Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-22 / 171. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. VII. 22. A pártmunka sokrétű eszközeivel A Škoda Művek České Budéjovice-i vállalatának acélöntödéjében, amely a legnagyobb ilyen létesítmény hazánkban, röntgenlánc segítsé­gével állapítják meg az acélöntvények belső minőségét. Ezt az újdonsá­got a Prágai Állami Anyagkutató Intézet munkatársai fejlesztették ki a České Budéjovice-i vállalat közreműködésével. A képen: Josef Martschni (baloldalt) és Vladimír Eder az öntvényeket defektoszkópiai vizsgálatra készíti elő. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Jól felkészültek A Kelet-szlovákiai Vasmű kom­munistái a gyártmányok minősé­gének szüntelen javítását és a ter­melés hatékonyságának tartós növekedését tekintik legfőbb fel­adatuknak. Ezért arra törekszünk, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeit egyidejűleg érvényesítsék a gyakorlatban, minden munkahelyen biztosítsák a fémek, a tüzelőanyagok és az energia takarékos felhasználását. Kezdeményezők a pártszervezetek A célt, amit a CSKP XVI. kong­resszusa után kitűztünk eddig tel­jesítjük. Erről a vállalati pártkonfe­rencián részletesen tájékoztattuk a párttagságot is. Most azonban a pártalapszervezetek tömegpoli­tikai munkájáról szeretnék szólni, amely jelentős mértékben hozzá­járult a sikereinkhez. Az utóbbi években az agitációs és tömegpolitikai munkát a hagyo­mányos formák gazdagítása és az új módszerek keresése jellemez­te. Alapszervezeteink úgy irányí­tották és végezték az agitációs munkát, hogy az cselekvésre, tet­tekre ösztönözzön, mélyítse az emberekben - elsősorban a párt­tagokban - a felelősség tudatát. Örvendetes, hogy javult a kommu­nisták agitációs tevékenysége. Si­került munkatársaikat a párt politi­kájának megvalósítására mozgó­sítani. Példáként Dikeja Michal elvtársat, a hideghengermű veze­tő dolgozóját említhetem, aki az újítók bevonásával számos mű­szaki jellegű változtatást javasolt a termelésben. Hasonlóan érté­keljük Michal Blanár munkáját az 1. sz. Acélöntődében, aki a kollek­tíváját a minőségi követelmények betartására és a terv teljesítésére neveli. önmagában az a tény, hogy a Vasmű a hasonló termékek leg­nagyobb gyártója az országban, amely termékeinek több mint 30 százalékát a külföldi piacon érté­kesíti, a minőségi és a hatékony- sági követelmények fokozottabb betartására kényszerít bennünket. A párt stratégiai irányvonalának gyakorlati megvalósításában rendkívüli szerepük van a komplex racionalizációs brigádoknak. Szer­vezésükre, támogatásukra mind a vállalati pártbizottság, mind pedig a társadalmi szervezetek ré­széről külön figyelmet fordítunk. A tapasztalatok egyértelműen iga­zolták, ha helyesen irányítjuk te­Ma emlékezünk meg azokról a hatvanöt év előtti tragikus ese­ményekről, amelyek a szabadság­ra és önállóságra vágyó cseh és szlovák népet jogos történelmi tö­rekvéseinek fokozatos megvalósí­tására késztették. A Nagy Október dicső példája már 1918 elején harcra serkentet­te az osztrák-magyar monarchia népeit. Megelégelték a nemzetek börtöne - a monarchia - uralmát, s az egyre több emberéletet és lemondást követelő háborút. Elke­seredésüket, türelmetlenségüket 1918 tavaszán sokk helyütt, egyre gyakrabban megismétlődő sztráj­kokkal juttatták kifejezésre. így például Sumperk környékén a tex­tilmunkások, Slanýban a bányá­szok, Plzeňben a vasutasok, Dé- čínben pedig már a fegyvergyár munkásai is abbahagyták a mun­kát. Áprilisban Eszak-Cseh­országtól keletre, egészen Ostra- váig, majd Szlovákiáig terjedt a sztrájkhullám. Ennyivel azonban nem érték be a nyugodt, békés életre és munká­ra vágyó néptömegek. A sztrájko­kat utcai tüntetések, nyílt összetű­zések követték, és tekintettel az egész országban dúló éhínségre, az üzletek és raktárak fosztogatá­sa sem ment ritkaságszámba. A zavargásokat a katonaság és a csendőrség nem nézte tétlenül. Beavatkozásának következmé­nyei tragikusak voltak: vér áztatta az utcák köveit, a halottak és a se­besültek vére... Köztudott, hogy a szomorú ese­mények természetes következmé­nyei voltak a háborúnak, a nyo­vékenységüket, ez a jó eredmény­ben mutatkozik meg elsősorban. Mindamellett arra törekszünk, hogy politikailag és szakmailag egyaránt fejlett kommunisták állja­nak a brigádok élén, olyan embe­rek, akik a kollektívákban nagy tiszteletnek örvendenek. Ebből az elgondolásból esett a választá­sunk a hideghengerműben On- dáš, a meleghengerműben Király, az energetikai üzemben pedig Meliš elvtársra. A racionalizációs brigádok tag­jai a mérnökökkel és az élenjáró munkásokkal egyetértésben a megrendelők igényeihez igazod­va valósítják meg a gyártmányfel­újítást. Az eredmény? Eddig a ter­vezett 30 feladatból 17-et oldottak meg sikeresen. Új termékeink, az E 390, az E 460, az E 490 típusú és a többi pléh például a műszaki­lag fejlett gyártmányok között fog­lalnak helyet. Legjelentősebb ezek közül az E 490 típusú, a 815-ös TATRA tehergépkocsi gyártásá­hoz szükséges pléh, melynek al­kalmazásával 385 kilogrammal si­került a gyártóknak csökkenteniük a gépkocsi önsúlyát. Pártmunkánk szerves része­ként kezeljük a műszaki ismeretek gyakorlati átültetését is. Azon va­gyunk, hogy a jó módszereket ne csak az előkészítés folyamatában, hanem a termelés valamennyi szakaszán késedelem nélkül al­kalmazzák. Ezen a téren is kedve­zőek az eredmények: az utóbbi években több mint 100 korszerű­sítést hajtottunk végre a válla­latnál. Munka a minőségi kabinetben Erőfeszítéseink egyik jelentős sikere, hogy a Vasműben egyre gyarapszik azon kollektívák szá­ma, amelyek alkotó módon viszo­nyulnak a feladataik teljesítésé­hez. S ez részint annak köszönhe­tő, hogy létrehoztuk a minőség kabinetjét, ahol egyúttal kedvező feltételeket teremtettünk mind a politikai agitáció, mind a kezde­ményezések kibontakoztatására. Az intézmény rövid fennállása óta a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság, a CSSZBSZ vál­lalati szervezetei, avasmű műsza­ki-fejlesztési osztálya, valamint a kísérleti- és kutatóintézet hatha­tós közreműködésével - 14 nagy­szabású akciót szervezett. Több olyan tanácskozáson vettek részt a megrendelő gazdasági szerve­mornak, a nélkülözésnek és - a fútóanyág hiányában - a kö­zelgő téltől való rettegésnek. Ab­ban az évben ugyanis rossz volt a termés. A boltok előtt órákon át várakozó tömegek - a liszt és burgonya fejadag helyett - kény­telenek voltak némi répával beér­ni. A hús és a zöldség végleg eltűnt a pultokról.- Meddig tarthat ez még? Mi lesz, ha fűtőanyag nélkül mara­dunk a télen? - kérdezgette egy­mástól a már-már reményét vesz­tett lakosság. Elhatalmasodott raj­ta a kilátástalanság kínzó érzése, céltalannak látta a szenvedést, a gyűlölt monarchia érdekeiért ho­zott áldozatot. Ezért követelte egyre gyakrabban, egyre nyoma­tékosabban a háború befejeztét. A munkásmozgalom vezetői közül sokan mutattak rá akkoriban a probléma megoldásához vezető egyetlen járható útra: békét, a nemzetek önrendelkezési jogát követelték. A Nagy Október útmu­tatása tehát fokozatosan vált a szenvedő, elnyomott dolgozók millióinak a programjává. Ez a forradalmi hangulat a handlovai proletariátus körében 1918 nyarán érte el tetőpontját. A tűrhetetlen életkörülmények és munkafeltételek közepette élő bá­nyászcsaládok végleges megol­dásra törekedve, erélyes követel­ményekkel léptek fel. És mivel az éhség és a nyomor őket sem ke­rülte el, a férfiakat a front veszélye is fenyegette, a bányászfeleségek cselekvésre határozták el magu­kat. Az 1918. július 22-én lezajlott zetek képviselői, amelyen közvet­lenül előterjeszthették javaslatai­kat és igényeiket a megrendelt gyártmányok minőségi kivitelezé­sével kapcsolatban. A Mladá Bo- leslav-i Gépkocsigyár szakem­berei arra kérték a kabinet munka­társait, hogy tovább javítsák a hengerelt áru minőségét. Jogos kérésük meghallgatásra talált, en­nek köszönhető, hogy a karosszé­ria készítéséhez használt pléhek minőségét érintő kifogások száma 1982-ben 1,08-ról 0,54 százalékra csökkent. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a tízszeres tételű pléhszállítmányból csak alig öt da­rab minősége kifogásolható. Aktivitásra serkentő agitáció Vállalatunk céljai - egyebek közt a minőségi és a hatékonysági követelmények is - szervesen kapcsolódnak a vállalati pártbi­zottság, valamint az alapszerve­zetek tömegpolitikai és agitációs munkatervéhez. A hatékonyság növelése, a gyártmányok minősé­gének javítása, a műszaki szerve­zés fontos politikai feladatot jelent számunkra. Ezért nemcsak akkor agitálunk, ha valahol akadozik a munka. A tömegpropaganda és az agitáció elválaszthatatlanul kö­tődik a pártalapszervezetek életé­hez oly módon, hogy a felvetődő kérdésekre a kommunisták mindig konkrét - cselekvéshez is irányt mutató - válaszokat adnak. Mozgósító erejűek a tervteljesí- tésröl, a munkaverseny állását, és az élenjáró, illetve az újítók telje­sítményeinek népszerűsítését szemléltető transzparensek, faliúj­ságok is. Vállalati pártbizottsá­gunknak mégis az a véleménye, hogy az egyes gyárrészlegeken tovább kell tökéletesíteni mind az agitáció, mind a tömegpolitikai munka rendszerét, a bevált formá­kat az illetékes munkahely problé­máihoz kell igazítani. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy agitátoraink - jólle­het politikai fejlettségükhöz és szakmai felkészültségükhöz nem férhet kétség - szüntelenül töre­kedjenek az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolására. Elért eredményeink mellett van tehát gondunk is bőven, hogy a párt szavát eljuttassuk a Vasmű kollek­tíváihoz, minden dolgozójához. ALADÁR PÔENÁK, a Vasmű vállalati párt- bizottságának alelnöke tüntetésen mindenekelőtt az élel­miszer-fejadagok haladéktalan ki­adását követelték. Mondanunk sem kell, hogy az összetűzés színhelyére vezényelt katonák és csendőrök nem bántak velük kesztyűs kézzel. Ketten közülük: V. Ladová és M. Kršková az éle­tükkel fizettek, heten pedig súlyo­san megsebesültek. A durva, kíméletlen beavatko­zásra a bányászok - ezerhárom­száznál is többen voltak - ismét sztrájkkal válaszoltak. Az élelmi­szereken kívül az asszonyok a ha­lottakért, illetve a sebesültekért fe­lelős bűnösök szigorú megbünte­tését követelték. A sztrájk során a dolgozóknak a fegyveres erők­kel - 30 csendőrrel és 378 katoná­val - történt összecsapása A. Os- vald, O. Majerník bányász halálá­val s további tíz bányász súlyos sebesülésével végződött. A bányászok szolidaritásáról ta­núskodik, hogy egy emberként tartottak ki elhatározásuk mellett. 1918. július 24-én munkába léptek ugyan, ám kikötötték, hogy javul­nia kell az élelmiszerellátásnak és a sztrájkban való részvételért sen­ki sem vonható felelősségre. A handlovai proletariátusnak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom példájára sugalmazott har­cát az akkori idők egyik legerélye­sebb és legjelentősebb tiltakozá­saként tartjuk nyilván. Nem csoda, hogy az egész országban élénk visszhangra talált és siettette a történelmi eseményeket, a mo­narchia bukását. KARDOS MÁRTA MINDENÜTT elsőrendű feladat a gyors és jó minőségű gabonabe­takarítás, a munkaerők és a gépek leggazdaságosabb kihasználá­sával. Erre gondoltak a Havličkuv Brod-i járási pártbizottság elnök­ségének tagjai is, akik az aratás­sal kapcsolatos szervezési és tö­megpolitikai munka legfontosabb feladatait tárgyalták meg. Az elfo­gadott politikai-szervezési intéz­kedések arról tanúskodnak, hogy a kenyér biztosítását napjaink egyik legfontosabb feladatának tartják, s hogy ezzel kapcsolatban a tavalyi tapasztalatokat is fel­használják. Például a jutalmak és prémiumok rendezésével elérték a kellő hatást. Tavasszal javult a föld előkészítésének minősége, a munkaszervezés és a munkaidő kihasználása. A Havliókűv Brod-i járás földterü­letének 53 százalékáról kb. 133 000 tonna gabonát kell beta­karítani. Felmerül a kérdés, hol raktározzák el a termést? A szö­vetkezetek és állami gazdaságok többek között azzal oldják meg a kérdést, hogy a gabonát azokba a járásokba szállítják, ahol jobbak a raktározási feltételek. A járási pártbizottság elnöksége feladatul adta a mezőgazdasági üzemek­nek, hogy a patronáló vállalatokkal együttműködve fejezzék be a gé­pek felkészítését az aratásra. Az elfogadott intézkedések leg­fontosabb célja, hogy idejében és veszteség nélkül kerüljön a ga­bona a magtárakba. A szalmát is egy héten belül le kell takarítani a földről, hogy megkezdhessék a másodvetést, és hogy megte­remtsék a szükséges feltételeket az őszi munkák folyamatos végzé­séhez. A járási pártbizottság elnöksé­ge konkrét feladatokkal bízta meg a vezető politikai és gazdasági tisztségviselőket. Nem feledkezett meg a közbiztonsági testület járási parancsnokságáról sem. Az el­nökség a párt alapszervezeteihez fordult, és felkérte őket, hogy vál­janak a mezőgadasági üzemek­ben az aratás poltikai-irányítójává és szervezőjévé. A járási pártbizottság az alap­szervezeteknek e munkájához ha­tékony támogatást nyújt. Az idén először politikai és gazdasági tisztségviselőkből álló csoportot küldtek a rosszul gazdálkodó üze­mekbe. A pártalapszervezetek bi­zottságai ugyanis nem mindenütt rendelkeznek elég erővel és ta­pasztalattal ahhoz, hogy érvényre juttassák a felsőbb pártszervek határozatait. A gazdasági vezetők nem mindenütt tartják szem előtt a politikai nevelő munkát. A CSOPORT TAGJAINAK ki­választása a pártalapszervezetek­ben egységes koncepció szerint történt. Fő feladatuk volt: biztosít­sák, hogy minden efsz-elnök és állami gazdasági igazgató a párt- bizottság elé terjessze az aratás részletes tervét. A tervben fel kel­lett tüntetni az egyes feladatok teljesítéséért felelős személyt, a szocialista munkaverseny elvei­nek pontosítását és az anyagi ér­dekeltséget, valamint a konkrét szociális és munkafeltételeket. Ar­ról volt szó, hogy a pártszervezet ismerje az aratásban résztvevő embereket, munkafeladataikat. A járási pártbizottság elnöksé­ge nem elégedett meg azzal, hogy a bizottságok csak megvitassák és jóváhagyják a gazdasági veze­tőség munkatervét. Feladatul ad­ta, hogy a tervet az üzemi pártbi­zottság és a pártalapszervezetek együttes ülésén vitassák meg a falusi pártszervezetekkel. Eze­ken részt vettek a hnb vezetői és a mezőgazdasági üzemek gazda­sági vezető is. A közös tanácskozás eredmé­nyes volt. Megszülettek a feltéte­lek az egyes falvak munkájának összehangolásához. Főleg a falu­si pártszervezet tisztségviselői üd­vözölték ezt az új munkaformát és azt nagyon hasznosnak minősí­tették. Karéi Domša, a járási pártbi­zottság dolgozója az egyik ilyen tanácskozásról a következőket mondta: magas színvonalú volt. Valamennyi résztvevő felelősség- teljesen közelítette meg a mező- gazdasági üzem pártszervezete határozatainak teljesítését. Bíráló megjegyzések is elhangzottak a pótalakatrészekkel kapcsolat­ban. Amint megállapították, a szükséges alkatrészek besze­rezhetők, de milyen áron? A szol­gáltatások minőségének javításá­val jelentős pénzösszegeket le­hetne megtakarítani. Marie Viktorová, a járási pártbi­zottság munkatársa a szemléltető anyagok előkészítésével volt megbízva. Amint elmondta, a járá­si pártszervezet szeretné, ha a gazdasági propaganda és agitá­ció az idén, a tavalyinál magasabb színvonalú lenne. Szükséges, hogy a rendszeresen kiadott anyagokból az emberek megtud­ják, ki érte el a legjobb eredmé­nyeket és ki okozta a legtöbb kárt. A faliújságokat úgy állítják össze, hogy azok valóban a legfőbb fel­adatokra mozgósítsanak, egyebek között a munkaerő gazdaságo­sabb kihasználására irányítsák a fő figyelmet. A járási pártbizottság tudatosít­ja, hogy az idei aratás sikere első­sorban az emberektől függ. A cél, hogy minden párttagot és párton- kívülit folyamatosan tájékoztassa­nak az aratás menetéről, az eset­leges felmerülő problémákról, hogy azokat közösen, idejében megoldhassák. AZ ARATÁST minden üzem­ben három tisztségviselő kíséri majd figyelemmel: a pártalapszer­vezet elnöke, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke és a gazdasági vezetőség egyik tagja. Ök rend­szerint még a hét vége előtt érté­kelik az eredményeket, hogy még a két szabadnap előtt felvázolhas­sák a helyzetet. Ez a két nap csak a naptár szerint jelent pihenést. Az aratás idején a mezőgazdasági dolgozók ekkor is megfeszített munkát végeznek. KAREL ŠEBEK A 65 év előtti tragikus események emlékére A HANDLOVAI BÁNYÁSZSZTRÁJK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom