Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-25 / 148. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. VI. 25. Ülésezik az OSZSZSZK parlamentje A fogyasztási cikkek minőségéről • Vitalij Vorotnyikov az Orosz Föderáció új miniszterelnöke (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülése, melyen áttekintik az orosz föderá­ció állami és gazdasági szerveire a XXVI. kongresszus és az SZKP KB novemberi ülése határozatai­ból eredő feladatokat, melyek a termelés bővítésével, a fogyasz­tási cikkek minőségének javításá­val, valamint a kereskedelem fo­gyasztási cikkekkel történő jobb ellátásával kapcsolatos. Jevdokija Karpova, az OSZSZSZK Minisztertanácsának alelnöke beszámolójában elmond­ta, hogy az orosz föderációban a fogyasztási cikkek gyártása a je­lenlegi ötéves tervidőszak két éve alatt 4 százalékkal, a háztartásban használt ipari cikkek gyártása pe­Csádi harcok (ČSTK) - A nyugati hírügynök­ségek jelentései szerint, melyeket a csádi rádió is megerősített, Go- ukouni Oueddei volt csádi elnök egységei csütörtök reggel táma­dást kezdtek a Hisséne Habré jelenlegi államfő fegyveres erői ál­tal ellenőrzött Faya Largeau észak-csádi város ellen és elfog­lalták azt. Ndjamenában ezt a hírt egyelőre nem erősítették meg. Fa­ya Largeau stratégiai jelentőségű oázis a fővárostól kb. 800 kilomé­terre északkeletre. Pireuszi tüntetés (ČSTK) - A görögországi Pire­usz kikötőjében több mint 4 ezren tüntettek a Dwight Eissenhowev amerikai repülőgép-anyahajó láto­gatása ellen. A tiltakozó tömeg a Görögország területén levő amerikai támaszpontok felszámo­lását, az amerikai 6. flotta hajóinak távozását követelte. A tüntetők paradicsommal dobálták meg a rendórjáróröket, az amerikai ten­gerészeket. dig 8,4 százalékkal nőtt. Hozzá­fűzte azonban, hogy a termelés jelenlegi színvonala s főleg a mi­nőség és a választék még nem felel meg teljes mértékben a kívá­nalmaknak. Hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb szervek állandó fi­gyelmet szentelnek a fogyasztási cikkek iránti kereslet kielégítésé­nek. Az eddigi intézkedések lehe­tővé teszik, hogy az idén 3,2 milli­árd rubel értékben gyártsanak több fogyasztási cikket. Az ülésen határozatot hagytak jóvá a fo­gyasztási cikkek gyártásának bő­vítéséről, a minőség és a válasz­ték javításáról. Az ülésen Vitalij Vorotnyiko- vot, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagját kinevezték az Orosz Föderáció Minisztertaná­csának elnökévé. E tisztséget ed­dig Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja töltötte be, akit az SZKP KB legutóbbi ülésén a Központi Bizottság pártellenórzési bizottsá­gának elnökévé választottak meg. A napokban Szovjetunió- szerte békefelvonulásokon emlékeztek meg a náci Né­metország által indított tá­madás 42. évfordulójáról. Képünkön: A kijevi felvonu­lás résztvevői békejegyzéket írnak alá. (Telefoto-ČSTK) A francia jobboldal támadja a kommunista minisztereket (ČSTK) - A Szövetség a Köz­társaságért (RPR) nevű francia jobboldali párt (vezetője Chirac párizsi polgármester) parlamenti csoportja a nemzetgyűlésben csü­törtökön hivatalosan benyújtotta követelését, hogy Charles Fiter- man és Jack Ralite kommunista minisztereket állítsák az állami fóbí- róság elé. Azzal vádolják őket, hogy nyíltan támogatták egyes vá­rosok baloldali tanácsait, ahol a bíróságok megsemmisítették a múlt héten a márciusi községi választások eredményeit. Az RPR szerint ez a'hozzáállás ,.össze­egyeztethetetlen“ a két miniszter tisztségével. A Francia KP Politikai Bizottsá­ga a megvádolt minisztereket tá­mogató nyilatkozatában leszöge­zi, hogy az RPR minden ürügyet felhasznál a válsághangulat kelté­sére. A nyilatkozat azzal vádolja ezt a burzsoá pártot, hogy nyíltan támogatja a fasizáló csoportok zsaroló követeléseit; felszólítja a dolgozókat, szánjanak szembe a jobboldal uszításával. Elhunyt Osvaldo Dorticos (ČSTK) - A Kubai KP KB közöl­te, hogy június 23-án 64 éves korában elhunyt Osvaldo Dorti­cos Torrado, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának tagja. A ki­emelkedő kubai forradalmár, az egykori államfő földi maradványait Havannában a forradalmi fegyve­res erők panteonjában helyezik el. KNDK Felhívás tárgyalásokra (ČSTK) - A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának tegnapi nyilatkozata hang­súlyozza: az USA-nak meg kelle­ne kezdenie csapatainak kivoná­sát és az atomfegyverek eltávolí­tását Dél-Koreából, s választ kel­lene adnia a KNDK kormányának azon javaslatára, hogy kezdjenek tárgyalásokat a fegyverszüneti megállapodás békeszerződéssé való átalakításáról. A nyilatkozat elítéli az atomháborús előkészüle­teket, melyeket Dél-Koreában az USA és a szöuli rezsim folytat, valamint az ország megosztottsá­gának fenntartását célzó politiká­jukat. Ugyancsak bírálja a Wa­shington, Tokió és Szöul közötti katonai szövetség létrehozására tett erőfeszítéseket, valamint a Pentagon azon terveit, melyek szerint Pershing-2 rakétákat, ro- botrepülógépeket és neutronfegy­vert telepít Dél-Koreába. A KNDK kormánya figyelmeztetett arra, hogy a háború elhárítása és a bé­ke biztosítása Koreában össze­függ egész Ázsia és a világ béké­jének megvédésével. JÖVŐ ÉVI AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉS Katonai célokra 240 milliárd dollár ELŐKÉSZÜLETEK A MUNKANÉLKÜLIEK KONGRESSZUSÁRA (ČSTK) - Chicagóban a mun­kanélküliek július 2-án és 3-án megrendezésre kerülő kongresz- szusának előkészületei zárósza­kaszhoz érkeztek. Ilyen rendez­vényre az USA-ban legutóbb a harmincas években, a nagy gaz­dasági válság idején került sor. A „Munkát és bért követelünk“ nevű társadalmi szervezet kezde­ményezése a kongresszus össze­hívására nagy visszhangra talált az Egyesült Államokban. Számos helyen megalakították a munka- nélküliek bizottságait, s jelenleg gyűjtés folyik a kongresszusra utazó küldöttek költségeinek meg­térítésére. (ČSTK) - Az amerikai kong­resszus csütörtökön kompromisz- szumos költségvetési javaslatot hagyott jóvá, amely az 1983/84- es költségvetési évben a katonai kiadások 5 százalékos növekedé­sével számol. Reagan elnök 10 százalékos növelést akar. A jóvá­hagyott javaslatra először a képvi­selőház, csütörtökön este pedig a szenátus is igent mondott. Az október elsején kezdődő jö­vő pénzügyi évben a költségvetés 859 milliárd dolláros kiadásokkal számol, 179 milliárd deficit mellett. Katonai célokra 240 milliárd dollárt szánnak. A kongresszus a szociá­lis kiadások részleges növelését szeretné kikényszeríteni, melye­ket - mint ismeretes - hivatalba lépése óta Reagan elnök draszti­kusan csökkentett. A kompromisz- szumos tervezet jóváhagyása azt jelzi, hogy a kongresszus tagjai egyre inkább aggasztónak érzik a jelenlegi kormány militarista irányvonalát. James Jones, a kép­viselőház költségvetési bizottsá­gának elnöke elmondta, hogy Rea­gan eredeti költségvetési terve nagyon népszerűtlen volt a közvé­lemény körében, és a kongresz- szusban senki sem merte ajánlani, hogy szavazzanak róla. OLASZ VÁLASZTAS A z olasz szavazópolgárok vasárnap választják meg az ország 1948 óta kilencedik par­lamentjét, a 630 képviselőt és a 315 szenátort. Ezzel egyidőben több tartományban, városban és községben tanácsi választásokat is tartanak. A mostani választási kampány talán a leghevesebb volt az utóbbi években. A pártok éles harcot folytattak egymással, a politikusok szinte nyilatkozatháborút folytat­tak. Megnyugodnak-e vajon a ke­délyek a vasárnapi idóelótti parla­menti választások után, vagyis végre kormányozható lesz-e Itá­lia? Ez a kérdés foglalkoztatja az olasz és a nemzetközi sajtót egy­aránt. A válasz azonban viszony­lag egyszerű, elég csak visszate­kinteni az olasz politikai pártok eddigi viszonyára. Az elmúlt egyhónapos kam­pány felszínre hozta az olasz bel­politikai élet valamennyi ellent­mondását, s az is kiderült, hogy a pártok többsége a másik kárára akar szavazatokat gyűjteni. Volt, aki másokat igyekezett lejáratni, de volt, aki magát járatta le. Nyil­ván ez utóbbiak közé tartozik a kormányválság és a választási harc főszereplője, Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt vezetője. Először is ö - illetve pártja - volt az, aki májusban szétrobbantotta a kereszténydemokrata Fanfani vezette négypárti koalíciós kor­mányt, azzal vádolva a legna­gyobb politikai erőt képviselő Ke­reszténydemokrata Pártot, hogy újkonzervatív, jobboldali politikát akar az országra erőszakolni. A kampány elején Craxi hallani sem akart a korábbi konmányszö- vetség (kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok, szociálde­mokraták) felújításáról, de a kom­munistákkal való együttműködés­től is - kezdetben nem egyértelmű­en, később azonban mind határo­zottabban - elzárkózott. Halogató taktikájával Craxi nyilván nyitva akarta hagyni a kaput mind a ke­reszténydemokraták, mind a kom­munisták felé, s így remélt politikai előnyökhöz jutni. Ez az enyhén pozíciókból folytathatják majd a kormányalakítási tárgyalásokat. A legvalószínűbb azonban az, hogy a szocialisták kénytelenek lesznek korábbi szerepüket ját­szani továbbra is, és marad a kényszerkoalíció, ami természe­tesen nem jelenti a súlyos gazda­sági és politikai gondok megoldá­sát, ellenkezőleg: annak elhalasz­tásával egyenlő. Sok hűhó... szólva homályos álláspont viszont azzal fenyegetett, hogy a párttól elriasztja a szavazókat. Ezért Cra­xi néhány nappal ezelőtt kormány­zati megegyezést ajánlott fel a Ke­reszténydemokrata Pártnak - há­rom évre. Furcsa fordulat volt ez, ám a szocialisták célja nyilvánvaló volt: elosztani a hatalmi posztokat még a választások előtt. Köztu­dott, hogy a szocialisták vezetőjé­nek leghöbb vágya a miniszterel­nöki bársonyszék, s ezért a koráb­ban élesen bírált keresztényde­mokratákkal hajlandó lett volna most újból szövetségre lépni. Csakhogy a hosszú évtizedeken át az olasz politikában meghatáro­zó szerepet játszó keresztényde­mokraták semmiképp sem akarják kiengedni kezükből a kormányfői tisztséget, s így elutasították Craxi ajánlatát. Azt remélik, hogy a vá­lasztásokon megerősíthetik hely­zetüket, s a feltételeket továbbra is ök szabhatják meg, vagyis a szo­cialistákat távolabb tarthatják a hatalom csúcsaitól. így lesz-e vagy sem, sok múlik a szocialista párt szereplésén. Ha Craxiék je­lentősen előretörnek, nyilván jobb Ami az Olasz Kommunista Pár­tot illeti, az ún. demokratikus alter­natíva mellett száll síkra, vagyis a baloldali erők egységét szeretné elérni, s kész együttműködni a szocialistákkal. Craxiék manő­verezésére válaszolva az OKP ve­zetősége egy héttel ezelőtt kiadott dokumentumában leszögezte: ,,A szocialista vezető csoport kész visszatérni a jobbra tartó Keresz­ténydemokrata Párttal való szö­vetség védőszárnyai alá, amely csak arra vár, hogy megalázza ót. A szocialista párt ahelyett, hogy a halaszthatatlan változásokra tenne javaslatot, hatalmi egyezsé­get kínál a kereszténydemokra­táknak és e mögött a legfőbb tiszt­ségek felosztásának megenged­hetetlen szándéka húzódik meg“. A kommunisták tehát maguk száll­nak a választási harcba, bár helyi szinten - pl. Nápolyban - az OSZP és az OKP közös jelöltet indít. Az igazi változást az ország életében viszont az hozhatná meg, ha a két nagy baloldali párt országos szinten is együttmű­ködne. Több megfigyelő mutat rá arra, hogy az olasz szavazópolgárok körében nagy mértékű a fásultság, s ez azt eredményezheti, hogy sokan nem mennek el szavazni, vagy fehér cédulát dobnak az ur­nába. Ez nem lenne meglepő, hisz az elmúlt években az egymást gyakran követő választások sem enyhítették az olasz társadalom válságát. Ezt a mostani választá­soktól sem várja senki... (pap-) események margójára^ González bizonyítványa (ČSTK) - Felipe González spanyol miniszterelnök tegnap be­fejezte négynapos hivatalos láto­gatását az Egyesült Államokban és Washingtonból hazauta­zott Madridba. Az amerikai veze­tőkkel, így Ronald Reagan elnökkel is elsősorban katonai kérdésekről, a két ország gazda­sági kapcsolatairól és a közép­európai helyzetről folytatott véle­ménycserét. xxx Az összhang vagy a viták jelle­mezték González washingtoni tár­gyalásait? Amiben a két fél nem tudott megegyezni, az a közép­amerikai helyzet. Spanyolország, tekintettel a történelmi hagyomá­nyokra és a nyelvi kötődésre, sze­retne magának különleges pozíció­kat kivívni a latin-amerikai álla­mok viszonylatában. González Washingtonban bírálta az ameri­kai vezetés politikáját a közép­amerikai térségben, s támogatá­sáról biztosította a konfliktusok tárgyalásos rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Emlékezetes, hogy a spanyol miniszterelnök né­hány héttel ezelőtt atérség államai­ban tett körutat, s abból az alka­lomból is igen határozottan bírálta Washingtont. Az amerikai kormányzat részé­ről azonban a tárgyalásokon a fő hangsúlyt katonai kérdésekre fek­tették, nevezetesen arra, hogy meggyorsuljon Spanyolország in­tegrálódása a NATO-ban. A mad­ridi kormány ezt a folyamatot leál­lította, ám González Washington­ban kijelentette: „Spanyolország már földrajzi helyzeténél fogva is a nyugati országokhoz tartozik“, s ezt Reagan megnyugvással fo­gadta. A Spanyol Szocialista Munkás­párt tavalyi elsöprő választási győ­zelme Washingtonban szinte pá­nikot keltett. A szocialisták ugyan­is kampányukat arra alapozták, hogy az országot kivezetik a NA- TO-ból. Az akkori felmérések sze­rint - s most is ez a helyzet - a spanyolok többsége ellenezte a NATO-tagságot. Hatalomra jutá­suk után azonban Gonzálezék a „bátorságot“ felcserélték „meg­fontoltságra“. Feltűnően gyorsan került ratifikálásra az a szerződés, amely a Pentagont feljogosítja ar­ra, hogy Spanyolországban tíze­zer katonát állomásoztasson. A NATO-tagságra vonatkozó megígért népszavazást különböző ürügyekkel halogatják, s a legu­tóbbi hivatalos nyilatkozatok sze­rint ezzel a közeli jövőben nem lehet számolni. González Mitter­rand francia államfőhöz hasonlóan még támogatásáról is biztosította a NATO nyugat-európai rakétate­lepítési terveit. Az USA-hoz való közeledést Madrid azzal pecsétel­te meg, hogy 72 F-18-as vadász­bombázót vásárolt az Egyesült Ál­lamoktól. A nemzetközi sajtó is úgy véli, hogy Spanyolország és az USA között nincsenek komolyabb nézet- különbségek. A Liberation című párizsi lap egyenesen azt írja, hogy a szocialista kormányzat, amint megkaparintotta a hatalmat, „elárulta választóinak vágyait és követeléseit.“ A lap megjegyzi, hogy González a Fehér Házban bizonyára jó magaviseletről szóló bizonyítványt kapott... Nincs megegyezés (ČSTK) - Az USA és a Közös Piac képviselői több hónapos tár­gyalássorozatának ötödik forduló­ja a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemben fenn­álló ellentétek leküzdéséről ismét sikertelenül végződött. Michael Smith amerikai küldött ezt nyíltan beismerte. A felek abban állapod­tak meg, hogy állandó munkacso­portot hoznak létre, melynek fela­data, a Washington Post ironikus megjegyzése szerint, az lesz, hogy keresse a kölcsönös megér­téshez vezető utakat. Olasz nyár, 1983 - Választásról választásra (Die Presse)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom