Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-02 / 128. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG A Közös Piac mezőgazdasági politikája Közös érdekünk „Nyíltán beszélünk azokról a fogyatékosságainkról és nehézségeinkről, amelyeket le kell küzdenünk. A párt központi bizottságának ülésein és más alkalmakkor is rendszeresen foglalkozunk ezekkel, feltárjuk az okokat és rámutatunk a megoldás módjára.“ - mondta Gustáv Husák elvtárs a szakszervezetek X. kongresszusán elhangzott beszédében. Igen, politikánknak már régen alapelve, hogy a problémák nyílt felvetése, bátor vállalása csak fokozza a szocializmus ügye mellett állók aktivitását. Segít, hogy még cselekvőbb összefogással reagáljunk a növekvő nehézségekre, a kor kihívásaira. Ez megkívánja, hogy a propagandamunkát is annak a politikai realitásnak a szellemében végezzük, amely a valóság pontos és hiteles ismeretére támaszkodik. Tovább kell tehát javítanunk minden téren a politikai- nevelő munka színvonalát, erősíteni a marxista-leninista valóság látást, s egy pillanatra sem feledkezve meg elviideológiai álláspontunk leghatározottabb védelméről. E kérdéskörrel behatóan foglalkoztak a járási és a kerületi pártkonferenciákon is. Egységes volt a nézet abban, hogy az ideológiai és a politikai-nevelő munka színvonala döntően meghatározza az emberek viszonyát a fjárt politikájához és ahhoz, hogyan segítik annak megvalósítását. Példák sorát hozhatnánk fel ennek bizonyítására. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban például a célszerű, jól megválasztott agitációs és propagandeszközök segítségével nemcsak azt érték el, hogy a járás mezőgazdasági és ipari üzemei már évek óta sikeresen teljesítik tervfeladataikat, hanem elöl járnak a szocialista kötelezettségvállalások teljesítésében is. A közel 135 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást 1982-ben 58 millió koronával túlteljesítették. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a járásban a szocialista munkabrigádok személyiséget formáló szerepére is. Jelenleg 1016 szocialista munkabrigád dolgozik a járásban. A brigádoknak 15 067 tagja van. Vagyis - ha lehet ilyen sorrendiséget felállítani - a szocialista munkabrigádoknak különlegesen fontos szerepük van a munkához való szocialista viszony kialakításában, a szocialista ember jellemvonásainak erősítésében és nem utolsósorban politikai, világnézeti szemléletének formálásában. A színvonalas, célratörő agitáció tehát nemcsak gondolkodást, meggyőződést formál, hanem a cselekvésre is hat. A járási és a kerületi pártkonferenciákon azért is csendült ki több felszólalásból az a jogos igény, hogy a jövőben az agitációs és propagandamunka még hatékonyabban segítse a párt gazdaságpolitikai feladatainak megvalósítását. Különösen nagy felelősség hárul e tekintetben az üzemi és a helyi pártszervezetekre, de a párttagokra is. Ez mindannyiunk jól felfogott, közös érdeke. TÖRÖK ELEMÉR LAKÁSÉPÍTÉSI GYORSMÉRLEG „Az Európai Gazdasági Közösség agrárprogramja - mezőgazdaság, 1980“ a hivatalos elnevezése a mezőgazdaság szociális és szerkezeti reformjáról szóló irányvonalnak, melyet a Közös Piac Bizottsága 1972-ben hagyott jóvá. Az irányelv azoknak a javaslatoknak az alapján született, amelyeket Sicco Mansholt már 1968 decemberében előterjesztett, és „Mansholt-terv“ néven váltak széles körben ismertté. Olaszország kivételével a szerkezeti reform irányelvei a Közös Piac valamennyi országában törvényerőre emelkedtek. Olaszországban ezt belpolitikai okok gátolták, és ugyanebből az okból Franciaországban sem zavartalan ezeknek az irányelveknek az érvényesítése. A „Mansholt-terv“ alapja a kezdettől az az ismert tény volt, hogy a jelenlegi tulajdonrendszer válságba jutott, s a gazdasági haladás fékezője. A kisparaszti gazdaság számára a tudományos-műszaki haladás eredményei nem teljesen hozzáférhetők, a társadalomnak viszont ezek teljes alkalmazása az érdeke. Ebből adódik az a szükségszerűség, hogy nagyobb gazdaságokat kell létrehozni, a növénytermesztés és az állattenyésztés számára megteremtve így a korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségét. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is a világszínvonalnak megfelelő termelés folyhasson, hogy csökkenjenek a termelési költségek és hogy a termelés verseny- képessé váljon, optimális nagyságú gazdaságokra van szükség (80-120 ha gabonatermesztő vagy kapásnövény-termesztő terület, ha állattenyésztésre szakosodnak, akkor 40-60 fejőstehén, 450-600 sertés stb. tartása). Csak ilyen feltételek teszik lehetővé a korszerű módszerek kihasználását. A szerző szerint csak így számolható fel a földművesek gazdaságai rentabilitásának hiánya, és így növelhető a mezőgazdaság piaci termelése. A Mansholt-terv sokat ígérőén vázolta fel az általános jólét képét. Olyan viszonyokat ír le, amelyek között a földművesek már nem végeznek nehéz fizikai munkát, és állandó jövedelmük is biztosított, miközben a társadalom számára elegendő élelmiszert és más mezőgazdasági terméket állítanak elő elfogadható áron. A gyakorlatban azonban az „agrárstruktúra javítását“ célzó Mansholt-tervnek a tudományos- műszaki átalakulás szükségesséJugoszláv áremelések Jugoszláviában a gazdasági szükségintézkedések részeként emelték a forgalmi adókat s ennek következtében közel 500 termék drágult. Emelkedett például a cukor, a tej és tejtermékek, az újságok, a szén és a villanyáram, a textiltermékek, az olaj és az olajtermékek ára. A kristálycukor kilónként 41,48 dinárba kerül a korábbi 37,70 dinár helyett. A bor ára literenként átlagosan 2 dinárral emelkedett, a bánáti rizling palackja például 43,45 dinárba kerül. Megdrágultak a szénsavas üdítő italok és az ásványvizek is: a legnépszerűbb „három szív" elnevezésű literes ásványvíz ezentúl 12,30 dinárba kerül a korábbi 10,65 dinár helyett. Belgrádi tudósítások szerint azok a szövetek is megdrágultak, amelyeknél a műszál aránya 20-27 százalék. Belgrádi jelentések szerint várhatóan hamarosan sor kerül a lakbérek és az állami szolgáltatások díjának 20-40 százalékos emelésére is. A jugoszláv kormány az idei évre 20 százalékos inflációval számolt, az áremelkedés üteme azonban jelenleg egész évre kivetítve már megközelíti a 35 százalékot. A mostani drágulások 1,5 százalékkal növelik a kiskereskedelmi árindexet. HVG gét érintő sokra tartott részén kívül más vonatkozásai is vannak. A tervben sok szó esik a javasolt intézkedések egész társadalomra gyakorolt hatásáról, de lényegesen kevesebb arról, hogy konkrétan mi történik a földművescsalá- dokkal, amelyek e társadalom részét, és nem is elhanyagolható részét képezik. Már a terv elbírálása során is kiszámították a közös piaci szakemberek, hogy az elképzelések megvalósításakor a gazdasági közösség hat (alapító) tagállamából 5 millió farmer kényszerülne elhagyni a földjét. Tehát az összes parasztgazdaság teljes 50 százalékáról van szó. Az említett országokban évente körülbelül 150 ezer földműves megy át más gazdasági ágazatba. E szerkezetátalakítási politika célja tehát növelni a mezőgazda- sági vállalatok átlagos nagyságát, ezért számos tulajdonosnak meg kell válnia az agrártermeléstől. A földművesek differenciálódásának folyamata, amely korábban a kapitalizmus gazdasági törvényeinek ösztönös érvényesülésével valósult meg, most már nemcsak a konkurrencia ösztönös erőinek hatására megy végbe, hanem átgondolt, előre feltételezett gazdasági törekvések eredményeként is. E törekvések szabályozása az állami szervek és a közös piaci szervek kezében van. Ez abban is tükröződik, hogy az utóbbi 10-15 esztendőben meggyorsult a differenciálódás folyamata. Egyesek gazdaságai virágzásnak, figyelemre méltó fejlődésnek indultak, míg más földmű.vesgaz- daságok hanyatlanak, teljesen tönkremennek. Ez az agrárstruktúra szilárdítására irányuló politika ára. A közös piaci szervek és a gazdasági közösséghez tartozó országok kormányai a szándékok megvalósítása érdekében a következő adminisztratív és gazdasági eszközöket hozzák mozgásba: A szerkezetátalakítási reformok egyik fő mozgató erejét az egységes mezőgazdasági felvásárlási árak jelentik. Ezeket a közös piaci szervek határozzák meg. A dolgokat felületesen szemlélve úgy tűnhet, hogy ilyen intézkedéssel egyenlő piaci feltételeket teremtenek valamennyi mezőgazdasági termelő számára. A feltételek azonban csak látszólag azonosak. A szabályozott árak egyesek számára biztosítják a jövedelmet, míg másokat minden áron a helyzethez való igazodásra kényszerítenek. A valóságban tehát a közösen megállapított árrendszer nem egyenlőséghez vezet, hanem egyre nagyobb mértékű differenciálódáshoz. Végső soron arról van szó, hogy a gyengébbeket, hatékony eszközök érvényesítésével kiszorítják az erősebbek. E tervek megvalósításának egy további eszköze a mezőgazdasági termelők állami támogatásának rendszere a közösség 9 tagállamában. A támogatás igénybevételének joga azonban csak elméletileg volt azonos az összes földműves számára, és csak az „agrárstruktúra tökéletesítése“ politikájának kezdeti szakaszában érvényesült. Megváltozott azóta a mezőgazdasági beruházások koncepciója. A múltban sokan kaptak támogatást, jelenleg azonban már csak az életképes gazdaságokat dotálják. Az életképességet az egy dolgozóra eső jövedelem színvonala határozza meg. Ha a jövedelem eléri az ipari munkás átlagbérét az adott térségben, akkor a gazdaság számolhat állami támogatással. Ellenkező esetben a vállalatot ráfizetésesnek tekintik. Ezenkívül az is fontos körülmény, hogy csak azok a farmok számíthatnak korszerűsítési támogatásra, amelyek jövedelme kizárólag mezőgazdasági termelésből származik (az NSZK-ban pl. csak a gazdaságok 43 százaléka sorolható e kategóriába). A valóságban csak a gazdaságilag legerősebb farmerek kapnak állami pénztámogatást. A többiek fölött ott függ a nyomor, a csőd Damoklész kardja. A „kilencek“ országaiban - a szakemberek számátásai szerint - csak az összes mezőgazda- sági vállalat 15 százaléka teljesíti az állami pénztámogatás folyósításának követelményeit. Az állam e program keretében szakosított vállalatok létrehozását is támogatja. A szakosított vállalatok leendő tulajdonosainak az állam adja a munkaerő értékének 80 százalékát, a gépek és berendezések értékének a felét, így tehát magára vállalja a termelési költségek mintegy kétharmad részét. Ezenkívül az állam még vállalja, hogy a termelési költségek tetemes hányadát is megtéríti. Az első évben ez 60, a másodikban 40, a harmadikban pedig 20 százalék. A gazdaságilag erős vállalat tehát csak fennállásának negyedik évében kényszerül saját bevételeiből fedezni kiadásait. Az „agrárstruktúra erősítésének“ mechanizmusa olyan eszközöket is igénybe vesz, mint például az állami szolgálatok szakembereinek díjtalan tanácsadói munkája, a kamatmentes hitelek rendszere (amelyeket szakosított üzemek kiépítésére folyósítanak) stb. A közös piaci szervek és a tagállamok kormányai elősegítik a további differenciálódást és a kis-, illetve a középparasztok más ágazatokba való átáramlását. Másrészt azonban éppen a kormány lassítja is a folyamatott. Erre főleg a nagy mértékű munkanélküliség időszakában kerül sor. Az átáram- lás ugyanis tovább növelné a munkanélküliséget és élezné a szociális konfliktusokat. Tehát az Európai Gazdasági Közösség burzsoá közgazdászainak és politikusainak nem sikerült megtalálniuk az utat, amelyen haladva mind a társadalom egészének, mind a mezőgazdasági termelőknek érdekeit figyelembe tudták volna venni. Az agrárszerkezet tökéletesítésének egyetlen módját ismerik ezekben az országokban: a „ráfizetéses“ gazdaságok felszámolását. Pedig más módja is van ennek. Jól bizonyítja ezt a szocialista alapokon épített mezőgazdasági nagyüzemek példája. HRVOĽOVÁ BOŽENA, a bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára Szlovákiában az év első harmada alatt a kivitelező vállalatok időarányosan 112 százalékra teljesítették a komplex lakásépítés tervét. Az elvégzett munkák és szállítások terjedelme eléri az 1,8 milliárd koronát, s ez közel 200 milliós többletet jelent. így már megmutatkoztak a teljesítmény fokozására irányuló hatékony intézkedések a tervteljesítésben is. Az élenjárók közül ismét a legjobb a Bratislavai Magasépítő Vállalat, melyet a Banská Bystrica-i és a Nyitrai Magasépítő Vállalat követ a sorban, de egy kivételével valamennyi szlovákiai építőválla- lat teljesíti a komplex lakásépítésben vállalt feladatait. Ezeket elsősorban a mennyiségi mutatók túlszárnyalásával érték el, de jól áll a műszaki létesítmények építése is, lemaradás mutatAz önkiszolgáló boltba árut /» hoztak. Elégedetten legeltettem a szememet a sokféle sajton. Ilyenkor mindig nagyobb a forgalom. A vásárlók többsége megszemléli az árut és a megfelelőt leemeli a pultról, de a ,,kedves vevő“ fitymálva válogat, megszólítja az eladókat, a tejszínes poharak alján levő dátumot böngészi, A kedves vevő Ezzel sem elégszik meg. önmagától is megkérdezi - friss ez a tejszín?, s válaszképpen körmével felszakítja az egyik doboz fedelét, majd a mellette levő két dobozt teszi kosarába. Olyan vásárló is akad, aki loholva kapkodja össze a szükséges árut és így gyanútlanul kosarába teszi a kilyukaszott tejszínes dobozt is. A többi vásárló figyelmezteti - csöpög valami, - ekkorra azonban már szoknyája és cipője csupa tejszín. Visszafordul, kicseréli a dobozt, dohog magában, kozik viszont a járulékos létesítményeken. Áprilisban Szlovákiában csupán 944 lakásegység készült el, és így az esztendő első négy hónapja alatt mindössze 3672 lakást fejeztek be. Május és június folyamán várható, hogy ez a szám az építők napjára tett vállalások nyomán a kétszeresére emelkedik. A középszerű eredmények között ismét a Bratislavai és Nyitrai Magasépítő Vállalat hívja fel magára a figyelmet. Az előbbi dolgozói 904, az utóbbié 880 lakást fejeztek be az év elejétől, s ez a szlovákiai mennyiség felét teszi ki. A magánerős lakásépítésben 2300 családi házat fejeztek be április végéig, és ez az évi feladatok nagyobb hányada, mint amelyet a nagy építőipari vállalatok saját tennivalóikból teljesíteni tudtak. IVAN SCHWARZ szidja az üzletet, az üzemet: nem jól csomagolnak. A „kedves vevő“ most tejet vesz. Módszeresen megfogja a tejes zacskó közepét és jól megszorítja, míg végül sikerül neki az egyikből a tejet kinyomnia. A lyukas zacskót természetesen félreteszi és egy másikat tesz a tejszínes poharak mellé, majd a hűtőpulthoz lép. Tele a pult, elvégre most kaptak árut. Szépen egymás mellett sorakoznak a jégkrém torták, a tejszínes, kávés, gyümölcsös fagylaltok. A ,,kedves vevő" számára mindez nem elég áttekinthető. A legalsó dobozt halász- sza ki, megnézi mi van benne. Közben feldönti a poharakat, összenyomja a torták dobozát, némelyiken elkeni a tejszíndíszítést, míg végre kiválaszt valamit. No, végre a pénztárhoz lép, de akkorára már a műanyag tejszínes dobozok sarkai kiszútrák a tejeszacskót, és bőven csepeg a tej a kosarából. Visszamegy kicseréli a tejet. Aztán húsz koronát fizet a pénztárosnak. Az üzletnek negyven koronányi kárt okozott. LÉVAY ERZSÉBET Az irkutszki terület azeji szénvidékén naponta 10 szénnel megrakott szerelvényt indítanak útnak. Egyidejűleg két rétegből termelik ki a szenet, s így jelentősen növekedett a munkatermelékenység. A nagy teljesítményű kotrók segítségével az itteni bányászok 13 millió tonna szén kitermelését tervezik az idén, sez2 millió tonnával több a tavalyi mennyiségnél (Felvétel: ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 2. KOMMENTÁLJUK - - ^ INNEN-ONNAN
