Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-04 / 182. szám, csütörtök

ÚJ szú J3 1983. VIII. 4. Elítélték az amerikai kormány militarista politikáját A tokiói konferencia résztvevőinek nyilatkozata • Philadelphiába tart a kerékpáros-béketúra (ČSTK) - A ,,tokiói nyilatkozat­nak - amely többek között felszólít az európai atomfegyverek korláto­zására, valamint az USA és a Szovjetunió nukleáris készletei­nek befagyasztására - az elfoga­dásával ért véget tegnap Tokióban az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáról megrendezett nemzet­közi konferencia első része. A ta­nácskozáson 33 ország és 16 nemzetközi szervezet több mint 500 képviselője határozottan el­ítélte a „korlátozott“ és az „ellen­őrizhető“ atomháborúról szóló el­méleteket, mivel azok megenge­dik a tömegpusztító fegyverek al­kalmazását. A vitában a felszólalók élesen bírálták a Reagan-kormány politi­káját, amely állandóan új és egyre pusztitóbb fegyverek gyártását szorgalmazza. Felléptek az USA és a NATO nyugat-európai raké­tatelepítési tervei ellen is. A konfe­rencia szervező bizottsága nagyra értékelte a Szovjetunió békekez­deményezéseit, főleg azt a kötele­zettségvállalást, hogy a Szovjet­unió nem alkalmazza elsőként a nukleáris fegyvert. A résztvevők szombaton Hirosi­mába mennek, hogy megemlé­kezzenek a város elleni atombom­ba-támadás 38. évfordulójáról. Au­gusztus 9-én Nagaszakiban került sor hasonló akcióra: 38 évvel ez­előtt az amerikaiak erre a városra dobták le a második atombombát. A Moszkvából Washingtonba tartó kerékpáros-béketúra részt­vevői tegnap Princeton amerikai városból továbbindultak Phila­delphiába. Princetonban szívélyes fogadtatásban részesítették a 32 kerékpárost; a fogadáson a pol­gármester hangsúlyozta, hogy Felvételünk a tokiói konfe­rencián készült. A szónoki emel­vényen Benja­min Sanders, az ENSZ informá­ciós és sajtó- osztálya lesze­relési ügyekkel foglalkozó cso­portjának veze­tője. (Telefoto: ČSTK) a város lakosságának céljai meg­egyeznek a béketúra résztvevői­nek céljaival Mint ismeretes, a tú­ra résztvevői Washingtonból New Yorkba is ellátogatnak, s az ENSZ-központban átadják azt a nyilatkozatot, amely felszólítja az államok vezetőit, hogy tegye­nek meg mindent az atomfegyve­rek korlátozásáért. A felhívást azoknak a városoknak a polgár- mesterei is aláírták, amelyeken a kerékpárosok áthaladtak. (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter a moszkvai Pravda tegnapi szá­mában megjelent cikkében a nem­zetközi helyzettel, ezen belül a nukleáris háború veszélyeivel foglalkozik. A nemzetközi téren egymással szemben álló felek potenciáljának objektív számbavétele alapján ki­jelenthetjük, hogy reális lehetőség van a nukleáris háború kirobbaná­sának megakadályozására. A je­lenlegi nemzetközi helyzetben, amely nagymértékben romlott, a Varsói Szerződés tagállamai példát mutatnak, a komoly problé­mák megoldásának kulcsát első­sorban az európai nukleáris konf­rontáció elhárításában látják. Csehszlovákia a többi testvéri szocialista országhoz hasonlóan úgy véli, hogy a genfi tárgyaláso­kon még mindig adott a lehetőség a nukleáris arzenálok csökkenté­séről szóló szerződés megkötésé­re, s ezt a lehetőséget ki kell használni, mig nem késó - hang­súlyozza cikkében a külügymi­niszter. A két katonapolitikai tömb hatá­rán fekvő Csehszlovákia számára rendkívül fontos az a körülmény, hogy a hét szocialista ország leg­felsőbb párt- és állami vezetői a közelmúltban Moszkvában tar­tott találkozójukon külön hangsú­lyozták a Varsói Szerződés tagál­lamai kollektív biztonsága garan­tálásának szükségességét. Eköz­ben senkit sem fenyegettek és senkit sem igyekeztek megfélem­líteni, csupán világosan értésre adták; semmilyen esetben sem engedik meg, hogy bárki is katonai erőfölényre tegyen szert velük szemben A nyugat azon törekvé­se, hogy ezt az erőfölényt az új amerikai rakéták Európába telepí­tésével szerezze meg, természe­tesen a megfelelő ellenlépésekkel találja magát szemben. - hangsú­lyozta végezetül Bohuslav Chňou­pek. A közép-amerikai válság nem oldható meg a salvadori kérdés rendezése nélkül A Pentagon újabb milliárdokat követel (ČSTK) - A Pentagon fegyverkezési programjainak költségei 1983 második negyedévében mintegy 70 milliárd dol­lárral nőttek. A hadügyminisztérium ugyanis 11 új fegyvergyártási tervet fogadtatott el, úgyhogy a 64 amerikai fegyverkezési program kiadásai meg­haladják a 600 milliárd dollárt. A Pentagon eljárásának tipikus pél­dája a legkorszerűbb MX rakéták gyár­tása, amelyhez ugyan a kongresszus USA 8 millió család éhezik (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök kedden jelen­tette be, hogy munkacsopor­tot hozott létre, amely a leg­szegényebb amerikaiaknak nyújtott élelmiszersegélyek problémájával fog foglal­kozni. Nyilvánvalóan propaganda fogásról van szó, mivel az amerikai kormányzat politiká­jára kezdettől fogva a szociális és élelmiszersegélyek szigorú megkurtítása - s ezzel egyidő- ben a fegyverkezési kiadások mérhetetlen növelése - a jel­lemző. a Reuter hírügynökség emlékeztet rá, hogy a jövő évi költségvetési terv a szegé­nyeknek nyújtott élelmiszerse­gélyek összegét 17,4 milliárd- ról 16 milliárd dollárra csök­kenti. Az AFP hírügynökség pedig arról számol be, hogy 1981 és 1982 között az élelmi­szerprogramokra fordított költ­ségek 8 milliárd dollárral csök­kentek, s csak 1981-ben több mint 1 millió szegényt fosztot­tak meg az élelmiszersegély- töl. A rászoruló amerikaiak száma ugyanakkor az 1981 -es 20,4 millióról 1982-ben 22 mil­lióra növekedett, s ma az éhe­zés 8 millió amerikai család alapvető problémája. Ezzel a témával - az éhezés égető problémájával - foglal­kozott több amerikai nagyvá­ros polgármestere, az üdvhad­sereg és más társadalmi szer­vezet képviselőinek tanácsko­zása. A találkozón megállapí­tották, hogy az éhezés az Egyesült Államokban rendkí­vüli méreteket ölt, s ennek egyik oka a munkanélküliség és a kormány szociális prog­ramjainak szüntelen korláto­zása. A találkozó előtt néhány órával hozták nyilvánosságra a népszámlálási hivatal jelen­tését, amely szerint a „hivata­los szegénységi küszöb“ alatt élő emberek száma 1982-ben további 2,6 millióval nőtt és elérte a 34,4 milliót. még nem adta végső beleegyezését, ám a Reagan-kormányzat már elgen- dő pénzt biztosított ahhoz, hogy a ra­kéták fejlesztése zavartalanul folyta­tódhasson. Amikor Ronald Reagan idén áprilisban nyilvánosságra hozta az MX rakéták elhelyezésére vonatko­zó „kompromisszumos“ tervét, a prog­ramra fordított kiadásokat 16,6 milliárd dollárra becsülték. Tegnapra virradó éjszaka azonban a Pentagonban „pontosították“ az összeget, és 5 milli­árddal növelték. A legutóbbi adatok szerint a Reagan-kormányzat továbbra is 100 MX rakétát kíván rendszerbe állítani, de 243-at vásárol belőlük, hogy a légierőnek „gyakorlatozás és pótlás“ céljaira elegendő álljon rendelkezé­sére. A másik fegyverkezési program- amelyet a Pentagon, nehézségek árán ugyan, de igyekszik elfogadtatni a Kongresszussal - a rendkívül veszé­lyes, ún. bináris gáz gyártása. A Kong­resszus különleges bizottsága tegnap javasolta, hogy az erre a harci gázra fordított összegeket sorolják be abba az egymilliárdos költségvetésbe, ame­lyet a hadügyminisztérium a vegyi fegyverek gyártására követel. Nemzeti ünnep lesz-e Martin Luther King születésnapja? (ČSTK) - Az amerikai képviselőház 338 szavazattal 90 ellenében nemzeti ünnepnek nyilvánította január 15-ét- Martin Luther Kingnek, a neves néger polgárjogi harcosnak születésnapját. A javaslatot a Kongresszus alsóházá­ban már többször előterjesztették, azó­ta hogy 1968-ban Kinget meggyilkol­ták A javaslat mostani jóváhagyása azonban még nem jelenti azt, hogy meg is valósul. A washingtoni kor­mányzat s személy szerint Reagan elnök ez ellen tiltakozik. ŐL vücmajióbűl (Folytatás az 1. oldalról) léte semmilyen esetben sem dön­tő jelentőségű. A kubai vezető filgyelmezetetett rá, hogy ha az amerikai kormány és a többi érdekelt fél megegyezik az összes katonai tanácsadó kivo­násában a térségből, Kuba ezt teljes mértékben tiszteletben fogja tartani. Castro azt is hangsúlyozta, hogy ha az érdekelt felek kötele­zettséget vállalnak, hogy a térség­be nem szállítanak fegyvereket, Kuba is eszerint fog eljárni, xxx Az amerikai hadsereg fő­parancsnokságának magas rangú képviselői tegnap közölték, hogy a mintegy 5 ezer amerikai katona részvételével tervezett hadgya­korlat legmegfelelőbb színhelye Hondurasnak az a része, amely Nicaraguával és Salvadorral hatá­ros. A főtisztek továbbra is a hiva­talos verziót vették védelmükbe, amely szerint az erődemonstráció egyszerű rutingyakorlat. Az amerikai haditengerészet fő­parancsnoksága közölte, hogy a hadgyakorlat keretében a Ran­ger és a Coral Sea hajók fedélze­téről 140 repülőgép „gyakorlótá­madást“ hajt végre a közép-ame- rikai partok ellen, az utászalakula­tok és más egységek többször fogják gyakorolni az inváziót. A háborús veteránok szovjet bi­zottsága egykori frontharcosok, partizánok és ellenállók millióinak nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben rendíthetetlen szolidari­tásukat fejezik ki Nicaragua népé­nek az ország függetlenségéért folytatott igazságos harcával. Az ellenforradalmárok szüntelen támadásai ellenére a nicaraguai mezőgazdaság szép eredményeket mutathat fel. Kávéból, az ország leglontosabb exportcikkéből az idén rekordtermést értek el. A san­dinista forradalom fokozatosan életbe lépteti „A föld azé, aki megműveli!“ jelszót. Felvételünk Matagalpa tartományban készült a parasztok egyik megmozdulásán, melyen kifejezték, hogy támo­gatják a kormány mezőgazdasági politikáját. (ČSTK-felv.) Moszkvai Pravda AZ INDIAI-ÓCEÁN BÉKEÖVEZETTÉ NYILVÁNÍTÁSA A nyugati országok képviselői ismét megakadályozták az Indiai- óceán helyzetével foglalkozó kü­lönleges ENSZ-bizottságot abban, hogy nemzetközi konferenciát hív­hasson össze az Indiai-óceán bé­keövezetté nyilvánításáról - állapít­ja meg a moszkvai Pravda kom­mentárja az ENSZ-bizottság ülésszakának befejezése alkal­mából. A bizottságnak az ENSZ-köz- gyűlés arról szóló határozatát kel­lett volna megvalósítania, hogy 1984 első félévénél nem később össze kell hívni az Indiai-óceán térségének kérdéseivel, a térség békeövezetté való nyilvánításával foglalkozó nemzetközi konferenci­át. Az el nem kötelezett országok azt indítványozták, hogy a konfe­recia 1984 június 4-én kezdje meg munkáját. A mostani ülésszakon azonban- miként a bizottság megalakulá­sa, 1972 óta rendszeresen- a résztvevők szembe találták magukat a nyugati tagországok, elsősorban az Egyesült Államok képviselőinek obstrukciójával. Az Egyesült Államok folyamatosan növeli katonai állományát az In­diai-óceán térségében; az Indiai­óceánon jelenleg 40 amerikai ha­dihajó tartózkodik, s az egész tér­séget beszövi az Egyesült Álla­mok haditámaszpontjainak háló­zata. Az ENSZ-bizottságban kifejtett obstrukciós politikájukat az Egye­sült Államok képviselői azzal az állítással igyekeztek igazolni, hogy a térségben uralkodó katonai fe­szültséget - úgymond - a Szovjet­unió idézte elő. A tényleges helyzet azonban az, hogy az Egyesült Államok nem volt hajlandó folytatni az indiai­óceáni katonai tevékenység korlá­tozásáról, majd azt követő csök­kentéséről megkezdett szovjet- amerikai tárgyalásokat! Az ENSZ- bizottság mostani ülésszakán a Szovjetunió képviselői meg­erősítették: a Szovjetunió előzetes feltételek nélkül áll készen a tár­gyalások felújítására. Ismét az Egyesült Államokon a sor, tőle és szövetségeseitől függ, megnyílik-e az út a tárgyalá­sokhoz, a térség békeövezetté nyilvánításához. A dokumentum leszögezi: a szov­jet háborús veteránokat komolyan aggasztja a közép-amerikai hely­zet veszélyes kiéleződése. A nyi­latkozat tiltakozik az amerikai ka­landorpolitika ellen, s elítéli, hogy az USA a térség törvényes kormá­nyai ellen fokozza diverziós tevé­kenységét, és szuverén államok belügyeibe avatkozik be. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke szerdai New York-i sajtókonferen­ciáján azzal vádolta a kormányt, hogy nyílt katonai agressziót ké­szít elő Közép-Amerikában. Hall hangsúlyozta, hogy az USA nem­csak az amerikai és a nemzetközi jogot sérti meg, hanem figyelmen kívjül hagyja a világ közvélemé­nyét is. Az amerikai kommunista vezető figyelmeztetett rá, hogy a közép­amerikai konfliktus rendkívüli ve­szélyeket rejt magában, s egy újabb Vietnamba ránthatja bele az Egyesült Államokat. Határozottan elítélte a Reagan-kormányt, ami­ért szavai teljesen eltérnek tette­itől. Edward Kennedy szenátor ugyancsak bírálta Reagan közép­amerikai politikáját. Az NBC tévé- társaságnak adott nyilatkozatéiban rámutatott, hogy az USA elutasítot­ta a Contadora-csoportnak a tér­ségben kialakult válság tárgyalá­sos rendezésére irányuló kezde­ményezéseit. Ehelyett - s gyakor­latilag a Kongresszussal való kon­zultációk nélkül - további katonai erőket von össze a közép-ameri­kai térségben. A dollár rekordárfolyama (ČSTK) - Spanyolországban, Franciaországban és Görögor­szágban a pénzügyi és a politikai körök egyaránt élesen elítélik az Egyesült Államokat amiatt, hogy a dollár árfolyamának magasan tartásával igyekszik megoldani sa­ját gazdasági gondjait - a többi nyugat-európai ország kárára. A francia gazdasági és pénz­ügyminiszter után görög kollégá­ja is azzal vádolta Washingtont, hogy pénzügyi politikájában önző célokat követ, s egyáltalán nem veszi figyelembe a többi ország érdekeit. Spanyolországban is rekordárfo­lyamot ért el az amerikai dollár: 150 pesót fizetnek érte. A párizsi tőzsdén már a hét elején elérte a dollár árfolyama a 8. frankos határt. Spanyolország devizatar­talékai az egyenlőtlen árfolyamok következtében 1,5 milliárd dollár­ral csökkentek. Spanyolországot- Franciaországhoz hasonlóan- rendkívül súlyosan érinti a dolog, mivel a nyersanyagokat dollárért vásárolja. A görög kormánynak szintén nem sikerül megtartania a drachma szilárd árfolyamát a dollárral szemben,. Van lehetőség a háborús veszély elhárítására Bohuslav Chňoupek cikke a moszkvai Pravdában

Next

/
Oldalképek
Tartalom