Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-25 / 200. szám, csütörtök
[ VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ) Sikeres együttmüködési mérleg A KGST-tagországok és Finnország gazdasági kapcsolatai A KGST-tagországok és Finnország közötti gazdasági együttműködésről 1973-ban írták alá az egyezményt, s ekkor a szocialista közösség tagállamai 15,? százalékkal részesedtek ennek az országnak a külkereskedelmi forgalmában. Tavaly ez a részarány már 28,4 százalékos volt. A KGST és Finnország kereskedelmi és gazdasági kapcsolataiban érvényesül a legnagyobb kedvezmény elve. A KGST-tagországok és Finnország kereskedelmi forgalma 1973 és 1983 között 0,9 milliárd rubelről 5,5 milliárd rubelre növekedett. Az egyes tagországok és a Finnország közötti árucsereforgalom növekedési ütemét jól szemlélteti az alábbi táblázat (millió rubelben): Import Finnországba Export Finnországból 1973 1982 1973 1982 KGST összesen 517 2733 406 2741 Csehszlovákia 16,1 51,3 10,8 40,6 Bulgária 2,7 5,0 4,3 34,0 Kuba 3,7 18,3 1,9 2,1 Magyarország 14,7 41,8 9,1 54,8 Mongólia 0,0 0,0 0,0 0,0 NDK 17,1 58,3 17,9 50,9 Lengyelország 50,6 141,7 23,3 13,0 Románia 10,5 15,1 5,0 6,8 Szovjetunió 402,0 2402,0 334,0 2539,0 A táblázat világosan mutatja, hogy a szocialista gazdasági közösség és a Finnország közötti árucsere-kereskedelmi forgalom jelentősen növekedett. Ez a közösség csaknem minden országával kapcsolatban elmondható. A növekedés 40 százaléktól (Románia) egészen 570 százalékig (Szovjetunió) terjed, miközben a finn statisztikai kimutatások nem tartalmazzák azokat az összegeket melyeket a Szovjetunió fizet Finnországnak azoknak az ipari objektumoknak az építéséért, melyek országa területén épülnek. A KGST és Finnország együttműködését irányító bizottság nem foglalkozik az árucsere-forgalom konkrét kérdéseivel. A feltételek javítására, a kereskedelmi formák és módszerek tökéletesítésére, a szükségletek felmérésére és az érdekelt tagországok valamint Finnország gép-, know-how, li- cenc stb. szállítási lehetőségeinek felmérésére összpontosítja munkáját. Ez a bizottság az első ízben 1973-ban ülésezett Moszkvában, ahol öt munkacsoport létrehozásáról határozott, és kijelölte ezek feladatkörét. A külkereskedelmi munkacsoport évente tájékoztató anyagokat készít Finnország és a KGST- tagországok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlődéséről (az egész KGST és az egyes tagországok szerint is). Ugyanakkor megvizsgálja a megkötött egyezmények külkereskedelmi szempontjait. A gépipari munkacsoport azokat a lehetőségeket vizsgálja, hogy miként lehetne tovább fejleszteni a kooperációt és a gyártásszakosítást, s ajánlásokat tesz. Elsősorban fafeldolgozó és élelmi- szeripari gépekről van szó, továbbá papír- és cellulózgyártó gépi berendezésekről, elektrotechnikai és energetikai gépekről (beleértve, útépítő gépeket, az emelőszerkezeteket, a hajóépítéssel kapcsolatos gépeket, műszereket stb. A vegyipari munkacsoport már jelentős munkát végzett a gyártásszakositás és a kooperáció fejlesztésében, főleg a polimer anyagok és a műanyagok gyártásában. A közlekedési munkacsoport annak a lehetőségeit vizsgálja, hogy miként lehetne bővíteni az együttműködést a gépkocsiközlekedésben és miként lehetne jobban kihasználni a konténereket. Foglalkozik a vasúti biztonság tökéletesítésével is. A tudományos-műszaki együttműködés munkacsoportja azt elemzi, hogy miként lehetne elmélyíteni a sokoldalú együttműködést az erdőgazdálkodásban, a faanyag komplex felhasználásának kutatásában, a kőolaj, a gáz komplex felhasználásának vizsgálatában, a környezetvédelemben, az építő- és építőanyag-iparban, az élelmiszeriparban, a kibernetikában stb. A bizottság ajánlásai alapján számos egyezményt írtak alá a KGST-tagországok Finnországgal a tudományos-műszaki együttműködésről. Ezenkívül a szocialista gazdasági közösség országai Finnországgal együttműködnek a sfa- tisztikai tevékenységben is, főleg a külkereskedelmi statisztikai kimutatások készítésében. Foglalkoznak a statisztikai módszertannal, információkat cserélnek stb. A KGST-országok és Finnország közötti sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek kedvező távlatai vannak. Az együttműködési szakbizottságok az idén 12 különböző témakörben készítenek elő egyezmény-megkötést a sokoldalú együttműködésről. Az összes munkacsoportban több mint 30 témakörben folynak a szakemberek tanácskozásai. VÁCLAV LAVIČKA Innen - onnan A Szovjetunió külkereskedelmi mérlege az év első felében A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az év első felében 64,4 milliárd rubel volt, ami a tavalyi év első feléhez viszonyítva 6,8 százalékos növekedést jelent. A kivitel 32,8 milliárd rubel, a behozatal pedig 31,6 milliárd rubel volt. A Szovjetunió 143 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Külkereskedelmi forgalmának 56 százalékát, vagyis 36,2 milliárd rubelt a szocialista országokkal való kereskedelem képezi. Ez év első felében a szocialista országok közül legnagyobb üzleti partnere az NDK és Csehszlovákia volt. A Szovjetunió kapitalista országokkal fenntartott üzleti kapcsolatait a bonyolult politikai körülmények határozták meg. A különféle szankciók és más akadályok következtében, melyeket az Egyesült Államok helyez a nyugati és szocialista államok közé, a Szovjetunió kapitalista államokkal folytatott kereskedelme a tavalyi év első feléhez viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent. A Reagan-kor- mány diszkriminációs intézkedései következtében a szovjet-amerikai kereskedelem 42 százalékkal csökkent a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva. Japán és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi forgalom volumene is csökkenő tendenciát mutat, 15,4 százalékkal volt kisebb, mint tavaly. A Szovjetunió és a fejlődő országok közti külkereskedelmi forgalom az első félévben 10,1 százalékkal növekedett. A fejlődő országok közül India volt a Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnere. A fejlett tőkés országok tavaly folyósított állami fejlesztési segélyei, millió dollárban és a nemzeti össztermék (GNP) százalékában Új gazdaságirányítási rendszer Bulgáriában Bulgáriában az új gazdaságirányítási rendszert 1979-ben először a mezőgazdaságban, majd a termelési szférában, 1981-ben pedig a nem termelő ágazatokban vezették be. Az 1979 óta eltelt három év alatt az új irányítási rendszer már konkrét eredményeket is hozott. Az elsó eredmények elemzése után a cél a gazdaság- irányítási rendszer további tökéletesítése. Legnagyobb figyelmet a termelési és újratermelési folyamat gazdaságosságának növelésére fordítanak. Az egyes szervezetek közötti kapcsolatokban leépítik a bürokratikus és az adminisztratív láncszemeket, meggyorsítják az áttérést az extenzív termelési módról az intenzívre. Ezek a feladatok két-három ötéves terv időtartamára vannak szétosztva. A termelő ágazatokban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyersanyagok, az energia, a termelőkapacitások és a munkaerő kihasználására. Az új gazdaságirányítási rendszer nagyban elsóse- gíti nemcsak a szocialista szervezetek, de a lakosság szükségleteinek kielégítését is. Csődök az NSZK-ban Az áliitólagos gazdasági felélénkülés ellenére az NSZK-ban továbbra is növekedik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket. A szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint ez év első felében csaknem 8400 vállalat és társaság jelentette be a csődöt és az adósságok bíróság általi rendezését javasolta. 6300 vállalat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit. A hitelezők követelései a csődbe jutott vállalatokkal szemben tavaly 4,9 milliárd márkát értek el, míg az idén 6,4 milliárd márkára növekedtek. (ČSTK) KOMMENTÁLJUK Öntözés - nagyobb hozam Ilyenkor, nyárutó idején az elmúlt években általában gyakran megeredtek az ég csatornái. Az idén azonban esetleg csak körzeti jellegű futó esők vonulnak át a tikkadt határ felett. Kevés tehát a csapadék, szomjaznak a növények. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának növénytermesztési osztályára beérkezett jelentések szerint egyes körzetekben az aszály miatt lelassult a cukorrépa fejlődése, a szemes kukorica, a napraforgó egy részének hozama a kényszerérés miatt kevesebb lesz a tervezettnél. Kevés füvet adnak a legelők és a rétek. Az időjárás tehát a mezőgazdasági üzemekben kedvezőtlenül érezteti hatását a hozamok alakulásában. Főleg a nyugat-szlovákiai kerületben okoz komoly nehézségeket az aszály a kukoricaprogram teljesítésében. Ezzel szemben a közép- és kelet-szlovákiai kerület kukoricatermelő járásaiban mérsékeltebb az aszály okozta kár, és számos mezőgazdasági üzemben a silózásra termelt kukorica egy részének termését hagyják beérni, hogy minél több szemet nyerjenek. Máris dolgoznak azok a szakbizottságok, amelyek javaslatokat tesznek a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, hogy milyen módon javítsák a szemestakarmány-készlet mérlegét. A szárazság - főleg a homokos-kavicsos talajon gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben - kedvezőtlenül hat a tömegtakarmányok termelési tervének teljesítésére is. Ahol nem kap idejében vizet a lucerna, a harmadik kaszálásból keveset takaríthatunk be belőle. Vízhiány miatt lassan fejlődnek a tarlókeverékek és a másodnövények is. Ezért, ahol lehet, mesterséges módon juttatnak vizet a földre. A Bratislavai Ontözőgazdálkodási Kutatóintézet kimutatása szerint Szlovákiában mintegy 204 000 hektáron teremtették meg a feltételeket az öntözésre. Ebből a jelenlegi időszakban mintegy 160 ezer hektárt lehetne öntözni, mert ezen a területen teljesen üzemképesek az öntözőberendezések, azonban mintegy 40 ezer hektárral kevesebbet öntöznek. Más gazdasági szervek értékelése szerint a közép- és kelet-szlovákiai kerületben csak 50 százalékra használják ki az öntözőberendezéseket, annak ellenére, hogy a csapadékhiány már több mint 100 milliméter, helyenként még ennél több is. Nagy az aszály, ezért talán kissé hihetetlennek tűnik, hogy nem használják ki az öntözőberendezéseket. Vajon mi ennek az oka? Tény, hogy az öntözés nem olcsó dolog, megnöveli a mezőgazdasági üzemekben a termelési költségeket. Azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy nem minden mezőgazdasági üzemben. Ahol már évek óta kiépítették az öntözőrendszereket és használatuknak is köszönhetően megnövekedtek a hozamok, ott az öntözés jó pénzt hoz a házhoz. A Nagylégi (Lehnice) Efsz-ben, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban például létkérdésnek tartják az öntözést, a mezőgazdasági termelést csak ezzel tudják magas szinten tartani. E gazdaságok vezetői szerint, ha nem öntöznének, tíz százalékkal alacsonyabb lenne a hozam, nem termelnének elegendő szemes és tömegtakarmányt az állatoknak. Szerintük még mindig olcsóbb egy kis többletköltséggel termelni, mint esetleg távoli mezőgazdasági üzemekben vásárolni gabonát vagy takarmányt. A különféle intézkedések hatására egyre több mezőgazdasági üzemben öntöznek éjjel-nappal. Vizet kapnak a zöldség- és gyümölcskertészetek, az évelő takarmányok, a rétek és legelők és a tarlókeverékek. A cukorrépa hozamát is öntözéssel akarják fokozni. Szakemberek véleménye szerint ilyenkor kell öntözni a cukorrépát, hogy az később is megtartsa cukortartalmát. Ideje lenne, ha a jó példák alapján minden mezőgazdasági üzemben, amelyben öntözhetnek, olyan szemszögből néznének az öntözésre, hogy az egy kis többletköltséggel ugyan, de hozzájárul a hozamok növeléséhez. BALLA JÓZSEF A Plzeňi Škoda Művek energetikai gépgyárában nagy gondot fordítanak a WER-440 típusú atomreaktor negyedik egységének gyártására. A berendezést a dukovanyi atomerőmű számára készítik. A reaktorszerelő üzemben a reaktor belső részeit szerelik össze, köztük a védőcsövek blokkját és a negyedik egység más részeit. A képen: Pavel Honzík, szocialista munkabrigád vezetője (jobboldalt) és Antonín Hruška a dukovanyi atomerőmű számára gyártott védőcsőblokk felső részéi ellenőrzi. (Jiŕí Vlach - ČTK) ÚJ SZÚ 4 _ 1983. VIII. 25.
