Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-13 / 163. szám, szerda

A kispolgári életszemlélet és megnyilvánulásai Csehszlovákia Kommunista Pártja eszmei-politikai tevékeny­ségével a dolgozók olyan tulaj­donságait formálja, amilyen a marxizmus-leninizmus eszméi iránti hűség, a kollektivizmus, az internacionalizmus, a hazafiság, a szocialista öntudat, a szocialista törvényesség és erkölcs normái­nak vállalása. Tanúi vagyunk annak, hogy az emberek tudatában és cselekvé­sében nem csökkennek a negatív jelenségek, noha megnyilvánul a szocialista tudat általános for­málásának törvényszerűsége. Megváltozott a jogsértések jellege és szerkezete, de a bűnözés nem csökken. A múlt csökevényeinek leküzdése még megoldatlan. A népesség egy részének tudatá­ban ezek a csökevények különféle formákban még fellelhetőek. Manapság olyan káros jelensé­geket tapasztalhatunk, amilyen a harácsolás, a korrupció, a rossz gazdálkodás, az idő és a szocia­lista tulajdon pazarlása, az alko­holizmus, a garázdaság, a bürok­rácia, a mások iránti közömbös viszony, a munkafegyelem és a közrend megsértése. Az említett jelenségek abszolút csökkenése nem jelenti azt, hogy megcsappantak azok a károk is, amelyeket a szocialista társada­lomnak okoznak. Tudjuk, hogy a munka egy-egy percének mind nagyobb az értéke. J. V. Andropov, az SZKP KB főtitkára, a moszkvai Pravda 1983. február 24-i számában megállapí­totta: „...nálunk még teljes mér­tékben nem hat az a gazdasági törvényszerűség, amelyet Marx a kollektív termelés elsőrendű tör­vényének tekintett, mégpedig a munkaidővel való gazdálkodás törvénye.“ Az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusán el­hangzott előadói beszédekben és a küldöttek vitafelszólalásaiban egyaránt élesen bírálták ezt. A párthatározatok arra figyel­meztetnek bennünket, hogy a csö­kevények nem küzdhetóek le csu­pán az osztályszemléletű, tudo­mányosan következetes marxista -leninista koncepció alapján. A csökevények túlélését és megú­julását objektíve elősegítő tényező a kapitalizmus is, amely szüntele­nül törekszik lefékezni az új, szo­cialista társadalmi viszonyok kia­lakulását. Az okok között azonban van több szubjektív tényező is. Elsősorban az emberek csökevé­nyek iránti viszonya, műveltségi és kulturáltsági szintjük, szocialis­ta öntudatosságuk foka, az esz­mei-nevelőmunka fogyatékossá­gai és hibái. Az élet azonban azt tanúsítja: további erők, „ösztönzők“ szük­ségesek - ezek az emberek tuda­tában és mentalitásában rejlenek hogy az említett alapvető okok negatív jelenségeket idézzenek elő. Tudjuk, hogy az osztályellen­ség különféle bomlasztó ideológiai „hadműveletei" is elvetik az em­berek körében a nihilizmus és a bizalmatlanság konkolyát. Csakhogy még a fő okok és „ösztönzők“ sem vezetnek feltét­lenül negatív jelenségekhez. Kell, hogy életterük is legyen: a korláto­zott, véletlenszerű, konfliktusos emberközi kapcsolatok, a szocia­lista együttélés normáinak meg­szegése, a rossz erkölcs, és a kol­lektívában a meg nem felelő lég­kör, a munka helytelen szervezé­se. Ezeknek a jelenségeknek fel­mérése kimutatja, hogy az egyé­nek cselekvésében a nem szocia­lista jelenségeket támogató „ösz­tönzők“ közé tartozik továbbá az a körülmény, hogy egyes dolgok normális módon nehezen besze­rezhetőek, elégtelen az anyagi ja­vak védelme, rosszul szervezett a nyers- és alapanyagok nyilván­tartása, ki nem elégítő az ellenőr­zés, és a bírálat, és szerepe van az opportunizmusnak, a kispolgá- riasságnak stb. is. A kispolgárias- ság világnézeti kiinduló pontja és közös nevezője a megvesztege­tésnek, a protekciónak, a társadal­mi élősködésnek, a bürokráciának és a képmutatásnak. A kispolgáriasság gátolja az embereket, a kollektívákat, az in­tézményeket abban, hogy elsajá­títsák és a gyakorlatban megvaló­sítsák a tudományos marxista-le­ninista világnézetet. Jellege eklek­tikus és ezért bármit befogad, lé­nyegében mindazt, ami számára megfelelő. A kispolgárt az individualista pénzsóvárság életszemlélete és életmódja jellemzi. Életének, lété­nek értelme a birtoklás, a szocia­lizmus vívmányait kihasználni, de a szocialista társadalomnak sem­mit sem adni, s mindent alárendel­ni az egyéni érdekeknek. A kispolgár világnézete, élet- szemlélete szervesen összefonó­dik személyi tulajdonságaival, szükségleteivel és érdekeivel. E tulajdonságok közül hadd említ­sünk meg néhányat: Átlagos értel­mi képesség (az életet személyi szükségletei, a szélhámosság, a korrupció és a társadalmi érde­kek semmibe vétele szemszögé­ből ítéli meg). Továbbá az erkölcs­telenség, (szöges ellentétben a szocialista erkölcs szerepével, jellemzőivel, amilyen az osztály­szemlélet, a pártosság stb.). Ez az erkölcstelenség kifejezésre jut a mindennapi cselekvésben, vala­mint abban a kispolgári szemlélet­ben, amely végtelenül leszűkíti a szocialista értékeket, a jogokat és a szabadságjogokat. Az er­kölcstelenség kifejezésre jut a kis­polgár egész lényében, erkölcsé­ben és cselekvésében. Ide sorolható a haszonlesés, a kalmárszellem, amely kifejezés­re jut például abban, hogy egye­sek hiánycikkekkel üzérkednek, mások túlhajtott árakon értékesítik a primőr zöldséget, gyümölcsöt vagy a virágot. Nem ellenezzük - mondjuk - a fólia alatti növény- termesztést, sót, pártoljuk a föld minden árjának kihasználását, de óva intünk az emberek elég nagy csoportját fenyegető veszély elől. Az elől, hogy elvetve a szocializ­mus alapvető követelményeit, a mély gyökerű marxista értékeket felcseréljék a kispolgáriasság se- kélyes szemléletével, amely kész mindent árucikként értékesíteni, még önmagát, jellemét, elveit, be­csületét is. A kispolgár és világnézete emlí­tett vonásait egészítí ki létfontos­ságú eleme, az intrika. Nap nap után mennyi munkaidőt, béresz­közt, üzemanyagot veszítünk csak azért, mert a cselszövőknek nem tudunk határozott osztályszemlé­letű választ adni. A legnagyobb értéket óvnánk meg, az ember egészségét és képességét becsü­letesen munkálkodni a szocializ­mus javán, ha elvszerűen lépnénk fel az intrikával szemben. A kispol­gár és szövetségesei örülnek az egészségtelen emberközi kapcso­latoknak, a feszült munkahelyi helyzetnek, mert a szocializmus­sal szemben ellenséges a viszo­nyuk. Manapság a kispolgáriasság megnyilvánulásai és. módszerei közé tartozik a képmutatás, a ha­szonlesés, a simulékonyság, a „prókátorok“ váltogatásának, a mások, a kollektíva rágalmazá­sának és elárulásának készsége, az átállás oda, ahonnan hasznot remél. Pártunk veterán tagjai nem­egyszer figyelmeztetnek arra, hogy nem ismerjük fel a kétarcú embereket, azokat, akik nem kí­vánják a javunkat, sőt leplezett ellenségeink. Munkatársainkra is érvényes az a pártos alapelv, hogy az embe­rekben bíznunk kell, de egyben ellenőrizni is kell őket. Ma hatvá­nyozottan szükséges annak a kér­désnek a megválaszolása, hogy az adott ember kinek a nevében lép fel, kit képvisel, min munkálko­dik. Vizsgálnunk kell, vajon maga­tartása, világnézete is munkájá­nak eredményei megfelelnek-e a CSKP politikájának, társadal­munk osztályérdekeinek. A kispolgáriasság rombolóan hat minden emberi vonásra és a szocializmusra is. Ezért nem véletlen, hogy a kispolgár bizo­nyos helyzetben (például az 1968-1969-es években, de ese­tenként manapság is) szocializ­mus elleni aktivitást tanúsít a radi- kalista revizionizmus vagy a jobb­oldali opportunizmus formá­jában. A kispolgár létének alapvető megnyilvánulása a kettősség, a ki­elég ítetlenség, a kilátástalanság. A szélsőséges cselekvés, a két­színűség, az önzés, a nagy társa­dalmi célok semmibe vétele - mindez a ma kispolgárát jellem­ző tulajdonság. A kispolgáriasság társadalmi képviselője a kisburzsoázia. Főleg az a része, amely elveszítette poli­tikai és gazdasági befolyását, de minden alkalommal, minden tör­vényes és törvénytelen eszközzel élve, harcol azért, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon. A kispolgáriasság ellen könyör­telenül, elvszerűen, a marxista-le­ninista osztályszemlélet jegyében kell harcolnunk. Mégpedig nyilvá­nosan, az egész fejlett szocialista társadalom színe előtt, a nyilvá­nosság cselekvő részvételével, a felesleges botránykeltést kerül­ve, hozzáértően és igazságosan. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ebben a harcban a kispolgár konk­rét ember, akinek kispolgári ma­gatartását egész életvitele hatá­rozza meg. Az ilyen csökevények leküzdé­se megkívánja a marxista elem­zést, és a meg nem alkuvást az ellentétek elsimításának minden kísérletével szemben. Ez főleg azokra vonatkozik, akik a saját hiá­nyosságaikat igyekeznek úgy lep­lezni, hogy mások kispolgári voná­saira hívják fel a figyelmet. Marx az ilyen embereket álszent er­kölcscsőszöknek nevezte. Felis­merhetjük őket egyrészt annak kö­szönhetően, hogy közömbösen siklanak el a másokkal szembeni sérelmek fölött, másrészt pedig bőszülten reagálnak, ha őket éri igazságtalanság. A negatív jelenségeknek, a kis- polgáriasságnak leküzdése első­sorban a társadalmi, a politikai viszonyok és a nevelő munka tö kéletesítésének függvénye. Ezzel kapcsolatos stratégiánkkal tüzete­sen foglalkoztak az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusán. A megoldás kulcsa a termelőerők­nek és a termelési viszonyoknak, valamint a kommunizmus anyagi­műszaki alapja anyagi és szellemi folyamatai egyéb vonatkozásai­nak fejlesztése. Az új feltételek között a kispol­gáriasság ellen vívott harcban ne­veljük és formáljuk a cselekvő, al­kotó szellemű személyiséget, aki kész a kommunizmus építésére. Ez megkívánja elsősorban szelle­mi, értelmi, alkotó potenciáljának fejlesztését. Olyan emberekre van szükségünk, akiknek van önbizal­muk, nem adják fel a harcot, akik képesek a nehézségek leküzdé­sére és szilárdan megvetik a lábu­kat a marxizmus-leninizmus tala­ján ott, ahol ezt megkívánja a kö­telesség, a haza és a CSKP szol­gálata. Dr. JOZEF MÁTEL kandidátus, a Nyitrai Pedagógiai Kar docense Gonda László felvétele AP Ŕ ÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL • 10 éves, sárga színű Zsiguli sürgő­sen eladó. Rajkovics Ladislav, Hviezd­na 34, Topoľníky, okr.: Dunajská Stre­da. Ú-1785 KÖSZÖNTŐ • Július 12-én, illetve szeptember 21-én ünnepük 50. születésnapjukat Búcson Lami Pál és Lami Ilona. Ebből az alkalomból gratulál, jó erőt és egészséget kíván: lányuk, Lívia, fiuk, Pál és Gab­riella. Ú-1775 • Július 10-én ünnepelte 50. születés­napját Balogh Sándor. Szívből gratulálnak és köszöntik felesége, három lánya, három veje, fia, unokái: Szilviké, Évi­ke, Zsanetka, Erika, Zsoltika, Pityuka. Ú-1779 köszönetnyilvánítás • Őszinte szívvel mondok köszönetét minden barátnak, ismerősnek, akik el­kísérték utolsó útjára a šamoríni teme­tőbe szeretett férjemet, Ján Borskýt. Külön köszönetét mondok egykori har­costársainak valamint a helyi utcai pártszervezetnek. Felesége Mária. Ú-1793 • Mély gyászunk­ban őszinte köszö­netünket fejezzük ki minden kedves rokonnak, ismerős­nek, a Dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) Autóközle­kedési Vállalat dol­gozóinak, a volt munkatársaknak, a dunaszerdahelyi cukrászüzem dol­gozóinak, az udvarnoki (Maié Dvor­níky) kiskertészek szervezetének, a helyi polgári ügyek testületének és mindazoknak, akik 1983 június 22-én elkísérték utolsó útjára a nagyudvarno- ki (Veľké Dvorníky) temetőbe a szerető férjet, jó édesapát, testvért és nagy­apát. Vígh Károlyt, akinek rövid súlyos betegség után, 51 éves korában dobbant utolsót szerető szíve. Külön köszönjük a szívből szóló búcsúszavakat, a vigasztaló szavakat és a sok virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-1797 • Hálás szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, a hnb vezetőségének és mindazoknak, akik 1983. július 7-én elkísérték utolsó útjára a sárosfai (Blatná na Ostrove) temetőbe id. Csölle Antalt. aki 85 éves korában rövid betegség után halt meg. A gyászoló család Ú-1832 • Ezúton mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, jó ba­rátnak, munkatár­saknak, akik 1983. június 20-án elkí­sérték utolsó útjára Gelle Alfrédot (Nagymegyer - Čalovo), aki 25 éves korában, tragikus körülmé­nyek között hunyt el. Köszönjük a sok virágot és koszorút. Szívükben örökké gyászoló testvérei, sógorai, sógornői, barátai és az egész rokon­ság. Ú-1780 MEGEMLÉKEZÉS • Tíz évvel ezelőtt, 1973. július 13-án hunyt el a felejthetetlen drága jó férj, példás édesapa és nagyapa, Gulyás János (Nové Zámky). Akik ismerték és szerették, emlékezze­nek rá szeretettel ezen a számunkra nagyon szomorú évfordulón. örökké gyászoló felesége, leá­nya, fia, menye, veje és unokái: Mirko és Janka. Ú-1046 • Fájó szívvel em­lékezünk a drága jó férjre, testvérre és sógorra, Patassy Lászlóra (Maié Dvorníky). akinek szerető szí­ve 1982. 7. 14-én örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel ezen a szo­morú első évfordulón. Emlékét őrző felesége és az egész rokonság. Ú-1727 A jó takarmányalapért (ČSTK) - Az aratással párhu­zamosan Szlovákiában befejezé­séhez közeledik a takarmányok begyűjtése a szántóföldekről és a rétekről. A mezőgazdasági dol­gozók az aratási munkákhoz ha­sonlóan erre is nagy gondot fordí­tanak. Hiszen az állattenyésztés további dinamikus fejlődése köz­vetlenül függ attól, hogy elegendő jó minőségű takarmány legyen. Az idén a mezőgazdasági dol­gozóknak 4 600 000 tonna tömeg­takarmányt kell készíteniük. Ez nem könnyű, de teljesíthető fel­adat, amit a takarmányok első és második kaszálásának eddigi eredményei is bizonyítanak. Ta­valyhoz képest ugyanis több ter­mett és jobb a takarmánynövé­nyek minősége. A szántóföldön termelt évelő ta­karmányok második betakarítását eddig a 151 000 hektáros összte­rület 40 százalékán végezték el. Ugyancsak jó ütemben folyt a ta­karmányok első kaszálása a ré­tekről, amelyet már gyakorlatilag befejeztek. A rétek és a legelők képezik a legnagyobb takarmány­tartalékot. Szlovákiában a termő­föld 33 százaléka rét és legelő. Jelentőségüket nemrég még lebe­csülték, pedig a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése egyértel­műen megköveteli termőképessé­gük növelését. A koncentráció és a szakosítás megteremti a feltéte­leket a fűféléknek nemcsak tö­megtakarmányként való nagyüze­mi felhasználásához, hanem a ga­bonatermelésben való önellátás megteremtéséhez is. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a tudományos-műszaki is­meretek szélesebb körű alkalma­zásának kérdése, főként a nö­vényzet táplálásában és felújítá­sában. A termőföld beruházási és nem beruházási termővé tételével növelni kell a takarmánytermelést és javítani a takarmány minőségét a réteken és legelőkön. Jelenleg már több földművesszövetkezet és állami gazdaság eléri a 4-5 tonnás hektárhozamot. Ahol ked­vezőtlenek a természeti viszonyok és mesterségesen öntöznek, egy hektárról 10-13 tonna szénát is előállítanak. A tömegtakarmány-termelés in- tenzifikálásával kapcsolatban kitű­zött célok elérése egyebek között az anyagi-műszaki ellátás javítá­sát is megköveteli. Takarmánybe­takarító gépekre van szükség a hegyi és a hegyaljai vidékeken, s elegendő szénatároló kapacitás létesítésére. DJ SZÓ 6 1983. VII. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom