Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-29 / 151. szám, szerda

I L A G O L E T A R J A I, EGYESÜLJETEK! Felvételünkön a csehszlovák küldöttség SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az aratás küszöbén Szökülő gabonatáblák hirdetik, hogy itt az aratás ideje. A múltban Péter-Pál napján megpendültek a kaszák, most korszerű arató-cséplőgépek bugása tölti be a határt. Fejlett nagyüzemi mezőgazdaságunk dolgozói tehát korszerű gépekkel takarítják be a bőnek ígérkező termést. Felelősségük ma sem kisebb, mint a múltban volt. Igaz ugyan, hogy kevesebb verejtékkel, de kétszer, sőt háromszor annyi temrést takarítanak be, mint pár évtizeddel ezelőtt. Országos méretben 2 millió 420 ezer hektárról - 50 ezer hektárral többről, mint tavaly - kell gyorsan és a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani a ter­mést. Az említett területen - a felmérések szerint - megközelítő­leg 10 millió tonna gabonának kellene teremnie, ebből Szlovákiá­ban 2 millió 960 ezer tonnának. Ennyi lenne tehát a termés, ha a mezőgazdasági vállalatok legalább 4,1 tonnás átlagos hektár­hozamot érnének el. Az élenjáró mezőgazdasági vállalatok agronómusai valósnak tartják ezt a hektárhozamot, mert évek óta jóval nagyobbat érnek el. Már a termelési tervekbe belefoglalták, hogy hektáronként 6 tonna gabonát, vagy még ennél is többet érnek el. Emellett azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági üzemek egyharmada még mindig nem teremtett meg minden feltételt a nagy hozamok elérésére. Hozzá kell fűznünk, hogy ezekben a gazdaságokban a gabonafélék fejlődésében az áprilisi száraz­ság és a májusi forróság is nagyobb mértékben éreztette kedvezőtlen hatását. Megritkult a tavaszi árpa, és rövidebb lett a kalász. A jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemek várható eredményeit és a gyengébben gazdálkodó mezőgazdasági üze­mekben észlelhető terméskiesést egyaránt figyelembe véve mégis azt mondhatjuk, hogy jó közepes termésre van kilátás. Jól tudjuk, hogy az emberektől, az időjárástól, a talajviszo­nyoktól, a tápanyagellátástól és még sok tényezőtől függ a ter­més mennyisége. Amit elmulasztottunk, azon már nem lehet segíteni, viszont arra kell törekednünk, hogy ami megtermett, mielőbb kerüljön fedél alá. Erre megvan minden feltétel. Az értékelések szerint a mezőgazdasági üzemek az idén nagyobb teljesítményű gépekkel kezdhetik az aratást, mint a múlt évben. Megközelítőleg 18 400 kombájn dolgozik majd a gabonatáblá­kon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az együttmüködés keretében 10 500 kombájnt csoportosítanak át, akkor megállapíthatjuk, hogy egy gépre nem túl sok gabona aratása jut. A május végi és júniusi viharok után azonban a Bratislava- vidéki, a galántai, a nyitrai és még néhány járásban megdőlt a búza jelentős része. Ezekben a körzetekben nehéz aratásra lehet számítani, tehát még idejében át kell alakítani a betakarító­gépeket, hogy azok jól dolgozhassanak. Ezt szolgálja a pezinoki és más efsz-ek élenjáró kombájnosai által meghirdetett nagyarányú szocialista munkaverseny is. A „Minden szem gabona legyen a társadalomé“ jelszó jegyében kombájnostársaikat arra ösztönzik, hogy a gépek jobb karban­tartásával, a vágószerkezetek átalakításával segítsék a folyama­tos munkavégzést, és csökkentsék a betakarítással járó veszte­ségeket. Ezekben a járásokban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága a veszteségek alakulása és a gabona minőségének figyelembe vétele alapján ítéli oda a jutalmakat a legjobb kombájnosoknak. Azokban a körzetek­ben, amelyekben az említett viharok nem tettek túl nagy kárt, kibontakozik a legnagyobb teljesítmény elérésére tervezett szo­cialista munkaverseny. Péter-Pál napján tehát bizakodva indulnak földműveseink a még mindig nagy erőkifejtést igénylő aratásba. A déli körze­tekben már ezer meg ezer hektáron aratták le az őszi árpát, az őszi repcét. Egyes körzetekben már megkezdték a rozs aratását is. Az első értékelések szerint szervezetten, folyamatosan dolgoznak a betakarítócsoportok, aránylag kevés gép hibásodott meg. A nagyobb javításokban készséggel segítettek az ipari üzemek és a különböző intézmények dolgozói, bizonyítékául annak, hogy földműveseink az idei aratásban sem maradnak magukra. BALLA JÓZSEF SZERDA 1983. június 29. XXXVI. évfolyam 151. szám Ára 50 fillér (Telefoto:ČSTK) Közös nyilatkozat a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról (ČSTK) - Moszkvában tegnap tartották meg Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, valamint a Szovjetunió vezető párt- és állami képviselőinek ta­lálkozóját. A találkozón jelen volt: a Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államta­nács elnöke, a küldöttség vezető­je, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke, Dobri Dzsurov, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja, nemzetvé­delmi miniszter, Petr Mladenov, a KB PB tagja, külügyminiszter; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében: Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök, a kül­döttség vezetője, Ľubomír Štrou­gal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterel­nök, Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, kül­ügyminiszter és Martin Dzúr, a CSKP KB tagja, nemzetvédel­mi miniszter; a Magyar Népköztársaság képviseletében: Kádár János, az Az egész szocialista közösség létérdeke KAROL MARTINKA INTERJÚJA A SZOCIALISTA ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL (ČSTK) - Karol Martinka szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbizottság elnöke, a csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési vegyes bizottság mindkét tagozata elnökeinek találkozóján és a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. ülésén részt vevő csehszlovák küldöttség tagja interjút adott a Csehszlovák Sajtó­iroda munkatársának a csehszlovák-szovjet gazdasági együttmüködés helyzetéről és a KGST keretében folyó integráció fejlődéséről. Egyebek között megállapította: a Szovjetunióval való együttműkö­dés sokoldalú fejlődése létfontos­ságú az egész szocialista közös­ség számára, ugyanígy társadal­munk számára is. Éppen fejlett szocialista társadalmunk fellendü­lésének jelenlegi szakaszában vá­lik a tudományos-műszaki hala­dás felhasználásának leghatéko­nyabb eszközévé. A szocialista gazdasági integráció és a KGST- tagországokkal, főként a Szovjet­unióval való tudományos-műszaki együttműködés további elmélyíté­sével a CSKP KB 8. ülése is részle­tesen foglalkozott. Kiemelte, hogy a nyolcvanas évek nyilvánvalóan az intenzív gyártási és tudomá­nyos-műszaki kooperáció idősza­kát képezik. Míg az ötödik és a hatodik öté­ves tervidőszakban a csehszlo­vák-szovjet gazdasági együttmű­ködés növekedési üteme csak kis mértékben előzte meg a csehszlo­vák külkereskedelem egészének növekedési dinamikáját, a hetedik ötéves tervidőszak első éveiben a Szovjetunióval folytatott keres­kedelmünk növekedési rátája je­lentősen meghaladja a többi KGST-tagországgal, de főként a világ többi részével lebonyolított forgalomét. Tavaly a Szovjetunió­val lebonyolított kereskedelmünk már kereskedelmünk összterje- delmének 32,5 százalékát tette ki. Az elmúlt évek konkrét megálla­podásairól szólva Karol Martinka leszögezte, hogy kulcsszerepe van a csehszlovák-szovjet hosszú távú gyártásszakosítási és koope­rációs programnak, amelyet 1980 elején Prágában írtak alá. Ez a je­lentős dokumentum meghatároz­za a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének, a tudományos-mű- szaki együttműködésnek és a ter­melés anyagi-műszaki alapja fej­lesztésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. A következő években e hosszú távú program végrehajtása érde­kében több szerződést, elsősor­ban gyártásszakosítási és koope­rációs megállapodást kötünk. Csak 1981 és 1985 között 32 kétoldalú egyezmény megkötésé­re számítunk. Eddig 24 megálla­podást írtak alá, az idén várhatóan öt, jövőre három egyezményt kö­tünk. (Folytatás a 2. oldalon) MSZMP KB első titkára, a kül­döttség vezetője, Lázár György, a KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Púja Frigyes, a központi bizott­ság tagja, külügyminiszter, Csó­rni Károly, a központi bizottság tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese; a Német Demokratikus Köz­társaság képviseletében: Erich Honecker, az NSZEP KB főtitká­ra, az államtanács elnöke, a kül­döttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács el­nöke, Heinz Hoffmann, a KB Poli­tikai Bizottságának tagja, nem­zetvédelmi miniszter és Oskar Fischer, a központi bizottság tagja, külügyminiszter; a Lengyel Népköztársaság képviseletében: Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első titkára, a minisztertanács elnöke, a kül­döttség vezetője, Józef Czyrek, a KB PB tagja, a központi bizott­ság titkára, Stefan Olszowski, a KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, és Flori­an Siwicki, a KB PB póttagja, a nemzetvédelmi miniszter he­lyettese, a lengyel néphadsereg vezérkari főnöke; a Román Szocialista Köztár­saság képviseletében: Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke, a küldöttség veze­tője, Constantin Dascalescu, a Központi Bizottság Politikai A KGST VB 106. ülése (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. ülése. Jelen vannak a tagországok állandó képviselői és Jugoszlávia képvise­lője. A csehszlovák küldöttséget Rudolf Rohlíček szövetségi mi­niszterelnök-helyettes vezeti. Há­romnapos ülésén a bizottság átte­kinti azokat az anyagokat, ame­lyeket a KGST szervei a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának 37. ülésszakára készítet­tek el. Foglalkozik a tagországok 1986-1990. évi és azt követő gaz­dasági együttműködésének szá­mos kérdésével. Ugyancsak napi­renden szerepel az ipari robotok kifejlesztése és gyártása terén ki­fejtett sokoldalú együttműködésről szóló keretmegállapodás eddigi teljesítése. Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Constantin Olte- anu, a Politikai Végrehajtó Bi­zottság tagja, nemzetvédelmi miniszter, Miu Dobrescu, a Politi­kai Végrehajtó Bizottság pót­tagja, a KB titkára és Stefan Andrei, a Politikai Végrehajtó Bi­zottság póttagja, külügymi­niszter; a Szovjetunió képviseleté­ben: Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a küldött­ség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, a KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, a KB PB tagja, a miniszterelnök első helyet­tese, külügyminiszter és Dmitrij Usztyinov, a KB Politikai Bizott­ság tagja, honvédelmi mi­niszter. A találkozó résztvevői eszme­cserét folytattak a nemzetközi fejlemények legutóbbi alakulá­sáról, és az alábbi közös nyilat­kozatot hagyták jóvá: A tanácskozás résztvevői az Európában és a világban ta­pasztalható helyzet közös elem­zése alapján a szocialista orszá­gok nevében aggodalmukat fe­jezik ki a feszültség további fo­kozódása, az országok közötti kapcsolatok további destabili­zálódása, illetve a katasztrofális következményekkel fenyegető atomháborús veszély fokozódá­sa miatt. Szükségesnek tartják az országok és nemzetek figyel­mét felhívni ezekre a veszé­lyekre. A találkozón megerősítették a nemzetközi helyzet alakulását értékelő megállapítások helyes­ségét, amelyeket a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Ta- (Folytatás a 2. oldalon) Sikeres összekapcsolás (ČSTK) - A Szojuz T-9 űrhajó tegnap moszkvai idő szerint 14 óra 46 perckor összekapcsolódott a Szaljut-7-Kozmosz-1443 űr­komplexummal. Vlagyimir Lja- hov és Alekszandr Alekszand­rov űrhajósok átmentek az űrállo­más fülkéjébe. Ezzel megkezdte tevékenységét a Szaljut-7 - Szo­juz T-9 - Kozmosz 1443 tudomá­nyos kutatási komplexum. Mindkét űrhajós jól érzi magát. A legény­ség megkezdte tervezett űrrepülé­si programjának teljesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom