Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám, szerda
ÚJ szú )83. VIII. 24. Sérelmeink orvoslásáért A LAKOSSÁGI PANASZOK INTÉZÉSÉNEK NÉHÁNY TAPASZTALATA Emberek ezreinek jogait, érdekeit sérti nap nap után valamiféle kisebb-nagyobb sérelem. Hiába lótunk-futunk hiánycikkekért. A bolti áruért többet számláznak. Elromlott tv- készülékünket gyatrán javítják meg. Szükséghelyzetben napokig várunk a vízvezeték karbantartóira. A vadonatúj cipőnek egy-két hét múlva leválik a talpa. A hivatalban nemtörődömségbe, sőt, bürokratikus fennhéjázásba ütközünk. Elvárnak tőlünk csúszó- és hálapénzt. Akaratlanul tanúivá válunk annak, hogy Csáki szalmájaként kezelik a közvagyont. Nem ritkán szenvedő feleivé válunk ilyen vagy amolyan jogszabály meg nem tartásának. így folytathatnánk a sort. Idegeket borzoló, lehangoló és így a munkateljesítményre is kedvezőtlenül ható, esetenként politikai magatartást, társadalom iránti viszonyt is se- kélyesítő megnyilvánulások ezek. Ellenük mind következetesebb harcot hirdetünk és folytatunk. Sikerének alapvető feltétele, hogy a fejlődésünk kerékkötőivé váló minden ilyen jelenség éles megvilágításba kerüljön. Ezért tulajdonítanak az illetékes párt- és állami szervek olyan nagy jelentőséget egyebek között a lakossági panaszoknak. Nyolc év óta a legtöbb Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága kimutatta, hogy tavaly a szlovákiai minisztériumok, egyéb központi hivatalok, a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervek valamint szervezetek címére összesen csaknem negyvenezer lakossági panasz, közérdekű bejelentés és javaslat érkezett. Felfigyeltető körülmény, hogy ez számszerint 1975 óta a legtöbb. Mondhatná valaki - látszólag joggal -, hogy ez Szlovákia kereken öt és fél millió főnyi lakosságához képest elenyésző hányad. Csakhogy hiba csúszik az effajta számításba. Ki ne tudná ugyanis, a saját tapasztalatából is, a bosszúságnak igen nagynak kell lennie ahhoz, hogy a megbántott, felbosszantott emberek döntő többsége kezébe vegye a tollat és ehhez vagy. ahhoz a szervhez forduljon panaszával. A többség- sajnos - nyel egy jó nagyot és dohogva bár, de előbb-utóbb napirendre tér a dolog fölött. Más szóval, a jogos és - tegyük hozzá- a vélt sérelmek száma jóval nagyobb, mint amilyenről a fenti statisztikai adatok tanúskodnak. Csak a jéghegy csúcsa kerüí a felszínre, tömegének összehasonlíthatatlanul tekintélyesebb része alatta marad. Következésképpen veszélyezteti biztonságos hajózásunkat, révbe jutásunkat. Szilárduló bizalom Ilyen megvilágításban pozitívan bírálhatjuk el azt a tényt, hogy megnőtt az ilyen beadványok száma. Hiszen arról tanúskodik, mégpedig kézzelfoghatóan, hogy a korábbihoz képest többen tartják szükségesnek mellőzni a vállrándítást, a csak vérnyomásunk szintjét emelő „befelé“ duzzo- gást, avagy a jelenség szűk körben történő kipécézését és ehelyett elszánják magukat arra, hogy az illetékes fórumoktól igényeljék sérelmük orvoslását. A több nyilvános panasz egyben azt is bizonyítja, hogy szilárdul annak reménye és meggyőződése - ennek nyomán érdemlegesen történik is valami. A hatóságok iránti bizalom erősödése is kifejezésre jut tehát a tiltakozásnak ebben a formájában. Ez nyilván nem következett be önmagától, előzmények nélkül. Nem vitás, ezt végső soron mindenki lemérheti, akár a sajtóban megjelenő közlemények alapján is, hogy az utóbbi időben a vezető párt- és állami szervek nagyobb, elmélyültebb gonddal, körültekintőbb figyelemmel és fokozott szigorral intézményesen törekednek közéletünkben irtani a dudvát, mindazt, ami a becsületes ember igazságérzetét, jogtudatát sérti. Ennek a folyamatosan megvalósuló szándéknak hitele van, és ez is tollat ad a panaszosok kezébe. Persze a lakossági panaszok gyarapodó száma alapján önmagában még nehéz levonni a következtetést, hogy tulajdonképpen miképp is alakul a tényleges hibák, fogyatékosságok, sérelmek száma. Több, ugyanannyi, avagy kevesebb-e, mint az elmúlt években. Hiszen emlékezzünk ismét arra, hogy a „jéghegy“ nagyobb része látatlan marad. Abban azonban megegyezhetünk, hogy van még mit gyomlálnunk, mi ellen és miért harcolnunk. Sokan találták fején a szöget Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy az elmúlt esztendőben benyújtott panaszoknak igen nagy hányada, nevezetesen 46,6 százaléka megalapozott volt. Vagyis felterjesztőik nem torzítottak, nem túloztak, nem tévedtek, hanem fején találták a szöget, valós jelenségeket tártak fel. Érdekes megjegyezni, hogy a bírálat éle a leggyakrabban a gazdasági szervek és szervezetek ellen irányult - itt volt a legtöbb kifogásolnivaló - és már sokkal kissebb mértékben a nemzeti bizottságok, illetve az egyéb, köztük a szövetkezeti szervezetek ellen. Nem éppen örvendetes körüf- mény, hogy a tavaly elintézett bejelentéseknek csaknem egyötöde névtelen volt. Ez arról tanúskodik, hogy még jócskán akadnak olyan emberek, akik ilyen vagy amolyan oknál fogva, néha nyilván az esetleges megtorlástól tartva, megbújnak az ismeretlenség homályában. Persze, ez mit sem változtat a tényen, hogy ezeknek a panaszoknak több mint egyharmada igaznak és nem egy esetben nagyon is óva intő jelzésnek bizonyult. Egyebek között a társadalmi tulajdon megkárosításának súlyos eseteire, jogtalan lakáskiutalásokra, megvesztegetésre, sikkasztásra, tisztségviselők törvénybe ütköző eljárására stb. hívta fel a figyelmet. * Javuló ügyintézés mínuszokkal A lakossági panaszok gyakorisága nemcsak a negatív jelenségek száma alakulásától, az állampolgár és a hatalmi valamint a közigazgatási szervek kapcsolatában a bizalom elmélyülésétől függ, hanem attól is, hogy milyen az elintézés módja. Ebben a vonatkozásban két alapvető tendencia figyelhető meg immár hosszabb távon. Az egyik, hogy az illetékes hatóságok mind következetesebben igyekeznek érdemlegesen és méltányosan elintézni a jogos panaszokat. Persze e tekintetben is vannak elmarasztalást érdemlő kivételek, viszont objektív nehézségek is. Előfordul például, hogy valaki teljes joggal szorgalmazza nyomasztó lakáshelyzete megoldását, de erre nem mindig és főleg nem azonnal nyílik lehetőség. Vagy a hiánycikkek megszüntetése is az adott helyzetben csak hosszabb távon, folyamatosan képzelhető el. Ezt is beleértve azonban az ügyintézés bizonyíthatóan rugalmasabb lett. A másik tendencia kedvezőtlenebb. Arra gondolunk, hogy a jelzett, feltárt, ellenőrzött és megállapított fogyatékosságok eltávolításának nem vált még szerves és rendszeres velejárójává a személyi felelősségrevonás. Ezt a kérdést bizony nagyon félősen, „szemérmesen“ kezeljük. Ennél jóval kíméletlenebbek a tények: tavaly a jogos panaszoknak alig valamivel több mint egyharmadában foganatosítottak intézkedéseket a hiányosságokért és a hibákért felelő személyek ellen. S ha igen, akkor csaknem felerészt amolyan ,,nono-no,nem szabad...“ jellegűeket, amelyek hatásosan nem előzik meg a hiba megismétlődését. így csak egyet lehet érteni az Komplex öntözőrendszert építenek ki Beszélgetés a Latorca és az Ondava összefolyásánál SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága megállapításával: „Az 1982-es esztendő eredményeinek ellenőrzése és elemzése kimutatta, hogy a lakossági panaszokkal való foglalkozás helyzete, színvonala és néhány pozitívuma ellenére a minisztériumok, a többi központi szerv, a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek még nem éltek annak minden lehetőségével és tartalékával, hogy kiküszöböljék azokat a fogyatékosságokat, amelyek gátolják a jobb eredmények elérését a társadalom és az állampolgárok javára GÁLY IVÁN Korszerű vízátemeló-állomás az Ondava és a Latorca összefolyásánál Estu Géza ellenőrzi a vízátemeló-állomás berendezéseinek működését (A szerző felvételei) Amikor a Kelet-szlovákiai-alföl- dön a termelés növelésének lehetőségéről érdeklődtem, gyakran hallottam, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében nem vásároltak idejében elegendő és megfelelő teljesítményű öntözőberendezést. Erről beszéltek a mezőgazdasági újságírókkal való találkozón a tőketerebesi (Trebišov) járási párt- és gazdasági szervek vezetői, az efsz-ek és állami gazdaságok, valamint más mezőgazdasági üzemek irányítói. Elmondották, hogy a tőketerebesi járásban idén csak két Fregatt öntöző- berendezés üzemel. A tizenhét efsz és négy állami gazdaság, az nál lévő vízátemelő állomásnál is. Viktor Behunčík, az Abaraí (Oborin) Efsz üzemgazdásza és Ha- burcsák Zoltán, a gazdaság zoo- technikusa elmondotta, hogy a gátak megépítése előtt 1500 hektár földet öntött el a víz. Azóta a helyzet annyit változott, hogy a szántóföldre már nem jut el az árvíz. A talajvíz viszont megközelítőleg 800 hektáron felfakad. A termelési körülmények tehát továbbra is eléggé kedvezőtlenek voltak. A két vezető alismerte, hogy szövetkezetük is a mulasztók közé tartozik. Most már sajnálják, hogy annak idején nem vásároltak öntözőberendezéseket. Akkoriban olöntözhessék a növényeket. A 7. ötéves tervidőszakban 23 ezer hektár földet csapolnak le, és tovább folytatják a kis átemelóállo- mások építését Sennén, Hažín- ban, az F3-as csatornán, valamint Úložon és Lekárovcén. Ha a tervek megvalósulnak, akkor az idén 4498 hektár földet csapolhatnak le. Ezzel egyidejűleg építik a különböző, legmegfelelőbb típusú öntözőrendszereket, és már megteremtették a feltételeket komposzt készítésére is. Az átfogó programban ugyanis nagy helyet kapott a föld szervesanyag-tartal- mának javítása. Eddig a víz kiáztatta a szükséges tápanyagokat. A jövőben - mivel rövidebb ideig takarja talajvíz a termőterületet - a tápanyag nagy része megmarad. Nagyobb hatékonysággal termelhetnek a most még gyengébb összetételű talajokon is. A szövetségi kormány elnökségének 1983. március 24-i 48. számú határozatát a CSKP KB Elnökségének 1983. április 8-i határozata is megerősítette. Arról van szó, hogy a közel 200 ezer hektáros területen a lehető legkedvezőbbek legyenek a feltételek a mezőgazdasági termelésre. A jelenlegi időszakban szakbizottságok értékelik az eddigi eredményeket, és ezek alapján nyújtanak be javaslatokat a felsőbb szerveknek a további munkákra. Amint az illetékesek tájékoztatták a mező- gazdasági újságírókat, a közeljövőben magas szintű párt- és kormányküldöttség érkezik a Kelet- szlovákiai-alföld két járásába és a vranovi járás egy részébe, ahol alaposan megvitatják a komplex program további megvalósításának lehetőségeit. Ebben a programban nagy teret kap a komplex öntözőrendszer építése is, és a program keretében jobban ki kell használni a 18 ezer hektáron már kiépített öntözőrendszereket is. A nagyarányú talajjavítási munkák végzésére már a 7. ötéves tervidőszakban több mint 75 millió koronát fordítanak, ebből idén 15 ezer koronát használnak fel. A pénzügyi és anyagi feltételek tehát adottak, most már csak az illetékes szervektől, a mezőgazdasági üzemek és a különböző intézmények vezetőitől lügg, hogy milyen ütemben csapolják le a vizet és építik ki az öntözőrendszert. BALLA JÓZSEF Ha megépülnek az öntözőrendszerek, akkor már jóval könnyebb lesz a termelés - mondja Viktor Behunčík (balról) az Abaraí Efsz üzemgazdásza és Haburcsák Zoltán zootechnikus öt központilag irányítom gazdaság közül csak a Szomotori (Somotor) Állami Gazdaságban és a Nagykaposi (Veľké Kapušany) Efsz- ben segítik elő hatékonyan a növények fejlődését mesterséges módon juttatott vízzel. Ezekben a gazdaságokban az öntözött területeken nagy hozamokat érnek el. A többi mezőgazdasági üzemben főleg csak a zöldséget öntözik. Amint megállapították, volt olyan időszak, hogy a meglévő berendezéseknek csak a 14-20 százalékát üzemeltették. A keletszlovákiai kerületi pártbizottság mezőgazdasági osztályának bírálata után a mezőgazdasági üzemek többségében két műszakban is öntöztek, mégis kevés vizet kaptak a cukorrépa-, a kukorica- és az évelőtakarmány-földek. Az öntözésben mutatkozó lemaradás okát már hosszabb ideje elemzik az illetékes szervek. Arra a következtetésre jutottak, hogy az itt élő emberek gondolkodásában inkább a vadvizektől való félelem maradt meg. A megzabolázat- lan folyók gyakran tengerré változtatták ezt a vidéket, így érthető, hogy a kevésbé csapadékos években reménykedtek. Az időjárás azonban szélsőséges, az idén már a túl nagy szárazság okozott számukra is gondot. Sokat sínylődtek a növények, és a vízhiány miatt számos mezőgazdasági üzemben alacsonyabbak a hektárhozamok a tervezettnél. Enyhíthettek volna a helyzeten, ha minden mezőgazdasági üzemben lett volna elegendő öntözőberendezés. Erről folyt a beszélgetés a Latorca és az Ondava összefolyásácsóbban hozzájuthattak volna és az állami támogatásra is számíthattak volna. Most már nincs más ‘megoldás, a maguk erejére kell támaszkodniuk. Az első döntés már meg is történt, úgy tervezik, hogy 1500 hektár intenzív legelőt és 800 hektár rétet öntöznek. Ha a terv megvalósul, akkor a növénytermesztésben két és fél millió korona értékkel többet termelhetnek. Többek között a jobb takarmányellátás kedvező feltételeket teremt a termelés növelésére az állattenyésztésben is. Számításuk szerint tíz százalékkal több állati terméket állíthatnak elő. Ahhoz, hogy hasonló tervek más mezőgazdasági üzemekben is megvalósuljanak, még nagyon sokat kell tenni a föld termővé tételéért. Meg kell oldani, hogy a talajvizet rövid idő alatt lecsapolhassák, s a későbbi időszakban
