulásakor Moszkvában úgy vélték, hogy az amerikai készség a párbeszédre önmagában nem ad okot a túlzott derűlátásra, pusztán lehetőséget kínál a megállapodásra. Az utóbbi két év genfi eseményei igazolták a moszkvai óvatosság megalapozottságát. Jelenleg csaknem kétéves munka után ugyanott tartanak Genfben, mint a kezdetkor. Szovjet vélemények szerint az eddigi négy fordulóban jottányit sem közeledett a felek álláspontja. Az egyhelyben topogás oka az a merev, szándékos időhúzásra épülő amerikai taktika, amelynek célja addig elodázni a megállapodás létrejöttét, mígnem eljön ez év decembere, a rakétatelepítés megkezdésének kitűzött dátuma. Holnap a holtpontról folytatódik tehát az idei év első számú világpolitikai kérdéséről, a rakétaproblémáról szóló párbeszéd. Azonban mégsem az eredeti indítványokról folytatódik most a vita, amelyeket a tárgyalások megkezdésekor a két küldöttség hozott magával a dossziékban. Előrelépés ugyan nem történt, de két éven át folyamatosan tapasztalható volt egy rendkívül rugalmas, ésszerű kompromisszumokra, sőt bizonyos, a felek egyenlő biztonságát nem sértő kölcsönös engedményekre kész szovjet tárgyalási alapállás, melyet sajnos az amerikai fél egyetlenegyszer sem méltányolt és nem is viszonzott. A washingtoni delegáció annakidején a hírhedt nulla-variánssal érkezett Genfbe, amely egyoldalú csökkentést, a közepes hatótávolságú rakéták leszerelését követelte a Szovjetuniótól. A szovjet fél kategorikusan visszautasította ezt az indítványt, hiszen a Szovjetunió sohasem sürgetett egyoldalú rakétacsökkentést az Egyesült Államoktól egyrészt, másrészt nyilvánvaló volt, hogy az indítvány a Nyugat stratégiai erőfölényének elérését hivatott szolgálni. A Szovjetunió határozottan elutasította ezt az indítványt, hiszen a NATO nukleáris ereje érintetlen maradt volna, míg a Szovjetuniót hátrányos helyzetbe juttatta volna. A fehérházi vezetés a javaslatot azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az utóbbi években állítólag a Szovjetunió javára módosult a hadászati egyensúly -r holott az 1979-es SALT-szerződésben elismerte a paritást - és úgy vélték Washingtonban, hogy a megbomlott egyensúly csakis egyoldalú szovjet leszereléssel, vagy pedig az amerikai közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésével állítható helyre ismét. Washington a mai napig megmaradt a nulla-variánsnál, illetve annak egyik változatát jelentő ún. közbülső javaslatánál. Se szeri, se száma nem volt viszont az előrelépést segíteni szándékozó szovjet kezdeményezéseknek. A sok közül említsük csak a legutóbbi múltheti indítványt, melyben Jurij Andropov javasolta: a Szovjetunió annyi rakétát hagy meg, amennyi együttvéve a brit és francia atomütőerő, s a leszerelteket pedig megsemmisíti, ha az Egyesült Államok lemond nyugat-európai rakétatelepítési terveiről. Ezzel a kezdeményezéssel a moszkvai vezetés kivett egy érvnek mondott ürügyet Reaganék kezéből, hiszen korábban azt állították, hogy a Szovjetunió európai területén leszerelt rakétákat az líraion túlra telepítenék azok megsemmisítésé helyett. Georgij Arbatov neves szovjet leszerelési szakértő csütörtökön a szovjet televízióban úgy vélte, hogy moszkvai nézet szerint ezzel a javaslattal elhárult gyakorlatilag minden akadály a genfi tárgyalások útjából. Az amerikai válasz megmutatja majd, hogy tényleg érdeke az USA-nak a megállapodás, vagy csak azért tárgyal, hogy elkendőzze fegyverkezési politikáját és „békepártiként“ tűnjön fel a háborúellenes mozgalmak és a rakétaterveket helytelenítő szövetségesei, a dán, a holland, a görög és spanyol kormány előtt. Szavaiból az derült ki, hogy a Szovjetunió már annyiszor tanúsított rugalmas magatartást, hogy ennek is van ésszerű határa, ezért most már valóban az USA-n a sor, hogy lépjen. A békeszerető közvélemény Keleten és Nyugaton egyaránt hónapok óta pozitív válaszra vár. Tárgyalni kell, meg kell állapodni amíg nem késő, amíg nem jelennek meg Európában az amerikai rakéták. Erre még van három hónap, nem túl sok idő, de talán elég ahhoz, hogy až amerikai magatartás miatt elfecsérelt másfél évet termékeny három hónap kövesse Genfben. P. VONYIK ERZSÉBET A CSKP KB-hoz intézett üdvözlő levelet Jozef Lenártnak F. Verbich, a Szocialista Munka Hőse adta át (ČSTK felvétele - Štefan Petráé) fő célunk: a zavartalan tüzelőanyag- és energiaellátás Ünnepi ülés a bányászok és energetikai dolgozók napja alkalmából • A párt- és kormányküldöttséget Jozef Lenárt elvtárs vezette (ČSTK) - A bányászok és energetikusok napjának 34. országos ünnepségei alkalmából szombaton Prievidzán a Bányászok és Energetikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének központi bizottsága, a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaipari Minisztérium, a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium, valamint a Cseh és a Szlovák Geológiai Hivatal képviselőinek együttes ülésére került sor. A tanácskozás „A