Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám, péntek

Szemléletváltás a kémiatanításban is Jegyzetek egy vegyészkongresszusról A történelmi nevezetességű Olomoucban a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia mellett mű­ködő Kémikusok Egyesületének rendezésében a közelmúltban ve- gyészkongresszust tartottak. A házigazda a Palacký Egyetem természettudományi és pedagó­giai kara volt. A kongresszuson kö­zel háromszáz szakember és szá­mos külföldi előadó volt jelen, s beszámolók sora hangzott el a legújabb' kémiai kutatások ered­ményeiről. A kongresszuson vendégként részt vevő párt- és állami szervek képviselői felhívták a szakem­berek figyelmét azokra a tudo­mánypolitikai feladatokra és teen­dőkre, amelyek vegyésztársadal­munk előtt állnak és a népgazda­ság fejlesztésében igen fontos szerepet, töltenek be. Közülük megemlíthetjük, hogy a közeljövő­ben České Budéjovicében komoly biokémiai intézet épül fel, ahol vegyészek, fizikusok, biokémiku­sok, matematikusok, mérnökök, biológusok stb. tevékenykednek majd a biokémiai vonatkozású ku­tatások fellendítésén. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy ha­sonló intézetről van szó, mint a Szegeden működő Biológiai Ku­tatóintézet, amely fennállása óta már komoly nemzetközi tudomá­nyos és kutatási tevékenységével hívta fel a határokon túl is a szak­emberek és a közvélemény fi­gyelmét. A 39. vegyészkongresszuson akadémiai kutatóintézetek, egye­temek és főiskolák kutatói és taná­rai négy szekcióban számoltak be az elmúit időszakban végzett munkájukról. A szakembereknek módjukban állt az előadásokon és a vitákon túlmenőleg bekapcso­lódni azokba az érdekes kerek- asztal-beszélgetésekbe és esz­mecserékbe, amelyek gyógyszer- iparunk analitikai-kémiai termékei­re és az új vegyületek szintézisé­nek matematikai modellezésére vonatkoztak. A szervetlen kémia szekcióban előadások és beszámolók hang­zottak el az átmeneti fémekkel kapcsolatos kutatásokról, továbbá a foszforvegyületek szerkezetéről és alkalmazási lehetőségeikről. E szekcióban némely komplex ve- gyület szerkezetének a felderíté­sével kapcsolatban is számos ér­dekes előadást tartottak. A szak­emberek számára talán többet mondanak azok az elemek és ve­gyületek, amelyekben réz, nikkel, rénium, kobalt, kadmium, vanádi- um van, vagy a fotokémiai szem­pontból érdekes krómkomplex ve­gyületek. Népgazdasági szem­pontból is jelentősek azok a kuta­tási eredmények, amelyek az oly sokat emlegetett fémtárgyak rozs- dásodásával, azaz korróziójával kapcsolatosak és azok megelőzé­sére irányulnak. Talán nem érdek­telen megemlíteni, hogy a fémek korróziója országos viszonylatban évente olyan nagy, hogy egy na­gyobb vaskohászati kombinát gyártáskapacitásával egyenlő. A szerves kémia és bioszerves kémia szekcióban az előadások és beszámolók jelentős része az új szerves vegyületek szintézisét és szerkezetüket ismertette. A közvéleményt bizonyára érdekli, hogy kutatások folynak annak megállapítására: a munkahelyi környezeti ártalmak milyen hatás­sal lehetnek az örökletes tulajdon­ságokra a vegyiparban és rokon iparágakban (például a koksz­gyárban) dolgozók körében. A fizikai kémia szekcióban az előadások olyan kérdéseket is érintettek, amelyek az ultrarövid lézer spektroszkópia kutatásával foglalkoznak vagy a növényi foto­szintézis elemi folyamatainak a magyarázatára irányulnak. Érde­kesek voltak a fotoelektrokémia alapjaival, továbbá az ionizációs sugárzás fizikai, kémiai és bioló­giai kérdéseivel foglalkozó előadá­sok is. A kémiaoktatási szekcióban az előadások azokat a kérdéseket érintették, amelyek a csehszlovák közoktatási rendszer továbbfej­lesztésével kapcsolatosak. Az elő­adók beszámoltak az alapiskolai kémiaoktatás korszerűsítéséről, amely az új tankönyvek és mód­szertani kézikönyvek megjelené­sével már jelentősen előrelépett. Az alapiskolai kémiatanításban je­lenleg a hangsúly azon van, hogy a kémiaszakos tanárok a tanuló­kat korszerű szemléletben oktas­sák. Ezért a kémiaoktatás tartalmi átépítését is folyamatként kell fel­fogni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy szüntelenül figyelni kell mind a kémiai tudományok állását és fejlettségi színvonalát, mind a pedagógiai, pszichológiai tudományok idevonatkozó tárgy­köreit. Továbbá a kémia szakosok kisérjék figyelemmel, hogy a tanu­lók mennyire képesek elsajátítani a kémia alapjait. Bátran fel kell tárni az esetleges fogyatékossá­gokat, hogy azokra kellő orvoslást találjuk. Bíráló és alkotó hozzáál­lás szükségeltetik, s ezen azt kell értenünk, hogy a kellő felkészült­séggel rendelkező kémiaszakos tanárok megalapozott véleményt tudjanak mondani és a felvetődő problémákat a tanulók érdekében megoldani. A gimnáziumi kémiaoktatással kapcsolatban tantervi és tankönyvi modellezésről, környezetvédelmi kérdésekről, valamint kvantitatív jellegű analitikai kémiai kísérletek­ről és alkalmazásukról volt szó. Csak érdekességként említem meg, hogy a nyugat-szlovákiai ke­rület néhány gimnáziumában fel­mérést végeztünk annak megálla­pítására, hogy a tanulók mit tud­nak a környezetvédelem kémiai vonatkozásairól. Az eredmények némely vonatkozásban meghök­kentők, azt mutatják, hogy a vizs­gálatban részt vevő 535 diák közül 321 -en a kémiaoktatást nem tart­ják kielégítőnek, 188-an megfele­lőnek és mindössze 26-an tartják nagyon jónak. A fiatalok nagyon kritikusan látják például a környe­zetvédelmet. A megkérdezett 535 tanuló közül 505 a környezetvé­delmet létfontosságúnak tartja. Ezzel kapcsolatban hadd említ­sem meg, hogy a nagy tudósok hogyan vélekednek a környezet­védelemről. így például a Nobel- díjas szovjet Kapica véleménye szerint az emberiségnek a jövő­ben a fenyegető válság leküzdé­sére négy globális problémát kell megoldania: a népesség növeke­désének az etlelnőrzését; az új energiaforrások feltárását; az ipari nyersanyagok kimerüléséből szár­mazó veszély és a globális kör­nyezetszennyeződés veszélyének elhárítását. A szovjet fizikus utal arra, hogy valamennyi közül napjainkban a legtöbbet a környezetszennye­ződés kérdéseivel foglalkoznak, mert az emberek a saját bőrükön érzik a tengereknek, az óceánok­nak, a levegőnek a modern civili­záció hulladékaival történő be- szennyezódését. A szakemberek tisztában van­nak azzal; a kémizálás folytatása nem azt jelenti, hogy az eddigi hibákat szüntelenül megismétel­jük, hanem a tennivalókat az eddi­gieknél nagyobb hozzáértéssel végezzük; s ebben a jól felfogott kémiaoktatás is sokat segíthet. Vizsgálatainkból az is kitűnt, hogy az 535 diák közül a környe­zetvédelmet 221 tanuló a huma­nizmus megnyilvánulásának, 220 pedig az ember személyiségvoná­sának tartotta. Más vizsgálatokból tudjuk, hogy az egyetemi és főis­kolai hallgatók többsége a környe­zetvédelmet már az ember sze­mélyiségvonásának tekinti, s ez helyes is. Ugyanez még nemigen várható el a középiskolásoktól, mi­vel jellemük még csak alakulóban van. Ebből következik, hogy mind a kémiaoktatásban, mind a többi tantárgyban nemcsak ismereteket nyújtunk, hanem nevelünk is. A kongresszuson elhangzott előadások és beszámolók alapján arra lehet következtetni, hogy a szakmunkásképző intézetekben folyó kémiaoktatásra az eddigiek­nél nagyobb figyelmet kell fordíta­ni. A feladat ezen a téren hatvá­nyozott, mert az ipari szakmák rendkívül szerteágazók. Befejezé­sül még csak annyit, hogy a szak­munkásképző intézetekben folyó kémiaoktatás szakmai és mód­szertani kérdéseit hivatott majd tárgyalni a 40. vegyészkongresz- szus, amelyet 1984-ben Banská Štiavnicában tartanak. Dr. SIMON LÁSZLÓ docens Arcok a 18. századból Franz Xaver Messerschmidt, a német barokk szobrászművé­szet egyik legnevesebb képviselő­je 1736-ban, a bajor Wiesensteig községben született. 1777-tói ha­láláig, 1783-ig Pozsonyban, a vár alatti ún. Zuckermandel negyed egyik házában élt. Halálának 200. évfordulójára az említett időszak terméséből rendezett kiállítást a Szlovák Nemzeti Galéria. A rendkívül érdekes tárlaton másolatok szerepeltek, mivel az eredeti szobrok nyomtalanul el­tűntek. A kiállított 34 portré több­ségét életnagyságban láthattuk. Maguk a kópiák értékesek abból a szempontból, hogy jelentős ré­szük a morvaországi Valtice kas­télyának ura, Lichtenstein gróf számára készült a 19. század ele­jén, és ilyenképpen egyedi dara­bok. Sötétzöld, patinázott gipszek, fatalapzaton, melyen a művész halála után harminc évvel született címek láthatók. (A tárlat anyagá­nak egy része a Bratislavai Városi Galéria, illetve a bécsi Osztrák Galéria tulajdona. Az utóbbi évti­zedben Bratislavában és Brnóban készített másolatok patizánott bronz- és ólom-cin-öntvények). A portré közös címe Karakterfejek; az egyes alkotások címei csak körülbelül felelnek meg az eredeti­nek, az arckifejezés alapján szü­lettek. A tárlat megkapó érdekessége abban a meghökkentő realizmus­ban rejlik, mellyel az alkotó az egyén jellemét, szellemét, lelkiál­lapotát fejezi ki, mélyrehatóan A klasszicizmus típusteremtó port- részobrászatával szemben Mes­serschmidt a barokk drámai erejű, szenvedélyes előadásmódjával hat. Az általánosítás helyett az individualitás hangsúlyozására, glorifikálás helyett az esendő em­ber ellenőrizhetetlen megnyilvánu­lásainak feltárására törekszik. A különféle lelki csatákkal, illetve fiziológiai problémákkal küszködő embereket megörökítő realizmusa annyira expresszív, hogy - akár­csak Daumier-nél - már-már kari­katúrába csap át. A helyenként kissé rosszmájúan, de mindenkép­pen éles szemről tanúskodó, szé- pítgetés nélküli grimaszok létrejöt­tében, a kutatók szerint, a művész lelki betegsége és az azt megelőző csalódásai játszottak szerepet. Messerschmidt kezdetben, Má­ria Terézia udvari szobrászaként és a bécsi képzőművészeti főisko­la tanáraként sikeres művész, a legnevesebb müncheni szobrá­szok egyike. A francia klasszicis­ták (például J. A. Houdon) nyomán Bécsben az ó keze alatt látott napvilágot az első olyan szobor­portré, mely nem született arisz­tokratát, hanem jeles tudóst ünne­pelt: Mária Terézia házi orvosát, G. van Swietent (1769). Csillaga betegségének kezde­tekor indult hanyatlásnak; 1774- ben nyugalmazták s minden tiszt­ségéről le kellett mondania. A visszavonultság keserű évei alatt alkotott Karakterfejek, köztük néhány önarckép, 69 eredeti da­rabja alabástromból, fémből és fá­ból készült. Együttesen először a művész halála után tíz évvel, azaz 1793-ban állították ki őket Bécsben, ahol tavaly gyűjtemé­nyes kiállítása volt a művésznek. A ma is korszerűnek ható Karak­terfejek napjainkban nemcsak a művészettörténészek érdeklő­désének állnak a középpontjában, hanem a pszichológusokénak és pszichofiziológusokénak is. A. GÁLY TAMARA Jubileumokra is gondolva Ma kezdődik a bratislavai nemzetközi zenei fesztivál A bratislavai zenei ünnepségek - körültekintő dramaturgiai felépí­tésüknek, színvonalas program­juknak és jó szervezettségüknek köszönhetően - országszerte népszerűvé váltak létezésük közel két évtizede alatt, és tekintélyre, elismerésre tettek szert a nemzet­közi zenei életben is. Az SZSZK kormányának égisze alatt tizenki­lencedszer megvalósuló nemzet­közi fesztivál fő rendezője a Slov- koncert művészeti ügynökség, mely mellett olyan intézmények vesznek részt a széles körű szer­vező munkában, mint a Szlovák Filharmónia, a Szlovákiai és a Csehszlovákiai Zeneszerzők Szövetsége, a Szlovák Zenei Alap stb. Az idei fesztivál dramaturgiai tervében központi teret kapott a Győzelmes Február 35. évfordu­lója. Februárnak a szlovákiai ze­nekultúra fejlődésére gyakorolt nagy ösztönző hatását, a Szlovák Filharmónia, az OPUS és egy sor más központi szlovák zenei intéz­mény létrejöttében játszott szere­pét több kulcsfontosságú hang­verseny hangsúlyozza majd. A rendezők az idei fesztivál prog­ramjának megszerkesztésekor nem hagyták figyelmen kívül a je­lentős zeneszerzők jubileumát sem. Kellőképpen tükröződik majd a hangversenyeken Borogyin és Brahms születésének 150., Ri­chard Wagner halálának 100., Messiaen születésének 75., Brit­ten születésének 70. évfordulója. A hazai zenei élet nagyjai közül mindenekelőtt Václav Talich nem­zeti művész, a kiváló cseh muzsi­kus - a Szlovák Filharmónia egy­kori vezető karmestere - születé­sének 100. évfordulója és Eugen Suchoň születésnapja kap meg­különböztetett figyelmet a fesztivál eseményeinek sorában. A feszti­válon Eugen Suchoň tizenegy mű­ve csendül majd fel, közöttük olya­nok, mint az örvény című opera és a Kárpátaljai zsoltár. A fesztiválon a korábbiakhoz viszonyítva nagyobb teret kap a jelenkori szlovák zeneművészet. Több mint harminc szlovák szer­zemény hangzik el az ünnepsége­ken. Egyébiránt immár hagyó­Hasznos ismeretekkel gazdagodva A budapesti Országos Pedagó­giai Intézet meghívására, az SZSZK Oktatási Minisztériumával kötött csereegyezmény értelmé­ben a nyáron huszonöt felső tago­zatos magyar szakos tanár utazott Dél-Szlovákiából Budapestre, ahol háromhetes továbbképzésen vett részt. Az előadássorozat érdekes és tanulságos témákat kínált, első­sorban pedagógiai-módszertani szempontból. Új kísérletekről, az ún. komplex nevelési intézmé­nyekről, a tantervi reform tapasz­talatairól, a képességek és a sze­mélyiség párhuzamos fejlesztésé­ről hallhattunk. Deme László, Rácz Endre, Grétsy László, Szen­de Aladár, Fábián Pál a nyelv- használat, a szókincs, a helyes írástanítás egy-egy fontos, a ma­gyartanításban is felhasználandó területéről beszélt. Takács Etel az információ és a kommunikáció az anyanyelv tanításába való beépí­téséről és gyakorlásáról szólt. Ér­dekes volt számunkra Lórincze Lajos beszámolója a Magyaror­szág határain túl élő magyarok nyelvi és nyelvhasználati gondja­iról. Valamivel kisebb fórumot kapott az irodalomtanítás kérdése. „Százéves magyar írókról“, vagyis Nagy Lajosról, Babits Mihályról és Juhász Gyuláról szólt Pálmai Kál­mán; ezt követően az irodalomta­nítás problémáiról, pontosabban az irodalomóra embernevelő, ön- és értékismeretet nyújtó oldaláról beszélt igazi szellemi élményt adó módon S. Forgács Anna. Nemcsak pedagógiai munkán­kat segítette, pedagógiai látókö­rünket szélesítette, gazdagította a tanfolyam, hiszen vendéglátóink lehetővé tették, hogy bepillanthas­sunk a magyarországi kulturális életbe is. Zöldi Lászó, Váradi György, Bata Imre, Németh Lajos a mai magyar filmművészetről, színházművészetről, az irodalom, a képzőművészet jellemző voná­sairól tartott előadást. Találkoztunk Sándor Pál film­rendezővel és Juhász Ferenc köl­tővel, aki többek között önmagá­ról, az eposz XX. századi megújí­tásáról, s főszerkesztői (Új írás) munkájáról beszélt. Az ismeretek, amelyeket ma­gunkkal hoztunk Budapestről, bi­zonyára hozzájárulnak mindannyi­unk jobb, tartalmasabb munkájá­hoz, s korszerű, alkotó, emberfor­máló tevékenységünket szolgál­ok EGYHÁZI KATALIN Igor Grosmann felvétele ÚJ szí 6 1983. IX. : mány, hogy a bratislavai fesztivál­lal egyidőben Szlovákia más váro­saiban is zenei napokat rendez­nek. A fesztivál jegyében élő váro­sok sora évről évre gyarapszik. Idén már 16 szlovákiai városban - köztük Piešťanyban, Trenčín- ben, Nyitrán (Nitra), Komáromban (Komárno), Rimaszombatban (Ri­mavská Sobota) vonják fel az ün­nepségek fesztiválzászlaját. A bratislavai zenei ünnepsé­geknek immár 14 esztedeje szer­ves része a Fiatai Előadóművé­szek Nemzetközi Találkozója, me­lyet az UNESCO megbízásából a Nemzetközi Zenei Tanáccsal együttműködve rendeznek meg. E seregszemle célja, hogy segítse a kiváló tehetségű fiatal előadó­művészek képességeinek kibon­takozását, művészi karrierjük megalapozását. Az október 4-6 között sorra kerülő - nem verseny jellegű - találkozón tíz előadómű­vész és egy együttes mutatkozik be. A szocialista országok közül négy küldte el fiatal művészeit. Csehszlovákiát Máté Péter (zon­gora), Jugoszláviát Jasminka Stančulova (zongora), Magyaror­szágot Szabadi Vilmos (hegedű), az NDK-t Thomas Sauer (orgona) képviseli majd. A fesztiválon számos kiváló szimfonikus zenekar, kamaraze­nekar, kórus, magánénekes, sok kiemelkedő hangszermúvész (összesen több mint kétezer elő­adó) lép majd pódiumra. A nemzetközi fesztivál kereté­ben - újdonságként - bemutatót rendeznek a jelentősebb régebbi zenei tematikájú filmekből, vala­mint a legújabb ilyen film- és tele­víziós alkotásokból Az október 15-ig tartó fesztivál ma kezdődik a Szlovák Kamara- zenekar, a japán Gunn Sapporo kamaraegyüttes, valamint a Szlo­vák Filharmónia szimfonikus zene­karának és énekkarának közre­működésével. A Szlovák Filhar­móniát Vlagyimir Verbickij vezény­li. A megnyitó ünnepséggel egy­idejűleg a filharmónia előcsarnoká­ban megnyitják a Václav Talich életművének szentelt jubileumi emlékkiállítást is. KÖVESD! JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom