Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-13 / 163. szám, szerda
ÚJ szú 5 1983. VII. 13. Hárman egy témáról A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésének vitájából Amint beszámoltunk róla, a Szlovák Nemzeti Tanács a közelmúltban részletesen megvitatta a földvédelem mai helyzetét. A kormány beszámolóját, amelyet Ján J a n o v i c, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztett elő, kiegészítette a gazdag vita, amelyben a képviselők számot adtak választókerületeik gondjairól, terveiről, beszámoltak az ülés előkészítése során végzett képviselői felmérések eredményeiről. Részletesen kitértek a földvédelemmel és a talajjavítással kapcsolatos problémákra. Az alábbiakban három képviselő felszólalását ismertetjük. ÖNTÖZÉS - NAGYOBB HOZAM Horváth István mindenekelőtt a földek öntözésével foglalkozott. Megállapította: ezen a téren még sokat kell tennünk, hogy elérjük a KGST országok szintjét az egy főre eső öntözött terület nagyságát illetően. Leszögezte, hogy az öntözőberendezések építése, ugyanúgy, mint a többi talajjavítási munka eredményes. Amint a négy járásban végzett képviselői felmérés megmutatta, az öntözött gazdaságokban lényegesen nagyobb hozamokat érnek el, mint a többiekben, így pl. kukoricából 15-20 százalékkal, takarmányból 30-40 százalékkal többet termeltek hektáronként. Ugyanakkor rámutatott, hogy a berendezések kihasználásában még jelentős tartalékaink vannak. Ennek érdekében javítani kell a munkaszervezést, s nem utolsósorban törődni kell az öntözőberendezések karbantartásával és felújításával. Eddig nem sikerült elérni, hogy már a termelési tervek irányozzák elő az öntözött területek termésstruktúráját. Nem tesznek mindenütt eleget annak a követelménynek sem, hogy az öntözött területeken elsősorban azokat a terményeket kell termeszteni, amelyek a legjobban hasznosítják a vizet. Figyelmeztetett, hogy a jövőben jobban kell gazdálkodni a vízforrásokkal, el kell érni, hogy a lehető legkevesebb víz vesszen kárba. Az is előfordul, hogy olyan területeket csapolunk le, amelyeket aztán a szárazabb időszakokban öntöznünk kell. A továbbiakban a galántai járás tapasztalatairól szólt. Elmondta, hogy a jövőben a csapadékhiányos időszakokban a vízlevezető csatornák rendszerét a talajvíz szintjének emelésére akarják felhasználni. Az Agrostawal, az Állami Talajjavítási Igazgatósággal együttműködve foglalkoznak annak a lehetőségével, hogy az egyes folyókon zsilipeket építenek a talaj vízellátásának szabályozására. A tudományos-kutatási munkahelyekkel együtt távlatilag meg akarják oldani a vízelvezető csatornák rendszerének vízellátását a környező folyókból. Leszögezte, hogy a járásban rendkívüli figyelmet szentelnek az öntözőberendezések kihasználásának. Ennek eredményeként tavaly az öntözött terület minden hektárját legalább négyszer, átlag 30 mm vízzel látták el. Jelenleg naponta 1100-1300 hektárt tudnak öntözni, a hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz területén, amelynek Horváth István az elnöke, 100-110 hektárt. Felszólalásában megemlítette a szél okozta eróziós károkat is, melyeket eddig még nem összegeztek, de tudják, hogy jelentősek. A növények megkárosításán kívül a talaj legtermékenyebb része is áthelyeződik, beleértve a növény- védőszereKet is. A szélvédő fasorok ültetéséri kívül más védekezési módszereket is keresnek. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK FONTOS SZEREPE Pócs József elsősorban a nemzeti bizottságoknak a földvédelemben végzett tevékenységével foglalkozott. Elmondta, hogy ez irányú munkájuk aránylag pozitívan értékelhető. Évente rendszeresen felülbírálják a mezőgazda- sági föld kihasználtságát, ellenőrzéseket végeznek. Nagymértékben a nemzeti bizottságok döntenek az egyes területek művelés alóli kivonásáról, és az utóbbi időben fokozott mértékben megtartják az érvényes rendeleteket. Mindez azonban nem jelenti, hogy' a nemzeti bizottságoknak nem kellene tovább tökéletesíteniük tevékenységüket. így például a beruházók sok esetben továbbra is mezőgazdasági területekre tervezik az új létesítményeket. A nemzeti bizottságok feladata elsősorban, hogy birálóan felülvizsgálják, hol és milyen értékű földet lehet a művelésből kivonni. Meg kell követelniük, hogy a beruházók több megoldási lehetőséget javasoljanak s végül arra kell őket kényszeríteni, hogy a beruházókat rosszabb minőségű és kedvezőtlenebb természeti adottságú földeken tervezzék. Ezt természetesen a műszaki gazdasági mutatóknak is elő kellene segíteniük. Amennyiben nincs más megoldás, minthogy a mezőgazdasági termelésből vonjanak ki földet, akkor azt minden esetben az eddig mezőgazdasági termelésre nem használt területek rekultivációjával kell pótolni. örömmel állapította meg, hogy a kormány tavalyi határozata megszigorította a mezőgazdasági területek művelés alóli kivonásának feltételeit, és ennek hatására egyre többen tudatosítják a mező- gazdasági föld jelentőségét. A múltból több negatív példát sorolt fel. így a rozsnyói (Rožňava) járásban még mindig megoldatlan összesen 46 hektár beépített mezőgazdasági terület kérdése. Annak ellenére, hogy a járási nemzeti bizottság 1981-1982-ben 2,6 millió korona bírságot vetett ki a törvény megsértéséért, a kérdésben nem sikerült előbbre jutniuk Több törvénysértést állapítottak meg a Spišská Nová Ves-i, a prešovi és más járásokban is. A járási mezőgazdasági bizottságok nem voltak következetesek a felelősségrevonásban sem. A kelet-szlovákiai kerületben 1981 -82-ben 30 esetben szabtak ki bírságot, ebből 15-öt a rozsnyói járásban, de minden esetben csak a népi ellenőrző szervek javaslatára. Lassan természetessé válik, hogy a beruházóknak az elfoglalt mezőgazdasági terület ellenében legalább azonos nagyságú területet kell rekultiválniuk. Ennek már 5-6 évvel ezelőtt is így kellett volna lennie. Ám, hogy ez nem volt így, azt a Spišská Nová Ves-i járás is bizonyítja, ahol a jnb 1980-1982-ben 21,6 hektár mezőgazdasági terület beépítéséről döntött, de a beruházókat nem kötelezte e terület pótlására. Szólt arról is, hogy a városokban jobban kellene kihasználni a belső területeket, nem folytatható az a gyakorlat, hogy az új telepeket a környező mezőgazdasági földeken építik. Megemlítette, saját munkahelye, az Oroszvári (Ru- sovce) Efsz példáját, amely az utóbbi 10 év alatt csaknem 1000 hektárt vesztett el, és bár ennek jelentős részét a ligetfalusi új városrész építése indokolta, véget kell vetni ennek a gyakorlatnak. NŐTT A SZÁNTÓTERÜLET Galló Ilona többek között az érsekújvári (Nové Zámky) járásban végzett felmérés eredményeit ismertette. Elmondta, hogy a járásban sikerült stabilizálni a mező- gazdasági föld területét, sőt 1982- ben talajjavítással 56 hektár mezőgazdasági földet nyertek. 1976 óta a járás szántóterülete 1061 hektárral nőtt. Foglalkozott a kertbarátok mozgalmával is, megemlítve, hogy a nagyüzemi művelésre alkalmatlan 72 hektárból eddig a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek 21 hektárt utaltak ki. A járásban a szántóterület 12 százalékát öntözik csak, ami kevés, de az újabb öntözőberendezések építése az újabb vízforrások feltárásától függ. Részletesen szólt az irányítási rendszer tökéletesítésére hozott intézkedésekről. Bár az intézkedések csak egy éve léptek érvénybe, megállapítható, hogy a mező- gazdasági üzemek általában pozitívan fogadták a tervezés módjában eszközölt változásokat. Továbbra is bírálják azonban az azzal kapcsolatos problémákat, hogy nem tudják kielégíteni az egyes alapanyagokkal, munkák és szolgáltatások elvégzésével szemben támasztott elvárásokat. Elegendő zöldség van, de... Az SZSZK Idegenforgalmi Kormánybizottsága az idén is nagy figyelmet szentelt a nyári idény előkészítésének. Külön dokumentumot dolgozott ki erre vonatkozóan, amely összegezi a lakosság és a turisták folyamatos ellátásával kapcsolatos feladatokat. Sokat tettek az anyagiműszaki bázis javítása terén is. Természetesen a legtöbb intézkedés az élelmiszerellátásra vonatkozik. Erre összpontosul az idegenforgalmi kormánybizottság legnagyobb figyelme is. S o m o g y i László kereskedelmi miniszterhelyettes az idegenforgalmi kormánybizottság tagja. Tőle érdeklődtünk, hogyan készültek fel a nyárra, mit tettek a turisták, de a helyi lakosság elégedettsége érdekében is.-Általában kedvezően ítélhetők meg az élelmiszerkészletek a nyári turistaidényre. Egyes árufajtákból több kerül az üzletekbe, mint tavaly. Sörből is 1,8 százalékkal, márkás üdítő italokból 12,9 százalékkal lesz több, mint tavaly. Elegendő ez? A kereskedelmi szervezetek, beleértve a szállodák, a fogyasztási szövetkezetek, a vendéglők vezetőit ugyanis sokszor a sör és az üdítő italok hiányára panaszkodnak.- A kereskedelem és a vendéglátóipari egységek az idén 6 millió 352 ezer hektoliter sört igényeltek, de ennek nem tehettünk eleget a termelési kapacitások és a nyersanyagok hiánya miatt. A sörgyárak 5 millió 820 ezer hektoliter sör szállítását vállalták, s ez bizonyára kedvezőtlenül nyilvánul meg a nyári hónapokban. Hasonló a helyzet a márkás üdítő italokat illetően. A hiányt itt is a szűkös termelési kapacitások okozzák. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a kereskedelem szívesebben árusítja a márkás üdítőket, mint a nagyon olcsó közönséges italokat. Ennek két oka van. Az egyik az italok tartóssága, a másik pedig az ár. A közönséges üdítő italokból korlátlan mennyiséget tudunk készíteni. így tehát szomjasak nem maradunk. A többi áruból, elsősorban az alapvető élelmiszercikkekből elegendő van. Az ellátás hússal, hentesáruval, tejjel, tejtermékekkel, baromfival sokkal jobb, mint tavaly. Továbbra is megoldatlan azonban a vendéglátóipari egységek ellátása üvegpoharakkal, tányérokkal, impregnált papírpoharakkal stb.- Az idén is az érdeklődés homlokterében áll a zöldségellátás. Az üzletekben kevés a zöldség, főleg a Zelenina vállalat boltA TERMÉSZET SZOLGÁLJON MINDENKIT Kelet-Szlovákiai tapasztalatok Megállapíthatjuk: nem teszünk meg mindent azért, hogy meggátoljuk a természet és a környezet szennyezését, azért, hogy a természet a jövő nemzedéke számára is megmaradjon eredeti szépségében. Ezen a téren a Kassa (Košice)-vidéki járásban sem kedvező a helyzet. A legnagyobb gondok ott merülnek fel, ahol a természetvédelmi érdekek a fejlesztési feladatokkal, a föld mélyén levő gazdaság kibányászásával, a mezőgazdasági munkákkal ütköznek, örvendetes viszont, hogy pozitív jelenségekkel is találkozhatunk, például a védett területek gondozásával kapcsolatban. Jó eredményeket érünk el a nevelésben és a természet szépségeinek propagálásában is. Javult a Természet- védők Szlovákiai Szövetsége járási bizottságának munkája, jobb az együttműködés a szövetség és a társadalmi szervezetek között. A felmérések, ellenőrzések és a mindennapi tapasztalatok arra mutatnak, hogy elsősorban az ipar, a mezőgazdaság és az építőipar gyakorol negatív hatást a természetre. A Kelet-szlovákiai Vasmű, a Szlovák Magnezit Üzem, a Družstevná pri Hornáde-i Vegyipari Üzem, a Tornaváraljai (Turnianské Podhradie) Cementgyár a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik. Szilárd és folyékony hulladékanyagaikkal negatívan befolyásolják a szélesebb környéket is, biológiai és esztétikai problémákat okoznak. A Kelet-szlovákiai Vasmű az Abaújszakályi patakot annyira tönkretette, hogy ma már csak egy szennyes, büdös csatorna, vize teljesen élettelen. A mezőgazdaságban a hozamok emelése érdekében nagyon széles körű munkák folynak, talajjavítások, vízelvezetések, a patakok szabályozása. Gyakran eltávolítjuk a megmaradt fákat, bokrokat és egyéb növényzetet is. A folyók szabályozása során semmibe sem veszik a környezetvédelmi érdekeket, sajnos még a kisebb patakok és erecskék esetében is. A rendezett területeken csak megkésve ültetnek fákat és más növényzetet. A kő, kavics, homok és agyag bányászása gyógyíthatatlan sebeket okoz, így például Somodiban (Drienovec), Szalán- con (Slanec), Oroszkán (Ruskov) és máshol. A bányákat nem megfelelő helyen tárták fel, a kimerült bányákat pedig évekig nem rendezik. Rá kell kényszeríteni az illetékeseket a szabályos technológia alkalmazására és a kiaknázott területek rekultiválására. Városaink, községeink mellett számos új lakótelep épült. A tönkretett és építkezésre felhasznált réteket, kerteket semmivel sem pótolták. Elgondolkodtató, hogy ma már csak négy áras építkezési telkeket mérnek ki. így például Čaňában is, amelynek nincs vízvezetéke sem csatornahálózata. így ezen a kis területen a kút közelébe kerül az emésztőgödör. Ez egészségügyi és higiéniai szempontból semmiképpen sem elfogadható. Az ilyen telkeken a lakosok nem nevelhetnek baromfit, juhot, malacot, mi kösse tehát őket a faluhoz, a mezőgazdasághoz? Ha azt akarjuk, hogy az állat és növényvilágunk megérje a 2000. évet, környezetünk és a természet megmaradjon a jövő nemzedéke számára is, minden téren sokat kell tennünk. Újabb védett területeket kell létesíteni, jobban odafigyelni a védett növényekre és állatokra, s jobban megfontolni minden beavatkozást a természetbe. A beruházásoknál, a meliorációs és rekultivációs munkáknál figyelembe kell venni a környezetvédelmi követelményeket. A Kassa-vidéki Járási Nemzeti Bizottság tanácsa számos intézkedést hozott a helyzet javítására, s nagy gondot fordít arra, hogy a járásban a természet a jövő nemzedékeit is szolgálja. IVÁN SÁNDOR jaira gondolok. Mi okozza azt, hogy az állami kereskedelemben kevés a zöldség, de sok esetben mégsem a legfrissebb árut kínálják.- Az idén június 20-ig 28,8 százalékkal több zöldséget vásároltunk fel, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Sajnos, a zöldségkínálat nem kielégítő. A hiba elsősorban a fajták megválasztásában, egy-egy zöldségféle, így a sárgarépa, retek, fejes saláta és mások ültetési idejének helytelen elosztásában van. Ezért az ilyen zöldségfélék nálunk idényjellegűek, pedig ennek nem kellene így lennie. A másik súlyos probléma a szállítás. A gazdasági követelmények az úgynevezett „gyorsított vonatok“ használatára kényszerítik a Zelenina vállalatot, de ezeknek a vonatoknak a valóságban semmi közük sincs a nevükhöz Ráadásul a rendelkezésre álló vagonok nem felelnek meg az ilyen áru szállításának, nincsenek kitisztítva és így gyakran például olyan vagonokban szállítják a zöldséget, amelyekben előzőleg cement volt. A zöldség legmegfelelőbb és legracionálisabb szállító- eszköze a tehergépkocsi, de ezek használata üzemanyaghiány miatt korlátozott. *-Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma rendeletet adott ki, amely szerint július 1-től a kiskereskedelmi tevékenységet kifejtő szocialista szervezetek vásárolhatnak friss zöldséget és gyümölcsöt a kistermelőktől. Miért nem érvényesült ez a rendelet eddig a közétkeztetési létesítményekben és az üzletekben? A vendéglőkben, az üzemi éttermekben az étlapok alig különböznek a téli hónapok étlapjaitól, annak ellenére, hogy itt a nyár, a vitamindús zöldségek ideje?-Tavaly is jó zöldségtermés volt. A konzervgyárak maximális mértékben arra törekedtek, hogy feldolgozzák a termést. Az étkeztetési létesítmények most ezeket a konzerveket használják, mivel leszállított áron jutnak hozzájuk. Rendeletünk gyakorlati érvényesítését azonban elsősorban a bürokrácia akadályozza. Amint tájékozódtunk, az illetékes vállalatok mindent megtesznek, hogy a rendeletet saját feltételeiknek megfelelően érvényesítsék. Bízok abban, hogy ez már a közeli napokban észrevehető lesz az étlapokon is. JOZEF SLUKA A chomutovi Cső- és Vashengermű 1947 óta 4,5 millió tonna csövet exportált a Szovjetunióba. Az utóbbi években a Szovjetunióba szállított árufajták skáláját tovább bővítették. Az atom- erőművi, a vegy- és élelmi- szeripari berendezésekhez használt rozsdamentes csövekből az idén 6000 tonnát exportálnak a Szovjetunióba. A felvételen: a hengermű dolgozói a szovjet exporttermékek minőségét ellenőrzik (Libor Zavoral felvétele - ČTK)
