Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-04 / 182. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 983. VIII. 4. Első kézből származó hírekkel szolgált Kerekes Margit, a papírgyár dolqozója, az állami gazdaság idénymunkás agitátora (A szerző felvételei) „Figyelmüket kérjük...“ Párkányban (Štúrovo) a hango- sanbeszéló naponta jelentkezik közleményekkel. Ha azonban in­dulót közvetít, majd Jónás Rozá­lia. a bemondó így szól: Figyelmü­ket kérjük... mindenki tudja, hogy a hangosújság műsorát hallgatja. Tavaly februárban alakult meg a hangosújság 9 tagú szerkesztő bizottsága, melynek vezetője pár­tunk tagjelöltje, Csepregi Zoltán, a városi művelődési ház dolgo­zója.- Másodnaponként jelentke­zünk műsorunkkal - tájékoztat az aratás idején, mintegy két hé­tig, azonban naponta közvetítettük műsorunkat. Néha meg is ismétel­tük a közvetítést. Sohasem tart tíz percnél tovább a műsor, felesle­gesen nem fárasztjuk a hallgatók figyelmét. Inkább tömör, de érde­kes, sokatmondó műsorszerkesz­tésre törekszünk. Hét agitációs központ működik a városban. Most, a nyári időszak­ban, közülük kettő - az állami gazdaságé és a művelődési házé- vesz részt a hangosújság műso­rának szerkesztésében, valamint Nágel József, a vnb alelnökének irányításával a betakarítási mun­kálatokat szervező bizottság né­hány agitátora.- Friss, úgymond első kézből kapott, megbízható, ellenőrzött hí­reket olvasunk fel - folytatja.- A mi dolgunk lényegében az összeállítás, a műsor megszer­kesztése, azon belül a fontos, agi- tatív és mozgósító jelleg megfor­málása. Jó híreket adott például az ara­tás idején Kerekes Margit, a papír­gyár dolgozója, aki idénymunkát vállalt az 'állami gazdaságban. Munkája a gabona átvétele, méré­se, a kombájnoktól a raktárba irá­nyuló szállítás megszervezése volt, de közben nem feledkezett el hír formájában jelentést adni a kombájnosok versenyéről sem.- És persze a fordítás is a mi dolgunk - magyarázza Csepregi Zoltán mert az egyik agitátor magyarul, a másik szlovákul küldi Fiatalok hozzájárulása (ČSTK) - A Szocialista Ifjú­sági Szövetség tagjai a közép­szlovákiai kerületben is jelen­tős mértékben hozzájárulnak az állattenyésztés takarmány­alapjának fejlesztéséhez. A SZISZ 742 alapszervezeté­nek tagjai 12 500 hektár füves területet vettek védnökségük­be, s a kerületi SZISZ-bizott- ság felhívására válaszolva csak az idei első félévben 5600 tonna szén betakarításában és tárolásában segítettek. Gépek­kel és kézi erővel mintegy 2100 hektáron kaszáltak, a fü­vet megközelítőleg 6000 hek­táron szárították meg. Az emlí­tett felhívásra válaszolva csak­nem 11 ezer pionír is kezde- ményezően bekapcsolódott ebbe az akcióba, a rétekről és a legelőkről eltávolították a kö­veket, szénát gereblyéztek és tűzrendészeti őrjáratokat szer­veztek. A fúfélék begyűjtése során jól beváltak a tavaly kí­sérletileg szervezett szénatá­borok, az idén a kerületben eddig 33 ilyen tábort nyitottak. Csepregi Zoltán a hangosújság szerkesztője, Jónás Rozália a hangosújság bemondója a híreket, a mi műsorunk pedig kétnyelvű. A hangosújság szerkesztését, ha nem is közvetlenül, de közve­tett módon a városi pártbizottság irányítja. Annyit jelent ez a közve­tett mód, hogy időnként, a műso­rok alapján értékeli a szerkesztő bizottság tevékenységét, taná­csokkal szolgál. A legutóbbi érté­kelésről Alojz Barin, a vnb titkára tájékoztat:- Tetszik nekünk, hogy az ered ményeket ismertetve a bírálat is szerepet kapott a műsorban. A brnói vendégkombájnosok ha­sonló típusú gépekkel, hasonló te­repen dolgozva, mint a hazai kom­bájnosok, napról napra harminc százalékkal nagyobb teljesítményt értek el. És a műsor szerkesztői, nagyon helyesen, rámutattak en­nek okára is, mert napról napra, sorozatban közölték a híreket, hogy a vendégkombájnosok mi­kor, miként javítják a gépeket, ho­gyan szervezik a karbantartást. Az értékeléskor megfogalma­zott tanácsokat Viera Antalová, a városi pártbizottság tagja, a vnb előadója ismerteti:- Tanácsoltuk, hogy miként az aratási időszakban tették, minden esetben törekedjenek a sikerek, az eredmények ismertetésekor ki­hangsúlyozni azoknak a nevét, akiknek az köszönhető. Megér­demlik. Különben önmagában a számok, ha jelzik is a sikereket, az eredményeket, keveset mon­danak. A számoknak önmaguk­ban nincs mozgósító erejük. És mivel akadt a hírek között néhány közhelyes, szólamokat ismétlő, ta­nácsoltuk, hogy inkább mellőzzék az ilyenek közlését. Jónás Rozália, a hangosújság bemondója, aki a soronkövetkezö műsor közvetítésére készül, meg­jegyzi:- Még tavaly, személyesen Barta elvtárstól, a városi pártbi­zottság elnökétől, én is kaptam egy nagyon megszívlelendő, min­dig érvényes, mindig alkalmazha­tó tanácsot. Nem is felejtettem el. Azt tanácsolta, hogy közvetítés előtt feltétlenül nézzek ki az abla­kon, mert bizony megtörtént, künn záporesó zuhogott, mindenki be­húzódott a házakba, de mivel itt volt az ideje a közvetítésnek be­kapcsoltam a készüléket, viszont a műsort senki sem hallgatta. Most ugyan ragyogó, napsütés van de azért az ablak felé pillant csak azután kapcsolja be a készü­léket. Fél perc múlva, szerte a vá­rosban, mindegyik hangszóróban felzendül az induló, s utána a be­mondó szíves, kedves szava: fi­gyelmüket kérjük... Mindenki tudja, hogy a hangos- újsáq műsorát hallja. És érdek­lődve hallgatják még a járókelők is, mert érdemes odafigyelni. HAJDÚ ANDRÁS A lakosság szolgálatában Szerkezeti változások a hnb üzemének gazdálkodásában A losonci (Lučenec) járásban a legrégebbi helyi gazdálkodási üzemek egyike a ragyolci (Ra- dzovce), mely több mint egy ne­gyedszázaddal ezelőtt, 1957-ben alakult. A több mint 1700 lelket számláló községben működő üzem napjainkban már nem is olyan „kisüzem“, hiszen tavalyi bevétele meghaladta a 3 millió 655 ezer koronát, s alkalmazottjainak száma a 40 főt. Kozicky Péterrel, a hnb mellett működő gazdálkodá­si egység vezetőjével, az üzem eredményeiről és gondjairól be­szélgettünk.- A közelmúltban hozott kor­mányhatározatok bizonyos szer­kezeti változtatásokra kényszerí­tenek bennünket - mondotta.- A rendelkezések értelmében ugyanis csupán a lakossági szol­gáltatásokból eredő összeget használhatjuk fel javadalmazásra, nem pedig a szocialista szektor- üzemek, intézmények - számá­ra végzett munkálatokból szárma­zó bevételeinket. Bazaltkőbá­nyánk - amelyben 10 munkást foglalkoztattunk - nem minősíthe­tő ilyen vállalkozásnak, hiszen kocka- és szegélyköveket termelt egyes kelet- és közép-szlovákiai nagyüzemek számára. Bármeny­nyire is kifizetődő volt tehát szá­munkra a kőfejtés (közel másfél millió korona évi bruttó bevétel)- most meg kell szüntetnünk a ter­melést. Szolgáltatásaink jellegé­nél fogva pillanatnyilag gondot okoz egy másik rendelkezés követ­kezetes megtartása is - a nyugdí­jasok és csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatásával kapcsola­tosan. Nálunk ugyanis jelentős fi­zikai megterhelést követő ágaza­tokban foglalkoztatjuk dolgozó­inkat.- Melyek ezek a szolgálta­tások? Legnépesebb a kőművescso- portunk, mely pillanatnyilag 20 fő­ből áll, s olyan fontos munkát végez, mint a losonci kórház egyes osztá­lyainak átalakítása, idehaza pedig az üzletház építése. Az elkövetke­zőkben a fontos építkezéseken kí­vül sokkal nagyobb figyelmet for­dítunk majd a lakossági szolgálta­tásokra - magánházak javítására, tatarozására - mint a múltban, annál is inkább mert az igény egyre nagyobb. Hasonló jelleggel kívánjuk a jövőben foglalkoztatni szobafestőinket, mázolóinkat és asztalosunkat. A múltban is a helybeli lakosság szolgálatában állt a közösségi ki­főzde, melyben 9 koronás egység­árért a község valamennyi lako­sa meleg ételhez, ebédhez juthat. Különösen a falu nyugdíjasai örül­nek a konyha üzemeltetésének, hiszen a hnb jelentős hozzájárulá­sával még olcsóbbá tette szá­mukra az étkezést. Gondot oko­zott viszont néhány magatehetet­len, idős ember esetében az étel- szállítás, amire a jövőben megol­dást kellene találni. Ugyancsak a jobb ellátást szolgálta a büfénk, s igen népszerű volt a fagylalto- zónk is. Az idei nyáron azonban alapanyag hiányában heteken ke­resztül szünetelt a fagylaltkészí­tés. A fagylaltpor gyártását ugyan­is Losoncról a kelet-szlovákiai Ki- rályhelmecre helyezték, ahol nem tudtak eleget tenni megrendelése­inknek. Az említetteken kívül van még teherfuvarozási részlegünk, amely teljes mértékben ki tudja elégíteni a lakosság igényeit, természete­sen saját szállítási feladataink el­látása mellett.- Tervezik-e a közeljövőben a szolgáltatások bővítését?- Már meg is tettük az első lépéseket, természetesen a lako­sok igényeinek, észrevételeinek fi­gyelembevételével. Autóparkun­kat traktorral, ekével és egyéb ta­lajművelő gépekkel bővítjük, így meg tudjuk oldani a magántulaj­donban lévő telkek és kiskertek gépi szántását, művelését. Megkaptuk már a működési en­gedélyt az üvegező-képkeretező szolgáltatás ellátására, korábban ezt a munkát csak Füleken végez­ték, s kényelmetlen, gazdaságta­lan volt az ablak és ajtórámák „utaztatása“. Hamarosan fényké­pészetet létesítünk, s amennyiben egyéb szolgáltatások iránt is ér­deklődést tanúsítanak, úgy nem zárkózunk el bevezetésüktől. Az üzem vezetője befejezésül elmondta, hogy a továbbiakban is a gazdaságosságra törekednek saját boldogulásuk és az egész község javára, ugyanakkor kötele­ző érvényűnek tartják a minőség javítását célzó határozatok meg­valósítását. HACSI ATTILA —ungelbe kerül, ha nyomába j, UZb ered a témának, s tudvalévő: abban nem könnyű tájékozódni, de kivált­képp végigjárni nehéz“, figyelmeztet már jó előre a beavatottabb szakember. Aztán az első kínálkozó alkalommal mégiscsak meg­próbálom, bár teljesen véletlenül jutok hoz­zá. Egy határainkon túl is ismert gumigyá­runk főosztályvezetőjével termékeik minősé­géről beszélgetek, s eközben arra kérem, szállítóikról is mondjon véleményt. Nagy lé­legzetvétel következik, majd tapintatosan ki­jelenti: „gondjainkat magunk között szoktuk rendezni, s nem tartozik az újságba.“ Hosz- szabb nógatásra aztán mégis felsorol kifogá­saik közül néhányat, de ígéretemhez híven nem kerülnek az anyagba, nehogy szavaival élve: „szállítóik jó hírnevén és kölcsönös kapcsolataikon csorba essék“... Akadnak persze nyilatkozóbb típusok is a szállító- megrendelői kapcsolatokról - mert erről lesz szó az alábbiakban. Elméleti útbaigazításban reménykedve, hamarjában három-négy közgazdasági kis­lexikont is fellapozok, hátha találkozom a gazdasági gyakorlatban oly gyakran elő­forduló szókapcsolattal. Sem, a régebbi, sem az újabb magyar, de még a szlovák kiadás sem említi e fogalmat. Valóban annyira összetett lenne, hogy lényege nem sűríthető néhány mondatba? Aligha... Kitapintva gyakorlati megnyilvánulásait, talán így foglalhatnánk össze: a gazdasági szervezetek közti jogi alapon nyugvó szerző­déses kapcsolatrendszer, amely egyfelől a termelési forrásokat biztosítja, másfelől a végtermék értékesítését teszi lehetővé. Nyilvánvalóan a gazdálkodás homlokteré­ben a leggyakoribb kérdés ma az, hogy ez a szerződéses rendszer megfelelő közvetítő kapocs-e és a gyakran összekuszálódott szálak útvesztőibe kerülve nem fékezi-e a folyamatos anyagellátást. H a a gazdasági döntőbíróság adataiból indulunk ki, akkor e kapcsolatok bo- nyolódását tapasztalhatjuk. Hiszen csupán Szlovákiában két évvel ezelőtt 28 ezer eset­ben kérték a gazdasági szervezetek, hogy kölcsönösen megoldhatatlan gondjaikat a bí­róság döntse el egyik vagy másik fél javára. Tavaly ez a szám.35 ezerre szökött fel, s az idén, túljutva az esztendő derekán, sem számolhatunk az ellentétek számának zuha­násszerű csökkenésével. És ezekben az adatokban még nincs benne a kölcsönös megegyezéssel végződött esetek ki tudja milyen nagyságrendű száma... Kétségtelen: a gazdálkodás központi szi­gorításai, a megrendelői szemszögből ma­gasabbra emelt minőségi mérce, s nem utolsósorban a rosszabbodó külgazdasági feltételek hatása felkavarta a szállítók és megrendelők közti kapcsolatok világát. Kép­Kapocs vagy fék? letesen mondva: eléggé viharos, hullámokat csapó tengerré tette. így aztán némileg meg­alapozott a főosztályvezető óvatossága, aki ezzel is egyfajta hullám fölösleges megjele­nését próbálja kivédeni. Mert nagyon jól tudja, hogy a megrendelő törvényszerűen egyben szállító is. S ha történetesen saját szállítóival nem tud közös nevezőre jutni, veszélybe kerülhet termelésének folyama­tossága, s így megrendelőinek is adósa maradhat. Szóval elég, ha az egész rendszerben egy kapocs meglazul, az máris törvényszerű láncreakciót válthat ki. Esetünkben például a gumigyár kevesebb vagy rosszabb minősé­gű szállítószalagot juttatna bányáinkba, ahol ezáltal fennakadások keletkezhetnének a szén felszínre hozásában, kevesebb fűtő­anyagot kapna a hőerőmű, s történetesen éppen az energiaigényes gumielöállításhoz lenne szűkében a villanyáram. A szemlélte­tésre szolgáló példánk túl egyszerű ahhoz, hogy a valóságot adja vissza, de a lényegre így is rátapint. Az viszont bizonyos, hogy népgazdaságunk gépezetében sokszorta bonyolultabb körforgásban, döntésekkel tompítva vagy felerősítve és más hatások­nak kitéve lejátszódhat az ilyen láncreakció, mely hosszabb vagy rövidebb úton mindig visszajut kiindulópontjához. M égis, mi a szállítói-megrendelői kap­csolatokban a felmerülő ellentétek leggyakoribb elindítója? A gondok már a szerződések megkötése előtti időszakban jelentkeznek, s legtöbbször az anyagi-mű­szaki ellátás és a beruházások terén. Viszont az is megmutatkozik, hogy az ellentétes álláspontok kialakulása nem mindig a forrá­sok valós hiányából ered. Leggyakrabban az anyagok szerkezeti és választékbeli hiá­nyosságai okozzák, s ez jelzi: a szállítók .szokásrendszere, saját termelésüknek a megrendelők szükségleteihez való igazítá­sa a rugalmatlan. Másfelől a megrendelők is ludasak a dologban, mert nem figyelik kellő­képpen a források hosszú távú alakulását, és nem alakítanak ki idejében olyan műszaki- szervezési feltételeket, amelyek az anyag­igényesség csökkentéséhez, vagy az eddigi alapanyagok mással történő pótlásához ve­zethetnének. A gazdasági döntőbíróság tapasztalatai egyértelműen igazolják: a sok hasonló jelle­gű szállítói-megrendelői ellentét szubjektív okokra vezethető vissza. Mind a vállalatok gyakorlatában, mind a gazdasági irányító­szervek szervezési és irányítási tevékenysé­gében adódnak hiányosságok. És ezeket még tetőzi, hogy a szervezetekben továbbra sem ismerik (vagy nem akarják ismerni) kellően a jogi és más előírásokat, s többször emiatt - vagy puszta óvatosságból - nem élnek szállítóikkal szembeni jogaikkal. E nnek felszámolására is gondol a Gaz­dasági Törvénykönyv januártól érvé­nyes módosított változata. Egyik paragrafu­sa a vállalatok közti „jó kapcsolatok“-at azzal hivatott felszámolni, hogy a megrende­lő által gyakran elengedett pénzbírság sorsát teszi bizonytalanná. Ha ugyanis a megren­delő a szerződések be nem tartása miatt nem bírságolja partnerét, akkor esetleg ezen az összegen kívül büntetésként továbbit kényszerülhet elvezetni az állami költségve­tésbe. És ennek esetleges kihatásait már mindenütt alaposan végiggondolják. Bár eléggé szigorú ez a döntés és a Gazdasági Törvénykönyv további módosításai, de ma­gukban hordozzák azt az alaptörekvést, hogy gazdálkodásunk jelenlegi szakaszában a szállítói-megrendelői kapcsolatok fékező hatása minduntalan csökkenjen, s ezek való­ban megbízható kapoccsá váljanak a népgaz­daság vérkeringésében. így tart lépést e kapcsolatrendszer a gazdasági élet válto­zásaival. J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom