Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-08 / 159. szám, péntek

Újszerűen irányítani, újszerűen értékelni Beszélgetés Dušan Mikiének, szlovák építőipari miniszterrel A napokban fejezik be ribizli és a málna szedését a Stupavai Gyümölcstermelő Állami Gazdaság Sabinovi (prešovi járás) üzemé­ben. Korábban az eperet 19 hektárról takarították be. Málnát 11 hektáron termesztenek. A képen balról Anna Škovranová és Ivana Majdáková, akik a kerti málna szedésében segítenek. (Svätopluk Písecký felvétele - képtávíró - ČSTK) Itt a nyár A Jednota feladatai a turistaidényben A kereskedelmi és idegenforgalmi létesítmények dolgozói számára a nyár különösen sok tennivalóval és gonddal jár. Valamennyiünket érinti az ellátás milyensége, az, hogy mit vásárolhatunk az élelmiszerüzletek­ben, milyen kínálattal várnak bennünket a vendéglők, éttermek, önkén­telenül is felmerül a kérdés, vajon az illetékesek jól felkészültek-e a turistaidényre, megtesznek-e mindent azért, hogy a szabadságukat töltő nyaralók, turisták és a betakarítási munkákat végző mezőgazdasági dolgozók teljes mértékben elégedettek legyenek? Erről a kérdésről beszélgettünk Jozef Prelovskýval, a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezetek Szlovákiai Szövetségének alelnökével. Amint tudjuk, a Jed­nota látja el élelmiszerrel és ipari cikkekkel a vidéki, de nagymértékben a városi lakosságot is. A népgazdaságfejlesztésben jelentős szerep hárul az építőipar­ra, amiért az ágazat elég bonyolult helyzetének elemzését tavaly jú­liusban napirendre tűzte a CSKP KB Elnöksége is. Állásfoglalásá­ban feladatul adta, hogy már az elmúlt évben fordulatot érjenek el az ágazat munkájában és a továb­biakban fokozatosan megújuljon fejlődésének üteme. Népgazdasá­gunk intenzív fejlesztésében az építőipar teljesítményének minő­ségileg új üteméről van szó, amely az építmények sikeres befejezé­sével és a népgazdaság, illetve a társadalom szükségleteinek cél­szerű és hatékony kielégítésével párosul. Hogyan sikerül a szlovák építőipari tárcának e törekvések megvalósítása? Erre ad választ az alábbiakban Dušan Miklánek, az SZSZK építőipari minisztere, aki­vel Milan Zelenay, a bratislavai Pravda szerkesztője beszélgetett.- A CSKP KB Elnöksége állás- foglalásában megmutatta azt az utat, amely az ágazat termelési ütemének felújításához vezet...- Az elmúlt években valóban csökkent az építőipar teljesítmé­nye, ezért a CSKP KB Elnöksége egyik fő tennivalóként adta ennek felszámolását, a 7. ötéves tervidő­szak feladatainak jobb teljesítését. Mielőtt válaszolnék arra, hogyan sikerül mindennek eleget tennünk, tisztáznunk kellene: vajon milyen ütemről is van szó. A termelés ütemének felújítása ugyanis nem­csak az elvégzett építőipari munka terjedelmének növelését jelenti; és semmiképp sem elegendő, ha valamely mutató számszerű ered­ményeit összehasonlítjuk a tavalyi vagy korábbi esztendőkéivel. Az ilyen felfogás az extenzív fejlesz­tés időszakának felelt meg. Ma nem a munkák terjedelmének glo-' bális növelésére törekszünk. Nép­gazdaságunk feltételei megváltoz­tak, és feladatainkat eszerint új­szerű megközelítésben értelmez­zük. A termelés növelését csakis az eddig nem kellőképpen érté­kelt, különféle szakmunkák (befe­jezési szakasz, járulékos építke­zések stb.) területén ránk háruló feladatok teljesítésével érhetjük el. Ráadásul figyelembe kell vennünk kapacitásaink helyes területi szét- helyezését is. Csakis a társadalmi szükségletek ilyen irányú kielé­gítésével növelhetjük az építőipar teljesítményét.- Az ágazat figyelme tehát a múltban eléggé elhanyagolt szakmunkákra is kiterjedt. A régi, extenzív mércével mért teljesít­mény alapján az építőipar tavaly stagnált, de mégsem mutatkozott meg ennek várható társadalmi haszna, több létesítmény nem ké­szült el a tervezett határidőre...- A befejezések tavalyi ered­ményei még valóban nem feleltek meg a beruházási folyamat sikeres lebonyolításának. Mégis ebben is döntő fordulat állt be. Amíg a 6. ötéves tervidőszak utolsó éveiben az épülőfélben levő beruházások között a megkezdettek évi aránya 18-20 százalékot tett ki, a befeje­zésre p>edig átlagban mindössze 5 százalék jutott, addig tavaly elő­ször értük el ennek fordítottját. A befejezésre 1,7 milliárd koroná­val nagyobb összeget használtunk fel, mint az építkezések megkez­désére, s az idén ez a különbség már a 6 milliárd koronát is eléri. Az arány tehát teljesen megváltozott. Ez a fordulat annak tudható be, hogy termelési kapacitásaink ter­vezése és a valós lehetőségek megítélése nemcsak globális mér­cével történt, hanem már a terv is számolt az elvégzendő munkák­kal, azok csoportonkénti felosztá­sával. És ez így helyes. Ugyanis, ha nem vettük volna figyelembe ezt a kritériumot, akkor még min­dig a régi, extenzív úton járnánk. Mert adósságaink felszámolása hagyományos módon - a munka­erő számának növelésével - lehe­tetlen. Csakis a helyes irányba terelt műszaki fejlesztés jelenthet előrelépést. Ezért lett a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés vala­mennyi olyan intézkedés része, amely kapacitásaink szerkezeti átépítésével és az építőipari ter­melés anyag- és energiaigényes­ségének csökkentésével függ össze. A tüzelőanyag- energia- és fémmegtakarításra vonatkozó ál­lami ésszerűsítési program fela­datait túlteljesítjük, s az új techno­lógiai folyamatok bevezetésével növeljük a munkatermelékenysé­get. Többek között a járulékos lé­tesítmények építésének felgyorsí­tása és iparosítása végett fej­lesztjük az e célra szolgáló tipizált rendszereket... és kísérletképpen alkalmaz­zák is. De ahogy tudom, építésük gyengén megy, és így nem gyor­síthatja fel a műszaki újdonságok elterjedését a tömeges lakásépí­tésben.- A kísérleti építkezések kivite­lezése tavaly valóban a szüksé­gesnél lassabb ütemben haladt. Ennek több oka van. Egyik a fi­nanszírozás kérdése. Az építő­iparnak erre nincsenek pénzesz­közei, a beruházókat meg külö­nösképpen nem is érdekli a dolog. Az a véleményünk, hogy a kísérle­ti építkezéseket állami eszközök­ből kellene finanszírozni.- A módszertani kérdések vitat­hatatlanul fontosak, de a vállala­toknak is többet kellene ezekkel a kísérleti megoldásokkal foglal­kozniuk, és nem szabadna mel­lőzniük, mint a múltban.- Igaz, hogy vezető gazdasági dolgozóink ez iránt nem tanúsítot­tak kellő érdeklődést, hiszen olyan munkáról van szó, amely a min­dennapi feladatok teljesítése mel­lett adódik. Az idén azonban a kí­sérleti építkezések vezető gazda­sági dolgozóinak prémium-muta­tójába bekerült a műszaki fejlesz­tés gyakorlati megvalósításának eredménye is, s ez az anyagi érdekeltség elősegítheti a kivitele­zés felgyorsulását.- Minister elvtárs említette, hogy az építőipar teljesítőképes­ségének értékelésekor számolni kell a kapacitások területi elrende­zésével is. Hogyan sikerül e téren eleget tenniük a társadalmi elvárá­soknak?- Itt a hangsúly elsősorban az energetikai és ökológiai beruházá­sok építői kapacitásokkal való elő­nyös ellátásán, Bratislava Prága és az észak-csehországi kerület fejlesztési feladatainak teljesíté­sén van. Különleges figyelmet szentelünk a Považská Bystrica-i, prievidzai és kassai járásoknak. Különben is a kapacitások átcso­portosítása nagyon érzékeny terü­let, és nemcsak az építők hatás­körébe tartozik. A tárca figyelem­mel kíséri a legfontosabb felada­tok teljesítését, csakhogy minden területi egység gondjával mégsem foglalkozhatunk külön-külön. Szlovákiának 37 járása van, és majdnem mindegyikben átlagban öt-hat olyan építkezéssel találko­zunk, amelynek kivitelezése késik. Ezekből Szlovákiában összesen kétszáz van. Néhány járásunkban viszont a vállalatok munkaerólét- száma nem éri el a tervezett szin­tet. Termelési-gazdasági egysé­geinket és vállalatainkat ezért úgy irányítjuk, hogy a következő esz­tendő szállítói-megrendelői kap­csolatainak megkötésekor maguk törődjenek a területükön, járásuk­ban megkezdett építkezések szá­mának csökkentésével, és így 1985-ig fokozatosan felszámol­hassák a fő aránytalanságokat.- A nagy teljesítmény előfelté­tele, hogy az építőiparban jó kol­lektívák dolgozzanak, ne távozza­nak el a képzett és tapasztalt dol­gozók. Persze ez több tényezőtől is függ, de köztük van a szociális ellátás folyamatos javítása is.- Az építés igényes munka, s ehhez szorosan kötődik a szo­ciális ellátás kérdése is. Éppen ezekben a napokban, amikor or­szágszerte az építők napját ünne­peljük, fontos, hogy a nyilvános­ság is értesüljön, mit követel meg az embertől az építkezési munka. Hiszen dolgozóink terepen dol­goznak, naponta nagy távolságok­ból utaznak munkahelyükre, egyre többet építünk, külföldön. Mindezt számokkal is alátámaszthatom. Csehországban kétezer szlovákiai építómunkás dolgozik, ebből Prá­gában ezerszáz. Bratislavában több mint kétezer építő van átcso­portosítva más városokból. Har­mincezerre tehető azoknak a szá­ma, akik kerek egy hétre vannak távol családjuktól. Szemszögünk­ből nézve ezek nem egyszerű fel­adatok és feltételek. Dolgozóink­nak szállodákat, munkásszállókat, éttermeket építünk, törődünk a szabad idő jobb kihasználásá­val, üdüléseket szervezünk. Üze­mi étkezdéinkben a dolgozók 44 százaléka étkezik. Kevésnek tart­juk ezt az arányt, hiszen kapacitá­saink jóval nagyobbak. Ágaza­tunkban nagyon sokan a szociális ellátásban dolgoznak. Például Jaslovské Bohunicén a V-2-es atomerőmű építésén kétszázötve­nen, a dunai vízmű munkálatain háromszázan, hasonló gond vár ránk Mochovcén is.- Egyáltalán célszerű ez? Hi­szen például az NDK-ban ezeket a szolgáltatásokat szakosított szervezetek végzik. Az említett beruházásokon még az eddigi jó hazai tapasztalatokkal sem élünk. Miért?- A szolgáltatások bebiztosítá­sa természetesen nehezíti mun­kánkat, apasztja az egy dolgozóra jutó átlagos munkatermelékeny­séget. Dalešicén és Dukovany- ban, ahol ezt megoldották, a cseh kormány döntése tette végérvé­nyesen kötelezővé a nem építő­ipari szervezetek számára e fel­adatok átvállalását.- Az elmúlt évek tervteljesitésé- nek nehézségei és ráadásul az építómunka semmiképp nem könnyű feltételei megmutatkoztak a magasabb munkaerő-vándor­lásban, amely az összes ágazat közül az építőiparban a legna­gyobb. A teljesítménynöveléshez ez aligha járul hozzá.- A 12-15 százalékos munka­erővándorlás igazán magas. Az építőiparból évente 16 ezer dolgo­zó távozik. Sok esetben szakkép­zetlen emberekről van szó, de ta­lálunk köztük elég sok, hiányzó szakmákból távozó szakembert is. Ezt a hiányt szakmunkástanulók­kal pótoljuk, akikből évente négy­ezer érkezik az építőiparba. Kívülük közel kétezer szakképesítés nél­küli munkást készítünk fel a hiány­zó szakmákban.- Milyen intézkedéseket tesz­nek a munkaerővándorlás csök­kentése érdekében?- A tárca a szociális ellátásra és a dolgozók állományának fejlesz­tésére évente 1 milliárd koronát fordít. A komplex intézkedések ér­vényesítésével el akarjuk érni, hogy a fluktuáció aránya éven­ként 10-12 százalékra csökken­jen. Tudatosítjuk, hogy a jó dolgo­zó megtartása hatékonyabb, mint egy új beszerzése és felkészítése- Az idei építők napja ismét alkalom lesz a legjobbak kitünteté­sére, az építői munkakezdemé­nyezések példáinak kiemelé­sére. ..- Jelenleg ágazatunkban 77 ezer szocialista munkabrigád-tag, 4200 újító tevékenykedik, 94 ez­ren dolgoznak a Bászov-módszer szerint. Mindez olyan széles bá­zis, amely közelebb visz bennün­ket a társadalmi elvárások teljesí­téséhez. A munkakezdeményezés fejlesztésének köszönve sikerül felújítanunk az építőipari termelés ütemét, mégpedig úgy, ahogy az a CSKP KB Elnökségének állás- foglalásából hárul ránk.- Már az év elejétől készültünk a nyári idényre. Negyvennyolc új közétkeztetési létesítménnyel gazdagodva várjuk vendégeinket. Az újak közül megemlíteném az őrsújfalusi (Nová Stráž) eszpresz- szót és a rimaszécsi (Rimavská Seč) vendéglőt. Reméljük, vendé­geink kihasználják a különböző kerthelyiségeket, teraszokat, amelyeken összesen 41 ezer ven­déget fogadhatunk. A Jednota 6940 embert tud elszállásolni, ami 250-nel több, mint tavaly. Új fahá­zakat adtak át Sekuléban, szállo­da épült Darnovban és Bardejov- ban. Valószínű, hogy még a nyári idény alatt átadják rendeltetésé­nek az új gyügyi (Dudince) szállo­dánkat is. Ezenkívül 87 éttermet korszerűsítettünk, 22 millió korona ráfordítással. Nagy figyelmet szenteltünk a higiéniai berendezé­seknek, ezek újjáépítésére 5,3 millió koronát fordítottunk.- Milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a Jednota üzleteiben a nyári idényben ele­gendő élelmiszer, frissítők, illetve étel várja a turistákat és a helyi lakosságot.-Ami a húst és a hentesárut illeti, a mennyiséget illetően nem lesz hiány, de be kell ismernünk, hogy a kínálat összetételével nem lehetünk elégedettek. Elsősorban a száraz szalámikra gondolok. Az idén elegendő baromfi kerül az üzletekbe. Halkonzervekből vala­mivel többet kínálunk, mint tavaly, bár a keresletet az idén sem tud­juk majd teljesen kielégíteni. A tej­jel és tejtermékekkel való ellátás lényegesen javult, valószínű, hogy ez az egész nyári időszakról is elmondható majd. Alapvető élel­miszerekből általában nincs hiány. Aránylag jó a helyzet az alkohol- mentes italokat illetően. A márkás üdítőkből azonban nem tudunk annyit kínálni, mint amennyit meg­vennének. Mindez annak ellenére, hogy tavalyhoz viszonyítva 36 százalékkal több Pepsi Cola, 21 százalékkal több Mirinda és 32 százalékkal több Márka kerül az üzletekbe. Nem lehetünk elége­dettek az ásványvíz-kínálattal, ha­bár a szállítók 4,2 százalékkal töb­bet szállítanak, mint tavaly. A fő idényben sajnos bizonyára akado­zik majd a sörellátás, annak elle­nére, hogy a lekötött szállítmá­nyok nagyobbak, mint tavaly. Gyümölcslevekból és szörpökből viszont elegendő lesz.- Mit tesznek azért, hogy az említett fogyatékosságok ellenére mégis a lehető legjobban kielé­gítsék vendégeik igényeit?- A Jednota raktárait feltöltöttük áruval, főleg az olyan fajtákkal, melyekből az év folyamán keve­sebb van. Gondoskodtunk arról, hogy a termelő vállalatok és a nagykereskedelmi raktárak ide­jében és rendszeresen szállítsák az árut. Sajnos azonban, sokan helytelenül értelmezik a szállítás hatékonysága növelésének köve­telményét és a lakosság folyama­tos ellátásának rovására akarnak üzemanyagot megtakarítani. így fordul elő, hogy bár az ipar eleget termel, a raktárakban is elegendő áru van, az üzletekbe az mégsem jut el. örülünk azonban, hogy alapvető élelmiszerekből, húsból az idén nem lesz hiány és ez pozitívan tükröződik majd étter­meink kínálatában is.- A múltban több probléma me­rült fel az idegenforgalmi létesít­mények nyitva tartási idejével kap­csolatban. Milyen lépéseket tettek a helyzet javítása érdekében? Erről a problémáról sem feled­keztünk meg. így 1391 idegenfor­galmi létesítményünkben a nyitás ideje reggel hat, legkésőbb nyolc óra. Vasárnap 1557 üzemegysé­günk tart nyitva. Ügyelünk arra is, hogy az étlapokon a vidéki ételkü­lönlegességek is szerepeljenek. A szabadságok ideje alatt éjszaka is árusítunk az oroszvári (Rusov- ce) és a Slovenské Ďarmoty-i ha­tárátkelőhelyeken, továbbá a se- kulei, trenčíni, Mníchová Lehota-i és Spišský Štvrtok-i vendéglők­ben. 662 éttermünk egész nap üzemel.-A vásárlók, fogyasztók meg­károsítása nemcsak a Jednotának okoz sok gondot. A nagy kereslet, a sok látogató alkalmat nyújt több kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozónak, hogy visszaéljenek munkakörükkel. Mit tesznek ez ellen? Fokozzuk az ellenőrzést, az esti órákban és a hétvégeken is. A leg­szigorúbban fellépünk a szabály­sértők ellen. Bízunk abban, hogy igyekezetünk nem lesz eredmény­telen és egyre kevesebb olyan dolgozónk lesz, aki megérdemli a bírálatot.- Nem feledkezhetünk meg a mezőgazdasági dolgozókról sem, hiszen a Jednota feladatai közé tartozik az aratók ellátása is. Milyen a helyzet ezen a téren?- Úgy mint minden évben, a Jednota az idén is idejében felajánlotta az ételek, italok árusí­tását, illetve közvetlenül a munka­helyekre való szállítását. Ezt már hosszú évek óta mi csináljuk. A szállításokra vonatkozó megállapodá­sokat már megkötöttük és úgy gondoljuk, sikerül mezőgazdasági dolgozóinkat jól ellátni a mezőgaz­dasági csúcsmunkák idején. JOZEF SLUKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom