Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-15 / 191. szám, hétfő
J szú 3 VIII. 15. A felelősség mértéke Hasznosnak lenni PÁRTOKTATÓ - HIVATÁSTUDATBÓL Tany (Toň) közel ezer lakosával a komáromi (Komárno) járás kisebb falvai közé tartozik. Rendezett község, a rajta átutazókban kellemes benyomást kelt. A helyi nemzeti bizottság és a falu lakosai közt szoros a kapcsolat. A rendszeres tájékoztatást, a helyi hangosanbeszélón és a hnb épületében elhelyezett faliújságokon keresztül biztosítják.-A hnb épületének földszinti részében van a posta. A falu lakosai közül naponta sokan megfordulnak itt, így a bejárati folyosó falán elhelyezett faliújságok értékes információkat nyújthatnak a lakosságnak. Júliusban például a tömegszervezetek munkájával foglalkoztunk és természetesen az aratás menetéről is tájékoztattunk. Elsősorban az utóbbira összpontosítottuk a figyelmet. Persze más időszakokban sem hallgatunk. A tavaszi nagytakarítás, a biztonságos munka hónapja vagy a tűzvédelmi hónap heteiben is időszerű, oktató-nevelő s egyben ösztönző híradásokat állítunk össze. Máskor beszámolunk a járás termelési eredményeiről, vagy, mint például a közelmúltban, a vakáció kezdetén a gyerekek felügyeletével foglalkoztunk, figyelmeztetve a szülőket, hogy a gyermekek nem kószálhatnak szabadon a határban. A helybeli lengyár hangszórós körének tagjaival is készítettünk már közös műsort, hogy a falu lakossága is ismerje az ott folyó munkát. Auszten Ilona, a hnb dolgozója foglalta össze így a tájékoztatás lényegét, mint az erre egyik leghi- vatottabb. Már a tizenhetedik éve dolgozik a jelenlegi munkahelyén, mint önálló előadó. Jói ismeri a falut, annak problémáit, s tudja, azt is, hogy mikor s mire kell felhívni a lakosság figyelmét. Vezeti, irányítja a helyi hangszórós és tájékoztató csoportot, s amint hangsúlyozta, hivatásának érzi a nevelést és az oktatást. Tizenhatodik éve tagja a pártnak, és az évek során lényeges eszmei s ideológiai ismeretekkel gazdagodott, így a pártalapszervezetben is vállalhatott már előadást.- A falusi alapszervezet pártbizottsága, melynek én is tagja vagyok, az 1981-82-es pártoktatási évben megkért, hogy tartsak előadást. A kérésnek örömmel tettem eleget. Ügy látszik, hogy a pártbizottság és a hallgatók is elégedettek voltak előadásommal, mert az elmúlt pártoktatási évben újra megbíztak. A feladatot elvállaltam, és a korábbihoz hasonló alapossággal készültem fel. Úgy éržem, hogy ezúttal is sikerült hasznos gondolatokat és ismereteket átadnom hallgatóimnak. A falusi alapszervezetben a szocialista társadalom építésének időszerű kérdéseit tanulmányozták, s ennek keretében, az önelszámolás alapelveiről, a gazdaságosság és hatékonyság feltételeiről adott elő. Az alapszervezethez tartoznak a szövetkezet, a Jednota dolgozói, a tanítók, a hnb alkalmazottjai és a falu nyugdíjas kommunistái is.- Úgy állítom össze az előadást, hogy mindenki számára érthető legyen. így mindenki odafigyel. A traktoros azért, mert érinti az üzemanyaggal való takarékoskodás, az elárusító, mert anyagilag is érdekelt az áruforgalomban, de a nyugdíjas is, akit elsősorban a háztartással kapcsolatos takarékoskodás érdekel. Ez csak a kérdés egyik oldala - hangsúlyozta, mert legalább ennyire fontos volt számára, hogy megtalálja a helyes munkamódszert is. Ha az előadó nem képes lekötni a figyelmet, akkor a felkészülése kárba vész. Elmondta, úgy érzi, hogy ilyen szempontból is megállta a helyét. Ebben nagy érdeme van férjének is, aki régi pártoktató, és számtalan értékes tanáccsal látta el. Megbeszélték, hogy előadásának melyik részeit olvassa, s mit mondjon saját szavaival. Ez utóbbi forma ugyanis meggyőzőbb, jobban leköti a hallgatók figyelmét. Sokat segített, hogy rendszeres újságolvasó, és ha csak egy mód van rá a TV-híradókat is megnézi, így a napi bel- és külpolitikai eseményekben is tájékozott, s ilyen jellegű kérdések sem érik váratlanul. Mindez természetesen többlet- munka, de ez már együtt jár hivatásával. Évente ötven-hatvan a polgári rendezvények száma, s ezek csaknem teljes egészében szombaton és vasárnap bonyolódnak le. Ezt vállalni kell, csak így lehet bizalmat szerezni az emberek körében. S valahogy hasonló a pártoktatói szerepkör is. Aki előad, oktat, az hasznosnak tudhatja magát, jót tesz a lakosság, az emberek számára. EGRI FERENC Az aratásról is tájékoztattak a faliújságok (A szerző felvétele) SZEPTEMBER TIZEDIKÉN, ESTE HÉTKOR Évadnyitás előtti munkaláz a bratislavai Hviezdoslav Színházban Ha most válaki azt kérdezné tőlem, milyen darabot -próbálnak a bratislavai Hviezdoslav Színházban, könnyen megtréfálhatnám. Azt mondanám, hogy a Nem mindennapi zűrzavart. Nincs, persze hogy nem született még színmű ezen a címen, viszont a látvány, amely bent fogadná a kérdezőt, nem hiszen, hogy kétséget ébresztene benne állításom igaza felől. A színpadon ugyanis díszletek helyett létrák és állványok sorakoznak; szokatlan elrendezésben, rendhagyó felállításban. De ha véget ér az átépítési munkák hosszú sora, akkor szeptember tizedikén, este hétkor ismét felgördülhet a függöny és a nézők újra gazdagabbak lehetnek érzelmekben, élményekben, tapasztalatokban. Kerek egy hónap van még addig hátra.- Sok vagy kevés ez a négy hét- kérdezem Anton Mikuláštól, a Szlovák Nemzeti Színház műszaki részlegének dolgozójától, akivel a pincétől a zsinórpadlásig mindent bejárunk a színházban. Még a tetőre is felvisz, hogy jobban elmagyarázhassa az új légkondicionáló berendezés működési elvét.- Éppen ennyi időre van szükségünk ahhoz, hogy mindent befejezhessünk. Mert van ám még itt tennivaló éppen elég... - mondja.- A színpadi gépezet már olajozottan működik, de a gépházban, a nézőtéren és az emeleteken nagy még a nyüzsgés. Nézzük hát, mi az ami megváltozott, mi az ami más lett 1980 április elseje óta, amikor bezárták a színházat. Szebbek és kényelmesebbek lettek a nézőtéri zsöllyék. Kicserélték a szőnyeget és körös-körül új faburkolattal vonták be a falakat. A ruhatár mellett hatalmas tükrök, fenn az emeleten új bútorok. Úgy tűnik, egészen új látvány fogadja majd a nézőket. A színpadon festők, kőművesek. Az utolsó simításokat végzik a vasfüggönyön, és először nyomják meg a színpadi emelőszerkezet gombját. Minden rendben, kiáltja fel valaki ,,a világot jelentő deszkák“ alól. Új bútorok lesznek majd az öltözőkben is. Mert a székek, asztalok nagy része egyelőre a folyosón található. Üres még a próbaterem is; a berendezés majd az elkövetkező napokban kerül a helyére. A sminkszobában már bent állnak a faliszekrények: annyi van belőlük, hogy nem is nagyon mozoghatunk a helyiségben.- Húsz éve dolgozom a színházban, én már megszoktam a régi berendezést - sajnálkozik Helena Neradovičová -, és most itt az új, amely nem is olyan praktikus, mint ahogy azt hiszi. Nehéz lesz itt sminkesnek lenni... A szekrények felső polcait csak létráról érem ol, s ami még ennél is jobban aggaszt: kevés fényt kapunk a tükör előtt. És azt szeretném tudni, hova rakom majd a sok copfot, amelyeknek lógniuk kell. Mert itt, ezekben a szekrényekben aligha lesz helyük. Ide csak a parókát tehetem be.- Számoltak-e azzal, hogy az első napokban, az első előadásokon műszaki hibák nehezíthetik majd a dolgukat, hiszen az új színpadi berendezések, az új gépek nem működhetnek olyan megbízhatóan, mint a ,, be futtatott“ szerkezetek.- Igen, erre is gondoltunk - válaszolja Anton Mikuláš. - Említettem már, hogy minden olajozottan működik, hiszen a próbaüzemelést már megkezdtük. Hogy hiba csúcshat a számításunkba? Megtörténhet. De csak a fűtőberendezéseknél. Szerencsére a tél még messze van, addig a fűtőtestek működését is ellenőrizhetjük.- Mennyibe jött az a felújítás az országnak?- ötvenmillió koronába. Ebből nyolcmilliót az új légkondicionáló berendezésre fordítottunk. Eddig ugyanis elég mostoha körülmények között játszottak a színészek. Ha kint hideg volt, a színpadon is fáztak. Ha pedig tűzött a nap, akkor meg a kulisszák mögött is hőség volt. Ennek most már vége.- Tulajdonképpen milyen okból zárták be a színházat három évvel ezelőtt?- Elsősorban a villanyvezetékek megrongálódása miatt, de az is közrejátszott a belső felújításban, hogy újjá kellett építeni a vízvezeték-hálózatot, a gépházat és át kellett helyezni a színpadi világítás műszaki blokkját is. Aztán új liftekre és új öltözőkre volt szükség, hiszen 1955 májusában, amikor átadták a színházat, mindössze huszonöt színészre épült a repertoár. Ma csaknem háromszorosára emelkedett ez a szám A felújítás első szakaszára 1968- ban került sor, de a munkák nagy része végül is mostanra maradt. Több mint tíz vállalat szakmunkásai dolgoztak itt az elmúlt hónapokban; ma már csak azok vannak itt, akik a végső munkálatokat végzik. Remélem, mindent idejében befejeznek és az új évadot már nyugodt körülmények között kezdhetjük meg. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Nem. nem, a világért sem! Nem is tudnék mit mondani“ - szabadkozik, aztán mégis beszélgetni kezdünk; szóba kerül ez is, az is, a korábbi munkahely szűkössége, a megértő férj és a nagymama, akik segítenek a két gyerek gondját viselni, s már nem úgy ülünk egymással szemben, mint kérdező és válaszoló, hanem mint két nő. Az egyik éppen most lépett be az irodájába (amely nemcsak azért szép, mert vadonatúj, hanem mert érezni rajta a finom női ízlést: kép a falon, egy karcsú üvegpohárban parányi kaktuszok, vázában virág), s arcán megkönnyebbülés mosolya fut át, amikor megemlíti, hogy az imént véget ért előadásra a vártnál is többen jöttek el, s a másik nő, aki viszont nem áll el abbeli szándékától, hogy ezt a megnyerő kedves asszonyt kivallassa. De a riportalany kemény diónak bizonyul. „Meggyőződésem, hogy a publicitás nem használ a munkámnak. Hiszen még semmit sem bizonyítottam! Mindössze az írható a javamra, hogy a munkámat szívesen és meggyőződéssel végzem. De a lelkesítő eredmény kevesebb, mint a munka... Akárhány olyan elvtársat tudok ajánlani. aki sokkal jobb eredményt tud felmutatni, mint én. S ha történetesen olyan nő érdekli, aki funkciót tölt be, nos olyat is tudok mondani, nem egyet. Alkalmasabbat, mint én. Ráadásul rövid ideje töltöm be ezt a tisztséget, s nemsokára a Bratislavai Politikai Főiskola utolsó évfolyamába lépek, s az utolsó év bentlakásos. Ki tudja, hogy miután végzek, ugyanazt a funkciót töltöm-e be, vagy más helyre kerülök? Egy járás Politikai Nevelés Háza igazgatójának lenni szerintem mindössze munkahelyi beosztást jelent. Politikai dolgozó vagyok, akárcsak a lektorok. Csupán a felelősség mértékében lehet különbség...“ Az önvallomásból kiderül néhány adat: először is, hogy a riportalany nő. Azon kevesek egyike, akik járási viszonylatban is jelentős tisztséget töltenek be. Jelen esetben Ludmila Vychodilováról, a hodoníni járási Politikai Nevelés Háza igazgatójáról van szó. Kitűnik az is, hogy a riportalany szerény, érdemeit nem felnagyító ember. Szerénysége már-már túlzott. Mert ha nem volna tisztességes, munkaszerető, munkáját hozzáértéssel végző ember, aligha nevezték volna ki ez év elején a hodoníni járási Politikai Nevelés Háza igazgatójává. Alig negyed éve költöztek be az új épületbe. Itt már megfelelő körülmények között dolgoznak. Most, hogy ilyen szép környezetben, jó körülmények között dolgoznak, semmi akadálya a még színvonalasabb politikai nevelő Ludmila Vychodilova munkának - gondolhatná a riporter. Ám a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Kevesen vannak-mindössze öten (két lektor, egy szakelőadó, adminisztrációs erő és az igazgató), a munka pedig egyáltalán nem kevés. Nemcsak a Mar- xizmus-Leninizmus Esti Egyeteme három évfolyamának 100-100 hallgatója jár ide hetente, hanem a párttagjelöltek, a fiatal párttagok „iskoláját“ is ők szervezik. Természetesen figyelembe veszik, hogy amennyiben a fiatal párttag elvégezte az esti egyetemet, vagy főiskolai végzettsége van, úgy nem ragaszkodnak mereven a tanfolyam elvégzéséhez, hiszen főiskoláinkon az utóbbi években magas színvonalon oktatják a marxiz- must-leninizmust, mondja Vycho- dilová elvtársnő. Felmerül a kérdés hogyan győzik a munkát? Úgy, hogy jó és nagyszámú lektorcsoport, (1026) valamint propagandista (627) vállalja az előadások, szemináriumok megtartását. S bár a lektorok nincsenek kevesen, egy pici zökkenő van. Mégpedig a nemzedékváltásból eredően. Az új, fiatal lektorok előadásai esetenként még nem olyan kidolgozottak, de ezt csak a tapasztalat hiánya okozza, mondja Ludmila Vychodilová, s hozzáteszi, nem keserűséggel, csak száraz tényként: nehéz a mi munkánk. Nyár van, a pihenés időszaka. Ludmila Vychodilová talán több időt tud szakítani ötéves kislányára és két és fél éves kisfiára, s talán eszébe jut, amit találkozásunkkor mondott: Az embernek ahhoz, hogy éljen és dolgozzon, szüksége van a biztonságérzetre. Biztonságot pedig csak a béke ad. S béke kell ahhoz is, hogy a gyerekeinknek emlékük se legyen a háborúról, mint neki, s béke kell hozzá, hogy a lányát meg a fiát felnevelje és hogy ugyanúgy örüljenek az életnek, mint ő. Talán ez túlságosan fennkölten hangzik, mondta szerénykedve, de így érzem. KOPASZ CSILLA Hazánkban a természetes gyógyforrások és fürdők immár harmincöt esztendeje társadalmi tulajdonban vannak. Statisztikai adatok szerint a Cseh Szocialista Köztársaságból a különböző fürdőhelyekre beutaltak 75 százaléka produktív életkorú állampolgár, tehát ha csupán a gazdasági érdekeltséget tartjuk is szem előtt, nyilvánvaló, hogy gyógyfürdőink korszerűsítése, az egészség- ügyi szolgáltatások színvonalának emelése mindannyiunk érdeke. A CSSZK területén napjainkban 37 gyógyfürdő van. Ezek mindegyike az egész év folyamán üzemel. A csehországi fürdőhelyeken jelenleg az emésztő-, a vérkeringési rendszer, a mozgásszervek és a légzőutak zavarait gyógyítják. Ezek mellett említésre méltó az is, hogy a heveny szívinfarktust szenvedett betegek utókezelésére és rehabilitációjára Františkovy Láz- né és Konstantinovy Láz- né, valamint Podébrady és Teplice nad Bečvou fürdőhelyeken 1978-1981 között 610 férőhelyet biztosítottak. Ez utóbbi kettő befogadóképessége a nyolcvanas évek folyamán további háromszáz ágy- gyal bővül. A gyermekek és serdülő korú fiatalok gyógykezelése terén is fejlődés tapasztalható. Jelenleg évente kb. tizenegyezer gyermek és kétezer-ötszáz serdülőkorú fiatal kap beutalót. A tervek szerint az utóbbiak száma 1985-re meg-* kétszereződik. A hatodik ötéves tervidőszakban évente átlagosan a CSSZK 278 ezer lakosa vette igénybe a különböző fürdőhelyeket. Kilencven százalékuk „X-es“ beutalót kapott, ami azt jelenti, hogy a gyógykezelési kültségeket a társadalom fedezte. A fürdőhelyeinken alkalmazott komplex gyógymód fontos összetevője a kellemes, egészséges és esztétikus környezet, valamint a kulturális élet is. Ennek megteremtéséről a fürdőigazgatóságok és a nemzeti bizottságok együttesen gondoskodnak. A cseh fürdőket évente mintegy harmincezer külföldi veszi igénybe. A külföldi vendégek hatvan százaléka a szocialista országokból érkezik. (gj) Bővülő gyógyfürdői ellátás a CSSZK-ban
