Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-04 / 104. szám, szerda

A Pogrányi (Poh- ranice) Győzel­mes Február Efsz kommunis­tái elhatározták, hogy közös gaz­daságuk május első felében leg­alább 6 vagon primőrzöldséget értékesít a pia­con. Felvételün­kön a kertészet­ben dolgozó nő- csoport tagjai Sumichrast Jar­mila brigádveze­tő irányításával már a zöldpapri­kát pikírozzák. (Szombath Amb­rus felvétele) A kutatás és fejlesztés feladatai a minőségért folyó versenyben AMIKOR az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottsága a 7. ötéves tervidőszak kezdete előtt felmérte, hogy miként kell biztosí­tani az új,' igényesebb feladatok teljesítését a kerület gazdaságá­ban, az első helyen a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés jelentő­ségét hangsúlyozta, amely a mi­nőség és a hatékonyság javításá­nak, valamint az egész gazdaság intenzifikálásának leghatásosabb eszköze. Ezért az egyik legelső ülés is a tudományos-műszaki fej­lesztéssel foglalkozott. Ezen az ülésen részletesen elemeztük a CSKP KB és az SZLKP KB 1974-es ülése óta elért eredmé­nyeket, amely szintén ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, s a ke­rületi pártbizottság meghatározta saját tevékenységének, valamint a járási pártbizottságok, a párt­alapszervezetek, a gazdasági ve­zetésben, a társadalmi szerveze­tekben és a nemzeti bizottságok­ban dolgozó kommunisták munká­jának fő irányzatait. Ebből indult ki a feladatok pon­tos meghatározása az egyes évekre. Eközben mindig azt az alapvető célt tartjuk szem előtt, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés terve egyre jobban az összes további terv gerincét ké­pezze. Még nem mondhatjuk el, hogy ezt egészében véve minden­hol sikerült teljesíteni, de a kezdet mögöttünk van, az első lépéseket már megtettük, s bizonyos ered­ményeink is vannak. A nyereség­képzés például tavaly 26 száza­lékkal nagyobb volt, mint a terv­időszak kezdetén, javult a termelé­si alapok jövedelmezősége, sike­res volt a vállalatok saját termelési értékét előirányzó tervek teljesíté­se. Az elmúlt két évben a megelő­ző ötéves tervidőszak végéhez vi­szonyítva lényegesen megnöve­kedett az új termékek részaránya a termelés egész terjedelmében, összesen 3214 új termék gyártá­sát vezették be, amelyek együttes értéke megközelíti a 18 milliárd koronát. Amíg 1980-ban 17 szá­zalékos volt az új termékek rész­aránya, tavaly már ez az arány meghaladta a 25 százalékot. Ugyancsak megnőtt az első minő­ségi osztályba sorolt termékek részaránya, mégpedig az 1980-as mintegy 25 százalékról az 1982- ben elért csaknem 29 százalékra. A harmadik minőségi osztályba tartozó termékek részaránya 1980-ban még 1,3 százalékos volt, ami az elmúlt év végére 0,3 százalékra csökkent. A MÚLT ÉV DECEMBERÉBEN a CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozatok lebontása során bírá- lóan értékeltük a kutatási-fejlesz­tési alap munkáját a kerületben. Rámutattunk, hogy nem kielégítő mértékben segíti elő a munkater­melékenység növelését és a mi­nőség javítását. Ezért a kutatási és fejlesztési munkahelyeken, va­lamint a vállalatok vezetésében dolgozó kommunistáknak felada­tul adtuk, hogy ebben az évben tovább növeljék a tudományos-ku­tatási alap hozzájárulását a minő­ség javítására, a gyártmányfej­lesztésre, valamint a hatékonyság növelésére irányuló alapvető cé­lok megvalósításához. Külön is hagsúlyoztuk, hogy nem lehetünk elégedettek a gépipar innovációs folyamatainak lassú ütemével, amely kulcsfontosságú helyet fog­lal el az egész népgazdaságban. A gyártmányfejlesztés üteme sok­kal gyorsabb a könnyűiparban, fő­leg a ruha- és a cipőiparban, s újabban a bútoriparban, valamint az élelmiszeriparban is. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a gépipar kutatási-fejlesztési alapja sok min­dennel adós maradt. A jelenlegi helyzettel és az elért eredményekkel egyáltalán nem le­hetünk elégedettek. A pártszerve­zetektől és a pártszervektől, s az egyes munkaszakaszokon dolgo­zó kommunistáktól ezért megkö­veteljük, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek az innováció kérdé­seinek, a minőségi színvonal javí­tásának, főleg a gépipari termé­keknél. Rendszeresenfogjukellen- őrizni, hogy a vezető gazdasági funkciókat viselő kommunisták ho­gyan teljesítik a termelés és a ter­mékek minőségi színvonalának javításával kapcsolatos felada­taikat. Ehhez az igényes eljáráshoz feljogosítanak minket a kerüle­tünkben tapasztalt jó példák. Ezek közül néhányat meg is említek. A Nové Mesto nad Váhom-i Lég- technikai Művekben például több olyan terméket gyártanak, ame­lyeket műszaki szempontból prog- resszíveknek minősítettek. Ilyenek például az automatikus számító­gépek klimatizációs berendezései, valamint egyes szárítótípusok. A Tesla Vráble üzemben ultrahan­gú generátort, ultrahangú hegesz­tőberendezéseket, dozimetrikus műszereket, mikroszámítógépet gyártanak. A Hlohoveci Drótgyár­ban műszaki szempontból prog­resszív terméknek minősítették a gumiabroncsokhoz gyártott acél kordot, a Stará Turá-i Chirana vállalatban pedig a balneológiai kád szerzett ilyen minősítést. A Plastika Nitra vállalatnak két ilyen terméke van, az egyik a nyo­másbíró idomkészlet, a másik pe­dig a dobra csévélhető öntözőcső. Hasonlóan sorolhatnánk tovább a Nové Mesto nad Váhom-i VUMA Gépesítési és Automatizációs Ku­tatóintézet, a Tesla Piešťany, va­lamint más vállalatok és üzemek tormpl^pit A TERMELÉSI INNOVÁCIÓ és a gyártmányfejlesztés programjai­ba jól beilleszkedik a termelési programok szerkezeti átalakítása kerületünk egyes vállalatainál. Ez elsősorban a TOS Trenčín Szer­számgépgyárra, a Tesla Vráble, az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit, a Tatra Bánovce válla­latokra, a tlmačei Szlovák Energe­tikai Gépgyárra, a trnavai TAZ Au­tógyárra, s néhány más vállalatra vonatkozik. Az előirányzott termé­kek, például a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalatnál gyártandó mező- gazdasági vegyszerek és gumi­ipari adalékanyagok, a trnavai TAZ Autógyár mezőgazdasági te­hergépkocsijai, a Tatra Bánovce vállalat új Tatra 815-ös tehergép­kocsija műszaki szempontból a legprogresszívabb termékek kö­zé tartoznak. Ezt a tulajdonságu­kat nem véletlenül hangsúlyozom, hanem főleg azért, mert a hazai és a külföldi piacokon egyaránt kere­settek és előnyösen értékesít­hetők. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a kutatási-fejlesztési intézmények és a vállalatok közös kötelezett­ségvállalásainak is, valamint a kö­zös komplex racionalizációs brigá­dok tevékenységének. Ezen a te­rületen is vannak követendő pél­dáink és tapasztalataink. Arra tö­rekszünk, hogy az ilyen közös el­járások végső célja csúcsszínvo­nalú termékek gyártása legyen. Tehát nemcsak a jelenlegi termé­kek kisebb-nagyobb mértékű tö­kéletesítéséről van szó, hanem olyan termékek gyártásáról, ame­lyek világviszonylatban is csúcs­színvonalat jelentenek. A kutatási és fejlesztési munkahelyektől el­várjuk, hogy rendszeresen rövidí­teni fogják a feladat átvételétől a gyártás bevezetéséig terjedő időt. További elvárásunk az, hogy a munkájuk eredményeként beve­zetett új termékeknek legalább 50 százaléka nemzetközi élvonalba tartozzon. Kerületünkben több ilyen kötelezettségvállalás, vagy közös megállapodás is van, ame­lyekben a kutatási-fejlesztési munkahelyek és a vállalatok dol­gozói ilyen célokat tűztek maguk elé. A Zlaté Moravce-i Calex válla­lat ilyen értelemben nemcsak a kutatással, hanem a kereskede­lemmel is együttműködik, hogy minél gyorsabban hasznosíthas­sák a fogyasztók ötleteit termékeik minőségi színvonalának javításá­ban. A TOS Trenčín Szerszám- gépgyár szorosan együttműködik a gépipari kutatóintézetekkel és a műszaki főiskolákkal. Ez az együttműködés a Szovjetunió ku­tatóintézeteire és vállalataira is ki­terjed. Ezen a területen jó példá­nak tartjuk a napkollektorok fej­lesztésében kibontakozó együtt­működést. Ez az érsekújvári Elektrosvit vállalat új termelési programjával függ össze. BEFEJEZÉSÜL szeretném még megemlíteni, hogy a kerületi pártszervezetünkben elkezdett munka egyre gyümölcsözőbb. Az emberek már sokkal jobban meg­értik a gyors haladás szükséges­ségét a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak kihasználásá­ban, mint azelőtt. Ezt az évzáró taggyűlések, az üzemi és a járá­si pártkonferenciák is bizonyí­tották. Persze, arra is gondolnunk kell, hogy az élet állandóan új feladatokat és követelményeket támaszt velünk szemben. Ezeket csak akkor tudjuk teljesíteni, ha megtanuljuk az adott lehetőségek következetes és célszerű kihasz­nálásának módjait, amelyek között kiemelkedő szerepe van a tudo­mányos-műszaki fejlesztésnek, s ha helyesen használjuk ki azt a hatalmas alkotó erőt, amelyet kerületünk kutatási-fejlesztési alapja képez. JAROSLAV KANSKÝ, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára A legolcsóbb energiaforrás A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott gazdasági és szociá­lis fejlődés megvalósításának egyik legfontosabb feladata a 02-es állami célprogram teljesítése, amely a tüzelőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűsítésére vonatkozik az egész népgazdaságban. E célprogram feladatai elsősorban arra irányulnak, hogy kifejezően csökkenjen a termelési és a nem termelési ágazatok évtizedek során kialakult nagyfokú, sok esetben indokolatlanul nagy tüzelőanyag- és energiaigé­nyessége, s hogy a népgazdaság energiaellátása a források korlátozott terjedelme mellett ne váljék a további gazdasági növekedés korlátozó tényezőjévé. A 02-es állami célprogram ezért nagy tartalékok feltárásá­val számol a népgazdaság valamennyi ágazatában. Ezek egy része közvetlenül mozgósítható különböző szervezési és műszaki intézkedések által, a jelentősebb ésszerűsítési programok azonban beruházási jellegűek, s csak hosszú távon valósíthatók meg. A 02-es állami célprogram végrehaj­tását tehát egy összefüggő, komplex folyamatnak kell tekin­teni, amelyben egyaránt nagy szerepe van a lehetőségek keresésének, a javaslatok kidolgozásának, a kivitelezés elő­készítésének, és megvalósításának. A tartalékok feltárása, a különböző elgondolások és javaslatok kidolgozása szem­pontjából különösen nagy jelentőségű a tüzelőanyag-, az energia- és az üzemanyag-fogyasztás társadalmi ellenőr­zése, amely az elmúlt év végén bontakozott ki. Ez a társa­dalmi ellenőrzés tehát csak részben járult hozzá az elmúlt évben elért konkrét ésszerűsítési eredményekhez, a felhal­mozódott ötletek és javaslatok sokasága azonban biztos alapot képez a tüzelőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsí­tési programjának további teljesítéséhez és túlteljesítéséhez az idén és a következő években. A célprogram elmúlt évre előirányzott feladatait országos viszonylatban 112,4 százalékra sikerült teljesíteni, ami 2,75 millió tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarításának felel meg. Az SZSZK Fejlesztési és Technikai Minisztériumá­ban ezekben a napokban külön is összegezték a tüzelőa­nyag- és energiafogyasztás ésszerűsítésének elmúlt évi szlovákiai eredményeit. A népgazdaság fejlesztésének 1982. évi végrehajtási terv az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium, a három kerületi nemzeti bizottság, valamint a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság számára legalább 343,8 ezer tonna egyezményes tüzelőa­nyag megtakarítását irányozta elő. A valóságban 379,8 ezer tonna egyezményes tüzelőanyagot sikerült megtakarítani, ami az SZSZK erre vonatkozó kormányhatározatának 110,5 százalékos teljesítését jelenti. Ebből az eredményből - egyezményes tüzelőanyagban számítva - 30,5 ezer tonna volt az üzemanyag-megtakarítás. Az SZSZK Ipari Minisztériumában az elért eredmények 73 százaléka az egyes kiemelt, jelentősebb megtakarítást hozó akciók megvalósitásából származott, míg az építésügyi minisztériumban ez az arány 37,6, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumban pedig 42,2 százalékos volt. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az energiafogyasztás ésszerűsítési programjának elmúlt évi sikeres végrehajtása nemcsak értékes megtakarításokat, hanem hasznos tapasz­talatokat is hozott. Az eredmények például jobbak is lehettek volna, ha a vállalatoknál következetesebben hajtják végre a tüzelőanyag- és energiafogyasztás műszaki normázását, s ha elegendő mérő- és szabályozó műszer, valamint techni­kai célberendezés állt volna a rendelkezésükre a tervek megvalósításához. Túlzás nélkül állíthatjuk tehát, hogy a 02- es állami célprogram további sikeres megvalósításának a kulcsa a gépipari vállalatok kezében van, amelyeknek sürgősen el kell mélyíteniük a KGST-országok között megva­lósuló együttműködést az energiamegtakarítást eredmé­nyező gépi berendezések és műszerek gyártásában. Annál is inkább, mert a gazdasági számítások egyértelműen bizo­nyítják, hogy az ésszerűsítések által megtakarított energia a legolcsóbb energiaforrás. MAKRAI MIKLÓS Az Odryi Optimit Vállalat dolgozóinak 95 százaléka nő. Szocialista munkabrigád­juk a Februári Győzelem 35. évfordulója alkalmából értékes kötelezettségvállalá­sokat tett: 1985-ig 6 millió 230 ezer koronával többet akarnak termelni az előirányzottnál. A felvételen: Ludmila Janošová szocialista munkabrigád vezetője (balról) egy fiatal munkásnőnek ad hasznos tanácsokat. (Petr Berger felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1983. V. 4. KOMMENTÁLJUK

Next

/
Oldalképek
Tartalom