Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-18 / 167. szám, hétfő
„Már minálunk learatták a búzát...“ ^ kibontja virágait. . . . VsO Gyermekek játszanak, táncolnak. Egy szakember mondta a zselizi (Želiezovce) országos népművészeti fesztivál után:- Nem tudom hogyan érik el ezt a hatást, de az amit a gortvai Barkóca hozott a gyermektánc- csoportok versenyében, egyedülálló. Persze volt, aki ellenkező véleményének adott hangot. A gyermekek lelkivilágát gazdagító művészet-pedagógiai munkáról könyvtárnyi irodalmat írtak eddig is, s hosszú napokig tartana az erről lefolytatandó vita. Pedagógiai gyakorlat és elmélet talál egymásra, és ütközik meg bennük. Egy azonban minden kipróbált gyakorlat, minden laboratóriumban kitalált elmélet fölött áll: jellegüket minden esetben a játszó, táncoló gyerekek lelkivilága határozza meg. ,,A gyermek - írja Kodály Zoltán- mint egész fejlődésében, dalában is újra átéli az ember őskorát. Ezért kezdi zenei életét a primitív ismétlő formával." A gortvaiak táncában fellelhetők azok az archaikus elemek, amelyekből a hagyományos népi gyermekjátékok táncok, felépültek: szöveg, ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény. Műsorukat látva szembetűnő, hogy nem szabályos, nem felnót- teskedő a táncuk. Olyan folklór anyagot stilizált színpadra Tóbisz Ferenc és Aleva Gyula, amely a felnőttek világát idézi ugyan, de megmaradt benne a gyermeki naivitás, a felnőttek komoly táncaiban- „játékaiban“ - felfedezett humor. Tóbisz Ferenc tölcséralakú réztárggyal a kezében száll fel a vonatra. Naponta Rimaszombatból (Rimavská Sobota) utazik Gortvá- ba. Az állandósult utazások ideje alatt töpreng, tervez.- Már az új műsorunk foglalkoztat, s ehhez kellene egy régi, szarvból készült kanászkürt. A készülő koreográfia a pásztorkodás gyermekek végezte munkáját próbálja majd bemutatni. Amíg nem találunk kanászkürtöt, talán megteszi ez a motorvonatkürt is - mutatja a kifényesített hangtölcsért. A gortvai állomástól, amely a pelsóc-füleki (Plešivec-Fiľako- vo) vasútvonal közelmúltban megkettőződött vágányai mellett, amolyan békebeli bakterházként integet az elhaladó vonatoknak, másfél kilométeres út vezet az iskoláig. A falu alig mozdul. Az ingázók elmentek a hajnali buszokkal, vonatokkal - Fülek, Rimaszombat gyáraiba. A szövetkezetben dolgozók pedig már a földeken vagy az istállókban teszik a dolgukat. A közvetlen látvány, benyomás képei alatt felidézem az erre járó bratislavai gyorsvonatok ablakából látott, sok tekintetben illuzórikus képet. A fák alá, a házak köré csak képzelt emberi alakokat láthat a vonatból szemlélődő idegen. Az éles kontúrokat rajzoló alkonyi fény nem azonos a reggeli fehérséggel. Az rózsaszínbe hajló illúziót kelt, ez tiszta képet rajzol. Két mondatba sűrítve vázolom ezt a benyomásomat Tóbisz Ferencnek.- A megismerés évek függvénye - reagál a fiatal pedagógus.- Segíti ezt a közös munka, de mégoly erőteljes igyekezet sem lehet eredményes, ha mindez egyoldalú.- így érzi ezt az együttessel kapcsolatban is?- Részben. Rendkívüli szerencsém van, hogy Aleva Gyula, az igazgatóm, maga is néprajzi gyűjtéssel foglalkozik. Az ó ösztönzésére kezdtem el annak idején a foglalkozásokat. Szégyenkezés nélkül bevallom, hogy giccses dolgot csináltam, egy rettenetesen túlstilizált huszártáncot. De erről csak ennyit.- És a gyerekek, a szülők?- Lényegében a gyerekek a meghatározói ennek a munkának. Minden más körülmény, lendítő vagy fékező, mellékes. Értük érdemes dolgozni, örömükért megéri fáradozni. Az iskola elé érve egy másik illúzió foszlik szerte. A kisiskolák két óriási tantermet, egyetlen tanári szobát rejtegető, ötven-hat- vanéves épületei helyett, itt még a nyakló nélküli iskolaközpontosítások előtt a hetvenes években felépített iskolát látok. Négy tanterem, szertárak, tornaterem, tanítói lakás. A valamikori állami tervekben ilyenek szerepeltek mintaiskolákként. Aleva Gyula, az igazgató másról is tájékoztat:- Egy épületben két iskola működik. A magyar és a szlovák tanítási nyelvű, mindegyik önálló igazgatás alatt. Ez a tény meghatározza a gyermektáncegyüttes munkáját is. Tagjai magyar és szlovák gyerekek, s nem véletlen, hogy nálunk az internacionalista nevelés nem csupán szólam. A leg- oldottabb, legöszintébb pillanatokban kerülnek közel egymáshoz, értik és tanulják meg egymás nyelvét. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az itt élők történelmi változások formálta sorsa, más dimenziókba kerül ebben az iskolában. Az iskolaigazgató családjában is szép példát találtam erre. Felesége a szlovák iskola igazgatója, kislányuk idén fejezte be az első osztályt a magyar tanítási nyelvű iskolában. A gátlások, a görcsök feloldása másképp aligha képzelhető el. A faluban és a környező puszták világában otthont talált szlovákok, az itt élő magyarok gyermekeit tanítja ez a pedagó- gus-házaspár; egymás tiszteletére, nyelvének és kultúrájának megbecsülésére, a közös haza szeretetére.- Idén már nemcsak a magyar folklórból merítettünk. Mint a zselizi népművészeti fesztivál egyik győztes csoportja részt vettünk a prešovi országos seregszemlén, ahol beneveztünk a versenybe. Ott kötelező volt a szlovák anyag bemutatása. x A tornaterem megtelik zsibongó, hancúrozó gyerekekkel. A próba előtti felszabadult játék szinte bevezetője a minden oldottsága ellenére is komoly játéknak. A közelgő szünidő már a gyermekek hangulatát is fokozza. Szófoszlányokból, beszédtöredékekből vélem kihallani, mit csinálnak majd, hová mennek a nyáron. A délután négykor kezdődő próba az iskolaévben minden héten kétszer ad, szinte egész napos elfoglaltságot Aleva Gyulának, Tóbisz Ferencnek és Éva Alevovának.- Figyelem! A magyar műsorral kezdünk - hangzik az utasítás az igazgató szájából. Ö a szigorúbb, szavai és a gyermekek reagálásából kiérződik, hogy tekintélye van. A lassan formálódó kört, a bágyadt tempóban induló tánc láttán Tóbisz Ferenc tereli vissza a társaságot: — Játszani kellene most is! Ne zavartassátok magatokat, s próbáljatok meg a játékra figyelni - kéri őket. Közvetlensége, másfajta kapcsolatot jelez. ... és kezdődik a tánc, a játék, szárnyal az ének, örömhullámok csapódnak a tornaterem falaihoz. x A palócok között is megkülönböztetett barkók lakta vidék egyik faluja Gortva. A pásztorkodás ősi mesterségét folytatták itt a magyarok, s ezzel a hagyományai érkeztek ide a pusztákra, a két háború között a gyetvai szlovákok. Gyermekeik táncaiban, játékaiban az ő és őseik népi kultúrája találkozik. Az együttes krónikájában ol- vashtó: ,,Csoportunkat nem csak mi alkotjuk: táncosok és vezetők, de mindazok, akik hozzájárultak műsorunk összeállításához, így a sikerhez is; az öreg nénik, bácsik, akik játszanak, énekelnek, táncolnak a kedvünkért, hogy azt megtanulhassuk; akik kialakítják és megerősítik bennünk a néptánc művészetének tiszteletét és megbecsülését. " DUSZA ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottsága a VI. Kodály-napok sikeres megvalósítása érdekében felhívja a kórusvezetők figyelmét, hogy 1984 júlnigsában Galán- tán, ismét megrendezi a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok országos versenyét. A kulturális szövetség művészeti osztályán nyilvántartott kórusok, a CSEMADOK járási bizottságai, a kerületi és a járási népművelési központok levélben kapják kézhez azt a felhívást, melynek kivonatát alább közöljük. A VI. Kodály-napokra és a vele párhuzamosan folyó minősítő versenyre (Koszorú-pályázatra) 1983. október 15-ig nevezhetnek be a kórusok a levélhez mellékelt és a CSEMADOK járási bizottságain beszerezhető jelentkezési lapon. A benevezés határidejét pontosan be kell tartani, ugyanis a kórusok számára sokszorosított kötelező és közösen előadandó kó- rusmúvek kottaanyagát csak a jelentkezési lap visszaküldése után kézbesítik. A Központi Ének-zenei Tanácsadó Testület, a CSEMADOK KB és a Bratislavai Népművelési Intézet módszertani testülete legutóbbi ülésén a következő kó- rusmúveket javasolta kötelező illetve közösen előadandó számként. I. Kötelező művek: a/a vegyeskarok részére - Kodály Zoltán: Köszöntő b/ a női vegyeskarok részére - Bartók Béla: Ne menj el c/ a férfikarok részére: Egyse' legény (népdalfeldolgozás) A dunamocsi (Moča) citeraze- nekart Komáromban (Komárno) ismertem meg. Kedélyt tápláló, szívet melengető népdalokat, népi dallamokat játszott szép, csendes odaadással, de duzzadó temperamentumtól fűtve a Szakszervezetek Háza előtt - a Jókai-napok második délutánján. A zenekar körül karéjt alkotó közönség az Ady-versekböl komponált Vívódás című lírai oratórium és A Kalevala 51. éneke kisszínpadi előadására várt. Míg az ipolysági (Šahy) József Attila Ifjúsági Színpad és a kassai (Košice) Szép Szó az épület mélyén próbálta az előadás egy-egy részletét, addig a duna- mocsiak az épület előtt, a könyvsátor és a parkszegély között muzsikáltak. Gyönyörűség volt nézni a majdnem csupa fiatal, népviseletbe öltözött muzsikust, amint egyszerre mozognak az ujjaik, egyszerre lendül jobb kezükben a pengető. S a húrokról ismerős népi dallamok röppentek föl hol gyorsuló, hol ^lassuló tempóban, hogy megtöltsék derűvel vidámsággal a langyos tavaszi alkonyt. Az akkor ott játszottakból két dal most is a fülembe cseng: Már minálunk learatták a búzát és a Búza, búza, de szép tábla búza. A nagyobbrészt iskolás fiúk és lányok között igencsak felfigyeltető volt egy megnyerő, takarosan megfésült hófehér férfi fej, melynek „gazdája“ egy csöppet sem volt restebb a citerajátékban, mint bármelyik fiatal. Sót! Ugyanis ő volt a prímás, amint később kiderült. Név szerint Zsoldos Pista bácsi. Ő szervezte meg a cite- razenekart első ízben 1975-ben idősebb férfiakból; de később elkerülhetetlenné vált a fiatalítás. A Jókai-napokon ugyan csak a zenekar lépett fel, de Dunamo- cson húsztagú vegyes éneklócso- port is működik. A citerazenekart és az éneklőcsoportot a heti egyszeri közös próba és a jónéhány közös fellépés egymást kitűnően kiegészítő, összeforrott népi együttessé formálta. Az együttes vezetője Böszörményi Jánosné, a dunamocsi alapiskola pedagógusa. Minthogy zenei nevelést tanít, szinte köteleségének érzi az együttessel való munkát is.- Éneklőcsoportunk idén tavasszal volt tízéves. A „születésnapot“ családias hangulatú összejövetelen ünnepeltük meg, melyre a mostani éneklótársain- kon kívül egykori tagjainkat is meghívtuk. Az évforduló tiszteleA kötelező kórusművek a Kodály-napok gálahangversenyén közös számokként is elhangzanak. II. Közösen előadandó művek valamennyi meghívott kórus részére (gyermek-, és vegyes-, férfi- és női karok részére): 1/ Eugen Suchoň: Aká si mi krásna 2/ Szíjjártó Jenó-Weöres Sándor: Békét akarunk Az énekkarok kiválasztását a VI. Kodály-napokra központi válogató bizottság végzi, amely a kerületi versenyeken hallgatja meg a kórusokat. A kerületi versenyeket 1984. április 30-ig kell lebonyolítani, ahol a benevezett énekkarok önálló műsorukban (időtartama 12-15 perc) már éneklik a kategóriájuknak megfelelő kötelező művet, ezenkívül együtt a közös énekkari számokat. Az önálló músor összeállítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni:- a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója és a proletár nemzetköziség elvét;-a versenyműsoroknak tartalmaznia kell egy Kodály- és egy szlovák vagy cseh nyelvű kórusművet. A tanácsadó testület előadásra ajánlja még a hazai magyar, szlovák és cseh szerzők, valamint Bartók Béla és más magyar zeneszerzők, továbbá a szovjet és a többi baráti ország zeneszerzőinek a kórusműveit. A VI. Kodály-napok kiírásában nem választják külön az énekkarok versenyét a Koszorú-pályázattól (a minősítéstől). téré sikerült a tagság által régóta várt klubot is megnyitnunk, ahol a többi „ereklyénken“ kívül a jubileumra készült tablót is elhelyeztük.- Úgy tudom, együttesük két- három évvel a megalakulás után feloszlott, s csak öt évvel ezelőtt alakult újra.- Az igazság az, hogy a mintegy ezerháromszázas lélekszámú Dunamocson egykor elég sok volt a kisiparos, és ez eléggé meghatározta a falu közszellemét. Elég mély gyökeret eresztett itt a pincé- zés és a magyar nótázás. így elég nehéz volt az emberek érdeklődését a népzene, elsősorban a népdal felé fordítani.- Műsorukon Ág Tibor által gyűjtött dalok is szerepelnek.- Igen. Azonkívül felhasználtuk, más hazai magyar zeneszerzők-, néprajzosok gyűjtéseit is. Műsorukon mátyusföldi népdalcsokor, tematikus egységekként lakodalmas dalok (például a Hopp ide, tisztán; Menyasszony, vőlegény), aratódalok és különböző népszokásokhoz kötődő népdalok szerepelnek. Az éneklőcsoport egyik legserényebb tagja Sánta Zoltán.- Mivel együttes vagyunk, nemcsak együtt zenélünk és énekelünk, hanem a műsorokat is igyekszünk közösen megépíteni. Én a dalok kiválogatásában szoktam leginkább segédkezni. Végezetül megemlítjük, hogy bár a dunamocsi népi együttes tagsága nagyrészt az alapiskola tanulóiból verbuválódik és a helyi CSEMADOK-szervezet mellett működik, a földművesszövetkezettel is szoros kapcsolatot tart fönn. A szövetkezet messzeme- nöleg támogatja az együttest. Az eltelt tíz év alatt két rend népviseletet varratott a férfiaknak, csizmákat készíttetett, és citerákat vásárolt a zenekarnak. Dicséretes, hogy a földmúvesszövetkezet mintegy patronálója lett az együttesnek, ekként járulva hozzá a népi kultúra hagyományainak megőrzéséhez, ápolásához. Bízunk benne, hogy a helyi nemzeti bizottság is megtesz majd minden tőle telhetőt, hogy a nehezen született, de most már rendszeresen dolgozó együttes továbbra is működőképes legyen, és tevékenységében mind nagyob sikereket érjen el. . KÖVESDI JÁNOS A fesztivál döntőjébe jutott kórusok művészi teljesítményük alapján - a Népművelési Intézet pontozásos értékelési rendszere szerint - arany-, ezüst- és bronzkoszorús minősítést szerezhetnek. Kivételesen jó teljesítmény esetén - aranykoszorút a zsűri dicséretével. Ezenkívül, a fesztivál döntőjében elért helyezésük (rangsor) alapján, pénz- és tárgyi jutalomban részesülnek. Azok a kórusok, amelyek nem jutnak el a VI. Kodály-napokra, a kerületi versenyen nyújtott művészi teljesítményük alapján kapnak koszorús minősítést, amelyet a fesztivál eredményhirdetésekor a döntőbe jutott kórusokkal együtt vesznek át. A VI. Kodály-napok énekkari versenyének döntőjében a három kerületi verseny legjobb 8 kórusa kap meghívást. A VI. Kodály-napok énekkari versenyének elsődleges feltétele a kötelező mű és az önálló músor tökéletes előadása és a koncepcióban adott versenyfeltételek megtartása. A kötelező és a közös kórus- múvek kottaanyagát a bejelentkezett énekkaroknak kellő mennyiségben és időben megküldi a CSEMADOK KB művészeti osztálya. A közös művek szakszerű betanulásával kapcsolatban a kar- vezetőket központi szaktanácsadásra hívjuk meg. A VI. Kodály-napok jelentős ünnepe lesz hazánk magyar énekkari mozgalmának. A versenyműsoron kívül Galántán és a járás több községében énekkari hangversenyekre kerül sor. A kórusoknak jó felkészülést és sikeres szereplést kíván. a CSEMADOK Központi Bizottsága A színpadra költözik a rét... Szöveg, ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény (Gyökeres György felvétele) Kodály-napok - hatodszor Egy tízéves népi együttes
