Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-28 / 176. szám, csütörtök

Az űrhajósok feladatai egyre érdekesebbek Aggodalmak egy közép-amerikai háború kitörésének a veszélye miatt (ČSTK) - Moszkva mellett, a kozmikus űrrepülések irányító központjában tegnap sajtókonfe­rencián válaszolt az újságírók kér­désére Viktor Blagov, a Vlagyi­mir Ljahov és Alekszandr Alek­szandrov űrutazásának irányítá­sával megbízott vezető helyet­tese. Mint ismeretes, a két kozmo­nauta már két hónapja dolgozik a Szaljut-7 - Szojuz T-9 - Koz- mos-1443 úrkomplexum fedélze­tén. A két űrhajós, mikor legutóbb beszélgetett a földi irányítással, kijelentette: „munkánk egyre több -és több van, de a feladatok egyre érdekesebbek is“. A Föld felszínének fényképezé­se során eddig 800 ezer négyzet­kilométernyi területről készítettek felvételeket, nemcsak a Szovjet­unió, hanem a többi baráti szocia­lista országok - beleértve Cseh­szlovákiát - területéről is. Munká­juk eredményeit jól tudják majd hasznosítani a geológusok, a me­zőgazdászok, az erdészeti szak­emberek. Az Oázis nevű berende­zésen elvégezték egy kísérleti bú­zafajta vetését, amely az eddigi eredmények szerint jól bírja a szá­raz talajt. Feltételezik, hogy a súly­Az együttműködés m tr /■ / r n ■ bővítéséről (ČSTK) - Ladislav Gerle szö­vetségi miniszterelnök-helyettes tegnap Prágában fogadta Vaszilij Gyinkovot, a Szovjetunió gázipari miniszterét, aki látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A két ország által a gáztávveze­tékek építése és üzerr\eltetése te­rén kifejtett együttmüködés elmé­lyítéséről és kiszélesítéséről ta­nácskoztak. A fogadáson részt vett Vlastimil Ehrenberger fűtő­anyag- és energiaipari miniszter és Tibor Kurtha, a kohó- és nehéz­gépipari miniszter első helyettese. Trópusi hőség (ČSTK) - A múlt heti gyenge lehű­léstől eltekintve Szlovákiában tovább tart a trópusi hőség. A bratislavai repü­lőtéren tegnap 35,7 fokot mértek, ami a legmagasabb hőmérséklet ezen a napon 1948 óta. Az idei júliusban a legmagasabb nappali hőmérséklet 7 fokkal haladja meg a sokévi átlagot. Ennek következtében már 20 trópusi napot (30 fok fölötti hőmérséklettel) tartanak nyilván, ami rekordnak számit, ha figyelembe vesszük, hogy a trópusi napok száma egész évben átlagosan 18. Prágában tegnap rekordhómérsék- letet, 38,5 Celsius-fokot mértek. Ezzel megdőlt az utóbbi 200 év rekordja, melyet 1957. július 7-én mértek. A hő­mérő higanyszála akkor 37,6 fokig emelkedett. Terrorista akció a lisszaboni török nagykövetség ellen (ČSTK) - Négy fegyveres férfi elfog­lalta tegnap Lisszabonban a török nagykövetséget - jelentette tegnap az AFP hírügynökségnek a portugál kül­ügyminisztérium szóvivője A tegnapi gyorshírek szerint az akciót az ún. „örmény forradalmi hadsereg" nevű szélsőséges szervezet vállalta magá­ra A délután folyamán a portugál rend­őrség különleges, terroristaellenes harcra kiképzett egységei megtámad­ták a nagykövetséget. Az ANOP hír- ügynökség közölte, hogy a rendőrök mind a négy terroristát megölték. A rendőrség támadására azt követően került sor, hogy a terroristák több sze­mélyt túszul ejtettek, és az épület égni kezdett Egyes jelentések szerint az incidensnek összesen 8 halálos áldo­zata van, közöttük egy rendőr, akit a terroristák öltek meg. Arafat Belgrádban (ČSTK) Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabaditási Szervezet Végre­hajtó Bizottságának elnöke tegnap hi­vatalos baráti látogatásra Jugoszláviá­ba érkezett A belgrádi repülőtéren Mi­ka Spiljak, a JSZSZK Elnökségének elnöke és más vezető személyiségek fogadták talanság állapotában e búzafajta minősége - többek között magas hozama - tovább javul. Kellemetlen meglepetésben volt részük az űrhajósoknak, ami­kor az űrállomás egyik ablakának mikrometeorit ütközött. A külső üvegfalon négy milliméter átmérő­jű „kráter“ keletkezett. Szeren­csére az ablakok egyenként 14 milliméter vastagságú dupla üveg­falból készülnek. A szakértők megállapították, hogy földgolyónk „a meteoritok erős áramlásának“ van kitéve, s e „bombázás“ nyo­mai az űrállomás külső falán is jól észlelhetők. A mikrometeoritok „támadása“ a véletlen folytán egybeesett az űrállomás gyors el­hagyásának begyakorlásával. Szükség esetén a kozmonauták 15 perc alatt el tudnák hagyni jelenlegi helyüket. Az ilyen „eva­kuálás" számára előírt norma pe­dig másfél óra. František Pitra fogadta Zbigniew Michaleket (ČSTK) - František Pitra, a CSKP KB titkára tegnap Július Vargának, a CSKP KB osztályve­zetőjének jelenlétében fogadta Zbigniew Michaleket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkárát, aki szabadságát tölti hazánkban. A két testvérpárt központi bi­zottsági titkárai a szívélyes, elvtár­si légkörű találkozón tájékoztatták egymást a CSKP és a LEMP ag­rárpolitikai céljainak eléréséről és az e téren kifejtett együttműkö­désről. MADRID Málta továbbra sem enged (ČSTK) — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői­nek madridi találkozóján a keddi újabb plenáris ülésen sem változott a hely­zet, s Málta továbbra is akadályozza a záródokumentum tervezetének elfo­gadását. Evarist Saliba máltai delegátus, aki mellesleg a keddi ülésen elnökölt, csak annyit közölt, hogy kormányától nem kapott semmilyen új instrukciókat. Mál­ta a többi 34 ország véleményével ellentétben azt szeretné elérni, hogy a záródokumentumba foglalják bele a földközi-tengeri térség biztonságáról szóló szakértői konferencia összehívá­sának tervét is. Köztudott viszont, hogy a térséghez tartozik a Közel-Kelet is, s ez a problémakör nagy mértékben bonyolítaná a tárgyalásokat. A holland küldött Málta hozzáállását „felelőtlennek“ minősítette. A találkozó több résztvevője — hírügynökségi je­lentések szerint - a máltai delegáció­nak a magánmegbeszélések során ve­tette szemére magatartását. (Folytatás az 1. oldalról) galmazta. Azt is hangoztatta, hogy „Közép-Amerikából ki kell vonni az idegen katonai tanácsadókat“. Éles visszhang Az amerikai elnök sajtókonfe­renciája rendkívül éles visszhan­got váltott ki a washingtoni politi­kusok körében. Walter Mondale, volt alelnök, a Demokrata Párt egyik elnökjelöltje leszögezte: „a mai éjszaka után még biztosab­bak lehetünk abban, hogy a je­lenlegi kormány politikája egy közép-amerikai háborúba vezet minket“. Edward Kennedy sze­nátor kijelentette, hogy a sajtóér­tekezlet ismét bebizonyította: a washingtoni kormányzat való­jában nem akar tárgyalni, in­kább a katonai megoldást ré­szesíti előnyben. A szenátus külügyi bizottságá­nak három tagja rögtönzött sajtó- értekezletet tartott a Reagan-be- széd után. Alan Cranston de­mokrata párti szenátor arra a kér­désre, mit gondol Reagannek a kormányzat békekezdeménye­zéseiről szóló kijelentéseiről, azt válaszolta: „az egyik dolog az, amit az elnök állít, de szerintem fontosabb azt figyelni, mit cselek­szik, s nem azt, hogy mit mond“. Larry Pressler republikánus sze­nátor Reagan lépéseit „nagy hibá­nak“ nevezte, s Claiborne Pell A Chilei KP egységfront megalakítására szólít fel (ČSTK) - A Chilei Kommunista Párt széles egységfront megalakí­tására szólította fel a Pinochet- rezsimmel szembenálló erőket. A chilei kommunisták hatpontos platformjavaslatot terjesztettek elő, amely az ellenzéki erők közös fellépésének alapja lehetne. Az indítvány az ország legége­tőbb belpolitikai problémáira ad választ. Elsősorban javasolja, hogy a jelenlegi kormány az összes demokratikus erőt képvi­selő csoportosulással váltsák fel, mielőb írjanak ki parlamenti vá­lasztásokat, állítsák helyre a de­mokratikus jogokat és a sajtósza­badságot, vizsgálják meg az eltűnt személyek sorsát, engedjék sza­badon a politikai foglyokat, tegyék lehetővé az emigránsok hazatéré­sét, államosítsák a bankokat és fogadjanak el intézkedéseket a gazdaság helyreállítására. A chilei kommunisták felhívását abban az időben hozták nyilvá­nosságra, amikor a PRODEN mozgalom - az illegális politikai pártokat, köztük a KP-t is tömöritő szervezet - képviselői bejelentet­ték: augusztus 11 -én megtartják a negyedik nemzeti tiltakozási napot. szenátor egy közép-amerikai há­ború kirobbanása miatti aggodal­mát fejezte ki. Cyrus Vance, Edmund Mus- kie és Dean Rusk volt külügymi­niszterek, valamint Robert McNa­mara egykori hadügyminiszter kö­zös nyilatkozatban szólította fel a Kongresszust, hogy fogadjon el törvényt, amely véget vetne az USA titkos közép-amerikai had­műveleteinek. Mondale Reagan sajtóértekezletét értékelve kijelen­tette: az elnöknek egyáltalán nem sikerült megnyugtatnia az ameri­kai közvéleményt. Míg Washington közép-ameri­kai lépései az amerikai politikai körökben váltanak ki bírálatot, Reagan Európából kapott „tá­mogatást“. Margaret Thatcher konzervatív kormánya hivatalos nyilatkozatban helyeselte Rea­gan külpolitikai irányvonalát. Blokád vagy karanténfolyosó? Managuában kedden a Nicara­gua elleni katonai intervenció fo­kozódó veszélyére hívta fel a fi­gyelmet Humberto Ortega hon­védelmi miniszter. A területi népi sandinista milíciák első három zászlóaljának létrejötte alkalmából mondott beszédében annak a re­ményének adott hangot, hogy az amerikai nép fokozza kampányát Washington háborús irányvonala ellen, s hogy Latin-Amerika egy agresszió esetén Nicaragua mögé sorakozna fel. A forradalmi kor­mányzat ugyan hisz a válság poli­tikai rendezésében, szükséges azonban, hogy Nicaragua folytas­sa a haza védelmére tett előké­születeket - mondotta Ortega. A honvédelmi miniszter megál­lapította, hogy az ellenforradalmi bandák Hondurasból újabb offen­zívára készülnek azzal a céllal, hogy elfoglalják az ország bizo­nyos területét, s lehetővé tegyék az intervenció politikai terveinek megvalósítását. Az amerikai hadi­tengerészet erődemonstrációjával kapcsolatban leszögezte: az ame­rikai hadihajók elhelyezése partja­ink közelében az egész interven­ció megkönnyítését célozza. A Reuter hírügynökség további részleteket közöl azokkal a sajtó­jelentésekkel kapcsolatban, hogy az USA Nicaragua tengeri blokád­jára készül. A Pentagon képvise­lőit idézve a brit hírügynökség megállapítja: Washington az ún. karanténfolyosó létrehozását fon­tolgatja, ami „rugalmasabb“, mint a blokád, s mellesleg a nemzetkö­zi jog sem tér ki rá, amennyiben nem vezet fegyveres konfliktus­hoz, vagyis nem minősíti háborús aktusnak. A „karantént“ elrendelő ország kiadja a „tiltott“ áruk listá­ját, majd ellenőrzi, hogy a körülha­tárolt területen áthaladó hajók szállítanak-e ilyen árut. Mint isme­retes, a nicaraguai partok közelé­ben az amerikai haditengerészet két egysége cirkál. John Vessey tábornok, az amerikai hadsereg egyik vezérkari tisztje szerdán „munkalátogatás­ra“ Hondurasba érkezett. Útjának célja a Puerto Castillo-i új amerikai támaszpont, ahol jelenleg a salva­dori katonák elsó ezer fós kontin­gensét képezik ki a partizánellenes harcra. A tábornok kíséretében van Eugenio Vides Casanova salvadori hadügyminiszter, s ezt a körülményt a helyi sajtó a térség Amerika-barát rendszerei közötti katonai együttműködés további erősítéseként értékeli. Kádár-Cunhal találkozó (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten találkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunis­ta Párt első titkárával, aki Magyar- országon tölti szabadságát. Tüntetés Athénban a támaszpontszerzödés ellen (ČSTK) - Athén központjában kedd este mintegy 40 ezren tün­tettek a Görögország területén le­vő amerikai katonai támaszpontok jövőjére vonatkozó új szerződés ellen. A tüntetők a parlament elé vonulva követelték, hogy Görögor­szág ne ratifikálja ezt a szerző­dést. A közelmúltban kötött új megál­lapodás értelmében a négy nagy és a 20 kisebb amerikai bázis még legkevesebb öt évig fennmarad. Nem szabad megengedni, hogy az USA újabb Vietnamot robbantson ki (Folytatás az 1. oldalról) Castro - az említett kezdeménye­zésre egyik legagresszívabb be­szédével válaszolt. Az USA a volt somozista gárdisták ezreinek köz­vetítésével már intervenciót hajt végre Nicaraguában. Nicaraguá­nak nincs annyi páncélautója, olyan tüzérsége, hogy szembe­szállhasson az USA által esetleg megindított agresszióval. Azonban több tízezer olyan emberrel ren­delkezik, akik képesek lehetetlen­né tenni még a legerősebb ag­resszor életét is. Az imperializmus lebecsüli a közép-amerikai népe­ket. A nicaraguai és a salvadori forradalmat nem lehet erőszakkal elnyomni - hangsúlyozta Castro, s felszólította a világ népeit, aka­dályozzák meg egy újabb Vietnam kialakulását Közép-Amerikában. Amin Dzsemajel libanoni elnök az elmúlt napokban hatnapos hi­vatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, hivatalba lépése óta másodszor. A látogatás fő célja az volt, hogy rávegye a Reagan-kor- mányt. teljesítse az elmúlt hóna­pokban tett ígéreteit és járuljon hozzá az izraeli megszálló csapa­tok kivonásához Libanonból másozó egységeit „átcsoportosít­ja“. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország déli részét Izrael­hez csatolják. A Libanoni Kommu­nista Párt lapja, az An Nidá szerint a Begin-kabinet lépésével az Egyesült Államok is egyet ért, hi­szen Libanon feldarabolása lehe­tővé teszi, hogy megszilárdítsa befolyását a térségben. Ezt bizo­oldásában teljes mértékben meg­bízott az Egyesült Államokban, pedig épp Washington adott egy évvel ezelőtt zöld utat az izraeli agressziónak. Most eljött az Izrael által még mindig megszállt Liba­non zsarolásának újabb szakasza - hangsúlyozza a napilap. Dzsemajel útjának fő eredménye az, hogy Ronald Reagan vissza­Libanon zsarolásának újabb szakasza Vagyis, hogy végre hatékony nyo­mást gyakoroljon Tel Aviv-i szö­vetségeseire. A bejrúti baloldali lapok már korábban is kevés re­ményt fűztek az elnöki látogatás sikeréhez és figyelmeztettek arra, hogy az Egyesült Államok a Kö- zel-Keleten csakis saját érdeke­it tartja szem előtt, melyek első­sorban az izraeli megszállók ér­dekeivel azonosak. Dzsemajel útjának eredménye, jobban mond­va eredménytelensége csak a bal­oldali sajtó véleményét erősíti meg. A hatnapos látogatásra a kiéle­zett libanoni feszültség idején ke­rült sor. A Tel Aviv-i kormány a múlt héten jóváhagyta azt a ter­vet, miszerint a Libanonban állo­nyítja például az a tény is, hogy Jihak Samir izraeli külügyminisz­ter és Mose Arens hadügyminisz­ter jelenlegi látogatása során a fő kérdés az agressziós egységek „átcsoportosításának“ időrendi terve volt. Amint azt az An Nidá írta: bebi­zonyosodott, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael kezdettől fogva csak üres papírnak tekintette a megszálló csapatok kivonásá­nak körülményeiről szóló szerző­dést, amelyet május 17-én kény- szeritett Bejrútra, s amely már ön­magában is nagy katonai, politikai és gazdasági előnyökhöz juttatja Izraelt. A lap megállapította, hogy a bejrúti kormány súlyos hibákat követett el, amikor a válság meg­vonta tisztségéből Philip Habib közel-keleti különmegbízottját és helyére Robert McFarlant, az el­nök nemzetbiztonsági tanácsadó­jának helyettesét nevezte ki. Bej­rúti megfigyelők szerint ez látvá­nyos, ámbár üres gesztus, amelynek célja az, hogy meg­nyugtassa a libanoni kormányt. Egyébként Dzsemajel csak ígére­tet kapott arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatást nyújt a libanoni hadseregnek. Figyelemreméltó, hogy Dzse­majel washingtoni tartózkodását éles Szíria-ellenes propaganda- kampány kísérte mind az Egyesült Államok és Izrael, mind a libanoni jobboldal részéről, amely már ko­rábban támogatta a Tel Aviwal való taktikai szövetséget. A kam­pánynak meg kellett győznie a vi­lág közvéleményét arról, hogy Szíria fékezi és akadályozza a li­banoni válság rendezését. Azért Szíriát, mert ez az ország képvise­li a haladást a Közel-Keletnek e részén és szembeszállt az izrae­li-libanoni megállapodással, s amelyet joggal nevez a libanoni szuverenitás aláásásának és saját biztonságára nézve veszélyesnek. A libanoni elnök útjának idején felerősödött a hazai ellenzék hangja. A múlt hét végén új ellen­zéki szervezet jött létre, - a Nem­zeti Megmentés Frontja. Itt az iz­raeli-libanoni megállapodás ellen­zői tömörülnek és azok, akik síkra szállnak az ellen, hogy a hazai jobboldal tartósan erős nyomást gyakorolhasson az ország politikai fejlődésére. Dzsemajel washingtoni látoga­tása kísérlet volt arra, hogy megold­ja az ország és a térség válságát, annak a nagyhatalomnak a segít­ségével, amely a válságot kiváltot­ta és érdeke, hogy az tovább mé­lyüljön. Mindezeket figyelembe véve a közel-keleti helyzet megol­dása szempontjából az elnök láto­gatása valóban nem lehetett ered­ményes. (ČSTK) ÚJ SZÚ 2 1983. VII. 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom