Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-28 / 176. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK Jó eredményeket hozott a vállalaton belüli önelszámolás Ezen a nyáron is tíz meg tízezer közép- és főiskolás fiatal kapcsolódik be a termelésbe a mezőgazdasági vállalatokban, az ipari központokban, az építkezéseken, ezer és ezer fiatal segít a környezetszépítésben városokban és falvakban egyaránt. A felvételen a Tornaijai (Šafárikovo) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola, illetve a Nyitrai Pedagógiai Középiskola tanulói láthatók, akik a rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárban segítettek a sárgabarack feldolgozásában. (Gyökeres György felvétele) ÖSSZHANGBAN A LEHETŐSÉGEKKEL ÉS AZ IGÉNYEKKEL A jelenlegi időszakban a mezőgazdaságban is a termelési tényezők, a rendelkezésre álló források hatékonyabb és gazdaságosabb kihasználásával kell eleget tenni a társadalmi megrendeléseknek. Ebből a szempontból egyre jobban előtérbe kerül az önálló elszámolás rendszere, amely a termelési folyamatok minden szintjén növeli a dolgozók aktivitását és kezdeményezését. A nyitraivánkai (Ivanka pri Nitre) Felvirágzás Efsz 2700 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből 2607 hektár a szántó. A szövetkezetben az 1974-ben végrehajtott egyesítés óta érvényesítjük a termelés közvetlen, ágazati irányítását és a vállalaton belüli önelszámolást. A mezőgazdasági termelés belterjessége járási viszonylatban magas fokú. Az elmúlt évben a bruttó mezőgazda- sági termelés egy hektárra számított értéke 19 400 koronát, az összteljesítmények értéke pedig 23 477 koronát ért el. Eredményesen teljesítettük a mezőgazdasági termelés előirányzott feladatait, s jó gazdasági eredménnyel, nyereséggel zártuk az évet. Takarékosan gazdálkodtunk az abraktakarmányokkal, az üzemanyagokkal és minden más energiaforrással. Egy liter tej termeléséhez például 23 dkg, 1 kg marhahús előállításához 1,48 kg abraktakarmányt használtunk fel, 1 kg sertéshús termeléséhez pedig 3,75 kg abraktakarmányra volt szükség. Az érvényes normatívákhoz viszonyítva csaknem 700 tonna abraktakarmányt takarítottunk meg. Az üzemanyag-fogyasztásban bevezetett ésszerűsétési intézkedések következtében a megelőző évhez viszonyítva 138 ezer literrel csökkent a gázolaj és 9658 literrel a benzin fogyasztása. Ugyanakkor másfél millió koronával nagyobb termelési értéket sikerült létrehozni. A termelési és a pénzügyi terv sikeres teljesítésében fontos szerepe volt a következetesen érvényesített vállalaton belüli önelszáAz aratás nehezén már lassan túl vagyunk - közeledik a befejezése. A korszerű technika, a kombájnok ésszerű és komplex kihasználása, a helyes munkaszervezés eredményeként és nem utolsósorban a kedvező időjárásnak köszönhetően 10-12 napra rövidült le a betakarítási időszak. A kidolgozott ütemterveket nemigen lehetett megtartani, és így nem volt ritka eset, hogy a felvásárló üzemek előtt hosszú sorokban álltak - és néha több órán át - a gabonával teli járművek. Kényszermegoldásként elég . nagy mennyiségű gabonát „provizóriumokban“, sokszor a szabad ég alatt raktároznak. Fontos feladat azonban a felvásárolt gabona utókezelése. A frissen aratott ga- ,bona nedvességtartalma egyenlőtlen, azért tárolhatósága is rossz. Gyakorlatban a 19-20 százalék nedvességtartalmú gabona átlaghőmérsékleten tárolva már 5-6 nap után veszélybe kerülhet. Erről azért szólunk, mert elég nagy mennyiségű gabona marad a termelőknél, hiszen a tervezett 3,538 millió tonna gabonából az állami alapokba Szlovákiában csupán 1,138 millió tonnát vásárolnak fel, ebből a mennyiségből 616 ezer tonna búzát ipari célokra, a maiom- és sütőipar részére úgyszintén 105,045 ezer tonna rozsot. Az ipari célokra felvásárolt gabona különösen megköveteli az utókezelést. Sokéves tapasztalat igazolja, hogy a frissen betakarított gabona kockázatmentes tárolása csak időben erősen korlátozott mértékben lehetséges. A frissen learatott gabona a halmokban molásnak, amely a dolgozók kollektív és személyi érdekeltségét a szövetkezet és az egyes részlegek termelési és gazdasági eredményeitől teszi függővé A bevezetett premizálási rendszer mutatóinak a száma négytől hétig terjed. Ezek teljesítésétől függően az egyes vállalaton belüli alakulatok részesedését bizottsági eljárással határozzuk meg. A terven felüli nyereségből való részesedésnél figyelembe vesszük azokat az alakulatokat, amelyek azt döntő mértékben elősegítették. Ugyanilyen alapvelvet érvényesítünk a piaci termelés növekményéért járó prémiumok esetében. Ezzel szemben az előirányzott termelési bérköltségek túllépése csökkenti a vállalaton belüli alakulatok nyereségrészesedését. A fizikai dolgozók a gazdasági eredményekben való részesedés mellett alkalmi prémiumokban is részesülnek (főleg az agrotechnikai határidők megtartásáért, a munkák jó színvonaláért, az állattenyésztésben pedig az időtervek teljesítéséért). Szövetkezetünkben a javadalmazás ösztönző része 16,3 százalékos arányt képviselt, s az idén ennél is nagyobb arányt kellene elérni. Az elmúlt évben jó eredményeket értünk el a brigádrendszerú önálló elszámolás bevezetésével a dohánytermesztő munkacsoportnál. A kedvező tapasztalatok alapján ezt a progresszív munka- szervezési és javadalmazási formát a szemes kukorica, a silókukorica, valamint az évelő takarmányok termesztésénél is bevezettük. A vállalaton belüli önálló elszámolás gerincét az egyes részlegek termelési tervei képezik, amelyeket a szövetkezet gazdasági és pénzügyi tervéből bontunk le. Ugyanakkor körültekintően gondoskodunk a termelés anyagi-műszaki feltételeinek biztosításáról is, mert a belsőleg kiegyensúlyozott és reális terv az önálló elszámolás hatékony érvényesítésének alapvető feltétele. megereszkedik, nedvességtartalma megnövekszik és fokozatosan bemelegszik. Már a szállításnál ügyelni kell arra, hogy az egyes tételeket nedvességtartalomtól függően raktározzák. A nedvesség- tartalom határozza meg az egyes halmok nagyságát is. Bár a gabona bemelegedésének fokát pontosan kimutatják a műszerek, azért sohasem hagyjuk, hogy a hőmérséklet elérje a megengedett maximumot. A szárításnál a legésszerűbb a hideglevegös szellőző berendezések használata. Igen gazdaságos a napon való szárítás. A tartósabb tárolás előtt ajánlatos a tisztítás, ami azért is fontos, mert az idegen anyagok nedvességtartalma nagyobb, mint a gabonáé. A gabona tárolásánál, tisztításánál szakmai segítséget nyújtanak a mezőgazdasági felvásárló, valamint a malom- és sütőipari vállalatok szakemberei. A termelők kikérhetik tanácsukat, és a méréseket díjmentesen elvégzik a megnevezett üzem laboratóriumaiban, csupán élni kell a lehetőséggel. A kenyérnek való gabonát beltar- talmi érték szerint vásárolják fel és így felárat fizetnek érte. A parasztember a múltban is félretette a vetőmagot és a ke- nyérnekvalót. Ma már vannak jó minőségű búzafajtáink, melyek magas malom- és sütőipari értékűek, csupán rajtunk múlik, hogy mindez a malmainkba kerüljön, és illatos, ropogós és foszlós bélü kenyeret készítsenek belőle. SLADOVNÍK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt kutatóintézetének titkára Ahol erre lehetőség van, ott a tervet egészen az egyes munka- csoportokra, esetleg az egyes személyekre is lebontjuk. Az önálló elszámolási rendszer vállalaton belüli alakulatainak az eredményeit havonta értékeljük. A lyukszalagra rögzített adatokat a nyitrai mezőgazdasági számítástechnikai központban dolgozzák fel Szövetkezetünk így olyan adatokhoz jut. amelyek a vállalaton belüli gazdasági elemzésekhez, az irányítás és a szervezés tökéletesítéséhez is előnyösen felhasználhatók, mert felhívják a figyelmet a tervtől való eltérésekre. A vállalaton belüli elemzéseket az egyes alakulatok üzemgazdászai végzik, akik közvetlenül együttműködnek ezek vezetőivel. A vállalaton belüli önálló elszámolás hatékonysága jelentős mértékben függ az érvényes műszaki- gazdasági normák és szabványok színvonalától. Ezért a terv kidolgozása és az egyes alakulatokra való lebontása során nagy gondot fordítunk a normák minőségi fejlesztésére. Ennek ellenére ezen a területen még mindig jelentős tartalékaink vannak, főleg az üzemanyag-fogyasztás tervezésében, ahol csak a szántás esetében rendelkezünk központilag kidolgozott üzemanyag-fogyasztási normákkal. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által 1982-ben kiadott üzemanyag- és energiafogyasztási szabványjegyzék csupán tájékoztató jellegű, s nem használható fel a dolgozók takarékossági érdemeinek a kimutatására. Ugyancsak hiányoznak az utóbbi években forgalomba hozott új hazai és külföldi mezőgazdasági gépek üzemanyag-fogyasztási normái. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az önálló elszámolás a dolgozókat kezdeményező magatartásra és nagyobb gazdaságosságra serkenti, s takarékosságra neveli a termelési költségek felhasználásában. Ezt számos gyakorlati példa bizonyította, mind az állóeszközök jobb kihasználásában, mind pedig az üzemanyagokkal és a munkaköltségekkel való takarékoskodásban, a munkafolyamatok optimalizálásában, például a traktor vonóerejének jobb kihasználásában, amit azelőtt ritkábban tapasztalhattunk. Természetesen a munkakezdeményezést és a szocialista munke- versenyt is ilyen irányokban kell fejleszteni, mert a dolgozók aktivitása, a termelési feladatokhoz való felelős és kezdeményező viszonyulása éppoly fontos termelési tényező, mint a különböző jellegű műszaki-gazdasági intézkedések. JOZEF LUKÁČ mérnök, a nyitraivánkai Felvirágzás Efsz főüzemgazdásza Az 5340 hektáron gazdálkodó egységes földmüvesszövetkeze- tünk 4500 hektár szántóföldjének több mint a fele úgynevezett réti sík terület - a Kanyapta és az Ida patak mentén húzódik harmincöt százalékát pedig a Cserehát hegy- és dombvonulat északi lankái alkotják. Maga ez a földrajzi fekvés lényegében meghatározza feladatainkat, és ugyanakkor lehetőségeinket is eléggé pontosan megszabja. Legalábbis e vidékre oly jellemző növénytermesztésben igen. Ma például tudjuk, hogy határunk a termelés jelenlegi műszaki és egyéb feltételei mellett évente 12 ezer tonna szemes növény, 600 tonna zöldség és 43 ezer tonna tömegtakarmány előállítására képes, s hogy ugyanakkor néhány száz hektáron a repce, a cukorrépa és a lóbab termesztése is gazdaságos. Tehát a növénytermesztésünket is ennek az évtizedek során kialakult helyi „rendnek" az alapján igyekszünk szakosítani és tökéletesíteni, mégpedig úgy, hogy az összhangban legyen nemcsak a helyi, hanem az országos érdekekkel is. Úgy érzem, ez a törekvésünk évről évre kézzelfoghatóbb eredményeket szül. Az ezt igazoló tényekből rengeteget sorolhatnék, így például megemlíthetem, hogy amíg ezen a vidéken 1971 és 1975 között búzából 3,36 tonna volt az átlagos hektárhozam, 1976 és 1980 között pedig 3,83 tonna, két évvel ezelőtt már elértük a 4,08 tonnát, tavaly pedig a 4,17 tonnát. Hasonló eredményesség tapasztalható a növénytermesztés további ágazataiban is, s mindez azt bizonyítja, hogy a nagyüzemi termelés nálunk is egyre helyesebb kerékvágásba jut. Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy már mindent tudunk, minden megoldott és már csupán vetni, meg aratni kell, s az eredmények maguktól jönnek. Az újabb előrehaladás vágyától fűtve tovább kísérletezünk, újítunk, javítunk, tökéletesítünk. Az idén például beigazolódott, hogy az itteni talaj és éghajlati viszonyokat a sok-sok búzafajta közül a Vala szereti a legjobban, s az is, hogy a Hela vegyszeres ápolásának egyes műveleteit milyen időközökben a legeredményesebb elvégezni. S ha már a búzánál tartok, hadd jegyezzem meg, hogy az idei várható terméshozam is kecsegtető- alighanem túlhaladja a tavalyi átlagot. Árpából - a májusi szárazság következtében - közepes termésre van kilátás, míg a 350 hektár repcénk hektáronként 2 tonnát fizetett. A kapások közül lóbabból tavaly 2,6 tonnás hozammal zártunk, s úgy tűnik, hogy tervünket az idén is teljesítjük. A szemes kukorica viszont még mindig nem azt adja, amit elvárunk tőle. Éppen ezért jelenleg egy nyolcvanöt hektáros parcellán magyarországi tapasztalatok megvalósításával próbálkozunk. Ebben főleg a Hernád- németi MGTSZ-től kapunk jelentős segítséget. Az említett területet az ottani szakemberek vetették be, és ók végezték a növényzet eddigi vegyszeres ápolását is. Az előbb felsorolt növényekkel párhuzamban nagy gondot fordítunk a tömegtakarmányok termesztésére. Azok mennyiségével és minőségével az utóbbi években nem volt baj és nyugodtan kijelentem, hogy az idén sem lesz. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti- bízunk benne. Azért, - mert egyre több a tapasztalatunk, s egyre nagyobb erőt képvisel szövetkezetünk gépparkja is. Ez utóbbinak köszönhetően feladatainkat nemcsak gyorsabban, de tökéletesebben tudjuk végezni. S azért bízunk a jövőben, mert szinte szemlátomást tökéletesedik az összhang a nagy teljesítményű gépek és kezelőik között, illetve az elvárások, az igények és a termelés feltételei között. SIMKO BÉLA, a Buzitai (Buzica) Május 1 Efsz föagronómusa A vráblei Béke Efsz alkalmazza elsőként a nyitrai járásban a kazalrakás új technológiáját, melynek lényege a továbbítható keret használata. Az újdonság ebben az, hogy a szalmát az önjáró szalmafelszedók a két továbbítható szerkezet közé hordják, melyben két dolgozó igazítja el és gyúrja meg. Egy műszak alatt így 10 hektárról mintegy 60 tonna szalmát raknak kazalba. E módszer lehetővé teszi a gyors és jó minőségű kazalrakást a meghatározott magasságban és tetszés szerinti hosszúságban. A Csíffár (Cifáre) közelében levő 65 hektáros Munkás dűlőben ezzel a módszerrel rakták a kazlat. (Felvétel: Mikuláš Gál) Soron levő feladat: a betakarított gabona utókezelése
