Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 983. IX. 22. A tervezőasztaltól a vásárlóig Nagyító alatt a bútorok minősége ¥ * A Varnsdorfi Velveta vállalatnál az ésszerűsítés jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági feladatok teljesítéséhez. A képen a Stanislav Zach vezette brigád három tagja, balról: Leopold Novotný, Dalibor Moučka és Drahomír Mohučka szerelés közben. (Libor Hajský felvétele - ČTK) Megfelelő hullámhosszon... Minőség - vállalataink munká­jának értékelésében az egyik leg­fontosabb mutató. Vajon milyen szempontok határozzák meg a mi­nőséget a bútoriparban? Mi dönti el, hogy milyen bútor kerül a vá­sárlóközönség elé? Talál-e min­denki ízlésének, igényének és pénztárcájának megfelelőt? Ezek­re a kérdésekre kerestem a vá­laszt a Bratislavai Fa- és Bútoripa­ri Kutatóintézetben.- Ha a minőség alakulását akarjuk figyelemmel kísérni, a ter­vezőasztalnál kell kezdeni- mondja Imrich Kondrát mérnök, gyártáselőkészítő-vezető.- A konstruktőr elkészíti a bútor tervjavaslatát, amelyet egy terve­zőkből, ipari formatervezőkből, gyártókból álló bizottság vitat meg. A jóváhagyott tervjavaslat alapján elkészül a modell, s a mintadara­bot szakbizottság értékeli. Meg­vizsgálja, hogy a bútor megfelelő nyersanyagból készült-e, megfe­lel-e a minőségi követelmények­nek és a csehszlovák normáknak. Az értékelés eredményeképpen a mintadarabot az őr csoport vala­melyikébe sorolják. Azt a bútort, amely új konstrukciós elemeket tartalmaz, a divatújdonságok kö­zé, a „de Lux“ csoportba sorolják. Az A csoportba propgresszív, jó paraméterekkel rendelkező búto­rok, a B csoportba pedig a stan­dard termékek kerülnek. Azokat a bútorokat, amelyek egyes rész­leteikben nincsenek megfelelően kidolgozva, a C csoportba sorol­ják. A D csoportba tartozó bútoro­kat nem ajánlják gyártásra. Látjuk tehát, hogy még a gyártási folya­mat kezdetén sem vagyunk és a bútorok minőségét máris két bizottság figyeli.- Mi történik a bútor csoportba sorolása után?- A csoportba sorolás után el­készül a prototípus, és a követke­ző állomás már a brnói bútorkiállí­tás. Itt kerül először kapcsolatba a gyártó és a vásárló. A kiállított bútorokra, persze csak azokra, melyek iránt a vásárlók részéről érdeklődés van, szerződéseket kötnek, majd a kereskedelem el­küldi megrendeléseit. Ami ezután következik, az már sokkal nehe­zebben megy. A brnói bútorkiállí­tást áprilisban rendezik, tehát a következő évre szóló megrende­léseket az első félév vége felé kapják meg a gyártók. Ez azt je­lenti, hogy a nyersanyag-beszer­zésre, a termelés előkészítésére hat hónaR áll rendelkezésükre, ami bizony nagyon rövid idő. A legtöbb esetben a gondok még­A nemzeti bizottságok a rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rásban tizenöt községben tartanak fenn szolgáltatásokkal is foglalko­zó kisebb üzemeket, amelyeknek elmúlt évi bevétele már meghalad­ta a 8 millió 300 ezer koronát. Legutóbb Feleden (Jesenské) ala­kítottak meg egy kómúvescsopor- tot, mely hamarosan bádogossal és szobafestővel egészült ki, egy idő óta pedig már tehertaxi és kölcsönző is a lakosság rendelke­zésére áll. Rimaszécsen újabban vízvezetékszerelést, parkettázást és padlóburkolást, sőt tüzifafűré- szelést is vállal a hnb üzeme. Jelentősen bővítették a szolgálta­tásokat Gömörpanyiton (Gemers­ká Panica), Klenovecben és Új- báston (Nová Bašta) is. Látványos fejlődés tapasztalható a Balog­völgyi nagyközségekben is, ahol a hagyományos formák mellett újakkal is próbálkoznak. Bár az elmúlt évek migrációs folyamata következtében - akár­csak más falvaké - Nagybalog (Veľký Blh) lélekszáma is alapo­san megcsappant, 1486 lakosával még mindig a nagy gömöri telepü­lések közé tartozik. Jelentősége csak fokozódott, amióta Perjése (Dražice) és Pádár (Padarovce) is a hnb közigazgatási hatáskörébe tartozik. A községben az elmúlt évtized­ben számos közlétesítmény épült, ennek ellenére a szolgáltatások színvonala nem jobb az átla­gosnál. sem az idő rövidsége miatt jelent­keznek, hanem sokkal komolyabb okokból, amelyek a késztermék minőségére közvetlenül hatással vannak. A gyártók legnagyobb gondja a nyersanyagbeszerzés, ugyanis nemcsak a nyersanyag­hiánnyal kell megküzdeniük, ha­nem ráadásul a legtöbb esetben a minőség sem megfelelő. Pedig a fa és a többi alapanyag minősé­ge az egyik fontos tényező, ami meghatározza, hogy elégedett lesz-e a megrendelő, majd pedig a vásárló. Egyelőre nincs más megoldás, mint a rendelkezésre álló nyersanyagból kiválasztani a legmegfelelőbb darabokat. Ezt a fontos feladatot a gyárak ellen­őrző osztályának dolgozói végzik el a belépő ellenőrzés során.- A bútorüzletek kirakatait né­zegetve akarva akaratlanul is fel­vetődik bennem a kérdés: miért történik meg gyakran az, hogy a látszólag szép kivitelezésű bútor rendeltetési helyére - a vásárló­hoz - érve szinte teljesen ,,meg­változik“? Rövid használat után elromlik a szekrényajtó zárja, esetleg leszakad a fiók, arról nem is beszélve, hogy a bútordarab már festési hibával érkezik az üz­letből. Ilyenkor a vásárló vagy vál­lalja a reklamációval járó, véget érni nem akaró gondokat-bajokat, remélve, hogy meghibásodott bú­torát egy jobbra (?) cserélik ki, vagy bosszankodik. Nem lehetne egy kicsit Jobban ügyelni a bútorok minőségére, hogy a reklamációkat elkerüljük? - kérdezem Imrich Kondrát mérnöktől.- A minőség alakulásának szempontjából fontos tényező a gépi berendezések műszaki színvonala is. Bizony ezen a téren sem kis feladatok állnak a bútor­ipar előtt. A bútorgyárak ugyanis modern, de már eléggé elhaszná­lódott gépekkel vannak felszerel­ve, ezért gyakori a termeléskie­sés, a gépek pontatlanul dolgoz­nak. Megfelelő szerszámokból is kevés van, legtöbbjüket importál­juk. Ha a nyersanyag is megfelelő, meg a gépekkel sincs probléma, még mindig nem biztos, hogy az elkészült bútor jó minőségű lesz. Dolgozóink felelősségteljes, jó munkájára van szükség. Csak­hogy itt is vannak még megoldat­lan feladatok. Elsősorban növelni' kell a dolgozók szakképzettségét, és az anyagi ösztönzőrendszert is tökéletesíteni kell. Mivel az egyik termelési részleg munkája nagy­ban befolyásolja a másik részleg eredményeit, fontos szerepe van a műveletközi ellenőrzésnek is.- Reméljük az új szolgáltatóház átadásával tovább javul majd a helyzet - tájékoztatott Koleszár István, a hnb elnöke. - A jelenlegi választási időszak egyetlen ko­moly beruházása ugyanis a ter­veknek megfelelő ütemben épül, s jövőre remélhetőleg elkészül. A határidő mégtartása persze a la­kosok összefogásán, társadalmi munkáján is múlik. Miután közös beruházásról van szó, a korszerű létesítménynek is több gazdája lesz; helye lesz itt a postai és hírlapszolgálatnak, a Jednota boltjainak és a helyi nemzeti bizottságnak is. Többek között eszpresszó lesz itt, ide köl­tözik a női és a férfi fodrászat, valamint a fehérnemű és az elekt­romos háztartási gépek javító-be- gyújtóje. A lakosok igényeinek megfelelően az egyik felszabadult régi épületben temetkezési kellé­kek árusítását vezetik be. Koleszár István a továbbiakban azt is elmondotta, hogy az iparen­gedélyek kiadásának lehetőségé­vel is élni kívánnak, mivel már a korábbiak során is hasznos szol­gáltatásokat végeztek a kisiparo­sok. A jövő évtől engedélyt kap a férfi és női szabó, a kádár, az asztalos és a kerékpárjavító is. A Balog-völgyének másik köz­ponti községében, Bátkában sem hiányoznak már az alapvető szol­gáltatások. A falu vezetőinek leg­nagyobb gondja jelenleg az üzlet- hálózat renkonstrukciója, illetve egy új üzlet építése, ami sajnos A bútorgyárban az ellenőrzési fo­lyamat a kilépő ellenőrzéssel feje­ződik be.- Ne gondoljuk azonban azt, hogy a bútorok minőségét csak a gyártó vállalatok ellenőrzik. Az Állami Minőségvizsgáló Intézet az egyes sorozatokból néhány bútor­darabot különböző vizsgálatoknak vet alá. Ha a termék „nem állja ki a próbát“, az Állami Minőségvizs­gáló Intézet szankcionálja a válla­latot, majd egy későbbi időpont­ban - ekkor már a vállalat kérésé­re - újra ellenőrzi a bútor minősé­gét. Ha a termék azután sem felel meg a követelményeknek, gyártá­sát le kell állítani. Ezzel az intéz­kedéssel is a vásárlók érdekeit szolgálják. A kilépő ellenőrzés és az Álla­mi Minőségvizsgáló Intézet vizsgá­latai után a kereskedelem lép szín­re. A bútorok az üzletek zsúfolt raktáraiba kerülnek, egy részüket pedig a bútorüzletben állítják ki, hogy a vásárló némi áttekintést kapjon a kínálatról. Áttekintést...? A bútorüzletek legtöbbje olyan ki­csiny, hogy a vásárló szinte sem­mit sem láthat az árukínálatból. A szekrénysornak csak egy-egy részét állítják ki, mert az egész helyszűke miatt nem fér el. Az ülőgarnitúra is nagy helyet foglal, ezért abból esetleg csak az egyik fotel tekinthető meg. És így sorol­hatnám még tovább a kapható bútorfajtákat, melyeknek elárvult darabjai kínáltatják magukat az üzletben. Nagyobb raktárak létesítése nem megy egyik napról a másikra, így nem marad más hátra, mint találni egy másik, olcsóbb megol­dást, ami raktár-gondjainkat ugyan nem szünteti meg, de leg­alább elősegíti a vásárlók tájéko­zottságát. A katalógusokra gondo­lok, melyeknek minden üzletben ott lenne a helyük. Ott is vannak, csakhogy nagyon hiányosak. A vásárló abból a legtöbb esetben nem tudja meg, hogy mi-mindent gyártanak bútoripari vállalataink. Vagy netán félremagyarázzuk a katalógusok szerepét? Lehet, hogy az üzletek pillanatnyi bútor­készletét hivatottak kiegészíteni papíron? Ezek után, azt hiszem, nem fér hozzá kétség, hogy a bútorok mi­nőségéért nemcsak a tervezők és a gyártók a felelősek, hanem rész­ben a kereskedelem is. KOVÁCS EDIT évek óta elhúzódik. Az új üzletköz­ponton kívül tervbe vették a jelen­leg raktárként használt kastély re­noválását, vendéglővé alakítását. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a lakossági szolgáltatáso­kat is ellátó, a hnb mellett működő üzem. Belice Izabella, a részleg vezetőjének tájékoztatása szerint már három asztalost, egy szoba­festőt, egy traktorost és gépkocsi- vezetőt, valamint egy négytagú kőművescsoportot foglalkoztat­nak. Még az idén bővíteni akarják az üzemet egy kölcsönzővel, s jö­vőre esetleg ágynemű és fehérne­mű varrásával is foglalkoznak majd. Ami teljesítményüket illeti, már az elmúlt évben sem értek el rossz eredményeket, az idén azonban a bevétel növekedésével számolnak, s a korábbiaknál job­ban ügyelnek az arányok megtartá­sára, a lakosságnak végzett munka mennyiségi és minőségi javítására. Az esztendő első hét hónapjá­ban egyébként 642 ezer koronás bevételt értek el, s az esztendő végéig remélhetőleg elérik majd az egy millió koronát. Akár na­gyobb is lehetne teljesítményük, ha több korszerű géppel rendel­keznének, s megoldódna az alap­anyag - fűrészáru, építőanyagok - beszerzésének gondja. Jelenleg ugyanis csak az ügyfelek által ho­zott anyaggal dolgozhatnak, ami például a fűrészáru esetében ele­nyészően kevés. Javítana a telje­sítményeken a javadalmazási rendszer tökéletesítése is. -ha­Ezekben a napokban a szlová­kiai rádióamatőrök is számadásra készülnek. Ivan Harminctól, a Honvédelmi Szövetség Szlová­kiai Központi Bizottsága rádiós szaktanácsának a titkárától afelől érdeklődtünk, hogy a közelgő kon­ferenciájukon és a szövetség kongresszusain milyen eredmé­nyekről adhatnak számot. • A legutóbbi kongresszus óta hogyan alakult Szlovákiában a rá­dióamatőrök száma?- Ezen a téren jó eredményeket értünk el. A szóban forgó időszak­ban a rádiózással, az elektroniká­val foglalkozó alapszervezetek száma százzal, a szakköröké pe­dig százharminccal növekedett. Csupán az elmúlt évben a rádió­amatőrök nagy családja 4500 tag­gal gyarapodott, s számuk eléri a tizennégy ezret. Igaz, ez szövet­ségünk tagságának csupán négy százaléka, de ha figyelembe vesz- szük, hogy az utóbbi öt év alatt a rádióamatőrök száma több mint hatvan százalékkal növekedett, akkor elégedettek lehetünk, örömteli tény az is, hogy soraink­ban kétszáz ifjúsági csoportban, illetve szakkörben 4139 tizenöt éven aluli fiatal tevékenykedik. Természetesen örülnénk, ha még többen jönnének közénk, de eh­hez elsősorban az anyagi feltéte­leket kell megteremteni. A rádió­amatőr ugyanis csak úgy dolgoz­hat eredményesen, ha adó vagy vevő állomással rendelkezik. • Milyen korban lehet elkezde­ni a rádiózást?- A hazánkban érvényes elő­írások lehetővé teszik, hogy az olyan tíz éves gyerek, aki percen­ként ötven morzejel vételére ké­pes, felügyelet mellett dolgozhat, illetve kapcsolatot teremthet más rádióállomásokkal. Ha elsajátítja a nemzetközi kapcsolatteremtés föltételeit és percenként legalább száz morze jelet vesz, 15 éves korban kérheti, hogy önálló jelzés alatt, illetve hívójellel dolgozhas­son. Tizennyolc éves korukban a rádióvevő állomás üzemelteté­sének engedélyezését kérhetik. Természetesen sok gyakorlatra, főleg kitartásra van szükség, an­nál is inkább, mivel az alapismere­tek elsajátítása után a rádióama­tőrök többsége saját maga építi meg az állomását. Azok, akik aktí­van dolgoznak, jó eredményeket érnek el a versenyeken, megsze­rezhetik a sportmesteri címet. Itt említeném meg, hogy tavaly a kü­lönböző versenyeken Szlovákiá­ban 31 ezer rádióamatőr vett részt, ebből közel tizennégyezer volt a tizenöt éven aluli fiatal. • Milyen versenyszámokban vehetnek részt a rádióamatőrök?- Kezdjük talán a honvédelmi műszaki versenyekkel. Idetartozik a rádiótávírók versenye, amely gyorsaságot és pontosságot köve­tel. A kombinált verseny az egyik legnehezebb, de legkedveltebb sportág. A versenyzőknek az em­lítetteken kívül jeleskedniük kell lövészetben, gránátdobásban, tá­jékozódási futásban, a rádióállo­más üzemeltetésében. Nagy nép­szerűségnek örvend a rádiótájé­kozódási verseny (korábban „ró­kavadászat“), amelybe a fiatalok, idősebbek egyaránt nagy szám­ban bekapcsolódnak. Ebben a sportágban hazánk 1981-ben Lengyelországban világbajnoksá­got nyert. A csapatban ott volt a Dolný Kubín-i Zdenék Jarábek mérnök is. Fiataljaink közül ugyancsak kitett magáért két füleki fiú, Tomolya Róbert és Végh Tibor. • Számos nemzetközi verse­nyen is részt vehetnek tagjaik?- Igen. A nemzetközi verseny- naptár pontosan feltünteti, mikor milyen verseny van. Szlovákiában minden járási székhelyen és na­gyobb településen van kollektív rádióadó állomás, és ezenkívül több mint hatszáz egyénnek is van működési engedélye. Szabad ide­jükben, rövid vagy ultrarövid hullá­mon az éterben vadásznak, be­kapcsolódnak a nemzetközi ver­senyekbe. Az értékelést az év vé­gén végzik. Minden eredményes kapcsolatfelvételt visszaigazol­nak. Dicséretet érdemelnek a bra­tislavai OK3 KFF, OK3 KlI és a kas­sai OK3 KAG s OK3 VSZ kollektív rádióállomások kezelői. • Az elektrotechnika, az elekt­ronika rohamosan fejlődik. Ho­gyan használják ki munkájukban a tudomány vívmányait?- Munkánkban segítségünkre vannak az átjátszó adóvevő állo­mások, a műhold, a képernyő, de egyre nagyobb mértékben hasz­náljuk a számítógépeket is. Most építjük ki a kerületi elektrotechni­kai kabineteket, öt éven belül min­den járásban lesz ilyen létesít­mény. Mindez lehetővé teszi majd, hogy az egyes ágazatokban tanfo­lyamokat rendezzünk az érdeklő­dők részére. Anyagi föltételeink azonban nem teszik lehetővé, hogy a tudomány vívmányait az amatőr tevékenységünkben még nagyobb mértékben kihasználjuk. Több berendezésre, segédesz­közre lenne szükségünk. • Hogyan tartják a kapcsolatot a rádióamatőrökkel?- Minden hét csütörtökén hír­összeállítást sugárzunk a rádió­amatőr szakterületről, újdonsá­gokról, az egyes versenyek idő­pontjáról. Ezt minden hétfőn rádió­távírón megismételjük. Azoknak, akik lépést akarnak tartani a fejlő­déssel, figyelemmel kell kísérniük a szaklapokat, a szakirodalmat is. • Befejezésül mit szeretne még elmondani?- Elsősorban azt, hogy a rádió­amatőrök a népgazdaság külön­böző területein is segítenek, mint például a hidak teherbírásának pró­bájánál, az aratás idején, az üze­mek rádió-telefon hálózatának ki­építésében. Oktatóink kiveszik ré­szüket a sorkötelesek felkészíté­séből is. Azok a fiatalok, akik ér­deklődnek a rádióamatőr tevé­kenység iránt, segítséget kérhet­nek az alapszervezetek szakkörei­től, klubjaitól és a szövetség járási szakelőadóitól. Tapasztalataink szerint azok a fiatalok, akik sora­inkban dolgoznak, a műszaki pá­lyák iránt érdeklődnek. Azt hi­szem, hogy a hasznos időtöltés, a versenyeken elért eredmények meliett ez jelenti számukra a leg­nagyobb sikert. NÉMETH JÁNOS Korszerűbb szolgáltatások a Balog-völgyi nagyközségekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom