Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-18 / 167. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1983. VII. 18. „Itt a száztizes, hallgatom, kapcsolok...“ Példásan szervezett aratás a Galántai Állami Gazdaságban A napsugarak már régen feloszlatták a hajnali ködöt, s most már a borsót cséplő kombájnok porfelhője terjed az 59 hektáros Tereza parcella fölött. A Galántai Állami Gazdaság vezetői tizenfőpróbának bizonyult. Őszi búzát 1570, tavaszi árpát pedig 716 hektáron termesztettek. Ha figyelembe vesszük, hogy a búzát 35, az árpát pedig 12 parcelláról kell be-‘ takarítani, csak elismeréssel szólAz aratás technikai eszközei az elmúlt napokban a Galántai Állami Gazdaság gabonaföldjeit is elözönlötték négy kombájnt állítottak ebbe a munkába, hogy mielőbb betakarítsák ezt az értékes terményt, mert a közeli gabonatáblák is kaszára várnak. A Galántai Járási Mezőgazda- sági Igazgatósághoz tartozó vállalatoknak az idén csaknem 26 000 hektárról kell betakarítaniuk a sűrűn vetett gabonaféléket. Az őszi árpát 665 hektárról már június végén learatták, s az egész területet bevetették tarlókeverékekkel. Ez is azt bizonyítja, hogy az idei aratásra jól felkészültek. Persze, itt van még a borsó, amely minden évben egyidőben érik a gabonafélékkel. Az aratáshoz 310 kombájn áll a rendelkezésükre, ebből 170 a kooperációs együttműködés keretében, tehát műszaki szempontból nem merülhetnek fel nagyobb problémák a gabonafélék jó minőségű és minimális veszteségű betakarításában. Ezért az idei járási szocialista munkaversenyt is elsősorban a veszteségmentes betakarításra irányították. Az 5522 hektáros állami gazdaság főagronómusa, Jaroslav Gál mérnök szintén a határt járja, lelki- ismeretesen ellenőrzi a munkák menetét. A Tereza parcellánál is megállt, ahol a gépjavítók az egyik meghibásodott kombájn gyors kijavításán fáradoztak. Ekkor már szinte elviselhetetlen volt a hőség, amit még a kombájnok által felkavart por is tetőzött, rátapadva a kombájnosok izzadó testére.- Csak hadd perzseljen most az a nap, hiszen nagyon sietős a dolgunk, habár földjeinken már igen jelentős a vízhiány - jegyzi meg Gál mérnök, a szokatlanul meleg időjárásra utalva, aminek következtében számos parcellán szinte egyszerre ért be a gabona. Ebben az állami gazdaságban az idén 2477. hektáron termesztettek sűrűn vetett gabonaféléket. Az őszi árpát 185 hektárról még június huszonötödiké előtt learatták. Ez a munka, mint emlegetik, jó Gustav Dobiš vállalati ellenőr a szemveszteséget vizsgáló fiatalok munkáját irányítja (A szerző felvételei) hatánk az aratást szervező dolgozók munkájáról. A növényzet szépen kifejlődött, jó hozam ígérkezik, de konkrétabb eredményekről még nem nyilatkoznak az illetékes vezetők. A Kosútka fajta sötétebb színe már az első pillantásra elárulja, hogy érettebb az aratásra, mint a mellette levő Vala. A kilenc kom- bájnost, közöttük Marián Pavlovi- čot, Jaroslav Bittót, Szabó Zoltánt és Miroslav Ďurkovičot először a Kosútka aratásával bízták meg. Az aratást irányító szakembereknek, Jaroslav Gál mérnöknek, Jaroslav Serenčéš mérnöknek, a sered'i részleg agronómusának, Pavol Kováč gépesítönek, valamint Mikuláš Budin gépesítönek az volt a véleményük, hogy a Vala búza aratásával egy-két napot még várni kell. A kombájnosok örömmel láttak munkához, habár a nagy forróság és a felkavart porfelhő alaposan próbára tette az aratás minden dolgozóját. Idejében megérkeztek ide a szemveszteséget ellenőrző fiatalok is Gustáv Dobiš vállalati ellenőr vezetésével, s a kicsépelt gabonát szállító gépkocsivezetők, Milan Javor, Szabó József, Lanz István és Ferenc Mihály is felsorakoztak, hogy mielőbb eljuttassák a termést a felvásárló vállalat magtárába. Itt a gyakorlatban figyelhettük meg, hogy milyen az aratási technika csoportos bevetése. A kicsépelt szalmát nyolc rendfelszedő kocsival gyűjtötték össze, közvetlenül a kombájnok nyomában haladva. A traktorosok, közöttük PaAz aratási bizottság tagjai Jaroslav Gál mérnök vezetésével a Vala búza érettségi állapotát vizsgálják. Csendes beszélgetésünket a rövidhullámú adó-vevő készülék tipikus ,,ti-tá, ti-tá“ jelzése szakította félbe. „Itt a száztizes, kapcsolok“ jelentkezik Gál mérnök a fülhallgatóba. „Itt a hetvenötös, a Vala búzafajta érettségét értékeljük az Alsó árok parcellán, jó lenne, ha ide tudna jönni“ hallatszik a készülékből. „Itt a száztizes, értettem, máris ott leszünk, kapcsolok“ fejezte be a rövid beszélgetést Gál mérnök, s miután néhány utasítást adott a borsó betakarítását irányító csoportvezetőnek, autóba ültünk, s az őszi búza egyik 172 hektáros táblájához hajtottunk, amely a sered'i részleghez tartozik. Ebben az állami gazdaságban minden évben, immár hagyományosan, aratási bizottság irányítja a nyári betakarítási munkákat. A bizottság tagjai naponta tanácskoznak, rugalmasan intézkednek, s a munkákat pontosan az egyes parcellák állapota, vagyis az egyes fajták érési sorrendje szerint szervezik, összesen 23 gabonakombájnnal rendelkeznek, s ezek között néhány E-516-os gép is akad. A hagyományos kooperáló vállalatokból is érkezett segítség, konkrétan a Hustopeőei Efsz-ből, a Jindrichűv Hradec-i GTÁ-ról, valamint a Galántai Gép- és Traktorállomás kombájnosai is részt vesznek az aratásban. Az őszi búza aratását az elsőként kezdték a járásban. Ezzel párhuzamosan haladt a borsó betakarítása is három parcelláról, ahonnan a kombájnokat még látogatásunk napján átcsoportosították az Alsó árok-i parcellára, a Kosútka és a Vala búza aratására. vol Krčmár, Lanz Antal, Jozef Ta- baček, Ján Koniarik, és Farkas Gyula ügyesen mozogtak kocsijaikkal a tarlón, kerülgették a kombájnokat, s az összegyűjtött szalmát a parcella szélére hordták. Itt Ján Kamenár és Ján Hruška, a rakodógépek kezelői alaposan ellátták munkával a kazalozókat, Gáli Jánost, Kiss Ferencet és Mészáros Pétert. Indokolt is volt a gyors sürgés-forgás, mert amint megtudtuk, a gazdaságban 2471 hektáron tervezik elvégezni a tarlóhántást, s ebből 550 hektárt tarlókeverékekkel vetnek be. Ehhez pedig azok a parcellák felelnek meg a legjobban, amelyekről leg- hamarább kerül le a termés. Az aratók ütemes munkáját szemlélve újból feltettem a kérdést a főagronómusnak, hogy véleménye szerint milyen hozam várható az idén, hiszen így látszatra a táblák elég jó állapotban vannak.- Az igazat megvallva ez nem egyszerű kérdés - válaszolta Gál mérnök. - A sűrűn vetett gabonafélékből 5,32 tonnás átlagos hektárhozamot terveztünk, de bízok benne, hogy elérjük az 5,5 tonnát. Az idei év nem volt olyan kedvező, mint az 1980-as, amikor a körülmények úgy alakultak, ahogy szerettük volna. Volt például egy 92 hektáros homokos talajú parcellánk, ahol őszi árpából 7 tonnás hektárhozamot értünk el. Akkor az átlagos hektárhozam vállalati viszonylatban megközelítette a 6 tonnás szintet. Beszélgetésünket azonban újból félbeszakította az adó-vevő készülék jelzése. „Ti-tá, ti tá, itt a hetvenötös, hívom a száztizest!“ Itt a száztizes, hallgatom, kapcsolok,“... JOZEF SLUKA Beteg babák, rossz autók A bratislavai Služba Ipari A kislány félénken lépett be az ajtón, a fehérköpenyes néni láttán még jobban magához szorította kis betegét. Csak az anyuka biztatására lépett közelebb az asztalhoz. Anna Dušková megszokta már ezt a képet, kedvesen kérdezte a babáját szorosan átölelő kislányt, mi történt a dalolós babával Ebbe a rendelőbe ugyanis az anyukák nem gyermekük betegsége miatt járnak, akkor jönnek ide, ha apróságuk kedvenc babája nem énekel, nem rakja kellőképpen a lábát, esetleg a keze hiányzik, vagy éppen a feje szakadt ki nyakastul. A fehérköpenyes néni aztán megnyugtatta a kislányt: néhány nap, s meggyógyítják a babát, eljöhet érte. Megbékélve távozik a kislány, Anna Dušková pedig mosolyogva felénk fordul:- Megszerettem ezt a munkát, nagyon aranyosak a gyerekek. Szinte hihetetlen, mennyire ragaszkodnak játékaikhoz. S az az öröm, amikor gyógyultan visszakapják ... Aztán betessékel a játékok birodalmába. A keskeny folyosón polcokon fekszenek az elromlott és a már kijavított babák. A műhelyben pedig folyik a munka. Egy hatalmas mackót tett épp az asztalára Zita Martincová, hogy a leszakadt fejét visszavarrja. Ezt is szívesen csinálja, de a babákat jobban szereti.- Pincérnőnek tanultam ki fiatalkoromban, de a kézimunkázás, a festés, a szerelés mindig érdekelt. Véletlenül kerültem a Služba Ipari Szövetkezetbe hat évvel ezelőtt, s nagy örömmel végzem ezt a munkát - mondotta. Ügyesen teszi helyre a baba kezét, lábát, kijavítja a helyenként lekopott festéket, s azok a frizurák, melyeket a babáknak csinál, bizony olyanok, mintha fodrász készítette volna.- Egy időben kaptunk parókákat is, de most már azokat is hasonlóképp nehéz beszereznünk, mint a többi alkatrészt - mondotta. - A príbrami Hamiro vállalattól kapjuk a kellékeket, de nagyon sokan hoznak külföldi babákat, melyekhez nincs alkatrész, s olyankor bizony nehéz a dolgunk. Nemrég például egy japán gyártmányú, igen bonyolult szerkezetű, táncoló babát javított meg. A beszélő babákba szerelt kis gramofont viszont a szomszédasztalnál „játszogató“ František Bruna- uer javítja. Épp egy csilingelő mozdony szerelésébe merült bele, mikor hozzá léptünk.- Ezt nem is a gyerek rontotta el ennyire, bizonyára az ügyeskedő apuka akarta mozgásba hozni, szétszedte, de összerakni már ne*m tudta - mutatott a kis szerelSzövetkezet szolgáltatása vényre. - Sokkal könnyebb lenne a gyerekek elrontott játékait helyrehozni, ha a felnőttek nem nyúlnának hozzájuk. Az elektromos és a mechanikus játékokat egyaránt megjavítja.- Úgy érezzük, megrendelőink elégedettek szolgáltatásainkkal, még egyetlen reklamációt sem kaptunk, de köszönőlevelet annál többet Ennek nagyon örülünk- mondotta Anna Dušková. Újabb látogató érkezett, egy fiatalember, kezében papírzsákkal. Észrevette csodálkozásunkat, mindjárt magyarázni kezdte:- A myjavai Kodreta üzemben, ahol dolgozom, megtudták a kolléganőim, hogy itt Bratislavában javítják a babákat, összegyűjtötték kislányaik félkezes, féllábas kedvenceit, s megkértek, hozzam el ide. A következő héten újra jövök a fővárosba, akkorra készen lesznek? - kérdezte.- Természetesen - válaszolta Anna asszony, s miután távozott a fiatalember, még hozzátette:- Zita néni olyan lelkesen dolgozik, hogy ha itt nem győzi, haza is visz munkát, s így négy-öt nap alatt, néha korábban is kész a javítással. De nemcsak a szlovák főváros lakói használhatják ki a Služba Ipari Szövetkezet petržalkai Foster utca 5 szám alatt lévő szolgáltatását, bárhonnan postán elküldhetik címünkre a meghibásodott játékot, melyet ők a javítás után, utánvéttel küldenek vissza a megrendelőknek. Ugyanez vonatkozik a horgász- felszerelésekre is, melyeket a szomszédos műhelyben nagy hozzáértéssel javít Štefan Bosko- vič. Nem is csoda, hisz évek óta rendszeresen jár horgászni a feleségével együtt, s megérti, milyen bosszúság, ha a felszerelés meghibásodik.- 1960-ban a lakosság igénye alapján vezettük be a fővárosban a játékjavítást - mondotta Ján Coma j, a szövetkezet egyik vezetője.- Akkor csupán begyűjtőnk volt, bedolgozóink otthon javították a hibás játékokat. Később létesítettünk egy műhelyt, s nagyon örülünk, hogy ma már az új városrészben jó körülmények közt végezhetik munkájukat. A városban az említetteken kívül még két helyen van begyűjtő, nemrég pedig Skalicán is nyitottak egyet. Igaz ugyan, hogy a szövetkezet a következő évi terve 60 millió korona bevételt irányoz elő s ebből csupán 100 000 esik a játékjavításra, mégis szívesen csinálják. Nagy türelemmel, szakértelemmel és szeretettel újítják fel, teszik újra üzemképessé apróságaink kedvenc játékait. DEÁK TERÉZ Talajmelegítés geotermikus energiával Az Ógyallai (Hurbanovo) Zöldségkutató és Nemesítő Intézethez tartozó Szenckirályfai (Král’o- vá pri Senci) nemesítőállomás fóliasátrában a geotermikus energiával való talajmelegítéssel kapcsolatban végzett kísérletek előzetes eredményei azt mutatják, hogy ily módon 21 nappal előbbre lehet hozni a tenyészidőt a fóliasátrak alatt szokásos módon folytatott termesztéshez egy-két hónappal a mezei termesztéshez viszonyítva. Az a tény is fontos, hogy az így gondozott növények 15 százalékkal nagyobbak, mint a klasszikus eljárással neveltek. A geotermikus energiával fűtött fóliasátrakban termesztett paprika, paradicsom, uborka, burgonya azt mutatja, hogy kiválóak a korai zöldség termesztésének távlati lehetőségei Szlovákia délnyugati részén. Az átlagoshoz képest még inkább előre lehet hozni a tenyészidőt a geotermikus források felhasználása útján az északi területeken. Az említett kísérlet része annak a kutatómunkának, amelyet az intézet a hulladékhő hasznosítása terén végez. A legnagyobb figyelmet a geotermikus fúrások, az energiatermelő és az iparvállalatok hulladékhőjének hasznosítására fordítják. A Králövá pri Senci-i 1,45 hektáros kísérleti telekből eddig 10 ár fólia, s ebből 7,2 ár területet már geotermikus úton fűtenek. Az előre kidolgozott terv alapján 400-500 milliméter távolságban, s ugyanekkora mélységben 32 és 63 milliméter átmérőjű hővezető csövezetet helyeztek a talajba, amelyet a mezőgazdasági célokra eddig nem használt geotermikus forrásra kapcsolnak. E forrás vízbősége 13 liter másodpercenként, a víz hőmérséklete 52 fok. Február óta, amikor a geotermikus fűtést megkezdték, a fűtött és a nem fűtött talaj hőmérséklete között átlag 15 fok volt a különbség. A kísérleteket várhatóan 1985 végén fejezik be. Az eredmények kiértékelése után a tapasztalatokat másutt is felhasználhatják, hiszen jelenleg csak a nyugat-szlovákiai kerületben több mint húsz kiadós geotermikus forrásról tudnak. A szakemberek becslése szerint 1985 után a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói több mint 100 hektárt fűthet- nek az említett módszerrel. Tekintettel arra, hogy mezőgazdaságunk a jövőben sem kap energia- többletet korai zöldség termesztésére, a geotermikus és a napenergia optimális hasznosítása az egyedüli reális perspektíva. (ČSTK)
