Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-28 / 176. szám, csütörtök

Növekedett a termelés hatékonysága ÚJ SZÚ 3 1983. VII. 28. (Folytatás az 1. oldalról) sították meg. Továbbra is fogyaté­kosságok vannak azonban az építkezési ütemtervek teljesítésé­ben, ami a kapacitásoknak a ter­vezettnél későbbi átadásában csapódik le. Némi javulás volt tapasztalható a befejezetlen beruházások szá­mának csökkentésében, főleg an­nak köszönhetően, hogy keve­sebb új építkezést kezdtünk meg. Ipar Szlovákia iparában az év első felében eleget tettek annak a fel­adatnak, hogy a 7. ötéves tervidő­szak harmadik évében gyorsabb ütemben fejlődjön a termelés. A központilag tervezett iparban a múlt év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal növekedett a termelés, az éves terv 2,7 szá­zalékos növekedést irányoz elő. Az éves feladatok 50,1 százalékát valósították meg, ami az utóbbi években a legnagyobb részarány. A termelési tervet 0,9 milliárd ko­ronával (1 százalékkal), teljesítet­ték túl, 47 vállalat azonban - 0,5 milliárd korona értékben - nem teljesítette a tervet, ami kedvezőt­lenül hatott a szállítások szerkeze­tére. Az ipari termelés szerkezeté­ben a tervezettnél gyorsabban nö­vekedett a feldolgozóipar termelé­se, főleg az általános gépiparé és az elektrotechnikai iparé, az egészségügyi technikáé és az élelmiszeriparé. Túlteljesítették a feladatokat a kohászatban (e téren az állami terv csökkenéssel számol) és a vegyiparban is. Nem1 érték el a tervezett növekményt a fafeldolgozó-iparban, a nehéz­gépiparban, és csökkent az építő­anyagok gyártása. A saját termelési érték tervét 1,1 milliárd koronával, vagyis 3,4 százalékkal teljesítették túl, és a bruttó termeléshez viszonyított növekedésük 4,8 ponttal nagyobb volt. A saját termelési érték muta­tóját a vállalatok 6,9 százaléka nem teljesítette. A központilag tervezett ipar áru- . termelésének értéke a múlt év első feléhez képest 3,1 százalék­kal növekedett. Az exportra irá­nyuló szállítások 5,9 százalékkal növekedtek (nagykereskedelmi árakban), ebből a szocialista or­szágokba irányuló szállításoké 4,9 százalékkal, a nem szocialista or­szágokba irányuló szállításoké pedig 9,3 százalékkal. A belkeres­kedelembe irányuló szállítások 2,6 százalékkal növekedtek, a beru­házásokra szánt gépek és beren­dezések szállítása pedig 4,7 szá­zalékkal növekedett. A takarékossági és ésszerűsí­tési intézkedések kedvezően ha­tottak a központilag tervezett ipar pénzgazdálkodádí eredményeinek alakulására. A teljesítmények költ­ségigényessége a múlt év első feléhez képest 1,4 százalékkal csökkent; viszonylag az anyag- költségek csökkentek a legna­gyobb mértékben, mégpedig 2 százalékkal. A tervezettnél na­gyobb volt a jövedelmezőség. A hatékonyság alakulása ked­vezően hatott a nyereség növeke­désére. Tartalékok vannak azon­ban az állóeszközök kihasználá­sában. A központilag tervezett iparban a dolgozók száma 1,3 százalékkal növekedett, 706,9 ezret ért el. A saját termelési érték alapján kiszámított munkatermelékenység 7,7 százalékkal nőtt, a bruttó ter­melésből kiszámított pedig 3 szá­zalékkal. A múlt év első hat hó­napjához viszonyítva az iparban a havi átlagkereset 2,9 százalék­kal nőtt, és 2821 koronát ért el. A hasznosítható munkaidő ki­használása - a megbetegedések számának növekedése miatt - 91,7 százalékról 90,6 százalékra csökkent. A túlórák részaránya 5,3 százalékról 5 százalékra csök­kent. Az iparban a munkások mü- szakszáma megközelítőleg a múlt év szintjén maradt. Az ipar egyes ágazataiban a következő eredmények szület­tek: a tüzelóanyag-ipar 104 szá­zalékra teljesítette termelési ter­vét, 2 918 000 tonna szenet és lignitet jövesztettek az ágazat dol­gozói. Az év első felében 10,3 milliárd kilowattóra villamos ener­giát termeltek, ami 7,3 százalék­kal több a tervezettnél. A tervvel összhangban csökkent a villamos- energia-termelés a hőerőművek­ben, mert a kedvező feltételek le­hetővé tették, hogy a vízerőmű­vekben 30 százalékkal növeked­jen a termelés. A Jaslovské Bohu- nice-i Atomerőmű több mint egy- harmaddal vette ki részét a villa­mos energia termeléséből A ko­hászatban 0,9 százalékkal növe­kedett a termelés. A vaskohászat­ban 0,5 százalékkal, a színes­fémkohászatban 1,3 százalékkal, az ércjövesztésben pedig 2,6 szá­zalékkal növekedett a termelés. A gépipar termelése 8,6 száza­lékkal növekedett, ami 1,3 ponttal több az éves tervben előirányzott­nál. A gépipar elsősorban azoknak a szakágazatoknak a fejlesztésére összpontosít, melyek anyagigé­nyessége kisebb és magasabb műszaki-gazdasági paraméterű. A leggyorsabban az általános gépipar termelése növekedett, - 9,9 százalékkal; az éves terv 7,1 százalékos növekedésével szá­molt. Az elektrotechnikai ipar termelése 8,8 százalékkal, vagyis 0,9 ponttal nagyobb mértékben növekedett az éves tervben meg­határozottnál. A termelés szerke­zetében az elektronikai szakága­zatok erősödnek, s ez lehetővé teszi az elektrotechnikai ipar mű­szaki színvonalának és az egész termelés színvonalának emelke­dését egyaránt. A nehézgépipar­ban a tervteljesítés a múlt év első felének szintjén maradt, miközben az állami terv szándékait nem va­lósították meg teljes mértékben. A fafeldolgozó-iparban 4,6 szá­zalékkal növekedett a termelés. Az ágazatban gyakori volt a ter- melóberendezések meghibásodá­sa, s így a termelésben tervezett ütemhez képest 3 ponttal lema­radtak. A könnyűiparban 0,9 szá­zalékkal növekedett a termelés, az állami tervhez képest lemaradás tapasztalható ebben az ágazat­ban. Mérsékelten csökkent az épí­tőanyagok gyártása. A vegy­iparban az állami terv 0,9 száza­lékos növekedéssel számolt, a va­lóságban 4,7 százalékkal növeke­dett a termelés. Építőipar Az első félévben javult az építő­ipar teljesítőképessége főleg azoknak az intézkedéseknek kö­szönhetően, melyeket a CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és a nemzeti kormány tanácsko­zásából eredően hoztak az építő­ipar helyzetének javítására. Gyor­sult az építőipari termelés növeke­dése, különösen az év első hó­napjaiban. A kivitelező építőipari vállalatok 14,1 milliárd korona ér­tékű munkát végeztek el, ezzel 101,1 százalékkal teljesítették a tervet, és 4,6 százalékkal több építőipari munkát végeztek el, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Az éves állami terv feladatait az építőipar 48,1 százalékra telje­sítette. Az SZSZK Építőipari Mi­nisztériuma által irányított vállala­tok ebből 10,2 milliárd korona ér­tékűt valósítottak meg, vagyis az éves feladatok 47,9 százalékát. Kedvező eredmény, hogy a ki­emelt építkezéseken teljesítik fel­adataikat. Sajnos, az építkezések befejezésével kapcsolatos felada­tokat az építőipar nem valósítja meg maradéktalanul. A komplex lakásépítésben a tervezett munkákat túlteljesítet­ték, egyes szakaszain azonban egyenlőtlen volt a tervteljesítés. Az építőipari vállalatok 9829 la­kást adtak át a beruházóknak, ami az éves terv 36,7 százaléka. A múlt év első feléhez viszonyítva ez 12,4 százalékkal kevesebb. Az átadott lakások nem kielégítő mi­nősége maga után vonja a hibák huzamosabb ideig tartó javítását. Mezőgazdaság és élelmiszeripar A mezőgazdaságban folytató­dott a termőföld védelmére és eredményesebb hasznosítására irányuló igyekezet. Mezőgazdasá­gi terményeket 1 millió 538 ezer hektáron vetettek, ami 7 ezerrel több, mint tavaly. Gabonaféléket 870,2 ezer hektáron vetettek, ami 13,5 ezer hektárral több, mint ta­valy, s a tervet 99,5 százalékra teljesítették. Az állattenyésztésben a jobb takarmányellátásnak köszönhető­en egészében véve kedvezőbb a fejlődés. A múlt év július elsejé­hez képest a szarvasmarha-állo­mány 62,4 ezer darabbal (3,9 szá­zalék), a sertésállomány 66,9 ezer darabbal (2,5 százalék) növeke­dett, baromfiból 453,4 ezer darab­bal (1,7 százalék) volt kevesebb. Annak köszönhetően, hogy ele­gendő volt a jó minőségű tömegta­karmány, a múlt év első feléhez viszonyítva 8,12-ről 8,73 literre növekedett a tehenenkénti napi átlagos tejhozam. Az állattenyésztési termékek előállításának növekedése meg­nyilvánult a felvásárlási tervek teljesítésében is; ezt az összes fő termény vonatkozásában teljesí­tették, illetve túlteljesítették. Az élelmiszeriparban 1982 el­ső félévéhez viszonyítva 4,7 szá­zalékkal növekedett a termelés; az éves terv 2,5 százalékos növeke­dést irányoz elő. A legnagyobb ütemű növekedés a cukorgyártás­ban (20,2 százalék), a baromfifel­dolgozó-iparban (14,1 százalék), a konzerviparban (10,9 százalék) és a tejiparban (9,3 százalék) volt. A vágóhús-feldolgozás 2,2 száza­lékkal csökkent, a baromfifeldol­gozás viszont 21,5 százalékkal növekedett. Az erdőgazdálkodásban 3 mil­lió köbméter fát termeltek ki, ezzel az első félévi feladatokat 103,5 százalékra, a fásítási tervet (17,2 ezer hektár beültetésével) 101,4 százalékra teljesítették. Ivóvízből 271 millió kömbétert termeltek, ami 4,6 százalékkal több, mint a múlt év első felében. A közhasználatú vízvezetékháló­zatból ivóvizet nyerő lakosok szá­ma 1982 végétől kezdve 66 szá­zalékra növekedett. Közlekedés és távközlés A közhasználatú járművekkel lebonyolított teherszállítás egé­szében véve biztosította a nép­gazdaság szállítási szükségletei­nek kielégítését. Az ésszerúsíté­Csehország népgazdasága az első félév tervfeladatainak legfon­tosabb mutatóit teljesítette, és az erőforrások a múlt év azonos idő­szakához képest az éves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben nőttek. A gazdasági fejlődésben azonban bizonyos fogyatékossá­gok vannak, különösen ami a nem szocialista országokba irányuló ki­vitel hatékonyságát, a beruházá­sok szerkezetét és a tudományos­műszaki ismeretek gyakorlati al­kalmazását illeti. A csehországi szervezetek a műszaki fejlesztés állami terve alapján az első félévben 248 kuta­tási és fejlesztési feladat megoldá­sával foglalkoztak, ezek 96,8 szá­zalékát határidőn belül megoldot­ták. Csehország iparában az új termékek részaránya 14,9-ről 15,8 százalékra emelkedett. A beruhá­zások és a kivitelezések értéke elérte a 39,5 milliárd koronát, ami az egész évi terv 43,9 százalékos teljesítését jelenti. Az építőipari ki­vitelező szervezetek nagyobb mértékben összpontosították ka­pacitásaikat a kiemelt beruházá­sokra. A központilag irányított ipar Csehország területén első félévi tervét 101,5 százalékra teljesítet­te, s termelése a múlt év azonos időszakához képest 2,7 százalék­kal nőtt. Ugyancsak sikerült túltel­jesíteni az ipari termékek eladásá­nak feladatait. A saját termelési érték félévi tervét a központilag irányított szervezetek 3,5, a cseh seknek köszönhetően üzem­anyag-megtakarítást értek el. Ja­vult a közlekedési eszközök ki­használása. összesen 125,8 millió tonna árut szállítottak, ez 0,9 százalék­kal több, mint tavaly és 3 száza­lékkal több a tervezettnél. A teher­szállítás az éves terv 49,7 száza­lékát valósította meg, eból a vasút 50.2 százalékot, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat pedig 49.3 százalékot. A távközlésben folytatódott a telefonhálózat korszerűsítése és automatizálása. A telefonállomá­sok száma az első félévben 15,8 ezerrel növekedett. A telefonállo­mások számának a tervezetthez viszonyított növekedése ellenére június végén 29,4 ezer elintézet­len kérvény volt, ennek több mint a fele Bratislavában. Pénzügyi gazdálkodás Az SZSZK központilag irányított állami gazdasági szervezeteiben gyorsabban növekedett a saját termelési érték mutatója, arányos volt a teljesítményekhez viszonyí­tott költségek alakulása, és növe­kedett a nyereségképzés. A saját termelési érték 8,1 százalékos nö­vekménye mintegy felerészben a megtakarított anyagköltségek­nek köszönhető. A költségmegta­karítások kedvezően hatottak a nyereség képzésére, ez a múlt év első feléhez viszonyítva 2,2 milliárd koronával növekedett. Életszínvonal Az SZSZK szocialista szektorá­ban (az efsz-ek nélkül) a dolgo­zók száma 1982 első feléhez vi­szonyítva 24 ezerrel növekedett. (1,1 százalék), és 1 987 000-t ért el. A foglalkoztatottság növekedé­se a legnagyobb az iparban, a bel­kereskedelemben, a nem termelő ágazatok közül pedig az iskola­ügyben és az egészségügyben volt. A szocialista szektorban (az efsz-ek nélkül) kifizetett bérek összege 32 milliárd korona volt, a növekedés 3,2 százalék. A la­kosság pénzbevételei és kiadá­sai az állami tervhez viszonyítva gyorsabban növekedtek. A lakos­ság pénzbevételei a múlt év első feléhez képest 4,7 százalékkal nőttek, és 57,8 milliárd koronát kormány által irányított szerveze­tek 3,6 százalékkal túlteljesítették. Ami az egyes iparágakat illeti, a vegyipar 0,4 százalékkal túltelje­sítette tervét, és 2 százalékkal növelte termelését, ugyanez az arány a fafeldolgozó iparban 0,7, illetve 2,9 százalék. A könnyűipar a tervet 0,7 százalékkal túlteljesí­tette, termelése tavalyhoz képest 1 százalékkal nőtt, az építőanyag- iparban a tervet 1,3 százalékkal sikerült túlteljesíteni, a termelést pedig 1,9 százalékkal növelni. Az elmúlt évek helyzetétől eltérően a csehországi építőipari vállalatok már az év eleje óta túlszárnyalták az építőipari munkák tervezett mértékét, és félévi tervüket 102,2 százalékra teljesítették. Cseh­országban az év első hat hónapjá­ban 16 400 lakás építését fejezték be. A mezőgazdasági dolgozók kedvezőbb feltételeket teremtettek a növénytermesztés intenzitásá­nak növeléséhez, a vetésterületek szerkezetét a nagyobb hozamú fajták javára változtatták meg. A tavaszi munkákat idejében elvé­gezték. Az állattenyésztési termé­kek felvásárlásának első félévi ter­vét túlteljesítették. Ez kedvezően hatott az élelmiszeripar tervének teljesítésére is. A termelés a múlt év azonos időszakához képest 4,9 százalékkal növekedett. Az erdőgazdálkodás a fakiter­melés egész évi tervét 54,9 szá­zalékra teljesítette, s a múlt év első feléhez képest 1,7 százalék­kal nőtt. Csehország területén 571 értek el. A lakosság kiadásai 53,9 milliárd koronára rúgtak, a múlt évi szintet 3,6 százalékkal túlhalad­ták. A lakosság betét-és készpénz- állománya 3,9 milliárd koronát ért el, s 0,7 milliárd koronával na­gyobb volt, mint 1982 első hat hónapjában. A betétkönyveken és folyószámlákon elhelyezett beté­tek összege 57,1 milliárd korona volt. A helyi ipar és a szolgálta­tóvállalatok - az ipari szövetke­zetekkel együtt — 1,3 milliárd koro­na bevételt értek el, ami 2,6 szá­zalékkal több, mint tavaly. A lakosság társadalmi fogyasztása Szociális biztosításra 11,8 mil­liárd koronát fordítottunk, ebből nyugdíjakra 6,8 milliárd koronát fizettünk ki. 1982 első felével összehasonlítva a nyugdíjakra ki­fizetett összeg 6,3 százalékkal, a kifizetett táppénzek összege pe­dig 6,4 százalékkal nőtt. A családi pótlék összege 3,7 százalékkal növekedett. Az egészségügyben bővült az egészségügyi létesítmények háló­zata, javult szakmai-műszaki ellá­tottságuk. Az egészségügyi léte­sítmények ágykapacitása 55,9 ezer (556 ággyal növekedett), eb­ből a kórházakban 37,7 ezer, a gyógyfürdőkben pedig 10,5 ezer.' A bölcsődei férőhelyek száma 1859-cel 46,4 ezerre nőtt. A betegségek és sérülések mi­atti munkaképtelenség a múlt év első hat hónapjához képest mér­sékelten növekedett. A teljes középiskolai végzettsé­get nyújtó középiskolák első évfo­lyamaiba (a szakosító tanulmányi formák nélkül) az 1983/1984-es tanévre több mint 40 ezren jelent­keztek, közülük 36,1 ezret vettek fel. A főiskolák nappali tagozatára a tervezett 12 ezer helyre 23,5 ezren jelentkeztek. Az előző évek­hez viszonyítva nagyobb az ér­deklődés a műszaki főiskolák iránt. 1983 első felében 46 ezer gyer­mek született, összesen 18 ezer házasságot kötöttek és 3 ezer há­zasságot bontottak fel. A lakosok száma 1982. december 31-hez képest 16 ezerrel növekedett, s az első félév végén 5 millió 90 ezer volt. millió köbméter ivóvizet állítottak elő, 2,7 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. A vasúti átrakás tervét 103,5 százalékra teljesítették. A közúti teherforgalomban 114,5 millió ton­na árut szállítottak, 2,3 százalék­kal többet, mint a múlt év első felében. A folyami áruszállítás ton­nában számítva 6,6 százalékkal nőtt, s a félévi tervet 4,5 százalék­kal túlteljesítették. A városi tömeg- közlekedésben 1212,9 millió sze­mélyt szállítottak. A lakosság pénzbevételei a ta­valyi első félévhez képest 4,5 milli­árd koronával, vagyis 3,6 száza­lékkal emelkedtek. A szocialista szektorban dolgozók havi átlagbé­re elérte a 2748 koronát, és 62 koronával, azaz 2,3 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A lakosság takarékbeté­teinek összege 4,9 milliárd koro­nával emelkedett, és június végén elérte a 128,9 milliárd koronát. A szociális ellátás kiadásai 1,4 milliárd koronával emelkedtek, nyugdíjként és járadékként 17,7 milliárd, táppénzként 9,8 milliárd koronát folyósítottak, a családi pótlékok összege 5 milliárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom ter­jedelme elérte a 88,8 milliárd koro­nát, a fő kereskedelmi rendszerek a félévi tervet 1,2 százalékkal túl­teljesítették. Sikerült javítani az élelmiszer-ellátást és növelni az iparcikkek eladását. 1983 június végén Csehország- nak 10 325 000 lakosa volt. A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZK gazdaságának 1983. első félévi fejlődéséről és a terv teljesítéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom