Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-22 / 145. szám, szerda
A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének vitája LADISLAV LUHOVÝ elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatójának felszólalása A közép-szlovákiai kerületi pártbizottság már 1980 júniusában értékelte, hogy kerületi viszonylatban milyen eredményeket érünk el a tudományos-műszaki fejlesztésben a CSKP KB, valamint az SZLKP KB 1974. évi ülése határozatai szellemében. Egyúttal intézkedéseket fogadtunk el, amelyek a pártszervek és -szervezetek, az egész gazdasági szféra és tudományos-műszaki potenciál figyelmét kerületünk viszonylatában arra irányították, hogy a tudományos-műszaki haladás váljék szerves részévé a kongresszusi határozatok teljesítése során kifejtett munkájuknak. Kerületünk ipari vállalatainak többségében műszakilag igényes programot valósítottak meg, és sok pozitív eredményt értek el. Sikeres termék többek között a nižnái Tesla Vállalat színes tv-készülé- ke, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Müvek mikroszámítógépe, a Martini Nehézgépipari Művek szovjet megrendelésre készülő Belaz motorja stb. A CSKP KB ülése határozatainak szellemében kerületünk gépiparában megkezdtük a robotok és manipulátorok alkalmazását. Fejlesztésükkel és gyártásukkal kerületünkben a Martini Nehézgépipari Müvek termelési-gazdasági egység foglalkozik, szoros együttműködésben a Pre- šovi Fémipari Kutatóintézettel. Az együttműködés eredményeként hoztuk létre a robotokkal ellátott hegesztési munkahelyeket a Detvai Nehézgépipari Művekben. Jó eredményeket érnek el a Považská Bystrica-i Görgőscsapágygyár- ban is. Az e téren kitűzött feladataink teljesítése azonban még nincs összhangban az elvárásokkal. Ezért a kerületi pártszervek és -szervezetek figyelmének a kutatási-fejlesztési alap munkahelyeire, illetve a termelő szférára kell irányulnia abból a szempontból, hogy végrehajtják-e az ezzel kapcsolatos párthatározatokat. A Martini Nehézgépipari Müvek termelési-gazdasági egységben tudatosítjuk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása jelenti a feltételét a hatékonyság növelésének, a minőség javításának, az exportképesség fokozásának. A tudományos-műszaki fejlesztés irányításában megtett első lépéseink közé tartozott, hogy termelési-gazdasági egységünk keretében szakosítottuk az egyes munkahelyek kutatási-fejlesztési tevékenységét, 1981 -tói kezdve termelési-gazdasági egységünkben érvényesíteni kezdtük az integrált fejlesztési bázist. Létrejött az integrált kutatási és fejlesztési bázis, melyet közvetlenül a vezérigazgatóság irányít. Ez a szervezési forma alapvető fordulatot jelentett a termelésigazdasági egység munkájában azzal, hogy lehetővé tette - összhangban a hosszú távra szóló fejlesztési irányvonallal - a tudományos-műszaki fejlesztés koncepciózus irányítását. A műszaki tudományokban biztosítani A CSKP KB Elnökségének beszámolójából és az előterjesztett anyagokból nyilvánvaló, hogy a tudományos és a technikai eredmények gyors gyakorlati alkalmazása közvetlen és perspektivikus, hosszú távú intézkedések egész rendszerét képezi. A tudományos-műszaki haladásnak a gazdasági és a szociális fejlesztés, a tervezés, az irányítás, a munka anyagi és erkölcsi ösztönzése súlyponti kérdésévé tétele minden szinten és területen megköveteli a tudományosan megalapozott eljárást, amelynek célja a gazdasági mechanizmus tökéletesítése, a döntő fontosságú feladatok megoldása, a munkatermelékenység lényeges növelése. A központi bizottság nemegyszer hangsúlyozta, hogy a gazdaság áttérése az intenzív fejlődés útjára népünk legsa- játabb érdeke és szükséglete, nehéz, hosszú távú, de egyben sürgető feladat. Ennek során a szocializmus építésében szerzett tapasztalatokra, a termelési és a tudományos-műszaki alap ésszerű fel- használására, a Szovjetunióval és az egész szocialista közösséggel kifejtett együttműködésre és a dolgozók aktivitásának kimeríthetetlen alkotó potenciáljára támaszkodik. Joggal tesszük fel a kérdést: hogyan készült fel a párt mint vezető és szervező politikai erő arra, hogy minden területen betöltse élcsapatszerepét e program megvalósítása során? Hogyan váltjuk valóra a XVI. pártkongresszus irányelvét, amely hangsúlyozta a párt akcióképeskellene, hogy a feladatok 80 százalékában, illetve nagyobb hányadában a feladatmegoldás egész időtartama alatt rendelkezzenek megvalósítóval is. Ez a sza- vatolója annak, hogy a kutatási végeredményt alkalmazzák majd a gyakorlatban, hogy a kutatás a szükséges feladatokra összpontosít. A csehszlovák gazdaság általános és közismert fájó pontja, hogy nagyon széles a termékskálája, s ebből adódik, hogy nem tudunk megfelelően összpontosítani a döntő fontosságú feladatokra. Tapasztalatból mondhatom, hogy a kutatásnak az eredeti megoldásokra, nem pedig a világon már ismert dolgok fejlesztésére kell irányulnia. Sajnos, ez utóbbi gyakorlatnak még gyakran lehetünk tanúi. A nemzetközi együttműködés bővítését ezért olyan feltételnek tartjuk, amely nélkül szakágazataink további fejlesztése elképzelhetetlen. A nemzetközi tudományos-műszaki fejlesztésbe eddig 24 témakörben, kétoldalú egyezmények keretében pedig 36 feladat végrehajtásába kapcsolódunk be. Termelési-gazdasági egységünkben a világviszonylatban ismert építőgépek 3 százalékát gyártjuk. Az általunk gyártott gépeket exportáljuk, a többit importáljuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 20 exportált gépért 275 típust behozunk. Hasonló példákat sorolhatnék fel az ipari robotok, a hidraulikus berendezések, a manipulátorok stb. területéről is. Ha azt mondjuk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésnek kell képeznie a népgazdasági tervek tengelyét, akkor valamennyien egyetértően bólogatunk, az innovációs ciklus lerövidítésében azonban nagyon gyenge eredményeket érünk el. Az innovációs ciklus ugyanis egyértelműen túllépi egy ötéves tervidőszak keretét, így a világpiacon már eleve késve jelentkezünk új termékeinkkel, aminek összes következményét érezzük. Ennek a kiküszöbölésére kezdtük alkalmazni termelé- si-gazdasági egységünkben 1981-ben a tudományos-műszaki fejlesztés tervezésének és Irányításának komplex rendszerét. A tudományos-technikai forradalom nem csupán a magasabb színvonalú műszaki paraméterekben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy nagyobb igényeket támaszt az emberrel, elsősorban szak- képzettségével szemben, felkészültségével, rátermettségével szemben. A tudo- mányos-műszaki fejlesztés előrehaladásával növekszik a kutatási-fejlesztési alapban dolgozók száma is. Termelésigazdasági egységünkben e szakaszon dolgozik munkaerő-állományunk 6,5 százaléka. A világ fejlett ipari országaiban azonban ez 9-11 százalék, vagyis nekünk is nagyobb növekedésre kell számítanunk, ami az iskolarendszerünkkel szemben támaszt fokozott igényeket. Ezért az iskolarendszerben is felül kell vizsgálni a jelenlegi helyzetet a jövő szükségletei szempontjából. ségének és egységének meghatárzó szerepét, s a párt gondoskodását a szocializmusért vállalt felelősség megnyilvánulásaként jellemezte? A kommunisták felkészültségét a növekvő feladatok teljesítésére ellenőrizték az évzáró taggyűléseken és pártkonferenciákon. Ezeket a párttanácskozásokat, amelyek az 1983-as évnek, a hetedik ötéves tervidőszak döntő fontosságú évének kezdetén zajlottak le, minden szinten, az alapszervezetektől kezdve egészen a kerületi pártbizottságokig, a párt intenzív politikai aktivitásának jelentős időszakaként értékeljük. Több mint másfél millió párttag és tagjelölt tárgyszerűen, bírálóan és demokratikus légkörben értékelte tevékenységének eredményeit, s megvitatta fő feladatait és teljesítésük útjait. Fontos az a tény, hogy a pártnak a társadalmi fejlesztés stratégiai, szociá- lis-gazdasági irányvonala megvalósításáért folytatott küzdelme pozitív eredményekkel jár a gazdasági életben a hetedik ötéves terv alapvető feladatainak teljesítése terén ugyanúgy, mint népünk szociális és politikai biztonságának szilárdítása terén. Ez arról tanúskodik, hogy a dolgozók fokozott bizalmat helyeznek a szocialista rendszerbe, a párt és az állam politikájába, valamint saját erejükbe és lehetőségeikbe. A párttanácskozások igényesen elbírálták a kommunisták és szervezeteik munkáját, a pártban kifejtett aktivitást, a dolgozók körében végzett nevelő és szervező munkát. A párt további fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy az évzáró tanácskozásokra a párt sorai szilárd marxista- -leninista egységének jegyében került sor A pártszervek és -szervezetek e legmagasabb szintű tanácskozásai teljes támogatásukról biztosították a központi bizottságot a XVI. pártkongresszus bel- és külpolitikai irányvonalának lebontása és megvalósítása terén. ,,Nem vagyunk önelégültek“ - hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a prágai városi konferencián -, „de a pozitívumok és a negatívumok reális mérlegeléséből adódik, hogy biztonsággal tekinthetünk a jövőbe, hogy a párt tapasztalt kádereivel és marxista- -leninista nézetével képes leküzdeni minden akadályt, kiharcolni a további fejlődést.“ Az évzáró taggyűléseken és a pártkonferenciákon - a központi bizottság 7. ülésének határozataival összhangban - előtérbe kerültek a XVI. pártkongresz- szus gazdaságpolitikai irányvonala megvalósításának kérdései. A kommunisták úgy viszonyultak kozzájuk, mint a kongresszusi határozatok végrehajtásáért folytatott küzdelem döntő frontjához. A kitűzött fő feladatok és a teljesítésükre tett intézkedések azt mutatják, hogy a párt egész tevékenységének súlyponti kérdésévé egyre inkább az állami terv tekintélyének erősítése, a népgazdasági hatékonyság és teljesítőképesség növelésének irányvonala, a gazdaság intenzív fejlesztésének útjára való gyorsabb áttérés válik. Megemlítem ezzel kapcsolatban a behozatalt korlátozó intézkedéseket, az innovációs kezdeményezéseket, a komplex racionalizálási, a feltaláló- és az újítómozgalom eredményeit, valamint az energiával és a nyersanyagokkal való gazdálkodás társadalmi ellenőrzését. Amikor a kerületi és a járási pártbizottságokkal együtt méltatjuk a munka színvonalának emelkedését, a pártszervezetek aktivitását, ezt nem abszolutizáljuk, nem tagadjuk, hogy különbségek vannak a munka színvonalában, problémák és fogyatékosságok is előfordulnak, amelyek éppen a párt és az egész társadalom igényesebb feladatainak és követelményeinek fényénél kerülnek előtérbe. A legfontosabb azonban az, hogy a tapasztalatok és a kongresszusi határozatok teljesítése - különösen ami az emberi tényező aktivizálását és mozgósítását illeti - jó alapot képeznek, amelyre támaszkodni lehet a központi bizottság mai ülésén elfogadandó határozatok végrehajtása során. Ugyancsak az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák értékeléséből adódik az, hogy mindenütt nem sikerült eddig kibontakoztatni a célprogramszerü viszonyt a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséhez. A termelés hatékonysága növelésének legmegbízhatóbb módjait kell választnai, hogy a tudomány biztosítsa a legfontosabb problémák megfelelő megoldását a gyakorlatban. Ebben a küzdelemben elsősorban az a cél, hogy a pártszervek és -szervezetek a tudományos-műszaki feladatok teljesítését mindennapos irányító, politikaiszervező, káder-, nevelő és ellenőrző munkájuk tartalmává tegyék. Hogy ne érjék be a tervteljesítés statisztikájával, hanem igényesebb gazdaságpolitikai módszereket alkalmazzanak. Átfogóan és gyorsan fel kell használni a hatékonyság növelésének, a munkatermelékenység fokozásának és a termelés minősége javításának minden rendelkezésre álló erőforrását és tartalékát. Ez természetesen megköveteli, hogy a kommunisták a haladás úttörőiként mindig élen járjanak, és a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása fő irányainak megvalósulása fölött mindenütt közvetlen pártellenőrzést gyakoroljanak. A párt befolyásának növelése a gazdaságra ezen a téren is mindenekelőtt megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek teljes mértékben alkalmazzák a politikai vezetés eszközeit, progresszív, konkrét, de reális feladatokat tűzzenek ki, élen járjanak teljesítésükben, és igenyesen ellenőrizzék végrehajtásukat. Szükséges, hogy a teljesítés során programszerűen, koncepciózusán járjanak el. gondoskodjanak a munkások, a technikusok és a tudományos dolgozók szoros együttműködéséről, s szilárdítsák a gazdasági vezetőség felelősségét, tekintélyét és teljesítőképességét. E követelmények szempontjából és a párt határozatvégrehajtó képességének továbbfejlesztése érdekében elsősorban a járási pártbizottságok felelős feladata törődni azzal, hogy növekedjen a pártalapszervezetek szerepe, munkájuk hatékonysága, és javuljon irányításuk. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák megmutatták, hogy a központi bizottság helyesen törekszik hosszú ideje a párt ezen alapvető láncszemei akcióképességének növelésére. Intenzívebbé válik a kommunisták politikai tevékenysége a munkakollektívákban, ott, ahol közvetlenül eldől a pártpolitika eredményessége A kerületi és a járási pártbizottságok ezen a téren jelentős munkát végeztek. Megmutatkozott ez a konferenciák határozataiban is. A kerületi és a járási pártbizottságok ezzel kapcsolatos tapasztalatai egyre gyakrabban szerepelnek a központi bizottság, valamint elnöksége és titkársága tanácskozásainak napirendjén. A pártkonferenciák utáni eljárás pontosítása során helyénvaló, ha határozottabban megszüntetik a formalizmus és a fölösleges papírmunka megnyilvánulásait, amelyek akadályozzák a pártmun- kát. Nagyon időszerű a XVI . pártkongresz- szus arról szóló határozata, hogy ,,el kell mélyíteni a közvetlen kapcsolatot az alapszervezetekkel, a döntő feladatokra kell orientálni őket, hatékonyan kell segíteni a problémák megoldását a helyszínen, ez elsősorban a járási pártbizottságok munkájának fő tartalma“. A 8. ülés határozatainak teljesítésére tett politikaiszervezési intézkedések is a párt alapvető láncszemeinek jelentős szerepére támaszkodnak. Az évzáró taggyűlések és a pártkonfe- renciák ismét megmutatták, mennyire nagy jelentősége van a pártaktívával való rendszeres munkának, milyen sok múlik a pártkáderek jó felkészültségén. A szükséges folyamatosság megőrzése érdekében a pártbizottságokat olyan rátermett és áldozatkész kommunistákkal erősítettük meg, akik politikailag és szakmailag felkészültek, akiknek tekintélyük van munkahelyükön. Az alapszervezetek bizottságaiba több mint 284 ezer tagot választottak meg. Pozitív tény, hogy a bizottságok tagjainak csaknem a fele a termelésben dolgozik, s állandóan emelkedik politikai és szakmai felkészültségük színvonala. Kedvezően tükröződik itt vissza ezen alapaktíva hosszú távú felkészítése s különösen a tisztségviselők fiatal felnövekvő nemzedékéről való különleges gondoskodás. 1981 óta a kerületi és a járási politikai iskolák rövidebb tanfolyamait az alapszervezetek bizottságainak több mint 28 ezer elnöke és további 66 ezer tagja, valamint a járási pártbizottságok mintegy 4600 tagja és póttagja végezte el. A feladatok bonyolultságára és a pártvezetö- séggel szemben támasztott igényekre való tekintettel mindenekelőtt gondoskodni kell az egész pártaktíváról, a választott szervek tagjairól és a pártapparátus dolgozóiról. Ezt természetesen nem lehet elérni a legjobb egyszeri tanfolyammal sem, hanem csak a lenini munkastílus gyakorlati elsajátításával és a politikai megedződés céltudatosan irányított folyamatával. A kommunisták politikai elkötelezettségének elmélyülését személyes példa- mutatásukat a párt politikájának megvalósításában a központi bizottság 3. ülése a párt összetétele javításának hosszú távú alapjaként jelölte meg. Ez egyúttal az új párttagok felvétele irányításának kiindulópontja. A központi bizottság elé részletes tájékoztatót terjesztettek, amely azt mutatja, hogy egészében véve sikerül megvalósítani a XVI. pártkongresszus ezzel kapcsolatos irányelvét, törődni azzal, hogy a párt élő organizmusként fejlődjön, növelje befolyását a döntő fontosságú területeken. Pozitív tény, hogy tovább javul a tagállomány most is kedvező szerkezete. Emelkedik a tagság műveltségi színvonala, javul a gondoskodás a tagjelöltekről és a fiatal párttagokról. Állandóan tudatosítani kell, hogy a tagállomány egyre nagyobb részének már nincs közvetlen tapasztalata a szocialista jelenért vívott osztályharccal, a szocializmus alapjainak építésével, a hatvanas években a pártban és a társadalomban kialakult mély válság leküzdésével kapcsolatban. A válság óta a pártba felvett tagok és tagjelöltek számaránya a produktív korú tagság 62 százalékát teszi ki. Ez a párt aktívájában és apparátusában is megmutatkozik. Ezért erre a tényre még aktívabban kell reagálni a kommunisták ideológiai és gyakorlati politikai nevelésével. Számos üzemben a járási és a kerületi pártbizottságok hatékony segítségével sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani főként a munkásszakmákban dolgozó új tagjelöltek céltudatos felvételére. A kommunistákkal szemben támasztott követelmények növekedése, a nagyobb felelós(Folytatás az 5. oldalon.) MIKULÁŠ BEŇO elvtársnak, a CSKP KB titkárának felszólalása ÚJ szú 4 1983. VI. 22.
