Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-28 / 176. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK Jó eredményeket hozott a vállalaton belüli önelszámolás Ezen a nyáron is tíz meg tízezer közép- és főiskolás fiatal kapcsolódik be a termelésbe a mezőgazdasági vállalatokban, az ipari központokban, az építkezéseken, ezer és ezer fiatal segít a környezetszépítésben váro­sokban és falvakban egyaránt. A felvételen a Tornaijai (Šafárikovo) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola, illetve a Nyitrai Pedagógiai Közép­iskola tanulói láthatók, akik a rimaszombati (Rimavská Sobota) kon­zervgyárban segítettek a sárgabarack feldolgozásában. (Gyökeres György felvétele) ÖSSZHANGBAN A LEHETŐSÉGEKKEL ÉS AZ IGÉNYEKKEL A jelenlegi időszakban a mező­gazdaságban is a termelési ténye­zők, a rendelkezésre álló források hatékonyabb és gazdaságosabb kihasználásával kell eleget tenni a társadalmi megrendeléseknek. Ebből a szempontból egyre job­ban előtérbe kerül az önálló elszá­molás rendszere, amely a terme­lési folyamatok minden szintjén növeli a dolgozók aktivitását és kezdeményezését. A nyitraivánkai (Ivanka pri Nitre) Felvirágzás Efsz 2700 hektár me­zőgazdasági földterületen gazdál­kodik, ebből 2607 hektár a szántó. A szövetkezetben az 1974-ben végrehajtott egyesítés óta érvé­nyesítjük a termelés közvetlen, ágazati irányítását és a vállalaton belüli önelszámolást. A mezőgaz­dasági termelés belterjessége já­rási viszonylatban magas fokú. Az elmúlt évben a bruttó mezőgazda- sági termelés egy hektárra számí­tott értéke 19 400 koronát, az összteljesítmények értéke pedig 23 477 koronát ért el. Eredménye­sen teljesítettük a mezőgazdasági termelés előirányzott feladatait, s jó gazdasági eredménnyel, nye­reséggel zártuk az évet. Takaré­kosan gazdálkodtunk az abrakta­karmányokkal, az üzemanyagok­kal és minden más energiaforrás­sal. Egy liter tej termeléséhez pél­dául 23 dkg, 1 kg marhahús előál­lításához 1,48 kg abraktakarmányt használtunk fel, 1 kg sertéshús termeléséhez pedig 3,75 kg ab­raktakarmányra volt szükség. Az érvényes normatívákhoz viszo­nyítva csaknem 700 tonna abrak­takarmányt takarítottunk meg. Az üzemanyag-fogyasztásban beve­zetett ésszerűsétési intézkedések következtében a megelőző évhez viszonyítva 138 ezer literrel csök­kent a gázolaj és 9658 literrel a benzin fogyasztása. Ugyanakkor másfél millió koronával nagyobb termelési értéket sikerült létre­hozni. A termelési és a pénzügyi terv sikeres teljesítésében fontos sze­repe volt a következetesen érvé­nyesített vállalaton belüli önelszá­Az aratás nehezén már lassan túl vagyunk - közeledik a befeje­zése. A korszerű technika, a kom­bájnok ésszerű és komplex ki­használása, a helyes munkaszer­vezés eredményeként és nem utolsósorban a kedvező időjárás­nak köszönhetően 10-12 napra rövidült le a betakarítási időszak. A kidolgozott ütemterveket nem­igen lehetett megtartani, és így nem volt ritka eset, hogy a felvá­sárló üzemek előtt hosszú sorok­ban álltak - és néha több órán át - a gabonával teli járművek. Kényszermegoldásként elég . nagy mennyiségű gabonát „provi­zóriumokban“, sokszor a szabad ég alatt raktároznak. Fontos fela­dat azonban a felvásárolt gabona utókezelése. A frissen aratott ga- ,bona nedvességtartalma egyen­lőtlen, azért tárolhatósága is rossz. Gyakorlatban a 19-20 szá­zalék nedvességtartalmú gabona átlaghőmérsékleten tárolva már 5-6 nap után veszélybe kerülhet. Erről azért szólunk, mert elég nagy mennyiségű gabona marad a termelőknél, hiszen a tervezett 3,538 millió tonna gabonából az állami alapokba Szlovákiában csupán 1,138 millió tonnát vásá­rolnak fel, ebből a mennyiségből 616 ezer tonna búzát ipari célokra, a maiom- és sütőipar részére úgy­szintén 105,045 ezer tonna rozsot. Az ipari célokra felvásárolt ga­bona különösen megköveteli az utókezelést. Sokéves tapasztalat igazolja, hogy a frissen betakarí­tott gabona kockázatmentes táro­lása csak időben erősen korláto­zott mértékben lehetséges. A fris­sen learatott gabona a halmokban molásnak, amely a dolgozók kol­lektív és személyi érdekeltségét a szövetkezet és az egyes részle­gek termelési és gazdasági ered­ményeitől teszi függővé A bevezetett premizálási rend­szer mutatóinak a száma négytől hétig terjed. Ezek teljesítésétől függően az egyes vállalaton belüli alakulatok részesedését bizottsági eljárással határozzuk meg. A ter­ven felüli nyereségből való része­sedésnél figyelembe vesszük azo­kat az alakulatokat, amelyek azt döntő mértékben elősegítették. Ugyanilyen alapvelvet érvényesí­tünk a piaci termelés növekmé­nyéért járó prémiumok esetében. Ezzel szemben az előirányzott ter­melési bérköltségek túllépése csökkenti a vállalaton belüli alaku­latok nyereségrészesedését. A fi­zikai dolgozók a gazdasági ered­ményekben való részesedés mel­lett alkalmi prémiumokban is ré­szesülnek (főleg az agrotechnikai határidők megtartásáért, a mun­kák jó színvonaláért, az állatte­nyésztésben pedig az időtervek teljesítéséért). Szövetkezetünk­ben a javadalmazás ösztönző ré­sze 16,3 százalékos arányt képvi­selt, s az idén ennél is nagyobb arányt kellene elérni. Az elmúlt évben jó eredménye­ket értünk el a brigádrendszerú önálló elszámolás bevezetésével a dohánytermesztő munkacso­portnál. A kedvező tapasztalatok alapján ezt a progresszív munka- szervezési és javadalmazási for­mát a szemes kukorica, a silóku­korica, valamint az évelő takarmá­nyok termesztésénél is beve­zettük. A vállalaton belüli önálló elszá­molás gerincét az egyes részlegek termelési tervei képezik, amelye­ket a szövetkezet gazdasági és pénzügyi tervéből bontunk le. Ugyanakkor körültekintően gon­doskodunk a termelés anyagi-mű­szaki feltételeinek biztosításáról is, mert a belsőleg kiegyensúlyo­zott és reális terv az önálló elszá­molás hatékony érvényesítésének alapvető feltétele. megereszkedik, nedvességtartal­ma megnövekszik és fokozatosan bemelegszik. Már a szállításnál ügyelni kell arra, hogy az egyes tételeket nedvességtartalomtól füg­gően raktározzák. A nedvesség- tartalom határozza meg az egyes halmok nagyságát is. Bár a gabo­na bemelegedésének fokát ponto­san kimutatják a műszerek, azért sohasem hagyjuk, hogy a hőmér­séklet elérje a megengedett maxi­mumot. A szárításnál a legéssze­rűbb a hideglevegös szellőző be­rendezések használata. Igen gaz­daságos a napon való szárítás. A tartósabb tárolás előtt ajánlatos a tisztítás, ami azért is fontos, mert az idegen anyagok nedvességtar­talma nagyobb, mint a gabonáé. A gabona tárolásánál, tisztításánál szakmai segítséget nyújtanak a mezőgazdasági felvásárló, vala­mint a malom- és sütőipari vállala­tok szakemberei. A termelők ki­kérhetik tanácsukat, és a mérése­ket díjmentesen elvégzik a meg­nevezett üzem laboratóriumaiban, csupán élni kell a lehetőséggel. A kenyérnek való gabonát beltar- talmi érték szerint vásárolják fel és így felárat fizetnek érte. A parasztember a múltban is félretette a vetőmagot és a ke- nyérnekvalót. Ma már vannak jó minőségű búzafajtáink, melyek magas malom- és sütőipari érté­kűek, csupán rajtunk múlik, hogy mindez a malmainkba kerüljön, és illatos, ropogós és foszlós bélü kenyeret készítsenek belőle. SLADOVNÍK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt kutatóintézetének titkára Ahol erre lehetőség van, ott a tervet egészen az egyes munka- csoportokra, esetleg az egyes személyekre is lebontjuk. Az önál­ló elszámolási rendszer vállalaton belüli alakulatainak az eredmé­nyeit havonta értékeljük. A lyuk­szalagra rögzített adatokat a nyit­rai mezőgazdasági számítástech­nikai központban dolgozzák fel Szövetkezetünk így olyan adatok­hoz jut. amelyek a vállalaton belüli gazdasági elemzésekhez, az irá­nyítás és a szervezés tökéletesí­téséhez is előnyösen felhasznál­hatók, mert felhívják a figyelmet a tervtől való eltérésekre. A válla­laton belüli elemzéseket az egyes alakulatok üzemgazdászai végzik, akik közvetlenül együttműködnek ezek vezetőivel. A vállalaton belüli önálló elszá­molás hatékonysága jelentős mér­tékben függ az érvényes műszaki- gazdasági normák és szabványok színvonalától. Ezért a terv kidolgo­zása és az egyes alakulatokra való lebontása során nagy gondot fordítunk a normák minőségi fej­lesztésére. Ennek ellenére ezen a területen még mindig jelentős tartalékaink vannak, főleg az üzem­anyag-fogyasztás tervezésé­ben, ahol csak a szántás esetében rendelkezünk központilag kidolgo­zott üzemanyag-fogyasztási nor­mákkal. A Szövetségi Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium által 1982-ben kiadott üzemanyag- és energiafogyasztá­si szabványjegyzék csupán tájé­koztató jellegű, s nem használható fel a dolgozók takarékossági érde­meinek a kimutatására. Ugyan­csak hiányoznak az utóbbi évek­ben forgalomba hozott új hazai és külföldi mezőgazdasági gépek üzemanyag-fogyasztási normái. Eddigi tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy az önálló elszámolás a dolgozókat kezdeményező ma­gatartásra és nagyobb gazdasá­gosságra serkenti, s takarékos­ságra neveli a termelési költségek felhasználásában. Ezt számos gyakorlati példa bizonyította, mind az állóeszközök jobb kihasználá­sában, mind pedig az üzemanya­gokkal és a munkaköltségekkel való takarékoskodásban, a mun­kafolyamatok optimalizálásában, például a traktor vonóerejének jobb kihasználásában, amit azelőtt ritkábban tapasztalhattunk. Ter­mészetesen a munkakezdemé­nyezést és a szocialista munke- versenyt is ilyen irányokban kell fejleszteni, mert a dolgozók aktivi­tása, a termelési feladatokhoz va­ló felelős és kezdeményező viszo­nyulása éppoly fontos termelési tényező, mint a különböző jellegű műszaki-gazdasági intézkedések. JOZEF LUKÁČ mérnök, a nyitraivánkai Felvirágzás Efsz főüzemgazdásza Az 5340 hektáron gazdálkodó egységes földmüvesszövetkeze- tünk 4500 hektár szántóföldjének több mint a fele úgynevezett réti sík terület - a Kanyapta és az Ida patak mentén húzódik harminc­öt százalékát pedig a Cserehát hegy- és dombvonulat északi lan­kái alkotják. Maga ez a földrajzi fekvés lényegében meghatározza feladatainkat, és ugyanakkor lehe­tőségeinket is eléggé pontosan megszabja. Legalábbis e vidékre oly jellemző növénytermesztés­ben igen. Ma például tudjuk, hogy határunk a termelés jelenlegi mű­szaki és egyéb feltételei mellett évente 12 ezer tonna szemes nö­vény, 600 tonna zöldség és 43 ezer tonna tömegtakarmány előál­lítására képes, s hogy ugyanakkor néhány száz hektáron a repce, a cukorrépa és a lóbab termeszté­se is gazdaságos. Tehát a nö­vénytermesztésünket is ennek az évtizedek során kialakult helyi „rendnek" az alapján igyekszünk szakosítani és tökéletesíteni, mégpedig úgy, hogy az összhang­ban legyen nemcsak a helyi, ha­nem az országos érdekekkel is. Úgy érzem, ez a törekvésünk évről évre kézzelfoghatóbb ered­ményeket szül. Az ezt igazoló té­nyekből rengeteget sorolhatnék, így például megemlíthetem, hogy amíg ezen a vidéken 1971 és 1975 között búzából 3,36 tonna volt az átlagos hektárhozam, 1976 és 1980 között pedig 3,83 tonna, két évvel ezelőtt már elértük a 4,08 tonnát, tavaly pedig a 4,17 tonnát. Hasonló eredményesség tapasztalható a növénytermesztés további ágazataiban is, s mindez azt bizonyítja, hogy a nagyüzemi termelés nálunk is egyre helye­sebb kerékvágásba jut. Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy már mindent tudunk, minden megoldott és már csupán vetni, meg aratni kell, s az eredmények maguktól jönnek. Az újabb előre­haladás vágyától fűtve tovább kí­sérletezünk, újítunk, javítunk, tö­kéletesítünk. Az idén például bei­gazolódott, hogy az itteni talaj és éghajlati viszonyokat a sok-sok búzafajta közül a Vala szereti a legjobban, s az is, hogy a Hela vegyszeres ápolásának egyes műveleteit milyen időközökben a legeredményesebb elvégezni. S ha már a búzánál tartok, hadd jegyezzem meg, hogy az idei vár­ható terméshozam is kecsegtető- alighanem túlhaladja a tavalyi átlagot. Árpából - a májusi száraz­ság következtében - közepes termésre van kilátás, míg a 350 hektár repcénk hektáronként 2 tonnát fizetett. A kapások közül lóbabból ta­valy 2,6 tonnás hozammal zár­tunk, s úgy tűnik, hogy tervünket az idén is teljesítjük. A szemes kukorica viszont még mindig nem azt adja, amit elvárunk tőle. Éppen ezért jelenleg egy nyolcvanöt hek­táros parcellán magyarországi ta­pasztalatok megvalósításával pró­bálkozunk. Ebben főleg a Hernád- németi MGTSZ-től kapunk jelen­tős segítséget. Az említett terüle­tet az ottani szakemberek vetették be, és ók végezték a növényzet eddigi vegyszeres ápolását is. Az előbb felsorolt növényekkel párhuzamban nagy gondot fordí­tunk a tömegtakarmányok ter­mesztésére. Azok mennyiségével és minőségével az utóbbi években nem volt baj és nyugodtan kijelen­tem, hogy az idén sem lesz. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti- bízunk benne. Azért, - mert egyre több a tapasztalatunk, s egyre nagyobb erőt képvisel szövetkezetünk gépparkja is. Ez utóbbinak köszönhetően feladata­inkat nemcsak gyorsabban, de tö­kéletesebben tudjuk végezni. S azért bízunk a jövőben, mert szinte szemlátomást tökéletesedik az összhang a nagy teljesítményű gépek és kezelőik között, illetve az elvárások, az igények és a terme­lés feltételei között. SIMKO BÉLA, a Buzitai (Buzica) Május 1 Efsz föagronómusa A vráblei Béke Efsz alkalmazza elsőként a nyitrai járásban a kazalrakás új technológiáját, melynek lényege a továbbítható keret használata. Az újdonság ebben az, hogy a szalmát az önjáró szalmafelszedók a két továbbítható szerkezet közé hordják, melyben két dolgozó igazítja el és gyúrja meg. Egy műszak alatt így 10 hektárról mintegy 60 tonna szalmát raknak kazalba. E módszer lehetővé teszi a gyors és jó minőségű kazalrakást a meghatározott magasságban és tetszés szerinti hosszú­ságban. A Csíffár (Cifáre) közelében levő 65 hektáros Munkás dűlőben ezzel a módszerrel rakták a kazlat. (Felvétel: Mikuláš Gál) Soron levő feladat: a betakarított gabona utókezelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom