Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-06 / 184. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. VIII. 6. Megtalálták a fellendüléshez vezető utat Ahol számítanak a tömegszervezetekre A PARTSZERVEZETEK a pár­ton kívüli dolgozókat talán a leg­jobban a tömegszervezetek révén tudják megnyerni, aktivizálni. Ép­pen ezért állandó feladatuknak tartják a tömegszervezetek mun­kájának támogatását, illetve a kommunisták bekapcsolását e munkába. Ez a törekvés jellemzi a csalló- közaranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz üzemi és a falusi pártszerve­zet tagjainak tevékenységét is. Beszélgetőpartnerem Berecz Gáspár, az üzemi pártbizottság és Rapcza Péter, a csallóközaranyo- si falusi szervezet elnöke. A tö­megszervezetek a csallóközara- nyosi alapszervezet hatáskörébe tartoznak. Mégpedig 14 tömeg­szervezet. Közülük a legnagyobb taglétszámú a Jednota, a vöröske­reszt, a nőszövetség, a sportszer­vezet, és a SZISZ helyi szerve­zete.- Sajnos, az ifjúsági szervezet tagsága az utóbbi években lénye­gesen csökkent - mondja Rapcza elvtárs.- Mi az oka ennek?- Kiöregedett a szervezet. Per­sze fel kellene lendíteni munkáját is. Már történtek is lépések ennek érdekében. Vörös Lajos szemé­lyében új elnök került a szervezet élére, akit munkahelyén, a komá­romi hajógyárban rövidesen fel­vesznek a párttagjelöltek sorába. Az ifjúsági szervezet új elnöke aranyosi lakos. Legutóbb ez év májusában számolt be a pártbi­zottságnak a SZISZ tevékenysé­géről. A pártalapszervezet két tag­ját azzal bízta meg, hogy segítse az ifjúsági szervezet munkáját.- A fiatal párttagok egyik konk­rét pártfeladata is ez - tudom meg Lovász Györgytől a járási pártbi­zottság instruktorától. A SZISZ-tagok közt öt párttag­jelölt és párttag van. A tagfelvétel­nél a fiatal egyik ajánlója mindig az ifjúsági szervezet. így volt ez legu­tóbb is, amikor Hubik Sándornak, a javítóműhely fiatal kovácsának előlegezte a pártalapszervezet a bizalmat. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET munkájának fellendítése azt is igényli, hogy ne csak társadalmi munkában, a községfejlesztésben számítsanak a fiatalokra, hanem érdekes rendezvényeket is szer­vezzenek számukra.- Ilyen volt a június 3-án meg­tartott ifjúsági nap - újságolja Rapcžä Péter. - Ez a SZISZ, a sportszervezet és a CSEMA­DOK közös rendezvénye volt. Az anyagi kiadásokat a szövetkezet és az Aranyosi Állami Gazdaság közösen vállalta. A közeli Nagy­szigeten megtartott találkozón az aranyosi fiatalokon kívül keszi és komáromi vendégek is voltak. Sőt, Balatonalmádiból is érkeztek meghívottak.- Mi minden szerepelt a találko­zó programján - érdeklődöm.- Ami leginkább érdekli a fiata­lokat. Például versenyfutás, grá­nátdobás, céllövés, labdarúgás, ügyességi verseny ladikkal. Már hagyománnyá vált a hasonló ifjú­sági találkozók rendezése. Mivel a sportszervezet tagságá­nak létszáma is megcsappant, en­nek oka felől is érdeklődöm.- Részben ennek is a kiörege­dés az oka - magyarázza Bereczk elvtárs, majd gyorsan hozzáteszi: - No meg az is, hogy nem megy a faluban a foci. Ilyenkor a sport- szervezet a „bűnös“.- És a többi sportág?- Van két kézilabda lánycsapa­Tagjai a művelődési ház hozzáé­pített részének elkészültekor el­vállalták az ablakok, ajtók meg­tisztítását. A falufejlesztésben minden tö­megszervezetre számíthatnak. Erre szükség is van, hiszen a leg­több beruházás a Z-akció kereté­ben valósul meg a községben. A legutóbbi nagy építkezés a mű­velődési ház bővítése volt, a leg­közelebb pedig (1985-ben) egy óvoda építését kezdik meg. Addig a közterek építésében, a falu csi­nosításában van szükség a tö­megszervezetek tagjainak és álta­lában a község0'' lakosságának szorgos munkájára. Igaz, közben egy ifjúsági klub is épült. Sőt, rövi­desen át is adják, s ez - előrelát­hatólag - szintén hozzájárul majd a SZISZ tevékenységének fellen­dítéséhez. A nagyobb taglétszá­mú tömegszervezetek a müvelő­tunk. Ez közös az ekeliekkel. Az egyiknek iskolások a tagjai, a má­sik ifjúsági csapat. Télen asztalite­niszeznek is a fiatalok. Vörös La­jos vezetésével rendszeresen edzenek. Ezek tizen-tizenketten vannak. A pártalapszervezet minden tö­megszervezet számára gondos­kodott aktivistáról, akinek az a fel­adata; hogy támogassa a tömeg­szervezet munkáját és erősítse a pártszervezet és a tömegszer­vezet közti kapcsolatot. A legaktí­vabb aktivista Koczkás Sándorné, aki minden vezetőségi gyűlésen részt vesz.­A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉT a tömegszervezetekben az is jól tükrözi, hogy a tizennégy társadal­mi és tömegszervezet közül tizen­háromnak az élén párttag áll. Eb­ből négy nő: Gubicza Erzsébet a vöröskereszt, Németh Jozefa a nőszövetség. Szalai Júlia, a Jed­nota és Szűcs Ilona a CSEMA­DOK helyi szervezete élén áll.- Nem szóltunk még a vöröske­reszt munkájáról - vetem közbe.- Pedig igen jól dolgozik - mondja Bereczk Gáspár. - Pél­dául tavaly 52 véradót toborzott. „Egy szem se vesszen kárba“ SIKERES IFJÚSÁGI SZOCIALISTA VERSENY (ČSTK) - Az idei aratás során is teljes mértékben bevált az „Egy szem se vesszen kárba“ népsze­rű ifjúsági szocialista verseny, amelyet minden évben a SZISZ Központi Bizottsága szervez. Ebben a mozgalomban csak a nyugat-szlovákiai kerületben 1065 kombájnos és 1100 egyéni versenyző kapcsolódott be. A ke­rületben a fiatalok 1174 kombájnt kezeltek. A legjobbak közé tarto­zott Jozef Kyselica, a Chtelnicai (trnavai járás) Efsz kombájnosa, aki E-516 típusú gépével 310 hek­táron aratta le a gabonát. Ugyan­A komlószüretre készülnek (ČSTK) - Javában folynak a komlószüret előkészületei ha­zánkban. Ezt a terményt az idén 11 226 hektárról kell betakarítani. Csehországban mintegy 33 500 idénymunkás segít ebben a mun­kában, csaknem kétharmaduk a felsőoktatási intézmények hall­gatója. A termelők becslése sze­rint a komlószüret augusztus 18-a körül kezdődik. Szlovákiában 1450 hektáron kell leszüretelni a komlót. Itt több, mint 3000 fiatal segítségére számítanak. csak jól megállta a helyét Ľudovít Záleta és Tokh Zoltán, a Csilizkö- zi Efsz (dunaszerdahelyi - Du­najská Streda - járás) két kombáj­nosa. A többi kategória eredményei is azt mutatják, hogy a SZISZ-tagok megkedvelték az „Egy szem se vesszen kárba“ versenyt, amely nemcsak a fiatal mezőgazdasági dolgozók ügye. A mozgalom min­den évben az egész ifjúsági szer­vezetre kiterjed, az idén is 622 SZISZ-alapszervezet 19 000 tagja és 210 pionírcsapat 7500 tagja vett részt benne a nyugat-szlová- kiai kerületben. A gabonaszállításban a fiatalok több mint 300 teherautóval és ugyanennyi traktorral vettek részt. Például Bekő László, a nagy­megyeri (Calovo - dunaszerdahe­lyi járás) Agrokomplex dolgozója 1038 tonna gabonát szállított. A betakarítás gazdaságosságát a fényszórómozgalom 1150 őrjá­rata ellenőrizte, a mezőgazdasági gépek üzemelését 441 javítóbri­gád és csaknem 400 gépjavító kísérte figyelemmel. Ki kell emelni a Bratislavai Baromfitenyésztő Ál­lami Gazdaság négytagú ifjúsági brigádját, amely az aratás idején a mozgó-javítóműhelyben 360 túl­órát dolgozott. Bereczk Gáspár (balról), az üzemi pártbizottság és Rapcza Péter, az alapszervezet pártbizottságá­nak elnöke (Hajdú András felvétele) dési házban, a kisebb létszámúak pedig a nyugdíjasok klubjában tartják összejöveteleiket és ren­dezvényeiket. A felsoroltak ellenére tévedés volna azt feltételezni, hogy az egyes tömegszervezetek minden tagja egyaránt vesz részt a mun­kában. Erről az üzemi pártbizott­ság elnöke így vélekedik:- Egyesek húznak, mások az árral úsznak. Vagyis nem minden­ki tudatosítja, hogy a tagsági ille­ték fizetése még nem jelenti a szervezeti életbe való bekap­csolódást. Az igazsághoz tartozik, hogy a párttagok sem mind egy­formán aktívak.- Ezért igyekszünk konkrét fela­datokkal mindenkit mozgósítani - egészíti ki szavait Rapcza elv­társ. - Például azzal bízzuk meg a kommunistákat, hogy dolgozza­nak valamelyik tömegszervezet vezetőségében, tegyenek javasla­tot arra, kit vegyünk fel a párttagje­löltek sorába. Volt, akire azt bíz­tuk, hogy a SZISZ-ben alakítson tánccsoportot. Ez meg is történt. Alkalmi pártfeladat volt az ifjúsági szervezet tagjainak megszervezé­se május elseje alkalmából. A PÁRTALAPSZERVEZET te­hát állandóan gondot fordít a tö­megszervezetek munkájának javí­tására, jóllehet ez tevékenységé­nek csak egy része, hiszen mivel az efsz-nek nincs külön alapszer­vezete, a termelési feladatok telje­sítését is biztosítania kell hatáskö­rében. FÜLÖP IMRE Hazánk egyik legnagyobb vasúti javító vállalata, a trnavai Vasúti Járműjavító és Gépgyártó Vállalat dolgozóinak idei felajánlásában egymillió korona értékű fém megtakarítása szerepel. A felajánlás teljesítésében jelentős szerepet játszanak azok az új racionalizációs eljárások, amelyeket az üzem szakemberei dolgoztak ki. A felvételen Jozef Ďuriš, a trnavai üzem egyik kiváló újítója látható munka közben. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) A KÖRNYEZETVÉDELEM FALVAINK0N IS IDŐSZERŰ A legnagyobb gond - a vízszennyezés Hajlamosak vagyunk arra, hogy közhelynek tekintsük azokat a dolgokat, melyekről sokat beszélnek. Igy vagyunk a környezetvé­delemmel is. Az újságok, a rádió, a TV nagy figyelmet szentel ennek a témának. Ennek ellenére az ezen a téren elért eredmények mégsem kielégítöek. Tény azonban, hogy az ipari vállalataink egyre gyakrabban foglalkoznak ezzel a problémával. A gyárkéményekre füstszűrők kerülnek, az iparilag szennyezett vizet tisztítják és ha a folyóba engednek valamilyen szennyező anyagot, ezért szigorú bírságot fizetnek. A levegő és a víz szennyezésével külön szervek foglalkoznak és rendszeresen ellenőrzik az ipari vállalatokat. Sajnos, kevesebbet foglalko­zunk falvaink vizeinek, levegőjé­nek szennyezésével. Valamikor erre nem is volt szükség, hiszen a városi ember azért ment falura, hogy jó, falusi levegőt szívjon. De mi a helyzet ma? Messziről büzle- nek a nyitva hagyott silógödrök, a trágyatelepek és a megtelt emésztőgödrök. A múltban sem volt az isállók környéke illatos, ott ahol állatok vannak ott trágya is van. A hiba azonban abban van, hogy a múltban úgy telepítették a farmokat, hogy azok sok eset­ben összeérnek a faluval. A Szlo­vákgyarmati (Slov. Ďarmoty) Mag­termelő Állami Gazdaság nagy- csalomiai sertéshizlaldája csupán 250 méterre van a lakóházaktól és ez nem egyedülálló eset. A koncentráció és specializáció velejárója az állatok összpontosí­tása, ötven- és százezres tyúkfar­mok, 500 és ezer férőhelyes tehénistállók épültek a falvak köz­vetlen közelében. Hogy ki felelős ezért, azt ma már nehéz lenne megmondani. Ez nem is a célunk. De kötelességünknek tartjuk fel­hívni a figyelmet a veszélyre, arra, hogy a környezetvédelem falun is társadalmi feladat. Falvainkon a jelenlegi levegő- szennyezést nem lehet egyszerre megszüntetni, csak csökkenteni és mértékét a kritikus érték alá szorítani. Nem lehet máról holnap­ra a falvakhoz közel levő gazdasá­gi épületeket lebontani vagy meg­szüntetni, ez jelentős beruházáso­kat igényelne, de ne engedjünk újabb telepeket építeni a falvaink közelében. A Szovjetunióban, de A brno-herpicei Julius Fučík Elektrotechnikai Üzem új automata kapcso­lókat gyárt nagy bányagépek és szállítószalagok elektromos hajtómotor­jainak irányításához. A tavalyi brnói nemzetközi gépipari vásáron ez a termék az aranyérmet nyert RM 346-os elektromos elosztón is szerepelt. Felvételünkön az üzem dolgozója, Milan Smrž egy automata kapcsolót szerel. (Igor Zehl felvétele - ČSTK) más szocialista országokban is a gazdasági épületeket, istállókat fasorokkal vették körül. Minálunk sem ártana ha a falvainkat ilyen védősávval óvnánk a levegő szennyezésétől. Nagyobb veszély fenyegeti fal­vainkat az egészséges ivóvízzel való ellátás terén. A műtrágyák, a vegyszerek alkalmazása, a mű­trágyák szabadon való tárolása kö­vetkezményeként a legtöbb falusi kút vize ivásra nem alkalmas. Va­jon elhiszik az emberek, hogy az a kút, amely évtizedeken keresztül hüs és jó ivóvizet adott, annak vize ma fertőzött és az egészség­re ártalmas? Ezen az áldatlan helyzeten csupán a vezetékes víz létesítése változtathat, de ez egy­szerre nem oldható meg. Addig is jó lenne, ha a nemzeti bizottságok megszerveznék a kutak rendsze­res ellenőrzését, hiszen nem kis dologról, az emberek egészségé­ről van szó. Igen veszélyes a volt hűs forrá­sok a csurgók vízéből inni. Ezen források a nyári záporok idején sokszor megtelnek a földekről le­mosott vegyi anyagokkal. Az em­ber értelmes lény ezért védheti magát, de más a helyzet az állatok esetében. Ezen a téren is nagy munka vár a szakemberekre. Szá­mos országban már rátértek a kár­tevők biológiai irtására. A vegy­szerek túlzott alkalmazása igen veszélyes, mert a növények is fel­veszik a talajból az egyes anyago­kat és így ezek bekerülnek az élelmiszerekbe és így az emberi szervezetbe is.- Bármennyire is fej­lett a tudomány, nehéz lenne an­nak kimutatása, hogy az emberek szervezetében mikor érik el a kriti­kus értékhatárt a lerakodó káros anyagok. Falvainkon veszélyforrást jelen­tenek az emésztőgödrök. Legtöbb­ször tartalmukat a szántóföldekre, rétekre, legelőkre ürítik. Igen ám, de megfeledkeznek arról, hogy ma már minden háznál van mosó­gép és a mosógépben vegysze­rekkel mosnak, így ezek nem rit­kán megfertőzik a vizet, a talajt. Ezen a téren is van mit tenni falvainkon. Időszerű lenne kisebb víztisztítók építése, de addig is szükséges, hogy az illetékes szer­vek kijelöljék azokat a helyeket ahová az emésztőgödrök tartal­mát kiüríthetik. Sok tennivalóról írhatnánk még falvaink környezetvédelme érde­kében. Kétségtelen, a környezet- védelem társadalmi feladat, me­lyet csak közös összefogással tu­dunk megoldani, hogy korszerű és virágoktól díszes falvainkon a jö­vőben is tiszta legyen a levegő, a kutak, források és patakok vize kristálytiszta és üdítő maradjon. Ezzel tartozunk önmagunknak és a jövő nemzedéknek. SLADOVNÍK JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom