Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-22 / 145. szám, szerda
A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 1983. VI. 22. (Folytatás a 4. oldalról.) ség és fegyelmezettség megkövetelése, a pártfeladatok teljesítésének szigorúbb elbírálása bonyolultabb feltételek között, mindez a pártba való felvételben is visz- szatükröződik. Nagyobb igényeket támaszt a munkakollektívák politikai munkájával és a jövendőbeli kommunisták felkészítésével szemben, akiknek egyedüli kiváltságuk az lesz, hogy többet adjanak a közös ügynek, példát mutassanak a munkában és a magánéletben. A kerületi és a járási pártkonferenciák helyesen tűzték ki feladatul, hogy növelni kell a párt befolyását az alkotó dolgozók kollektíváiban. Főként a kutatási, fejlesztési, tervezési és a konstruktőri munkahelyeken, a termelés előkészítésében és a fontos programok végrehajtásában tartósan nagy gondot kell fordítani a pártbefolyás növelésére. Bár az utóbbi években ezeken a területeken növekedett a párttagok száma, a tagság összetétele és elosztása még mindig nem felel meg a szükségleteknek. A csaknem 200 ezer, főiskolát végzett párttagnak csak 31 százaléka műszaki káder. Az évzáró taggyűlések és a konferenciák a pártszervek és -szervezetek alapvető feladatai között említették az irányítás tökéletesítését, az irányító káderek mind hozzáértő, kompetens szakmai és politikai vezetők és szervezők szerepének elmélyítését. Feladatuk, hogy az ifjúsági és a szakszervezeti szervezetekkel együttműködve a pártszervezetek politikai irányításával a munkahelyeken a szocialista gazdálkodás alkotó légkörét teremtsék meg úgy, hogy a szavak ne térjenek el a tettektől. Ez nem új, hanem hosszú távú és most különösen sürgető politikai követelmény. El kell érni a különböző csoportokhoz tartozó emberek érdekeinek és szükségleteinek optimális kapcsolatát a társadalmi érdekekkel, és ezt a gazdaság intenzív növekedésének mozgatóerejeként kell felhasználni. Az öntudatos, szocialista munkának ezt a hatalmas potenciális erejét a tudományos tanítás klasszikusai nagyon pontosan előrelátták a szocializmus építésének törvényszerűségeként. A párt nevelő és szervező munkájára az a nem köny- nyű feladat hárul, hogy alkotó módon keresse a legjobb végeredmények eléréséhez vezető utakat, fejlessze a gazdasági gondolkodást és gyakorlatot az öntudatos felhasználás szellemében, valamint a szocialista gazdálkodás objektív törvényeinek hatását. A termelőerők fejlesztésének meggyorsítása érdekében - hívta fel a figyelmet Marx Károly-életünk szervezésének megfelelő formáit kell alkalmazni. De a dolgot nem lehet elmozdítani helyéről, ha az elméleti igazságot nem fordítják le a gyakorlat konkrét nyelvére. Megemlítem, hogy Lenin figyelmeztetett egyes dolgozóknak azon veszélyes és naiv elképzelésére, miszerint minden feladatukat kommunista kinyilatkoztatással meg lenet oldani. Az előttünk álló fontos feladatok közé tartozik a tudomány és a technika új ismereteinek gyorsabb gyakorlati alkalmazása, a népgazdaság egyes ágazataiban a tudományos-műszaki fejlesztés elsődleges feladatainak rendszeresebb és céltudatosabb meghatározása, a termékek, a termelési folyamatok műszaki színvonalának emelése, Csehszlovákia nagyobb mértékű bekapcsolódása a szocialista integrációba a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és a termelés területén, az irányítómunka javítása, a dolgozók kezdeményezésének jobb kihasználása. Az új technológiák és az új termékek gyorsabb bevezetése nem öncél. Ez az út vezet ahhoz, hogy a termelésben jobb eredményekét és mutatókat érjünk el. Emelnünk kell a munka termelékenységét, az eddiginél jobban kell hasznosítanunk a nyersanyagokat, az alapanyagokat, az energiát. Csakis ez teszi lehetővé, hogy a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott program teljesítése érdekében növeljük a nemzeti jövedelmet. A mai bonyolult helyzetben előtérbe kerül az egész irányítás politikai tényezője. A tu- dományos-technikai forradalomnak a dolgozók alkotó munkája részévé kell válnia. Ebben látjuk a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik fő célját. A tudományos-műszaki fejlesztés nem értelmezhető mint a termékszerkezet felújítása. Olyan tevékenységről van szó, amely objektíve a gazdaság minden szintjén megvalósul, arról van szó, hogy Nagy ösztönzést ad munkánknak e téren is a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nemrég véget ért ülése. Jurij Andropov elvtárs beszédében foglalkozott a fejlett szocializmus tervszerű, sokoldalú tökéletesítésének tartalmával, mozgatóeróivel és útjaival, elméleti és gyakorlati következtetései elsősorban a fő termelőerőre, az emberre, munkatevékenységére és sokoldalú fejlődésére vonatkoznak Ezzel kapcsolatban elsősorban arra gondolt, hogy az öntudatos fegyelmet és a munkához való viszonyt kapcsolatba kell hozni a munka pontos és helyes megszervezésével és javadalmazásával. Ezzel közvetlenül összefügg az a követelmény, hogy mindenütt szilárdítani kell a munkáért vállalt felelősséget, a rendet és a törvényességet, az öntudatos fegyelmet, a termelési, a terv-, a technológiai és a szállítói-megrendelői fegyelmet, ami a gazdasági és a szociális újratermelés egész folyamatának bonyolultságából elkerülhetetlenül adódik. Ez a célja a párt- és állami szervek azon intézkedéseinek is, amelyeket a központi bizottság elnökségének levele is tartalmaz. Az általunk kitűzött célok eléréséért vívott harc a szocializmus építésének minden területén megköveteli, hogy nagy súlyt helyezzünk minden munka, különösen az irányítómunka hatékonyságának növelésére. Tudjuk, mennyire fontos a tudomány, a kutatás és az egész termeléselőkészítés területéért felelős káderek számára a szakmai hozzáértésen kívül a politikai felkészültség, a bonyolult tudományos-műszaki célok eléréséért küzdő harcos és szervező számos erkölcsi és munkatulajdonsága. Ezt figyelembe kell venni a dolgozók tudományos, kutatási, műszaki és gazdasági tevékenységre való felkészítését célzó távlati tervek kidolgozása és következetes végrehajtása során. A következő időszakban ennek kell képeznie a pártszervek és -szervezetek tevékenységének tartalmát. Ugyanezt szolgálja a gazdasági élet vezető dolgozói képzettségi színvonala emelésének nemrég jóváhagyott koncepciója és a nyilvántartott káderek komplex értékelésének rövidesen tartandó ellenőrzése. A kongresszus gazdasági és szociális programja sikeres teljesítésének biztosítása a hetedik ötéves tervidőszak hátralevő éveiben mégpedig úgy, ahogy ez egészében visszatükröződött az évzáró taggyűléseken és a konferenciákon jóváhagyott tervekben, valamint azok a célok és intézkedések, amelyeket a központi bizottság 8. ülése fogad el, megkövetelik, hogy a párt nagy politikai és szervezési erőfeszítéseket tegyen ebben az irányban, és ehhez megnyerje a munkakollektívák aktív támogatását. Ez az egész pártaktíva, minden kommunista politikai érettségének igényes próbatétele lesz. Adottak a szükséges feltételek ahhoz, hogy a pártszervek és -szervezetek jól megállják a helyüket ebben a küzdelemben. országunk és bizonyos mértékben az egész világ tudományos-műszaki erejét felhasználjuk gazdaságunk és egész társadalmunk fejlesztésére. Már hosszabb ideje tudjuk, hogy országunkban nem elég intenzív a tudomá- nyos-müszaki fejlesztés. Meggyorsításának fontosságát növeli, hogy romlanak az árrelációk, egyre nehezebben jutunk hozzá a nyersanyagokhoz, és az energiához, a világtőke pedig kísérleteket tesz, hogy különböző módon diszkriminálja országunkat. Ezek a hatások azonban nemcsak minket érnek, elemeznünk kell, hogy miért nem tudunk hatékonyabban reagálni a nemzetközi fejleményekre. A nem elég hatékony tudományosműszaki fejlesztés egyik oka abban rejlik, hogy a fejlesztést sokszor olyan kategóriaként értelmezik, amely többé-kevésbé független az anyagi termeléstől. Leszűkítik a tudomány, a kutatás és a fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Ettől nincs távol az a nézet, miszerint elegendő, ha szigorúbb követelményeket támasztunk a tudománnyal és a kutatással szemben, javítjuk anyagi feltételeit, és akkor minden rendbe jön. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása azonban komplex probléma, amely érinti gazdaságosságunk fejlődésének legkülönbözőbb területeit. Nemcsak a kutatás és a fejlesztés, hanem az információs rendszer fontos tényezője is a termeléssel való kapcsolaton kívül az irányítás. A szervezett gazdaság viszonyai között ugyanis a tudomány és a technika eredményei csakis akkor juthatnak el a gyakorlatba, ha arról az illetékes irányító szervek döntenek. Az irányításnak a következő években meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a tudomány és a technika intenzívebben kapcsolódjon be a nemzetközi tudomá- nyos-műszaki együttműködésbe, a szocialista inregracióba. Létfontosságú ugyanis, hogy saját tudományunk és kutatásunk erőit a problémák korlátozott körére összpontosítsuk. Ha ugyanis két feladatot mi oldunk meg magas színvonalon és barátaink is kettőt, s eredményeinket kicseréljük, mindkettőnknek két érdekes megoldás helyett négy megoldásunk lesz. Ez azonban megköveteli, hogy sokkal nagyobb felelősséget vállaljunk munkánk minőségéért. Az utóbbi időben több olyan vállalatba látogattam, ahol pozitívan viszonyulnak az új technológiához és technikához. Milyen sok adminisztratív, reszort-, jogköri stb. akadályt kell leküzdeniük azoknak a vezetőknek, akik alkalmazzák az új technikát. Akik a legkezdeményezőbbek, rendszerint saját életüket nehezítik. Ezek Nem fér hozzá kétség, hogy a tudományos-műszaki haladás csak akkor válik a társadalmi fejlődés erős mozgató erejévé, ha társadalmi tömegmozgalomként, az egész nép ügyeként fog érvényesülni. A CSKP KB Elnökségének a jelentéséből világosan kitűnik, hogy a szocialista társadalom által nyújtott potenciális lehetőségek kihasználása a tudomány és a termelés integrált fejlesztésére a jelenlegi tudományos-technikai forradalom feltételei között meglehetősen bonyolult folyamat. Az iparilag fejlett állam kutatásifejlesztési alapját és tudományos potenciálját olyan magas minőségi és mennyiségi szintre kell emelni, s tevékenységét úgy kell szervezni, hogy képes legyen idejében és a kívánt színvonalon választ adni a szocialista társadalom jelenlegi és távlati gazdasági, szociális és kulturális fejlődésével kapcsolatos legfontosabb tudományos kérdésekre. A termelésnek úgy kell tökéletesítenie saját potenciálját és irányítási mechanizmusát, hogy tudja fogni a tudománytól érkező ajánlásokat, ötleteket és útmutatásokat. Az össztársadalmi érdekeknek megfelelően ezekkel-úgy kell gazdálkodnia, hogy kiindulási alapul szolgáljanak az új termékek gyártásához, az új technológiai eljárások bevezetéséhez, a termelés automatizálásához stb. Az egész társadalom érdekében áll, hogy mielőbb kialakuljon a tudomány és a termelés hatékonyan működő rendszere, amelyben megbízható kapcsolatok jönnek létre a folyamat egyes láncszemei, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, a technológiai fejlesztés, a mintapéldányok elkészítése és a termelés bevezetése között. Ezért arra van szükség, hogy a termelés és a tudomány szféráját sokoldalú kölcsönös kapcsolatok, érdekek, együttműködési formák és információs csatornák kössék össze. Ezt csak olyan irányítási mechanizmussal lehet elérni, amely teljes mértékben felöleli a tudomány és a termelés integrációs folyamatának bonyolultságát, sokoldalúságát és belső ellentéteit, s amelynek megfelelő források és eszközök állnak a rendelkezésére e folyamat hatékony végrehajtásához. Az új intézkedések bizonyára meggyorsítják majd az ilyen hatékony irányítási mechanizmus létrehozását. A CSSZTA és az SZTA 7. ötéves tervidőszakra jóváhagyott programdokumentumaival összhangban, amelyeket a párt- és a kormányszerek is jóváhagytak, az Akadémia kutatási tevékenységének a fejlesztését arra irányítjuk, hogy minél szélesebb területet biztosítson a tudomány termelőerőként való érvényesítéséhez, s aktívan segítse elő a társadalmi folyamatok irányításához szükséges elméleti alap fejlesztését. Az alapkutatás állami tervének célprogramos kidolgozása, s munkahelyeink közvetlen részvétele a kutatás irányzatainak kidolgozásában, valamint a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásában kifejezően elősegíti a kutatás és a termelés integrálását. Az Akadémia munkahelyein olyan légkör alakul ki, amelyben elmélyül a tudományos dolgozók népgazdasági gondolkozása, s növekszik az érdeklődésük a tudományos eredmények gyakorlati érvényesítése iránt. Az SZTA vezetőségében különösen nagy gondot fordítunk az alapkutatásnak arra a hat céltervére, amelyekért az SZTA munkahelyei felelnek. Ide tartozik az ipari robottechnika és kibernea nehézségek annál nagyobbak, minél jobban eltérnek a megszokottól, a szokásostól. Egyes szűk látókörű vezetők számára nem kívánatos és fölösleges az új tudományos eredmények gyakorlati érvényesítése. Nem biztosítanak kellő teret ahhoz, hogy több tárca közösen innovál- jon egy bizonyos terméket. Bonyolult és fontos feladatok állnak előttünk. Nincs általános útmutatás arra vonatkozóan, hogyan gyorsítható meg a tudományos-műszaki haladás. Rengeteg objektív és szubjektív tényező befolyásolja ezt a folyamatot. A tudományos- műszaki politika olyan terület, amely nem tűri meg a sablonos megoldásokat, hozzáállásokat. Támogatnunk kell a műszaki szakemberek, tudósok és az egyszerű dolgozók alkotó kezdeményezését, meg kell gyorsítanunk a tudományos-műszaki fejlesztést, de ugyanakkor figyelembe kell vennünk, mennyibe kerül ez, de nemcsak nekünk, hanem az egész országnak is. Jól kell gazdálkodnunk az anyagi javakkal, de az emberek kezdeményezésével is, minden szinten mielőbb be kell vezetnünk az irányítás valóban tudományos módszereit. tika, a fitomassza komplex kihasználása, az integrált növényvédelem, a Kelet- szlovákiai-alföld kihasználásának ökológiai optimizálása, valamint a nagyüzemi állattenyésztési telepek védelme a fertőző betegségekkel szemben. Az egyik célterv egészségügyi vonatkozású, s a különböző civilizációs betegségek, főleg a szív-, az ér-, az ideg- és az endokrinológiai jellegű betegségek diagnosztikai és gyógykezelési módszereinek fejlesztésére irányul. Az alapkutatás további négy célprogramjának a Szlovák Szocialista Köztársaság területén szintén nagy figyelmet szentelünk. Ezek a progresszív mikroelektronikai alapanyagok és technológiai eljárások kutatására, a növényi és állati eredetű melléktermékek takarmányként való felhasználására, valamint a városfejlesztéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák megoldására irányulnak. Ezekben a munkákban az akadémiai intézeteken kívül a főiskolák és a termelő szervezetek munkahelyei is részt vesznek, ami meggyorsítja a feladatok megoldását. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása új technológiai eljárások bevezetését teszi lehetővé. Jelentős eredményeket értünk el például a gyors- hütött fémes alapanyagok kifejlesztésében, amelyek különleges mágneses és mechanikai tulajdonságai következtében jól érvényesülhetnek az ipari termelésben. Kutatási eredményeink alapján a bolerázi Szlovák Keményítőgyárban sikerült előállítani a Fibulín elnevezésű fehérjekoncentrátumot a gazdasági állatok takarmányozására. Nagyon nehezen sikerül a gyakorlatban is érvényesíteni az acéldrótok, illetve szalagok és lemezek alumíniumbevonására kidolgozott eljárást, amelyet szintén az Akadémián fejlesztettünk ki. Ennek az alumíniumrétegnek nagyon jó korrózióellenes tulajdonságai vannak, s pótolni lehet vele a nehezen beszerezhető cinket, esetleg az ónt. Bevezetésének fő akadálya az, hogy nincs biztosítva a szükséges gépi berendezés legyártása, amely jellege szerint az általános gépipari minisztériumhoz tartozó Kovofiniš konszernvállalat termelési programjába tartozna. Több ilyen esetet is említhetnénk. Hasonló a helyzet a nagy szilárdságú hegeszthető acélok gyártásának bevezetésinél , vagy a nagy tisztaságú magnézium- oxid új gyártási technológiájának alkalmazásánál. Ilyen problémák bizonyára a jövőben is lesznek. Számukat azonban döntő mértékben csökkentené, ha az alapkutatás egyes munkahelyei megfelelő kísérleti műhelyekkel és próbagyártásra szolgáló berendezésekkel rendelkeznének. Ez lényeges mértékben meggyorsítaná a kutatási eredmények ipari hasznosítását. A Szovjetunióban céltudatosan látják el az alapkutatást ilyen feltételekkel. Az Ukrán Tudományos Akadémiának például jelenleg mintegy nyolcvankétezer dolgozója van, s ezek fele az Akadémia realizációs munkahelyein, a termelés szakaszán dolgozik. A mi Akadémiánkon is elkezdtük a realizációs alap építését az egyes kiemelt munkahelyeken. Egyelőre még lassan haladunk előre ebben az irányban, de a tervezési szervek segítségével szeretnénk meggyorsítani ennek az alapnak az építését, hogy a 8. ötéves tervidőszakban már jobban fel legyünk készülve a realizációs feladatok teljesítésére. ZDENÉK SMÉLÝ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a szövetségi műszaki-fejlesztési és beruházási miniszter helyettesének felszólalása VLADIMÍR HAJKO elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének felszólalása
