Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám, péntek
[J szú 5 3. IX. 30. A jó javaslatok közösségi haszna Évnyitó előtt Napirenden a pártoktatás új tanulmányi időszakának előkészítése A Ml ALAPSZERVEZETÜNKBEN jóformán sohasem volt panasz a tagság vitázó kedvére... Az utóbbi néhány taggyűlésen azonban mintha mérsékeltebb lett volna a tagság vitakészsége, a szokottnál kevesebben szólaltak fel, és nem is olyan sarkítottan, mint azt korábban megszoktuk... - említette a minap kissé gondterhelten az egyik pártszervezet elnöke, amikor a szervezet munkájáról esett szó. E beszélgetés után belelapoztam az alapszervezet pártbizottsági üléseiről és taggyűléseiről készült jegyzőkönyvekbe. Nem is kellett sokáig kutatni az említett .mérsékeltség“ okát: három-négy hónappal korábban elhangzott vitafelszólalások, javaslatok, bírálatok (mert ilyenek is voltak) elintézésének sorsáról alig, vagy egyáltalán nem tesznek említést a jegyzőkönyvek.- Mi történt ezekkel a vitafelszólalásokkal, javaslatokkal és bírálatokkal?-Hát... egy részüket a gyűlésen azonnal megválaszoltuk, már azokat, amelyekre a jelenlevő helyi tisztségviselők válaszolni tudtak - felelte az elnök.- S azokkal mi történt, amelyekre a helyi funkcionáriusok nem adhattak választ?- Megkértük a gyűlésen jelenlevő járási kiküldöttet, hogy az illetékes szerveknél, intézményeknél tegyenek lépéseket a felvetett problémák elintézésére.- S a felvetett kérdésekkel mikor, hogyan, milyen módon foglalkozott az alapszervezet bizottsága? "Milyen állásfoglalással kerültek ezek a' vitafelszólalások az illetékes felettes szervekhez elintézés végett? Mit javasoltak a bizottság tagjai? _ ? Ez az a pont, amikor a pártszervezet elnöke előtt is megvilágosodott a felemlített passzivitás oka, amely tulajdonképpen a tagság önkéntelen vagy tudatos állásfoglalása volt a bizottság helytelen munkastílusával szemben. EZEKKEL s hasonló szervezési kérdésekkel rendszeresen foglalkozik a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási pártbizottság is. Elemzi az alapszervezetek tevékenységét, elsősorban annak szem előtt tartásával, hogyan kerülnek elintézésre a taggyűlések vitájában elhangzott bírálatok és javaslatok. Mert mindjárt az elején le kell szögezni: azt a párttagot, aki azt tapasztalja, hogy viltafelszóla- lása, javaslata meghallgatásra, megértésre talál, sót mi több, látja, hogy javaslata hozzájárul a problémák megoldásához - nem kell vitára, javaslattételre, bírálatra ösztönözni. A príbeli (Príbelce) alapszervezet tagsága nagyon sok taggyűlésen - nem egy esetben meglehetősen ingerült hangnemben - bírálta a község vízellátásában uralkodó tarthatatlan helyzetet. A jelenlevő helyi és járási vezetők többször próbáltak elfogadható megoldásokat keresni, de egyik sem vezetett ahhoz, hogy például az efsz gazdasági központja, vagy a kezelésében lévő lakóház vízellátása rendeződjön. Az alapszervezeti pártbizottság azonban néhány héttel ezelőtt fokozott igényességgel vitatta meg ezt a kérdést. A vitába bekapcsolódott az efsz elnöke, Samson János elvtárs, és „színt vallottak“ a járásiak is. Az eredmény nem váratott magára: a szövetkezetnek már van egy tartalék vízforrása a telep közelében, egy kis összefogással meg lehetne oldani a szövetkezeti telep és a lakóház vízellátását. A javaslatokat tettek követték. A taggyűlések paprikás hangulatú vitaprogramjáról lekerült a „vízkérdés“, bár igaz, hogy továbbra is megoldatlan az egész község vízellátása. De az eddigi eredmények is bizonyítják, hogy a taggyűléseken elhangzott javaslatok vagy bírálatok alapos, a pártbizottsági üléseken történő igényes megtárgyalása sok esetben ösztönzően hat a felettes szervek állásfoglalására is, akik ugyan tudják, mit, hogyan, milyen mértékben lehet megvalósítani (mert állami költségvetés is létezik), de a helyi lehetőségeket a helyieknek kell feltárni! Pôtor-Žihľava egyesített községek lakossága számára például komoly aggodalmat okozott az a kósza hír, hogy a járás a község körzeti egészségügyi központját és cipóboltját megszünteti. Ez a hír bekerült a falusi pártszervezet taggyűlésének vitaanyagába is, így az elvtársak igyekeztek megtudakolni a járási és a helyi vezetőktől, mi az igazság. Az üggyel az alapszervezeti pártbizottság és az illetékes felettes szervek is behatóan foglalkoztak. A választ Emília Vredíková, a helyi nemzeti bizottság elnöke közölhette a tagsággal az egyik gyűlésen: ilyesmit nem terveznek sem a helyi, sem járási szervek, a rendelő is, a cipőbolt is marad. Egyetlen változás, amit népgazdasági szempontok indokolnak, a fogászati rendelő jobb kihasználása oly módon, hogy hetente csak bizonyos napokon állna a lakosság rendelkezésére. Sürgős esetekben a mindössze 10 kilométerre levő járási székhely fogászati rendelője elégíti ki a lakosság igényeit. Ez az elintézési mód teljes mértékben megfelelt a vitába kapcsolódott párttagok elképzeléseinek, megnyugtatta a kedélyeket és nagy mértékben emelte a pártbizottság tekintélyét. A TAGGYŰLÉSEKEN természetesen olyan javaslatok is elhangzanak, amelyek meghaladják az adott alapszervezet jogkörét, és elintézésük legalábbis járási, esetleg még magasabb szinten iehetséges. Ilyen javaslattal lépett fel a Dolina Szénbánya 3. számú fejtési szakaszán tevékenykedő párt- alapszervezet taggyűlésén az egyik szocialista munkabrigád tagja, Buús Sándor bányász. Minden bizonnyal nemcsak a saját elképzelésének adott hangot akkor, amikor felszólalásában a nagykürtösi járási könyvesboltban szovjet könyvrészleg létrehozását javasolta. A vitafelszólalás sokak tetszésével találkozott. Ezért az alapszervezeti pártbizottság úgy döntött, hogy a javaslatot elintézés végett a járási pártbizottságra továbbítja. így került a javaslat a járási pártbizottság elnöksége elé, ahol alapos megfontolás után további, illetékes gazdasági szervek hatáskörébe került. Egy ilyen részleg létrehozása minden bizonnyal nem kis szervezési, személyi és anyagi problémákat is jelent, de a javaslattal a lehető legkomolyabban foglalkoznak az illetékesek. Előre megmondani, hogy a közeljövőben létrejöhet-e vagy sem egy ilyen részleg a járási könyvesbolt keretében, csaknem lehetetlen. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy a javaslatot tevő bányász, Buús elvtárs - az alapszervezet bizottságán keresztül- a tényleges helyzetnek megfelelő, kielégítő választ kapjon okos javaslatára. Az viszont már most bizonyos: a javaslat a jövőben sem kerül le a járási pártbizottság teendőinek programjáról. Az elmúlt években úgyszólván íratlan törvény volt, hogy az alapszervezet gyűlésein elsősorban gazdasági és politikai-szervezési kérdések szerepeltek. A változó idők - úgy látszik ezen a "téren is változást hoznak. A Pőtori és a Nagykürtösi Dolina Szénbánya I. számú fejtési részlegének pártbizottsága Laco Ondrej illetve Ján Lekén felszólalását továbbította az illetékes járási szervekhez r a környezet szennyezésének ügyében. S nem holmi vegyi kombinátok pusztító munkáját hanem az egyes községekben létre- lövő (a lakosság által létrehozott) lesújtó látványt nyújtó szeméttelepeket bírálták. Azokat az állampolgárokat, akik szeméttel dobálják tele a falukat átszelő patakokat (Pőtoron, Csábon, Nagykürtösön stb.) s akik ellen - a jelek szerint- a nemzeti bizottságok tehetetlenek. Mivel egyre inkább elharapózó jelenségről van szó s a környezet tisztaságának sorsa nem lehet egyes fegyelmezetlen emberek szeszélyének függvénye, a járási pártbizottság elnökségében Ján Lacko elvtárs, a jnb elnöke kapta feladatul, hogy a nemzeti bizottságok a fegyelmezetlenekkel szemben a törvényeknek megfelelő módon járjanak el. A járási párt- és állami szerveknek igen komoly segítséget jelent az egyes vitafelszólalások elintézésében, ha az alapszervezeti pártbizottság állást foglal a felvetett problémákkal kapcsolatban. A járási pártbizottság ebben a szellemben tájékoztatja saját utasításairól az alapszervezetek elnökeit. Tény, hogy a taggyűlések sava- borsa a jó, tárgyilagos és konstruktív vita, amelynek tükröznie kell- oly sokszor elhangzott követelmény ez! - a valós életet, a tagság és a dolgozók hangulatát, a társadalmi feladatokat és az embereknek e feladatokhoz való viszonyát. ÉPPEN EZÉRT minden egyes vitafelszólalást úgy kell kezelni, mint a kommunisták segítségnyújtását a társadalmi problémák megoldásában. Elmondható, hogy a nagykürtösi járásban ez az elv egyre inkább előtérbe kerül. AGÓCS VILMOS, a nagykürtösi járási pártbizottság titkára A közelmúltban megtartott ideológiai konferencián a galántai járásban is összegezték a pártoktatás 1982/83. évi tapasztalatait s egyben meghatározták az új tanulmányi időszak megkezdésével, majd a soron következő előadások és szemináriumok szervezésével kapcsolatos feladatokat. Ján Ôipickývel, a Járási Politikai Nevelés Háza igazgatójával a legfontosabb irányelveket s azokat a tapasztalatokat, tanulságokat vettük sorra, amelyeket az elkövetkező időszakban is érvényesíteni kell.-Tartalmi orientációjában, szervezési módjában, is így természetesen eredményességében is a korábbinál egyaránt jobb volt az elmúlt tanulmányi időszak. Pozitívumai között említhetem, hogy a gondos és körültekintő szervezésnek s beosztásnak köszönhetően a párttagok közel 98 százaléka vett részt az oktatásban. Kihasználva a tökéletesített oktatási rendszer adta lehetőségeket, az alapszervezetekben a korábbiaknál több témából választottak az egyes alakulatok, tehát differenciáltabb volt a hallgatók beosztása. A kommunisták mintegy kétharmada gazdaságpolitikai kérdéseket tanulmányozott, elsősorban A fejlett szocialista társadalom építésének időszerű kérdései, illetve A párt gazdaságpolitikája alakulatok keretében. Az előadók és a propagandisták ügyeltek arra, hogy a pártalapszervezeti alakulatokban az általános kérdéseken kívül a helyi és a munkahelyi problémákat is megvitassák. így a pártoktatás ösztönzően hatott a munkakezdeményezésre, elősegítette a termelési feladatok teljesítését. Az igazgató szavait konkrét adatok, tények igazolják. A járási pártbizottság és a politikai nevelés háza dolgozói az esti egyetem harmadéves hallgatóival rendszeresen ellenőrizték az aíapszerve- zetekben folyó oktatást és segítettek a felmerülő problémák megoldásában. Elsősorban azt figyelték és értékelték, hogy a hallgatók miként hasznosítják ismereteiket, milyen befolyást gyakorolnak a munkakollektívákban társaikra, fokozódik-e a munkakezdeményezés. így például bizonyíthatóan része volt a pártoktatásnak az évzáró taggyűléseken tapasztalható élénk vitában. Az elhangzott javaslatok nyomán a dolgozók újabb felajánlásokat fogadtak el. A Duslóban például ezer tonna kombinált műtrágyát készítettek a gondosabb termeléssel megtakarított alapanyagból. A Nitrai Magasépítő Vállalat galántai üzemében a dolgozók elhatározták, hogy a járási székhelyen a határidő előtt tizenöt hónappal átadják az épülő huszonkét tantermes iskolaépületet, a Nikkelkohó dolgozói pedig vállalták, hogy az idén közel négymillió korona társadalmi hasznot hozó újítást vezetnek be a termelésben.- Azt akarjuk, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben, szolgáltató vállalatoknál, s lényegében minden munkahelyen a pártoktatás eszmei-politikai nevelő céljai mellett az 1983/84-es időszakban is hasonló erővel hasson a munkakezdeményezésre - hangsúlyozta az igazgató. - A cél érdekében a jó tapasztalatok hasznosítása mellett természetesen újdonságokat, szervezési és egyéb változásokat is alkalmazunk az új időszakban A politikailag és eszmeileg legfejlettebb pedagógusoknak lehetővé tesszük, hogy ne hallgatóként, hanem előadóként kapcsolódjanak be a pártoktatásba. A városi párt- bizottságok lektorcsoportjaiban fejtik majd ki tevékenységüket, s elsősorban az utcai és a kisebb létszámú falusi alapszervezetekben vállalnak majd előadásokat. A lehetőségekkel összhangban új témaköröket tanulmányozó alakulatokban tanulhatnak a hallgatók. A járás városi pártbizottságai mellett tevékenykedő alakulatokban a tudományos ateizmus kérdéseivel ismerkednek majd, iskolánk mellett pedig az időszerű nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó csoport kezdi meg tanulmányait. Természetesen más tanulságo- , kát is hozott az elmúlt időszak. Jókat, hasznosakat, amelyeket a lehetőségekhez mérten általánosítani kell. így például az eszmeileg és politikailag fejlettebb s kellő iskolai végzettséggel rendelkező tagjelölteket a jövőben is igényesebb alakulatokba fogják besorolni. A nagyobb igények jobb munkára ösztönzik a fiatalokat. Több helyen az^-üzemi munkaiskolák tantermét már a korábbiakban is felhasználták pártoktatási célokra. Jó lenne, ha mindenütt követnék e gyakorlatot, méltó helyet, környezetet biztosítva ezzel az oktató-nevelő munka számára. A legnagyobb változást, mondjuk úgy, hogy minőségi javulást a mezőgazdaság szakaszán várják. Elsősorban az oktatás szervezésében kell változtatni az eddigi gyakorlaton. A Galántai, Hidaskürti (Mostová) és a Vágsellyei (Šaľa) Egységes Földművesszövetkezetekben már az elmúlt tanulmányi időszakban is messzemenően betartották az időrendi terveket, s nem szűkítették le az oktatást a decemberi és januári hónapokra. így konkrét gyakorlatukkal bizonyították be, hogy az időrendi tervek betartása mellett is lehet teljesíteni a feladatokat, betartható a mezei munkák agrotechnikai határideje. Az előadásokat általában a taggyűlés előtt tartották meg, de a szemináriumi beszélgetéseket már függetlenül a gyűlésektől, és legtöbbször részlegek szerint. így a munkák végzésében nem volt fennakadás és az oktatás is teljes egészében eleget tett feladatának.- Szeretnénk elérni, hogy már az idén más mezőgazdasági üzemekben is hasznosítsák e tapasztalatokat, persze a saját feltételeikre és körülményeikre méretezve - mondta az igazgató. - A hatékony és eredményes pártoktatás feltételei ugyanis minden tekintetben adottak, de az, hogy valóban ilyen lesz-e adott helyen az oktatás, már elsősorban az alapszervezettől, a pártbizottság pártoktatást irányító, szervező, de főleg segítő és ellenőrző tevékenységétől függ. Ahol a tanulmányi időszak folyamán problémák merülnek fel, gyenge az oktatás hatékonysága, ott elsősorban az utób- # biakban vannak hiányosságok. Ezért tartjuk elsődleges feladatunknak a pártbizottságokkal való együttműködést, munkájuk segíA zerdaheli heti vásártól a Csallóközi Vásárig Elődeink egyik szórakozása lehetett, hogy nehezen megszerzett javaikat vásáron próbálták eladni, s a vételáron biztosítani a legszükségesebbeket a következő év terméséig. Hogy mi volt ebben a szórakozás? Lényegében az, ami ma, csak hatványozottabban: kikapcsolódás, a gondok pillanatnyi feledése, a vásárok mindig derűs hangulata, az alku jóleső izgalma és valljuk be, az alkuban kiszáradt torkok leöblítése a jó üzletkötés után. Vidékünk a vásári mozgás középpontjában állt emberemlékezet óta. A középkorral foglalkozó történelemtudomány kimutatja, hogy a hét valamennyi napjával jelölt település vásárhely volt, ahol a vásárt az adott napon is tartották. A nagyobb gazdasággal rendelkező földművesek, a földesurak ispánjai hétről-hétre járták ezeket a környező vásárhelyeket. Tar- doskeddról Dunaszerdahelyre, Látni- és vennivaló akadt bőven a tavalyi vásáron is (D. Majda felvétele) onnan Csallóközcsütörtökre, majd Nagyszombatba vezetett az útjuk. A vásárok múltja belenyúlik egészen századunk második felébe és még máig is élő fogalmat takar a halpiac, fapiac, gabonapiac említése. Élő fogalmat, de nem élő valóságot. Ma már nincs szükségünk az ilyen vásárokra, legalábbis az akkori küldetés szerintiekre. Meg lehet belőlük tartani a hangulatot, de mindenképpen maivá kell tenni a kínálatot. Ez az elgondolás vezette Duna- szerdahely (Dunajská Streda) ve- zstőit, amikor 1981-ben a településről megjelent első írásbeli emlék 800. évfordulója alkalmából az ünnepségsorozat fényének emelésére megrendezték a hagyományt felelevenítő vásárt. Látványosság volt. Elkelt a hagyományt bemutatni kívánó és eladásra egyáltalán nem szánt ölfa és rözserakás, sokan alkudtak a szövetkezet kiállított állataira. Kiürültek az üzletesek sátrai, hosszú sorok álltak a pecsenyét, gulyást, murcit árusító sátrak előtt. Parasztzenekar muzsikált, kikiáltók csalogatták a vásárlókat. Hagyományt akart bemutatni és hagyományt teremtett az a vásár. Oly nagy lett a visszhangja, hogy a közhangulat szinte kikényszerítette a rendszeres évi vásárt. Tavaly már 17 üzlet, szövetkezet és állami gazdaság vett részt a szeptemberi vásáron, több mint 1 800 000 korona forgalommal. A saját termékeiket áruló magán- személyek száma is meghaladta a hatvanat. Idén ezen a hét végén, pénteken és szombaton lesz a III. Csallóközi Vásár. A tavalyit messze meghaladó árukészlettel jelentkeznek az üzletek, szövetkezetek és az állami gazdaságok. Lesz • ismét gulyás, disznótoros termékek, lesz murci is, meg parasztzenekar népi tánccsoporttal. Remélhetőleg vásárló is lesz bőven. MOLNÁR JÓZSEF