bányászok és energetikai dolgozók alkotó tettekkel járulnak hozzá a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez“ jelszó jegyében zajlott. Az ülésen Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt. A küldöttség tagjai voltak továbbá: Josef Heman, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a CSKP KB titkára, Ladislav Gerle, a szövetségi kormány alelnöke, Ladislav Abrahám, a Szak- szervezetek Központi Tanácsának első alelnöke, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke, Václav Janoušek, a CSKP KB osztályvezetője, Vladimír Pirošík, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, Vlastimil Ehrenberger, hazánk tüzelőanyag- és energiaipari minisztere, Eduard Saul kohászati és nehézgépipari miniszter, valamint Jaroslav Jenerál, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke. A vendégek között voltak az ágaA Szovjetunió megállapodásra törekszik Julij Kvicinszkij genfi nyilatkozata ' • Reagan fogadta Nitzet (ČSTK) - Szombaton megérkezett Genfbe az a szovjet küldöttség, amely részt vesz az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról holnap felújítandó szovjet-amerikai tárgyalásokon. A szovjet küldöttség vezetője, Julij Kvicinszkij repülőtéri nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a soron következő forduló nagyon felelősségteljes lesz. Az elkövetkező hónapokban dől el, sikerül-e megállapodást elérni és így megakadályozni a nukleáris konfrontáció kiéleződését, vagy Európában megjelennek az új amerikai rakéták, ami maga után vonja a Szovjetunió és szövetségesei szükséges ellenintézkedéseit. Kvicinszkij kijelentette, hogy a Szovjetunió határozottan megállapodásra törekszik. Ennek a jó szándéknak a legújabb meggyőző bizonyítéka Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének augusztus 27- én tett kijelentése, hogy a Szovjetunió a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérése esetében kész leszerelni az ország európai részén telepített közepes hatótávolságú rakétáit. Az előző szovjet javaslatokkal együtt a Szovjetuniónak ez az új lépése reális lehetőséget ad a megállapodásra. Ezt a lehetőséget ki lehet és ki is kell használni. Azonban elszalasztott lehetőséggé is válhat. Remélni szeretnénk, mondotta végül Julij Kvicinszkij, hogy az amerikai fél mindebből levonja a helyes következtetéseket. * * * Ronald Reagan amerikai elnök szombaton fogadta Paul Nitzet, a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét, s közölte vele utasításait az újabb forduló előtt. A találkozó után megtartott sajtókonferenciáján Nitze azt állította, hogy az amerikai fél „konstruktív hozzáállást“ fog tanúsítani. Az újságírók kérdéseire adott válaszaiból azonban kitűnt, hogy az amerikai kormány folytatni szándékszik előző obstrukciós politikáját, amely gátolja az előrehaladást a tárgyalásokon. Ezt bizonyítja Nitzenek az a kijelentése is, hogy az USA továbbra is kitart az ún. nullamegoldás mellett, amely a Szovjetunió egyoldalú lefegyverzését követeli, és semmi köze sincs a felek egyenlő biztonságának elvéhez. zat Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett dolgozói is. Az ülést Oldrich Bogner, a Bányászok és Energetikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Az ágazatban elért eredményekkel és az ágazat feladataival Vlastimil Ehrenberger foglalkozott beszédében. A szénipar értékelésével kapcsolatban egyebek között elmondotta, hogy az elmúlt bányászévben sikerült teljes mértékben kielégíteni a népgazdaság és a lakosság szükségleteit. Tavaly több mint 124,5 millió tonna szenet jö- vesztettek, tehát a bányászok terven felül 558 ezer tonna szenet termeltek ki. A szénellátás az idén is folyamatos. Az Ostrava-Karviná Konszern bányáin kívül a tervezett feladatokat az összes bányavidék teljesíti. Az 1983-1984-es téli időszakra való felkészülés során az ágazat október elejéig a hőerőművek szénlerakataiba 4,2 millió tonna barnaszenet és 1,4 millió tonna kőszenet akar összpontosítani. Az energetikai dolgozók tavaly csaknem egymilliárd kilowattórával több villamos energiát termeltek a tervezettnél - állapította meg a továbbiakban Vlastimil Ehren(Folytatás a 2. oldalon) Vogel levele a leszerelési tárgyalásokról (ČSTK) - Hans-Jochen Vogel, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának elnöke levelet intézett a csoport tagjaihoz a leszerelési tárgyalások problémájáról. A levélben figyelmeztet arra, hogy a genfi szovjet-amerikai tárgyalások kudarca növelné a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyét, és alapvetően bonyolulttá tenné a kelet-nyugati kapcsolatokat, súlyos csapást mérne az enyhülési folyamatra. Nyomatékosan bírálta az amerikai kormány merev álláspontját, amelyet a bonni kormány teljes mértékben támogat. Rugalmasabb álláspontra szólított fel, - elsősorban az amerikai kormányt - arra, hogy a legújabb szovjet békekezdeményezésekre mielőbb válaszoljon konkrét konstruktív ellenjavaslatokkal.
